udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mátyás Gábor

1998. június 4.

Zeteváralja, vagy ahogy itt nevezik, Zsigmondtelep május elsején ünnepelte a templomtorony elkészülését, egyben felszentelte Tamás József segédpüspök az új harangot. 1979-ben nevezték ki segédlelkésznek Zeteváraljára Mátyás Gábort, aki látta, hogy tönkrementek a kápolnák, ezért nekiállt az újjáépítésnek. 1982-ben kezdte építeni a zeteváraljai templomot, majd az ivói és sikaszói kápolnát. 1985-től ő lett ennek a három falunak a plébánosa, hivatalosan is megalakult a zeteváraljai egyházkerület, cserébe megszüntették a magyarigeni egyházkerületet. Magyarigen szép neve ellenére a faluban nem maradt magyar lakos. Zeteváralján 1996-ban kezdték építeni a templom tornyát, sok helyről kaptak segítséget, Tabajdi Csaba államtitkár 300 ezer forintos támogatást nyújtott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./

2002. április 3.

Harangot szenteltek húsvéthétfőn, ápr. 1-jén Madéfalván. Nyolcvan éve épült fel a katolikus templom, de nagyharang nem kondult meg a tornyában. Hajdó Vilmos plébánosnak régi álma volt pótolni a hiányt. A 629 kg-os nagyharangot Székelyudvarhelyen, a Select Rt. műhelyében öntötték. Rajta a felirat: ?Az élőket szólítgatom, a holtakat elsiratom, a viharokat eloszlatom. Készült az Úrnak 2002. évében a jószívű madéfalvi hívek, a közbirtokosság és Mátyás Gábor plébános adományából." Az új harangot Tamás József segédpüspök szentelte fel. /Harangszentelés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2003. augusztus 22.

Zeteváraljának üzlete, kocsmája és nagy kapacitással működő deszkagyára van. 1941 óta viseli mai nevét, korábban Török-, illetve Zsigmond-telepként emlegették. A népes Zetelaka szaporodásával a községtől nagyobb, akár 15 km-es távolságban is erdei házakat, istállókat és szénapadlásokat építettek. Ma már önálló települések, Zetelakához tartoznak közigazgatásilag: Zeteváralja 6 km-re, Ivó 12, Deság 14, Sikaszó 18, Küküllőmező 23 km-re fekszik a községközponttól. Egyházilag is önállóvá lett, a templomhoz torony épült Mátyás Gábor plébánosnak köszönhetően, e plébániához tartozik Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és a Libán is. Deák Ferenc szentábrahámi születésű tanító, aki több mint fél évszázada tanít Zetelakán és kutatja annak történetét, 2000-ben Székelyudvarhelyen kiadott kétkötetes munkájában (Zetelaka 1. Táj és ember, 2. Népélet - gazdasági élet) a következőket foglalja össze: 1895-től egy Török Sándor nevű fakereskedő az Ivó vizére turbinás fűrészgyárat épített, munkásokat toborzott, és bár pár év múlva a gyár megszűnt, Török-telepként emlegették e helyet. Zeteváralján 1956-ban 674, 1960-ban 784 fő, 1977-ben 765 fő lakott a településen. 1992-ben az állandó lakosság 732 fő volt, ebből magyar 685, román 46, orosz 1. Vallási megoszlásuk: 698 római katolikus, 23 ortodox, 8 református, 3 unitárius. Ugyanez évben 27 székely kapu állt a faluban. 1993-ban vette fel az iskola Jókai Mór nevét. A Zeteváraljáért Egyesületet, melynek elnöke Sólyom István, 2001-ben jegyezték be, és falufejlesztéssel, a kulturális élettel és az iskolával kíván foglalkozni. /P. Buzogány Árpád: Zeteváralja: a famunkához értenek itt a férfiemberek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

2005. augusztus 20.

Szoboravatással egybekötött Szent István-napi ünnepélyt tartottak augusztus 19-én Zeteváralján. A délelőtti szentmisét követően egy szoborcsoportot avattak a faluközpontban, mely Szent István királyt ábrázolja, amint a jogart és a koronát felajánlja Máriának, Magyarország védőasszonyának. Az ünnepségen felszólalt Mátyás Gábor plébános, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Kanyó Tibor, Hugyag község polgármestere, Spisják József szobrászművész, a szobor alkotója és Sánduly Lajos zeteváraljai iskolaigazgató. /(Balázs Árpád): Dávid Ibolya Zeteváralján. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

2008. június 23.

A libáni templom június 21-i felszentelésén hatalmas volt a lelkesedés. A 71 fős egyházközséget sokan támogatták, hogy felépüljön a 100 ülőhelyes templom. A közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz tartozó településen összegyűlt Libán-völgye templomépítő közössége. Az oltártérben elhelyezték Györfy Lajos szobrászművész ajándékát, a Feltámadt Krisztus szobrát. Barabás Zsolt egyháztanácsos felidézte a szentély létrejöttének állomásait. 2006. augusztus 26-án kezdődött a bontás. A budapesti Lossy József 1906-os harangajándéka időközben újra toronyhelyre került. Tamás József püspök méltatta a templomépítő plébános, Mátyás Gábor munkáját. /(m. m.): Ott a hegyen van az a hely… = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 23./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998