udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mészáros Ildikó

2000. december 12.

A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetségnek magyarországi és a szlovákiai tagozata van, dec. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Nagy Ferenc, a szövetség elnöke kifejtette, hogy ma már a teljes Kárpát-medence magyar kórusmozgalmának fejlődéséről beszélhetünk. E nemzetközi szövetség lassan 13.000 ember önként vállalt közösségét jelenti, 1997 óta tagja már az Europa Cantat dalosszövetségnek is. - A mostani ülésen Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus együttes karvezetője ismertette a megalakulandó újabb tagozat alapszabályzat- tervezetét, melyet elfogadtak és megválasztották a vezetőséget. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Előd lelkész-karnagy, alelnöke Mészáros Ildikó, titkára Szász Annamária karnagy. A különböző szakosztályok - ifjúsági, egyházzene, illetve a női karok - vezetőinek - Orosz Pál-József Székelyudvarhely, Csíki Ágnes Marosvásárhely és Ferenc Csaba Nyárádszereda - évi beszámolója következett. /Járay Fekete Katalin: Az erdélyi szellemiség nevében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2001. október 9.

Okt. 5-én a temesvári magyar közösség az 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjaira és hőseire emlékezett a régi városháza tanácstermében megtartott ünnepi műsorral, majd másodszor is felavatta a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktáblát. A bevezetőben Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, történelemtanár ismertette a temesvári születésű honvédtábornok példamutató életpályáját. Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt és most a Bánságban különösen nagy jelentősége van e megemlékezéseknek, mert sokan vannak, akik ki akarják radírozni a történelemből ama félezer évet, amikor a magyarság meghatározó szerepet játszott ezeken a tájakon, és nem átallnak kalapácsot ragadni a magyar jelképek szétzúzása céljából. Az ünnepség fénypontjának bizonyult a Ne feledd a tért c., Mészáros Ildikó magyartanárnő irányításával készült verses összeállítás, az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékére. Az ünneplők átvonultak a közeli Szent-György térre, ahol másodszor is sor került a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. A plakettet Ungor Csaba szobrászművész készítette, a márványtábla magyar és román nyelvű szövegét Andrássy Sándor kőfaragó mester véste ki. "Ezentúl minden évben itt fogunk összegyűlni október hatodikán, a magyar szabadságharc vértanúira emlékezve. Remélem, hogy Temesvár lakossága is megbékél ezzel a táblával és nem kell évről évre újból felavatnunk az 1999-ben már egyszer leleplezett és ismeretlen tettesek által összezúzott emlékművet!"- jegyezte meg Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): Évente újraavatjuk a Klapka-emléktáblát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2003. május 2.

Ápr. 26-án Temesváron Demeter András, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója megnyitotta a temesvári magyar színjátszás 175. és az állami magyar színház intézményes létének 50. évfordulója előtt tisztelgő színházi rendezvénysorozatot. Köszönetet mondott azoknak, akik segítettek abban, hogy ez az ünnepség létrejöhessen. Az ünnepségen vendégszerepelt Budapestről a Nemzeti Színház Székely János Caligula helytartójával. Az előadás után került sor a jelképes alapkőletételre: fémtokba zárták a társulat névsorát, valamint a színházban folyó átalakításról szóló iratokat. /Mészáros Ildikó: Magyar színházi jubileum Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./

2003. november 29.

A Temes megyei RMDSZ-TKT, a Civil Tanács, a helyi szervezetek elnökei és önkormányzati képviselők részvételével tartottak vitafórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról a Bánság székvárosában, Temesváron. Az RMDSZ-en belül és a választások után kell kérni az autonómiát - volt a hozzászólók majdnem egybehangzó véleménye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT KT tagja ismertetője után Marossy Zoltán megyei tanácsos kifejtette: egyetért a kezdeményezők célkitűzéseivel, de nem ért egyet azzal, hogy hat hónappal az önkormányzati választások előtt alakul meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. "A Temes megyei RMDSZ szervezetnek nem lehet más célja, mint a választásokon való jó szereplés, ennek a kezdeményezésnek pedig rövid távon pozitív hozadéka nem lesz". Ami az RMDSZ és az EMNT kapcsolatát illeti, úgy véli, az utóbbi jogi szempontból nem létezik, tehát a kapcsolatfelvétel sem lehetséges. Pozsár József lugosi alpolgármester és Langó Ferenc RMDSZ-elnök szerint sem megfelelő az EMNT létrehozásának időpontja. Hasonlóan vélekedett Albert Ferenc professzor is. Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-en belül kell az autonómiát napirendre tűzni. Az EMNT álláspontját támogatta Fazakas Csaba lugosi református esperes és Mészáros Ildikó tanárnő. /Pataki Zoltán: EMNT - pro és kontra. Az RMDSZ-en belül, a választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2004. december 10.

Mátray László színművész, a temesvári Csiky Gergely társulat tagja dec. 8-án Temesváron, a Megyeházán tartott bensőséges ünnepség keretében vehette át a Temes Megyei Tanács Pro Cultura-díját Constantin Ostaficiuc tanácselnöktől. Laudációt mondott Mészáros Ildikó tanárnő és színikritikus, nagyra értékelve az 1967 óta folyamatosan Temesváron alkotó Mátray László színész-rendező tevékenységét. /Pro Cultura-díj Mátray László színművésznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2005. február 21.

Arad, Hunyad és Temes megye magyartanárai tanácskoztak a hét végén Temesváron Murvai László minisztériumi vezérigazgatóval, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A szakmai megbeszélést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei szervezete kezdeményezte, és a helyi elnök, Halász Ferenc vezette. A rendezvényen részt vett Matekovits Mihály, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Máthé Márta, a Hunyad megyei, valamint Kiss Ferenc, a Temes megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő. A tanácskozás részvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Virginás-Tar Judith köszöntötte. A fő téma – a magyar nyelv- és irodalomtételek a képességvizsgán és az érettségin – tárgyalását három előadás előzte meg. Kiss Ferenc tanfelügyelő Helyzetkép a Temes megyei oktatásról c. beszámolójában ismertette a megye jellegzetességeit: az iskolák és oktatási központok szétszórtságát, a gyermeklétszám 50 százalékos csökkenését az 1990-es évek elejétől napjainkig, valamint a magyar nyelv választott tantárgyként való oktatását olyan településeken, ahol nincs magyar iskola. Bányai Aranka a képességvizsga, Mészáros Ildikó az érettségi tételeivel kapcsolatos észrevételeit, kifogásait vázolta fel. A vita során hangoztatták, hogy a líceumi osztályokban siralmas a tankönyvhelyzet: a tizenkettedik számára egyáltalán nem írtak tankönyvet, az előző három osztályé eltér a tantervtől. Hiányzik az anyanyelvtanítás koncepciója az első osztálytól az érettségiig. Stilisztikai és szövegtani fogalmakat kell tanítani, holott szabatosan beszélni és fogalmazni sem tud a gyerekek többsége. Képzett tankönyvíró-csapatra lenne szükség. Murvai László kifejtette, hogy nincs a minisztériumban a magyar oktatást hosszabb távon tervező tanfelügyelő, a magyar tanfelügyelők nem vállalják a bukaresti létet. A tételek bírálata jogos, ennek orvoslására tételjavaslatokat kér az ország minden megyéjéből. /Szekernyés Irén: Siralmas tankönyvhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

2005. május 12.

Eszteró István Egy könnyű garni című kötetét mutatta be Aradon május 11-én Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozat kiadója és Orbán János Dénes, a könyv szerkesztője. A temesvári költő rövid idő alatt két könyvet tett le az asztalra. A garni találkahely, szálló, ahol az alkalmi, könnyű találkozások zajlanak. A szerző szerint a cím az új fuvallat, a pezsgő áramlat hatására született, s azt vallja: továbbélésünknek feltétele, a megfogantatásnak a pillanata a könnyű garni. Befejezésként felolvasták a kötetben szereplő szonettkoszorút. Május 12-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében Mészáros Ildikó tanárnő mutatja be Eszteró István Egy könnyű garni című kötetét. /(nagyálmos): Könnyű találkozás a költővel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2007. január 30.

A magyar kultúra napja alkalmából a székelyudvarhelyi Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár klubjának tagjai megemlékeztek az egykori alapító tagokról, a szólóénekesekről és a kórus tagjairól. Felidézték a versmondás területén hagyományt teremtő néhai Keszler Ibolya emlékét is. Megemlítették a karnagyok odaadó tevékenységét, Nagy Ildikó, Mészáros Ildikó és Hadnagy Kamilla tanárnők személyében. Nem maradtak ki a sorból a Palló Imre-zeneiskola kisdiákjai sem, akik öt éve hűségesen viszik el a nyugdíjasokhoz a népi gyerekjátékok színes világát. /Köszöntések a kultúra napján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

2007. február 10.

A Régi(j)óvilág című regionális honismereti szemle lapindító író-olvasó találkozóját február 8-án Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nevében Szekernyés Irén irodalmi titkár, a Nyugati Jelen munkatársa köszöntötte a kultúrtörténeti esemény részvevőit. A temesvári Régi(j)óvilágot kiadó Szórvány Alapítvány elnöke, Bodó Barna elmondta, hogy a szemle az alapítvány honismereti stratégiájának a része. Következetes tervet azért kell kidolgozni a saját értékek újrafelfedezésére, mert a többségi nemzet kultúrája dominánssá vált. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő hozzátette, hogy hisznek a regionalizmusban, a közigazgatási és államhatárokon átnyúló kulturális nemzetegyesítésben, szerzőik között is ezért szerepelnek temesvári, aradi, szegedi helytörténészek, kutatók és közírók. Az első, tavaly decemberben megjelent szám szerzői közül szót kaptak Ujj János, Oberten János, Koczka György és Jámbor (Péterszabó) Ilona. A szemle évente négyszer fog megjeleni. /(pataky): Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2007. február 14.

Régi(j)óvilág címmel új regionális honismereti szemle jelent meg a dr. Bodó Barna vezette temesvári Szórvány Alapítvány gondozásában. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő elmondta, a kisebbségi sorsban élő magyarság számára egyrészt probléma maga a hon, hiszen az anyaország, különösen a 2004. december 5-i népszavazásra gondolva, nem úgy viselkedett, mint ahogyan a hazától elvárnák. A honismeretet is kissé át kell értékelni. Otthont kell teremteni, ebben az otthonteremtésben fontos szerepe van a régiós identitásnak. A Régi(j)óvilág cím elég beszédes. A folyóirat a régió világát mutatja be. Az új folyóirat 1956-os emlékszámmal indult, mert a magyar forradalom 50. évfordulója egybeesett az indulással. /Pataki Zoltán: A régi(j)ó világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2007. május 30.

A Temesváron és Temes megyében tevékenykedő ifjúsági szervezetek vezetői és egyes tagjai találkoztak május 28-án a helyi és regionális magyar média képviselőivel. A beszélgetést Ilonczai Zsolt, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) elnöke kezdeményezte. Megjelentek a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK), a Bartók Béla Elméleti Líceum Diákönkormányzata (DÖK) és a végvári Pro Community képviselői, a sajtó részéről pedig Bartha Csaba a Temesvári Rádió, Mészáros Ildikó és Pataki Zoltán a Heti Új Szó, valamint Pataky Lehel Zsolt a Nyugati Jelen részéről. Az ifjúsági szervezetek és a sajtó kapcsolatát elemezték a jelenlévők. Céljuk egyfelől tevékenységeiket, terveiket a nagy nyilvánosság tudomására hozni, másfelől a műsor- és lapszerkesztés során minél változatosabb, színesebb rendezvényekről tudósítani. /“Kibeszélő-show” = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

2008. április 21.

Közel százan vettek részt április 19-én a temesvári Magyar Házban a Bolyai János emlékszoba avató ünnepségén. A XIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében bemutatott Bolyai emlékhely kezdeményezője a temesvári Toró Tibor professzor, az MTA külső tagja, Bolyai kutató, aki saját könyv- és dokumentum-gyűjteményét ajánlotta fel az állandó kiállítás létrehozásához. Az emlékszobát a dr. Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány újíttatta fel, a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Ihász János igazfalvi polgármester támogatásával. Bolyai János életrajzának főbb eseményeiről magyar, román és angol nyelven is tájékoztatást kapnak a látogatók. A mintegy száz kiállítási tárgyat bemutató emlékszoba anyagát Toró professzor mutatta be a jelenlevőknek. A Bolyai dokumentumokkal borított falon központi helyet kapott Bolyai János világhírű, 1823. november 3-án Temesváron írt levelének kinagyított fakszimile másolata, amelyben édesapjának hírül adja: „a semmiből egy új, más világot teremtettem!” Mészáros Ildikó lapszerkesztő bemutatta a Szórvány Alapítvány honismereti folyóiratának, a Régi(jó)világnak Bolyai emlékszámát és a legújabb szegedi különszámát. /Pataki Zoltán: Bolyai emlékszoba avató a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2008. szeptember 22.

Tőkés László EP-képviselő és az EMNT Bánsági Regionális Tanácsa kezdeményezésére, szeptember 19-én Magyar jövőkép a Bánságban címmel szerveztek kerekasztal beszélgetést Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. Toró T. Tibor EMNT alelnök elmondta: a most induló értelmiségi műhelymunka célja a valós helyzet feltárása, egy átfogó közösségmegtartó stratégia kidolgozása céljából. Ifj. Toró Tibor szociológus Demográfiai trendek a Bánságban című dolgozata a helyi magyar közösség fogyásának okait elemezte, riasztó prognózist festve: ha 2002-ben még 50. 000 volt a Temes megyei magyarság lélekszáma, 2032-re kevesebb mint a felére, 24. 000 főre apadhat a közösség! Erdei Ildikó pszichológus Nyelvi környezetünk állapota című dolgozatában egy 2004-es kutatás eredményeit tárta a nyilvánosság elé, amelyből kiderül: a Temes megyei magyar fiatalok több mint fele vegyes házasságban él és a “tiszta magyar” családokban sem beszélnek feltétlenül magyarul. Sok esetben azért adják magyar óvodába, elemi iskolába a gyereket, hogy majd “ott megtanul a gyerek magyarul” A magyar iskolában a szünetben románul beszélnek a gyerekek egymással. Mészáros Ildikó, a Régi(j)óvilág honismereti folyóirat főszerkesztője elmondta: a magyar nyomtatott és elektronikus sajtóban megfogalmazott üzenet nem biztos, hogy eljut ahhoz a célcsoporthoz, amelynek szánták. Dr. Bodó Barna A politikai érdekképviselet dilemma és viszonya a civil társadalommal című előadásának lényegét, a szerző távollétében, Toró Tibor ismertette a hallgatósággal. A végszóra érkezett Tőkés László a temesvári Új Ezredév református központ helyzetét szimbolikusnak nevezte. “1990-ben elhelyeztük a központ alapkövét, jövőbe vetett hitünk szimbólumát. A központ jelenlegi helyzete ugyanakkor megmutatja, hogy mekkora szakadék tátong az általunk megálmodott jövő és a mai valóság között”. Az EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyar kisebbségi kérdés Brüsszel számára gyakorlatilag nem létezik: jelentéktelennek tartják. Tőkés László ezért azt javasolja, hogy a 13–15 milliós magyar nemzet ügyét egységesen kezelve, a magyar ügyet kell képviselni Brüsszelben. /Pataki Zoltán: Bánsági magyar jövőkép. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2009. február 16.

Három értékes Szórvány-kiadvány bemutatójára került sor február 13-án a Szórvány Alapítvány székhelyén, a temesvári Kós Károly Közösség Központban. „Akkor vagyok otthon valahol, ha tudom: milyen szellemi, tárgyi örökséget tekinthetek a sajátomnak. És ha erre büszke is lehetek (…), akkor kötődésem a tájhoz tudatosabb, erősebb lehet” – mondja Vicze Károly Temesközi emlékhelyek című munkája előszavában dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője. Vicze Károly Temes megyei, magyar vonatkozású emlékhelyeket – szobrok, táblák, emléktáblák, épületek, temetői emlékek – bemutató kalauzát Miklósik Ilona muzeológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa méltatta. Stevan Bugarski mérnök magyar, német, román és szerb nyelven megjelentetett, 600 oldalas Temesvári Líceum című tudományos munkája Temesvár első egyeteméről szól. A Régi(j)óvilág honismereti szemle legújabb számának mottója: „Szeretlek, színház!” (Juhász Gyula). „Olyan emberek írtak az 55. évfordulóját ünneplő temesvári magyar színházról – mondta Mészáros Ildikó, a szép kivitelezésű kiadvány főszerkesztője – akik szeretik és fontos számukra a színház, mint az igaz élő művészet temploma. ” A Régi(j)óvilág szerkesztői egy Kós Károlyra és híres temesvári építészekre, Székely Lászlóra és Schmidt Antalra összpontosító dupla szám, a nyelvújító Kazinczy Ferenc apropóján nyelvismeretről, a többnyelvűségről, nyelvvesztésről szóló szám, egy Temesvár-központú szám és a temesvári forradalomról szóló emlékszám megjelentetését is tervezik ebben az évben. /Pataki Zoltán: A Szórvány Alapítvány hármas könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

2009. október 20.

Temesváron az Írószövetség helyi székházában a múlt héten bemutatták Eszteró István Nirvána gombostűje /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, negyedik önálló verseskötetét. Mészáros Ildikó egyetemi előadás-szintű kötet-elemzése élmény volt. Eszteró István vérbeli posztmodern költő. /Pataki Zoltán: Nirvána gombostűje az Írószövetség székházában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998