udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Máthé László

1992. november 5.

Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1996. június 13.

Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja székelyudvarhelyi csoportja elemezte a helyhatósági választások utáni helyzetet, megállapította, hogy a választási vereség oka a kampánystáb hozzá nem értő magatartása. Ezért felkérik a szervezet elnökét, Sófalvi Lászlót és a kampánystáb vezetőjét, Máthé Lászlót, hogy mondjanak le. Meghallhatták Thamó Csabának, a Szabadelvű Kör országos alelnökének, a székelyudvarhelyi csoport vezetőjének beszámolóját, majd úgy döntöttek, hogy az RMDSZ Székelyudvarhely városi választmányában nem vesznek részt, a tisztújításig. /Dr. Ferenczy Ferenc polgármestert saját kampánystábja buktatta meg! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

1997. január 11.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete 1996 decemberének végén tartotta meg közgyűlését. Máthé László mérnök, az RMGE egyik alelnöke, a szervezet megyei titkára mérlegelte tavalyi tevékenységüket. A szervezet az elmúlt évben végre saját tulajdonú székházba költözött. Az RMGE Maros megyei szervezete az élvonalban van taglétszám tekintetében. Harminc gazdakör működik a megyében, 1500 taggal. Nyolc kft. és nyolc mezőgazdasági társulás is RMGE tagdíjat fizet. Elindították a gazdakörök havi találkozóját. Beindították a gazdaboltokat, székházukban is van egy gazdabolt. Az RMGE segíti a szakmai oktatás szervezését is. Csomós Attila, megyei RMGE-elnök elmondta, hogy az idei évre programfüzetet állítottak össze. Támogatókat szeretnének bevonni az oktatás anyagi alapjainak bővítésére. Önsegélyező pénztárat szeretnének létrehozni, hogy gép vagy jóminőségű vetőmag vásárlásának támogatására gyorssegélyeket tudjanak folyósítani. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

1999. augusztus folyamán

Az 1948-ig létezett Hangya Szövetkezet jelentőségére hívta fel a figyelmet Guzs Ferenc, egyetértve a folyóirat előző számában megjelent, Máthé László RMGE-alelnöktől származó írással: Újraszervezni a Hangyaszövetkezetet! A mostani szövetkezeteket az emberek nem érzik magukénak. Ezeknek a szövetkezeteknek nincs közösségformáló erejük. A Hangya idejében viszont a szövetkezeti vagyon teljes egészében a faluközösségé volt. Érdemes lenne ezt a rendszert felújítani. /Guzs Ferenc: A százéves Hangya. = Erdélyi Gazda (Kolozsvár), aug./

2000. szeptember 5.

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2001. január 4.

1990. jan. 3-án Marosvásárhelyen összegyűlt néhány ember és elhatározták, hogy újraalakítják a magyar gazdatársadalom szervezetét. A megbeszélésen dr. Jakab Sámuel, Füzi Mihály, Sólyom Péter, Máthé László mérnökök voltak jelen. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 1990. júniusában alakult meg, miután márciusban Kolozsváron bejegyezték az országos egyesületet. Ma 1400 természetes személy és több tíz jogi személy fizet tagsági díjat. Máthé László mérnök, az RMGE Maros megyei szervezete alelnöke visszatekintett a megtett útra. 1990-ben nem gondoltak arra, hogy saját székházuk is lesz, melyet 1996-ban vásároltak meg. Ezüstkalászos gazdatanfolyamokat szerveztek. A gazdák téli oktatása negyedik éve rendszeres. Az RMGE Maros megyei szervezete az Európai Unió által támogatott Phare program keretében sikerrel pályázott oktatási és információs központ létrehozására, amely Marosvásárhelyen van. Korszerű képzési programokat dolgoztak ki. A szegedi és hazai oktatók a marosvásárhelyi székházban, februárban többhetes intenzív tanfolyamot indítanak, kisgazdálkodók, kisvállalkozók, valamint a falusi vendégfogadással foglalkozók számára. /Kilyén Attila: Az RMGE az ezredfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2001. január 16.

A múlt hét végén Szerencsen Dialógusok - 2001 címmel megrendezett nemzetközi régiós konferencián dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke kifejtette, hogy még mindig nem eléggé kezdeményező a határon túli magyarság, bátortalanul s a szükségesnél visszafogottabban él azokkal a lehetőségekkel, melyeket az európai változás felkínál. A konferencián, amelyen több kormányzati hivatal és civil szervezet képviseltette magát az anyaországból és még több kulturális és érdekvédelmi szervezet, illetve alapítvány és önkormányzat a határon túli magyarságot, húsznál több előadás hangzott el. Beszédet mondott Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke, C.Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Varga György kassai főkonzul, Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója, Zachariás István, Rozsnyó polgármestere, dr. Máthé László, a kassai magyar közművelődés jeles irányítója, Dupka György ungvári író, Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Kerékgyártó István, a tállyai közép-európai művésztelep vezetője, és sokan mások. /(Sike Lajos): "A határon túli magyarság lassan követi az európai változásokat!″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2001. március 10.

1996-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségi ülésén Csomós Attila akkor még országos alelnök és Máthé László megyei elnök - székházat akartak létrehozni, és erre pályázatot nyújtottak be. Magyarországi segítséggel házat vásároltak Marosvásárhelyen. Itt kezdődtek el az ezüstkalászos téli tanfolyamok és a traktoros tanfolyamok. 40 működő gazdakört sikerült kialakítani Maros megyében: több, mint 2000 RMGE-taggal büszkélkedhetett az országban legsikeresebben működő RMGE-szervezet. Ellenségeskedés kezdődött: Arad megyében összehívták az RMGE kisiratosi küldöttgyűlést, ahova előre telefonált a legfelsőbb vezetés: "Csomóst nem szabad megválasztani országos elnöknek, van nála jobb". Ezzel megpecsételődött a Marosvásárhelyre megálmodott országos RMGE-központ sorsa. - A Kolozs megyei gazdákat a kolozsvári országos székházból kizárták, az Erdélyi Gazdából magánlapot csináltak, a szervezet vagyonát magáncélokra használják... A Maros megyei tagság azonnal megerősítette Csomós Attilát a megyei szervezet elnöki tisztségében. Csomós Attila felkereste a világhírű paprikakutató szakembert, dr. Somogyi Györgyöt. Szakmai tanácsot kért, majd meghívták erdélyi látogatásra. Hamarosan megállapodás született, és ennek értelmében a Nyárád menti 1500 hektáron termelt paprikát magyarországi gyógyszergyár vásárolta meg. Egyik kapcsolat hozta a másikat. Csomós Attila újra előállt tervével: országos oktatási központ és országos információs hálózat létrehozásának megvalósítása. A szegedi Progres Alapítvány és a Maros megye Romániai Gazdák Egyesülete a Phare Partnerség Program keretében megpályázta az oktatási központhoz szükséges pénzösszeget. A pályázat nyerte el a jóváhagyást. Építkezni kezdtek, az épület befedése még 2000. dec. 31. előtt megtörtént, ezzel megkezdhették az oktatást. A jelentkezők menedzsment, pénzügyi, marketing és falusi vendéglátói ismeretből kaptak oktatói kiképzést. Az elméleti tanulmányok után magyarországi tanulmányútra mentek A képzés befejeztével az oktatók a román állam által kibocsátott diplomát vehették kézhez. Az itt képzést nyert előadók tudásukat tovább adhatták a gazdáknak. Az első tanévben 100 farmergazdasági, élelmiszer-feldolgozó és falusi turizmussal foglalkozó mezőgazdasági termelő, vállalkozó alkotta a kiképzettek csoportját. A felnőttképzés hosszú távon megteremthető. Az oktatási központ létrehozásával egyidőben 5 regionális központot létesítettek információs és oktatási céllal. Kovásznáról Arad megyéig számítógépekkel ellátott megyei irodákon keresztül biztosított az információáramlás. A Maros megyei oktatási központ Erdély-érdekeltségűvé bővült. Újabb Phare-pályázatukat 2001. januárjában már beiktatták Brüsszelben. Könyvtárra, szakfolyóiratokra, rengeteg oktatási eszközre van szükség. Az építkezést be kell fejezni. /Horváth Arany: Országos gazdaoktatási központ létesült A balsors ellenfele a teremtés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2002. január 24.

A rendszerváltás után alig pár hónappal Maros megyében is újraalakult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - RMGE. Újraalakulásával párhuzamosan jöttek létre a gazdakörök is. A ’90-es évek végére Maros megyében közel 40 gazdakör jött létre, a tagok száma meghaladta a 700-at. Ugyanakkor több mezőgazdasági társulás is tagja lett az RMGE-nek. 2001 végén 26 gazdakör működött Maros megyében, közel 500 taggal. Az RMGE vezetősége december elején számos gazdakör vezetőivel úgy döntött, hogy átalakítja a gazdaköröket jogi személyiségű gazdakörökké. A bejegyzés leegyszerűsítése érdekében, bejegyezteti azokat a Maros megyei RMGE leányszervezeteiként - jogi személy saját vezetőségével, székhellyel, bankszámlával stb. Jelenleg 18 helyről jelezték az átalakulási szándékot és 16 helyen már újra is alakultak a gazdakörök, a többiek folyamatban vannak. /Máthé László alelnök: Jogi személyiségűvé alakulnak a gazdakörök. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2002. február 16.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete kérésére dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke szervezésében került sor febr. 15-én az RMGE országos és megyei vezetőinek, valamint Natea Ovidiu, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkárának és miniszterhelyettesének találkozójára. Az RMGE részéről a találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök, Bodó Géza országos vezetőségi tag, Csomos Attila megyei elnök, valamint Máthé László megyei alelnök. A megbeszélésen áttekintették a mezőgazdasági szubvenciók problémakörét, valamint az RMGE által évek óta beindított oktatás legitimitásának problémáit. A szakemberek áttekinthetőbb mechanizmusokat kerestek a mezőgazdasági gondok megoldására. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

2002. március 19.

Készül az erdélyi magyar érdekeltségű falusi ingatlanok listája, tájékoztatott Csomós Attila, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros megyei szervezetének elnöke. Az Új Kézfogás Közalapítvány és az RMGE országos vezetősége indította ezt a felmérést annak érdekében, hogy megvizsgálják: jelenleg azoknak a községeknek, falvaknak a területén, ahol tömbmagyarság él, de nemcsak ott, hanem szórványban is - milyen a földterületek kihasználása. Tudni kellene - az adatok ismeretében -, hogy mi a teendő: iskolát kell indítani vagy gazdálkodni kell tanítani az embereket? Budapesten, május végén kárpát-medencei ingatlanbörze is lesz. Ennek az a célja, hogy újra benépesüljenek a most kihasználatlan régi gazdasági épületek. Jó lenne falura befektetőket csalogatni. Máthé László, az RMGE Maros megyei szervezetének alelnöke közölte: a parlagon heverő földek felmérését már korábban megkezdték. - A birtoklevelek kiadása azért késlekedik, mert a magyaroknak nem akarják visszaadni a földeket. Maros megyében is a magyar lakta vidéken van nagy lemaradás. Az 1991/ 1-es törvény szerint azokat is földhöz juttatták, akiknek nem járt semmi, mert a kollektivizálás előtt nem volt földjük. E bevándorlók, leginkább a romák, akik a legjobb földekből kaptak. Ezekkel kapcsolatban rengeteg vita van. /Máthé Éva: RMGE- felmérés. A budapesti ingatlanbörzére készülnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2002. július 9.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2001 júniusában nyitotta meg Budapesten a határon túli referensirodát. Az alapszabályzat szerint az iroda vezetői hathavonként cserélődnek, versenyvizsga alapján. Az iroda vezetését ideiglenesen, három hónapra a kolozsvári Sebestyén Katalin vette át, őt követte Szabó Ildikó Székelyudvarhelyről. Idén nov. 1-jéig az iroda tevékenységének irányítását a marosvásárhelyi Berekméri Sándor, a sáromberki Agromec volt főmérnöke, Maros megyei tanácsos, az RMGE Maros megyei szervezetének vezetőségi tagja vállalta, ugyancsak versenyvizsga alapján. Dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jún. 19-én fogadta az RMGE országos küldöttségét. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Bodó Géza országos gazdasági alelnök és Máthé László országos szervezési alelnök is. A miniszter támogatásáról biztosította az RMGE-t. A minisztérium a Magyarországon szervezett országos kiállításokon a romániai RMGE-tagsággal rendelkező gazdák, vállalkozók számára ingyenes standokat biztosít; Romániában szerveznék meg az elméleti oktatást, esetleg magyarországi tanárok közreműködésével. A gyakorlati oktatás a magyarországi cégeknél történne. Szó esett a jó minőségű, Erdélyben már kipróbált búzavetőmag behozataláról olyképpen, hogy az ára ne haladja meg a romániai árakat. /Kilyén Attila: Határon túli referensiroda Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2002. október 22.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete újraalakulása óta számos magyarországi mezőgazdasági kiállításon vett részt. Immár hagyományossá vált helyeik: Pápa, Debrecen, Szerencs, Szentlőrinc, Hódmezővásárhely, Szeged és a Budapesti Nemzetközi Vásár. Több évi tapasztalataink bizonyítják, hogy érdemes megjelenni minél több nemzetközi vásáron, kiállításon. Az RMGE-t várják Vajdaságba és Szlovákiába is. /Máthé László alelnök: Egyre több külföldi kiállításon az RMGE. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

2003. július 21.

Az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/ és a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között együttműködési megállapodás jött létre, amelyet Sebestyén Csaba elnök és dr. Németh Imre miniszter írt alá júl. 8-án. Kilenc pontban fogalmazták meg az együttműködés céljait, azok megvalósításának módozatait. A felek közötti együttműködés többek között a mezőgazdasági szakoktatásra és képzésre, a szaktanácsadó-hálózat kiépítésére és működtetésére, közös gazdasági programok megvalósítására, az agrár- és élelemiszer-gazdaság képviselői közötti szakmai kapcsolatok felvételének elősegítésére, a műszaki-tudományos és termelési együttműködések fellendítéséhez szükséges kölcsönös információnyújtásra és a két ország családi gazdaságai és azok szakmai szervezetei közötti partnerkapcsolatok kialakításának elősegítésére terjed ki. Júl. 20-án Marosvásárhelyen, az RMGE székházában keretszerződésnek is nevezett együttműködési megállapodás kapcsán megbeszélésre került sor, amelyen részt vett dr. Solymosi József, a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri főtanácsadója, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő, Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Máthé László, az RMGE országos alelnöke, Csomós Attila és az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. Dr. Solymosi József kifejtette: a minisztériumnak megvannak a lehetőségei, hogy továbbra is támogassa az RMGE tevékenységét, főleg a szakoktatás fejlesztését, és támogatni fogja az RMGE részvételét a Magyarországon szervezett kiállításokon. /Erdélyi körúton a magyar agrár- főtanácsadó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

2003. augusztus 1.

Aug. 4-én kapufaragó tábor nyílik Máréfalván - a Polgártárs Alapítvány Élő Örökség programjának keretén belül - a helyi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, az Életfa vendégfogadók egyesülete, a máréfalvi általános iskola és a fenyédi tanács összefogásával. A fő cél az, hogy az ifjú nemzedék megismerkedjen, részese legyen egy hagyományőrző alkotómunkának. /Máthé László Ferenc: Fába vésett élő örökségünk. Kapufaragó tábor nyílik Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2003. október 24.

Okt. 23-án Székelyudvarhelyen a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége, valamint a Rákóczi Szövetség szervezésében emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról az Üldözöttek, áldozatok-emlékműnél. Az 56-os politikai elítéltek száma Erdélyben ezer főre tehető, a kivégzetteké pedig jó tucatnyira. Pál László, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi elnöke szerint is elfogadhatatlan ilyen "bűnökért" a bebörtönzés vagy a halálbüntetés. Idén a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően tizenöt erdélyi főiskolás részt vett Budapesten a központi ünnepségen. /Máthé László Ferenc: Az ötvenhatosok nem felejtenek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./

2003. október 25.

Az Erdélyi Gazda októberi számában az előző hónapban Aradon tartott, határokon átnyúló gazdatalálkozóról Vákár Andrea, a lap főszerkesztője számolt be: "A találkozó megható gondolata az volt, hogy az RMGE addig kell hogy hallassa a hangját, amíg a mai különös problémák megoldódnak. Mert nem kétmillióra van szükség egy hektár föld megművelésére, hanem egészséges piaci viszonyok megteremtésére." Máthé László RMGE szervezési alelnök arról írt, hogy szeptemberben székely gazdák egy csoportja részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásáron, és 30 négyzetméteren mutatták be nép- és iparművészeti árucikkeiket. /Barazsuly Emil: Erdélyi Gazda - október. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2004. január 20.

Az 1989-es változás után 1990. febr. 27-én Tankó Albert kezdeményezésére Székelyudvarhelyen alakult meg az első cserkészcsapat, rá egy hétre Csíkszeredában létrejött a Romániai Magyar Cserkész-Szövetség, Kolozsváron pedig Kovács Nemere vezetésével őrsök kezdték meg tevékenységüket. 1991-ben a székelyudvarhelyi csapat 150 tagot számlált, de mindig akadt új jelentkező. 1993-ban az egykori 6-os iskola diákjai Salamon Andrea vezetésével Bethlen Gábor név alatt külön csapatot indítottak. Jelenleg a városban három csapat tevékenykedik. Az elmúlt 14 év alatt Erdély-szerte több mint 110 csapat alakult, ha átlagosan csapatonként 40-50 taggal számolunk, akkor legkevesebb 4.000 olyan fiatalról van szó. A cserkészek már szervezik a jövő évi 15 éves jubileumi ünnepséget. /Máthé László Ferenc: Tizennégy éve résen a helyiek. Városunkban alakult az első romániai cserkészcsapat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

2004. február 9.

Az utóbbi években hagyománnyá vált a Székelyudvarhelyre egyazon településről beköltözöttek időszakos találkozója. Ilyen összejöveteleket szerveznek a varságiak, a muzsnaiak, de még az Egyesült Államokban egy ideig élt személyeknek is van találkozójuk. Február 7-én a varságiak rendeztek farsangi bállal egybekötött találkozót "Székelyvarságról származol, és Udvarhelyen élsz" néven, immáron másodszor. Székelyvarság jelenleg 1.620 fős kis hegyi település, ahonnan az évek során 4-500 személy költözött be Udvarhelyre. Közülük szombaton közel kétszázan gyűltek össze. A betlenfalvi kultúrotthonban Tamás Ernő varsági polgármester beszámolt a település tavalyi tevékenységéről. Szintén február 7-én a Székelymuzsnáról elszármazottak is rendeztek találkozót Udvarhelyen. /Máthé László Ferenc: Bárhonnan származol is, Udvarhelyen élsz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./

2004. április 2.

Krisztus szeretete sürget minket" – vallják, és ennek megfelelően is cselekszenek a mahlersdorfi ferences nővérek, akik lassan tíz éve élnek Székelyudvarhelyen. 1991-ben érkeztek az első nővérek a városba, az itteni rend pedig kerek tíz évvel ezelőttre teszi alapítási évét. Jelenleg 24 nővér tevékenykedik a városban. Az évek során az udvarhelyi lett az erdélyi központ, itt van például a nevelési ház, vagyis itt zajlik az újoncképzés is. Jelenleg a székelyudvarhelyi apácarend keretein belül egy óvoda működik, körülbelül 100 gyerekkel. Többnyire szociálisan hátrányos gyerekekről van szó. Az óvoda mellett van egy iskoláscsoport is, ide csak a szegény gyermekek kerülhetnek. A papi öregotthon is az apácákhoz tartozik. Ugyanakkor napi rendszerességgel körülbelül 30 rászoruló kap ebédet. A rendnek Csíkszépvízen van árvaháza, gyerekotthona, Nagyváradon fogyatékos gyermekek számára óvodája, Déván iskola utáni foglalkoztató központja. /Máthé László Ferenc: Látogatóban a székelyudvarhelyi Mahlersdorfi ferences apácarendnél. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./

2005. február 9.

Január végén háromtagú RMGE-küldöttséget fogadott dr. Németh Imre magyarországi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. 2003-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete együttműködési megállapodást írt alá a minisztériummal (FVM). A megállapodás értelmében az FVM támogatja az erdélyi gazdák olyan tevékenységeit, mint szakképzés, EU-s csatlakozási, szakmai tréningek szervezése, szakmai kiállításokon való részvétel, mezőgazdasági szakkönyvekkel való ellátás és mások. A megállapodás szerint az elmúlt évben több mint 250 erdélyi gazda és szakember vett részt különböző magyarországi rendezvényeken, ebből 120-an szakmai képzésen, 130-an különböző mezőgazdasági kiállításokon. Az RMGE küldöttségét Sebestyén Csaba mérnök, országos elnök, valamint Bodó Géza és Máthé László alelnökök képviselték. A felek elemezték az elmúlt évben megvalósult együttműködést és a 2005. évi terveket. A megállapodás értelmében az idén is a múlt éveihez hasonló támogatására számíthat az RMGE. Az FVM továbbra is támogatja a RMGE irodájának fenntartását a minisztériumban, kiegészítve azzal, hogy az irodavezető ezentúl Kárpátalja és Szerbia-Montenegró magyar gazdáinak érdekeit is képviselni fogja. /Máthé László: RMGE-küldöttség járt a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9/

2005. március 3.

Öt éve folyik a vita az erdélyi magyar gazdálkodói körökben arról, megosztja-e a gazdák érdekképviseletét, hogy önállósult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) egykori Maros megyei fiókszervezete, mely tavaly decemberben felvette az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület néhány nappal ezelőtt Marosvásárhelyen tartott tisztújító közgyűlésén elhangzott, az EGE-t 32 jogi személyiségű vagy azzal nem bíró gazdakör és társult szervezet alkotja. Az elmúlt öt év alatt az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, tanfolyamokat szerveztek a gazdáknak, regionális agrárgazdasági oktatási és információs központot indítottak, kapcsolatot létesítettek magyarországi, spanyolországi és belgiumi gazdaszövetségekkel. Az EGE közgyűlésén Máthé László, az RMGE Maros volt vezetőségi, az RMGE jelenlegi elnökségi tagja kérte: „Az EGE vezetői üljenek le tárgyalni az RMGE kolozsvári vezetőivel, hiszen konkrét és hatékony együttműködési szerződés szükséges a két gazdaszervezet között”. Csomós Attila, az EGE újraválasztott elnöke szerint a Maros megyei gazdakörök vezetősége sosem zárkózott el az együttműködéstől, de nem fogadhatja el, hogy a kolozsvári országos egyesület feltételként szabja meg számára, hogy beszámoljon székházi tevékenységéről. Sebestyén Csaba, a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke szerint nincs szakadás a gazdaszervezetek között. „Az önállósult Maros megyei RMGE fiókszervezetet joghézagot kihasználva jegyeztették be RMGE Maros néven. Mindez könnyen megtéveszthette az avatatlant, hiszen nem tudhatta, hogy rólunk, az országosról, vagy az önálló Maros megyei szervezetről van szó. Alapszabályukban az szerepel, hogy csatlakoznak az országos szervezethez, de ezt öt év alatt nem tették meg, tehát nem hisszük, hogy valaha is komolyan gondolták volna” – szögezte le a 12 megyei szervezetet magában foglaló RMGE elnöke. /Bakó Zoltán: Megoszlik az erdélyi magyar gazdatársadalom az RMGE és az EGE között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2005. augusztus 18.

Augusztus 4-7. között rendezték meg a XII. Szentlőrinci Gazdanapokat, amelyen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete nyolctagú küldöttséggel volt jelen. A kiállításon a Vámosgálfalvi Gazdakör is részt vett. A vámosgálfalviak közös sátorban állították ki termékeiket a szentlőrinciekkel. A kiállítást és a vásárt Gráf József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg. Gráf József miniszter és küldöttsége elidőzött a sátor előtt, jelezte, hogy az augusztus végi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon (OMÉK) ismét találkozhatnak, ahol a határon túli magyar gazdák fórumára is sor kerül. /Máthé László: Vámosgálfalviak Szentlőrincen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2005. szeptember 26.

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, illetve Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója elmondták, hogy aktívan jelen vannak az udvarhelyszéki árvíz utáni segélyakciókban, összehangoltan jelentős anyagi, tárgyi és nem utolsósorban lelki segítségben részesítették a bajbajutottakat. Az újjáépítésből is kiveszik részüket. Szász János bejelentette, hogy a VilágCaritashoz fordultak, és pozitív visszajelzést kaptak: nagyjából 200.000 eurós összeg átutalásáról biztosították a szervezet erdélyi képviselőit. Ugyanakkor szeptember 11-én és 25-én a római katolikus templomokban gyűjtést szerveztek, és az így befolyt összeget is az árvíz által sújtott települések életre keltésére fordítják. Szász János, hozzátéve, hogy a szükségnek nincs vallása vagy felekezete: tíz kapcsolattartó emberük közül mindössze kettő katolikus. „Legfontosabb, hogy most építkezzünk“ – jelentette ki Kozma atya. Télig annyit kell megtenni, hogy mindenkinek legyen lakható helye. Ennek érdekében már építőanyagot, felszerelést szállítottak a bajbajutottaknak. A két szervezet ugyanakkor átvállalja a vidéki iskolák gyerekeinek étkeztetését. Szeretnének segíteni Siménfalván, Kobátfalván, Kis- és Nagykadácsban az iskola, az óvoda, a sportterem felújításábant, illetve építésében. /Máthé László Ferenc: A Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas jövőnket tervezi. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./

2005. november 9.

November 10-én Udvarhelyszéken is elkezdődik a Magyar Polgári Szövetség pártbejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése – jelentette be Thamó Csaba és Szakács István, a szervezet széki, illetve városi vezetője. A Magyar Polgári Párt létrehozásához országos szinten 25.000, megyénként pedig 700 aláírásra van szükség. /Máthé László Ferenc: MPSZ-es aláírásgyűjtés, közgyűlés és találkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

2005. november 23.

Kovács Sándor több mint huszonegy éve Udvarhelyszék római katolikus főesperese, ami azt jelenti, hogy napi rendszerességgel a papi megbízatás mellett számos pénzügyi, ügyvezetői és adminisztratív teendőt is el kell látnia. Ő Székelyudvarhely legközismertebb egyházi személyisége. A múltban nagy nyomás volt az egyházon, a Securitate sok embere feljárt a plébániára beszélgetésekre, rendszeres volt a telefonlehallgatás, ebből bonyodalmaik is születtek. Átszerelték a telefondugaszokat, és másnap már jelentkeztek is az illetékesek, hogy valami gond van a készülékekkel, nem működnek, és kérték, hogy szereljék vissza azokat a régi formában. Figyelték az egyház minden lépését. Utólag két kazettát megkapott a hangfelvételekből. Az egyháznak az emberi élet védelmét kell tanítania, hangsúlyozta. Az azonos neműek házassága nem hoz gyümölcsöt, az abortusz pedig életellenes cselekedet. Hogyan engedhet ezekben a kérdésekben az egyház? A legfőbb feladatuk hirdetni az evangéliumot. Kovács Sándor hangsúlyozta, kisebbségi helyzetben szükség van politizálásra. Addig mehet el az egyház, amíg meggyőzi a rábízott embereket, hogy a jobbik részt válasszák. Kovács Sándor /sz. Székelykál, 1948. ápr. 25./ a középiskolát Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban végezte, majd a teológia következett. Első papi állomása Sepsiszentgyörgyön volt, különböző helyek következtek, 1984-ben került Székelyudvarhelyre, ahol ‘87-ben főesperesi megbízatást kapott. /Máthé László Ferenc: Beszélgetés Kovács Sándor főesperessel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

2005. november 25.

Az oktatási intézmények igazgatói már azon gondolkodnak, hogy a tanügyi sztrájk valamikor csak bekövetkező vége után hogyan lehet majd folytatni, avagy újrakezdeni a tanévet. A régóta tartó sztrájk befolyásolja az egész tanév minőségét, a gyerekek már így is sokat veszítettek, közölte Bondor István megyei főtanfelügyelő. A főtanfelügyelő szerint a félévközi szünetet fel lehetne áldozni a bepótolásra. A döntés viszont központi szinten vagy az iskolák tantestületeiben fog megszületni. /Máthé László Ferenc: A tanév befagyasztása katasztrófa lenne. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./

2006. január 31.

Január 24-én Budapesten aláírták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti 2006. évi együttműködési megállapodást. Közel tíz éve létezik együttműködési megállapodás az RMGE és az FVM között. Ennek értelmében minden év elején áttekintik az elmúlt év eredményeit az együttműködés területén, és megállapodnak a következő év legfontosabb teendőiről. A 2004-es esztendőt tekintették a legsikeresebbnek, amikor több száz erdélyi gazda és szakember vett részt magyarországi oktatási programokon, kiállításokon és más szakmai rendezvényen. Újdonság a 2006-os együttműködésben, az, hogy a három szomszédos ország gazdaszervezetei közvetlen határ közeli kapcsolatot teremtenek a sürgős teendők rendezése érdekében. Így az FVM az erdélyi kapcsolatok közvetlen bonyolítását a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatalra bízta, a kárpátaljait a Szabolcs-Szatmár megyeire, a vajdaságit pedig a szegedi, Csongrád megyei hivatalokra. Így sokkal gördülékenyebben lehet intézni az ügyeket a határ közelsége miatt, hiszen az RMGE ügyvezető elnöke Nagyváradon székel. A 2006-os esztendőben az FVM több rendezvényt, illetve oktatási programot támogat. Ezek közül egyik legfontosabb program az Agrár-Európa faluról falura, ahol 12 megyében, több mint 60 helységben, több ezer gazda részvételével előadásokat hallgatnak jeles magyarországi és erdélyi szakemberektől az EU-s csatlakozás legfontosabb buktatóiról. /Máthé László, az RMGE országos alelnöke: Együttműködési megállapodás az RMGE és a magyar FVM között. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

2006. február 20.

A 44 éves Molnos Zoltán székelyudvarhelyi szürrealista festő rendszeresen három helyen állít ki, Székelyudvarhelyen, Bukarestben és Stockholmban. Molnos idén is meghívást kapott a svéd Képzőművészeti Egyesülettől egy januári, stockholmi tárlatra. A svéd–magyar énekes, Tamás Gábor bátyja, György a svédországi egyetemes magyar képzőművészeket bemutató egyesületnek a lelke. A svéd közönség kedvenc januári magyar alkotása a Csíkszeredában élő, kolozsvári születésű Tompos Opra Ágota Főnixmadár című festménye lett. /Máthé László Ferenc: Hazai szürreál Stockholmban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./

2006. február 24.

A tavalyi, nyár végi tragédia után alig tudtunk helyreállni, és máris megint ázunk, vízzel teli a házunk – panaszolta Malomfalván László Imre. Ezúttal emberi mulasztás történt. A nagy árvíz után a falu útja melletti vízelvezető sánc és árokrendszer megtelt, a vízvezető betonidomok pedig hordalékkal tömítődtek, és használhatatlanná váltak. /Máthé László Ferenc: Újból áznak az árvíz sújtotta házak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 24./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998