udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Máthé Imre Levente

1999. augusztus 14.

22. alkalommal tartották meg Korondon a hagyományos árcsófürdői fazekasvásárt. Aug. 14-én kis ünnepség keretében köszöntötték a Sóvidék szellemiségét megjelenítő folyóiratot, a Hazanézőt, amely éppen tízesztendős. A Hazanézőnek eddig húsz száma jelent meg, példányszáma a kezdeti 5000-ről 2000-re csökkent. A Hazanéző néprajzot, történelmet, irodalmat egyaránt közöl, tulajdonképpen sajátosan székely arcélű hungarológiai kiadvány. Ambrus Lajos főszerkesztő úgyszólván a semmiből teremti elő a megjelenés anyagi feltételeit, a helyi Firtos Művelődési Egylet munkatársainak áldozatos közreműködésével. - A fazekasvásáron 23 népművész állított ki. Az "öregek", Páll Ágoston, Tófalvi Ágoston, Tódor József, Máthé Dénes, Györfi Imre és Páll Magda, Sófalvi Ferenc, mások mellett számos fiatal mester jött le Árcsóra, mint úgy ifj. Páll Antal, ifj. Fábián Ferenc, Máthé Imre Levente, ifj. Ambrus Ferenc, Józsa László. /Bölöni Domokos: Kirakóvásár az egész Korond. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2006. augusztus 9.

Nem a településhez kötődő gyászos esemény, az oktalan gyilkolás most a legfontosabb Szárazajta életében. Sokkal inkább az, hogy sok a roskadozó-omladozó családi ház, apad a falu lakossága. Felkészületlenül éri ezt a faluközösséget is az Európai Unió előírásrendszere. 1944. szeptember 26-án a bevonuló Maniu-gárdisták a helyi iskola udvarán tizenhárom ártatlan embert kegyetlen módon kivégeztek. A tett színhelyén, az iskola belső falán elhelyezett emléktáblán ez áll: 1944. IX. 26-i halottainkért – RMDSZ. Az emléktábla előtt egy faragott kopja rajta: 1991. Faragta Péter Attila és Máthé Imre. A falu szívében 1994-ben a tizenhárom vértanúnak tizenhárom bazaltoszlopból álló emlékművet emelt az utókor (Vargha Mihály alkotása). ,,Ott és akkor gyilkosság történt, tömeggyilkosság. Szántszándékkal, előre megfontoltan, emberi mivoltukból kivetkőzött és szabályszerűen vérszomjas bérgyilkosokká vedlett emberi teremtések által óraműpontossággal megszervezve és hidegvérrel végrehajtva. Az egyetlen olyan megoldást választva – az emberölést -, amelyhez nyúlni soha nem lenne szabad” – írta Benkő Levente Szárazajta című, 1995-ben kiadott könyvében. Még ebben az évben megkezdik az út korszerűsítését. Minőségi ivóvizet akarnak bevezetni a faluba. Orbán Balázs idejében Szárazajta lakosainak száma 1695 volt. A 2002-es népszámláláskor már csak 782-en éltek itt. A falu I-VIII. osztályos iskolájában még az elkövetkező tanévben is összevont osztályokkal fog működni a felső tagozat, az óvodások lélekszáma növekedőben van. A szárazajtai iskola tánccsoportja idén fellépett Budapesten. Szeretnék megjelentetni a falumonográfiát, melynek szerzője a sok értékes adatot hangyaszorgalommal összegyűjtő Mihály Gábor helybeli nyugalmazott tanító. /Kisgyörgy Zoltán: Emlékező Szárazajta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2008. június 14.

Hetven éve halt meg Dr. Páter Béla (Eperjes, 1860. szept. 9 – Kolozsvár, 1938. jún. 21) a „burjánkirály”, a Kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia világhírű botanikusa, a gyógynövénykutatás és -termesztés úttörője, a világon elsőként megszervezett Gyógynövény Kutatóállomás megteremtője. Több mint ezer tanulmányt és népszerűsítő cikket közölt. Tizenöt önálló tankönyvet jelentetett meg. Gyógytea recepteket állított össze. 1937-ben kiadta az Újabb gyógyító teák és azok használata című füzetét, magyar, román, német és orosz szöveggel. Páter Béla életútjára, tudományos munkásságára emlékeznek június 20–22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület ünnepi ülésszakot fog tartani. Páter Béla, az EME Természettudományi Szakosztály elnöke volt. Farkas Zoltán ismerteti majd a tudós életútját. Az előadók között lesz Dr. Máthé Imre, aki a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységére fog emlékezni. /Páter Bélára emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2008. június 23.

Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998