udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mátyás Mátyás

1995. szeptember 15.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2007. november 28.

Heves vita közepette szavazták meg a Kolozsváron a tanácsülésen negyven új utca elnevezését. A város új villanegyedeiben lesz Bocskai István, Pákei Lajos, Mátyás Mátyás, János Zsigmond, Báthory István és Reményik Sándor nevét viselő utca is. Molnos Lajos városi tanácsos határozott fellépése következtében leszavazták azt az indítványt, miszerint Ion Lancranjanról, a Ceausescu beolvasztási politikáját szolgáló bérencről is utcát nevezzenek el. /N. -H. D. : Hat új magyar utcanévről döntöttek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2007. december 4.

Az utcanevek körüli acsarkodások továbbra is napirenden vannak, ha nem is olyan intenzitással, mint a Funar-korszakban. Nemrég negyven új utca nevéről kellett dönteni, a Kolozs Megyei Tanács által jóváhagyott jegyzéken szereplő utcaneveket szavazták a tanácsosok. Legutóbb a város új villanegyedeinek egyre sokasodó utcaneveiről döntött a tanács. A negyvenből hat utcát neveztek el magyar személyiségről: Pákei Lajos építész, Mátyás Mátyás orvos, Bocskai István, János Zsigmond és Báthory István fejedelmek, illetve Reményik Sándor költő nevét egy-egy kolozsvári villasor viseli. A Nagy-Románia Párt tanácsosai nagy vehemenciával emeltek szót a magyar utcanevek ellen. Tiltakozásuk akkor érte el a tetőfokot, amikor Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos javasolta, hogy Ion Lancranjan – a Ceausescu-korszak asszimilációs törekvéseit helyeslő író – nevét viselő utcát ezentúl hívják Regina Maria utcának. Végül mégis elfogadták ezt az utcanév-változtatást. A tanácskozás után egy román újságíró felkiáltott: Bocskai utca Kolozsváron? Ez meg hogy lehet? Miután tájékozódott, az újságírónő arca felderült: ha azt a sáros utcát hívják majd Bocskainak, akkor nincs baj. /Nagy-Hintós Diana: Utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2008. június 19.

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998