udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mátyás József

1995. augusztus 2.

Aug. 2-án immár 21. alkalommal nyitotta meg kapuit Gyergyószárhegyen a Barátság művésztelep. Az aug. 20-ig tartó rendezvényre harminc művészt hívtak meg, köztük határon túliakat is, Magyarországról, az Egyesült Államokból és Kárpátaljáról is. A tábor művészeti vezetői Kákonyi Csilla és Mátyás József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1995. augusztus 2.

Aug. 2-án immár 21. alkalommal nyitotta meg kapuit Gyergyószárhegyen a Barátság művésztelep. Az aug. 20-ig tartó rendezvényre harminc művészt hívtak meg, köztük határon túliakat is, Magyarországról, az Egyesült Államokból és Kárpátaljáról is. A tábor művészeti vezetői Kákonyi Csilla és Mátyás József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1995. augusztus 29.

Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1995. augusztus 29.

Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1996. július 31.

Csíkszentmártonban, a falumúzeumban a falu szülöttének, Mátyás József festőművésznek és grafikusnak állandó tárlata nyílik aug. 4-én. Az anyagot a művész ajándékozta a községnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

1996. augusztus 2.

Aug. 2-án megnyílt a 22. művésztábor Gyergyószárhegyen. Üdvözlő beszédet mondott Váli József, a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség elnöke és Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke. A háromhetes alkotótáborban 30 művész vesz részt, a világ minden tájáról, Japánból, az Egyesült Államokból, Magyarországról is. A Lázár-kastély képtára egyre gazdagodik, mert a vendég művészek kötelező módon egy-egy alkotásukat a képtárnak adományozzák. A képzőművészek aug. 4-én megtekintik Csíkszentmártonban Mátyás József festőművész állandó tárlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1996. augusztus 2.

Aug. 2-án megnyílt a 22. művésztábor Gyergyószárhegyen. Üdvözlő beszédet mondott Váli József, a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség elnöke és Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke. A háromhetes alkotótáborban 30 művész vesz részt, a világ minden tájáról, Japánból, az Egyesült Államokból, Magyarországról is. A Lázár-kastély képtára egyre gazdagodik, mert a vendég művészek kötelező módon egy-egy alkotásukat a képtárnak adományozzák. A képzőművészek aug. 4-én megtekintik Csíkszentmártonban Mátyás József festőművész állandó tárlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1996. augusztus 15.

Mátyás József /sz. 1930, Csíkszentmárton/ Déván működő festőművész tekintélyes gyűjteményt adott munkáiból szülőfalujának, ebből állandó kiállítás nyílt az egykori csekefalvi falumúzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1996. augusztus 15.

Mátyás József /sz. 1930, Csíkszentmárton/ Déván működő festőművész tekintélyes gyűjteményt adott munkáiból szülőfalujának, ebből állandó kiállítás nyílt az egykori csekefalvi falumúzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1999. augusztus 16.

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2000. június 16.

Jún. 16-án ünnepélyes bemutatták be Mátyás József festő és grafikus állandó tárlatát Csíkszentmártonban. A község jeles szülöttjét, a Déván élő művészt köszöntötték közelgő 70. születésnapja alkalmából. Márton Árpád festőművész méltatta az ünnepelt munkásságát, és Gaál András festőművész átadta a Szárhegyért emlékérmet. - Az állandó tárlat a Szent Márton Társulat kezdeményezésére született meg. Mátyás József újabb négy festményét ajándékozta a kiállításnak. /Szatmári László: Beszélgetés Mátyás József képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

2000. október 10.

Okt. 8-án Déván a Melite házban megnyílt Mátyás József dévai festőművész, grafikus tárlata. A kiállításon Schreiber István EMKE-elnök és Winkler Gyula, a napokban leköszönő alprefektus köszöntötte a művészt. /Gáspár-Barra Réka: Mátyás József-kiállítás a Melite házban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2000. november 17.

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

2001. július 3.

Tellmann József nemrég elhunyt lupényi képzőművész emlékét idézték a dévai Forma Galériában rendezett "Természeti és plasztikai szerkezetek" tárlat jún. 28-i megnyitóján. Mátyás József dévai festőművész ismertette röviden Tellmann József munkásságát, hiszen ez az első olyan közös tárlata a Hunyad megyei képzőművészeknek, amelyen Tellmann József már csak képei által van jelen. /Tájképek a Forma Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2001. november 2.

Október 26-án Mátyás József grafikus és festőművész képeiből nyitott kiállítást Gyergyószentmiklóson. A csíkszentmártoni születésű, nemzetközi elismerésnek örvendő képzőművész a kolozsvári képzőművészeti főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1956-ban, majd több éven át Petrozsényben volt rajztanár. Később Dévára költözött. Tárlatát Dézsi Zoltán alprefektus nyitotta meg, majd a festőművész-jóbarát, Márton Árpád méltatta munkásságát. A kiállított képek egy része a festőművész csíkszentmártoni állandó galériájának anyaga, s ez jópéldát szolgáltathat minden településnek abban, hogy teret, lehetőségeket biztosítsnak a helységükben született alkotóknak munkásságuk megőrzésére és közkinccsé tételére. /(gál): Mátyás József kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. november 10.

Egy héten át zajlanak Csíkszentmártonban a falunapok, a csíkszentmártoni Polgármesteri Hivatal, a Szent Márton Alapítvány, a TKP Szentmártoni Ifjúsági Társulat és a tanács szervezésében. A helybeli és az elszármazott értelmiségiek gyűltek össze, megvitatni a falu jövőjét. A falu szülötte, Koncsag László plébános a település monográfiáját mutatta be. Megnyílt az Erdély címerekben c. kiállítás a Mátyás József múzeumban, Róth András székelyudvarhelyi könyvtáros szervezésében. Nov. 10-én közéleti személyiségek találkozóját tartják a faluban. /(Daczó Dénes): Szentmárton napokat tartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2001. november 21.

A Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Vármegye Galériában. A Határok nélkül című tárlat negyven képzőművésznek a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen készült munkáit mutatja be. Kolozsvárt Kopacz Mária és Székely Géza képviseli festményeivel, Marosvásárhelyről többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Simon Endre, Csíkszeredából Márton Árpád, Nagybányáról Véső Ágoston, Dudás Gyula, Déváról Mátyás József, Sütő Éva, Zilahról Szabó Vilmos, Brassóból Ábrahám Jakab jelentkezett alkotásaival. /Határok nélkül a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2002. január 17.

Elhunyt Mátyás József (1930-2002) festőművész, aki a hatvanas évek elején alakította ki balladisztikusan poétikus, expresszív grafikai-festői világát, írta róla Németh Júlia. /Németh Júlia: Mátyás József (1930-2002). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./Mátyás József (Csíkcsekefalva, 1930. jún. 27. – Déva, 2002. jan. 15.)

2002. február 1.

Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a nemrég elhunyt Mátyás József festőművész, grafikus kiállítása. A vándorkiállítás 2000. nov. 14-től járja az országot. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket. A megnyitóbeszéd után verses-zenés műsor következett. /Mátyás József tárlat a Múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 1./

2002. július 2.

Június 27-én a Mátyás József-emléktárlat nyílt Déván, születésének 72. évfordulóján. Ez életműtárlat, Mátyás József ugyanis örökre eltávozott január 14-én. Mátyás József rendkívüli tehetséggel és hatalmas alkotóerővel alkotott egy életen át. 1960-ban részt vett a velencei biennálén, 1980-ban a besztercebányai grafikai biennálén, 15 egyéni kiállítása volt. Monumentális alkotásai közül megemlítendők a petrozsényi (1968), a brádi (1972) és a hajdúhadházi (1994). Kiállított alkotásait megtaláljuk Moszkvában, Genfben, Milánóban, Bécsben, Buenos Airesben, Pekingben, Hyvinkaaben, Schwetingenben, Helsinkiben. Csíkszentmártoni szülőházában állandó Mátyás József festészeti és grafikai kiállítást nyitottak. /Schreiber István: Mátyás József-emléktárlat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2003. január 15.

Mátyás Józsefre (Csíkcsekefalva, 1930. jún. 27. - Déva, 2002. jan. 14.), az egy esztendeje elhunyt neves képzőművészre emlékezett hajdani tanítványa és későbbi művésztársa, jó barátja, Sütő Éva /Déva/ grafikus, aki emlékkiállítást rendezett a Nyugati Jelen galériaként szolgáló dévai szerkesztőségében. A beszélgetés során a dévai képzőművészek, jó barátok felelevenítették a Mátyás Józsefhez fűződő emlékeket. /GBR: Sütő Éva tárlata. In memoriam Mátyás József. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

2005. július 8.

Hunyad megyében Déván összesen 73 díszpolgári cím odaítélése történt. Dévának bizonyára nem lenne túl sok díszpolgára, ha 1978-ban Károlyi Béla nem létesíti éppen itt az azóta világhíressé vált női tornaiskolát. A legtöbb díszpolgári címet sportolóknak ítélték oda. Károlyi Béla és felesége, Mártha Déva díszpolgárai (1997 óta). Mátyás József, aki évtizedeken át Hunyad megye egyik legjelentősebb képzőművésze volt, három évvel 2002-ben bekövetkezett halála előtt részesült a kitüntetésben. Vajdahunyadon is elsősorban a sportolókat tüntettek ki. /Chirmiciu András: Hunyad. Feltornászták magukat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2005. november 7.

November 6-án az idősek köszöntésével kezdődött Csíkszentmártonban a hagyományos Szentmárton Napok rendezvénysorozat, majd ünnepi szentmisét tartottak. A következő napok műsorán szerepel a Lúdas Matyi, bemutatkozik a Vöröskereszt és iskolai sportrendezvények kezdődnek. Lesz könyvbemutató, több előadás, emlékplakettet avatnak Mátyás József emlékházánál. /Csíkszentmártoni rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./

2006. május 6.

Makkai Jánosnak első próbálkozásra nem sikerült bejutnia a Képzőművészeti Főiskolára, a petrozsényi Bányamérnöki Főiskolát végezte el. Petrozsény termékeny közegnek bizonyult a művészhajlamú bányamérnök számára. Országos hírű művésztelepre csöppent, ott tevékenykedett többek között Mátyás József, Tellmann József, és a Szilágyi testvérpár. A kolozsvári főiskolán 1956-ban végzett képzőművészek saját kezdeményezésükre mentek a Zsil-völgyébe, választották a festői környezetet. Makkai János fémdomborító műhelyt alapított, művészhajlamait ilyen irányban is gyümölcsöztette. Nem mondott le a festésről. Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában immár másodszor állított ki képeit. Makkai János a realisztikus ábrázolásmód híve. Jelen kiállításának főszereplői a fák. /N. J.: Fától fáig Makkai János kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2007. július 3.

Petrozsényban a Magyar Házban tartott hét végi előadásra összesereglett maroknyi közönség is nyilvánvalóvá tette: mindaz, ami ma a régi, virágzó bányászvárosról elhangzik, az már a múlté. A két évszázadig csak faluként emlegetett Petrozsényt 1924 januárjában emelték városi rangra, amikor már 15 ezer körüli lakosa volt. Népességét elsősorban a kőszénkitermelésnek köszönhette. Megépült a négy számottevő felekezet: a római katolikus, evangélikus, református és unitárius egyházközségek temploma, illetve a görög katolikus templom, melyet az ortodox egyház később bekebelezett. A fiatal művészek: Mátyás József, Szlamka Béla, Tellmann József, Nagy Ervin, Szilveszter Győző 1955-ben megalapították Petrozsényben a Képzőművészeti Alkotó Közösséget. 1948-ban megalakul a Bányász Főiskola is, az időközben államosított magyar oktatásban fiatal, jól képzett pedagógusok tanítottak a népes osztályokban. Mindez a múlté. A mai Petrozsénynek, hajdani bányászvárosnak újjá kell teremtődnie. A csíra már megindult: a magyar közösségnek a Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából újra van iskolája, s halványan ugyan, de működni kezdett a Magyar Ház is. /Gáspár-Barra Réka: Séta a néhai Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2008. november 29.

A Bukarestben élő Mezei József műkritikus, szerkesztő /sz. Kolozsvár, 1938. szept. 6./ 1959-ben szerzett diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán. Kolozsváron, majd Bukarestben lap- és folyóirat- szerkesztőként dolgozott (Igazság, Előre, Művelődés). Kritikai írásaiban a kortárs művészet jelenségeivel foglalkozott, tanulmányaiban a XX. századi magyar avantgárd kisugárzását kutatta. Tanulmányai, esszéi: Balogh Péter (monográfia, Bukarest, 1976), Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig (Mezei József bevezető tanulmányával, Bukarest, 1979), Tőrös Gábor (Bukarest, 1982), Mátyás József (Bukarest, 1984). Mezei József 1990-ben újraindította a Ceausescu idején elnémított Művelődés folyóiratot, melynek főszerkesztője volt 1991-ig. Később az RMDSZ szenátusi frakciójának tanácsosa volt. Újabban magyar-román-angol szakszótárak szerkesztésével foglalkozik. Ennek eredménye a 2006-ban megjelent 1379 oldalas munka: Magyar-román-angol jogi közgazdasági és üzleti szótár. /Bölöni Domokos: Kisportré. Mezei József. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998