udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mészáros István

1996. október 1.

Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

1996. október 3.

Okt. 3-án Székelyudvarhelyen a Városháza dísztermében iskolatörténeti tanácskozáson emlékeztek a magyar nyelvű oktatás milleniumára. Szász Jenő polgármester köszöntötte a megjelenteket. Dr. Mészáros István, az MTA tagja, kultúrtörténész tartott előadást az ezeréves magyar oktatásról. Az első magyar iskola, a bencés kolostor 996-ban létesült. Az első iskolákban az imádság a főimádság a Miatyánk, Európa közös imája magyarul hangzott el. Jelentősek voltak a székesegyházi iskolák, így Gyulafehérvár, Várad és Csanád egyházmegye iskolája. Az ülésszak végén iskolatörténeti előadások hangzottak el, nemcsak a híres iskolákról volt szó, hanem a többiről is. /Embert, ne csak szakembert! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./

1996. október 10.

Hargita megye tanfelügyelősége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevelés- és iskolatörténeti értekezleteket tartott több székelyföldi településen. Az értekezletek díszvendége dr. Mészáros István pedagógustörténész, az MTA tagja, aki október első öt napján Gyergyóalfaluban, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Korondon, végül Marosvásárhelyen tartott előadást A magyar iskola ezer éve címmel. Székelyudvarhelyen okt. 3-án egyúttal neveléstudományi ülésszakot hirdettek, a házigazda Szász Jenő polgármester volt, az ülésszak vezetője pedig Szabó K. Attila, a tanítóképző tanára. /A magyar iskola ezer éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1999. július 6.

Ötödik alkalommal rendezték meg Körösfőn és Magyarvalkón a Vasvári Pál-emlékünnepséget. A Magyarok Világszövetsége által készített és Kalotaszeg népének adományozott Rákóczi Szabadcsapat zászlajának pontos mását Tőkés László püspök, Gulácsy Lajos lelkész, a kárpátaljai református egyházkerület volt püspöke, valamint Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke szentelték fel Nagyváradon. Az ünnepség keretében júl. 3-án a körösfői Rákóczi Balladacsoport hatalmas sikerrel adta elő műsorát. Egy könyv is megjelent Vasvári Pállal kapcsolatban, egy történelmi kisregény. Okos Márton rengeteg adatot gyűjtött össze, a Vasvári Pál Társaság tiszavasvári szervezete térítésmentesen végezte el a szerkesztést és a nyomdai munkálatokat. /A Vasvári-ünnepségek margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1999. augusztus 5.

Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./

1999. augusztus 6.

Aug. 6-án Sződemeteren Kölcsey Ferencre emlékeztek. Vajon kiérdemeljük-e a védőkart, melyet a Himnusz mint Isten a küzdőknek nyújt? - tette fel a kérdést beszédében Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke. A sorrendben tizedik sződemeteri találkozóra ezúttal is többszázan is eljöttek. Eljött Mészáros István miskolci református, Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, köszöntőt mondott Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul, más személyiségek. Ezt követően Muzsnay Árpád, a szatmári Kölcsey Kör elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök Kölcsey emberi nagyságáról beszélt. Kölcsey példáját időszerűnek tartja a diszkriminációval szemben. "Mi itt akarunk élni és itt akarjuk jól érezni magunkat!" Tőkés László püspök az egyszerű dolgokban megnyilvánuló hazaszeretetet, a szülőföldhöz ragaszkodást hangsúlyozta, kiemelve, hogy csak a cselekvő hazaszeretetnek van értelme. "Igen, nemzetrészek vagyunk és azok akarunk lenni! Az együttgondolkodásban és a közös felelősségben látjuk a megmaradás feltételeit. Igaz, rosszul állunk, de nem olyan rosszul, hogy ne tudnánk előre lépni" /A Himnusz atyjánál, Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2001. szeptember 21.

Szeptember 16-án leplezték le a bogdándi Magyar Múzeumon a Sipos László emléktáblát, amelyet a "Szilágysági magyarok" munkacsoport, a Szilágy Társaság, és a Pro Zilah Egyesület is támogatott. A dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát: Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. Mészáros István, magyar irodalom szakos tanár, a bogdándi iskola igazgatója beszédében emlékezett a múzeumalapító Sipos Lászlóra. Sipos László sokoldalú volt, élete utolsó napjáig dolgozott tanárként, iskolaigazgatóként, néptánc-menedzserként, helytörténészként. A Szilágysági magyarok című tanulmánykötetnek ő volt az egyik legtermékenyebb és legmegbízhatóbb munkatársa, aki hiányozni fog a most elkezdett, a Szilágysági magyarok az ezredfordulón c. monográfia munkálataiban. - Az emléktáblát Szabó Károly szenátor leplezte le. /Gáspár Attila: Sipos László Tájház avatása Bogdándon. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./

2005. május 27.

Temesváron a váraljai magyar tagozatos iskola, a város egyik jó nevű oktatási intézménye 1980-ban épült. Most ünnepelte negyedszázados évfordulóját. Az iskola udvarán rendezett ünnepség elnöki asztalánál Kovács Irma nyugdíjas tanár, az iskola utolsó magyar aligazgatója is helyet kapott, a magyar tagozatra vonatkozó adatok azonban nem hangzottak el az ünnepi beszédekben. 1949-ben Mészáros István igazgató-tanító két tanerős elemi iskolát alapított Mehalában. 1959-ben egyetlen intézménybe egyesítették a városrész román, magyar, német és szerb iskoláit. Az magyar V–VIII. osztályos tagozat 1978-ban indult be Albert Ferenc, Ráduly Csaba és Sisak Ernő egyetemi tanárok közbenjárásának köszönhetően. Az ünnepségen délalföldi táncokkal, játékokkal mutatkozott be a magyar tagozat hat héttel ezelőtt alakult tánccsoportja. /Szekernyés Irén: A 26-os Iskola negyedszázados ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2006. március 16.

Torontálkeresztesen március 12-én, vasárnap megemlékeztek az 1848–1849-es magyar hősökről. A Közösségi Központban Mészáros István helyi RMDSZ-elnök tartott beszédet. /(P. L. Zs.): Keresztesen már vasárnap. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2006. április 4.

Egy polgármestere és egy második fordulóba jutott jelöltje van az RMDSZ-nek az április 2-án, vasárnap tartott időközi önkormányzati választás után. Esztelneken Varga Attila a szavazatok 80,5 százalékával szerezte meg a polgármesteri széket. Temes megyében a tavalyi bánsági árvízben szinte teljesen elpusztult Fény községben, a mintegy 15 százalékban magyarlakta községben második fordulóba jutott az időközi polgármester-választáson az RMDSZ által jelölt Mészáros István. A Szatmár megyei Avasújvárosban nem sikerült RMDSZ-többségű tanácsot létrehozni, az RMDSZ és a PSD 6-6, a PD 3 tanácsosi helyet szerzett. /Pozitív RMDSZ-mérleg az időközi választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Esztelneken az időközi választáson a községi képviselőjelöltekre leadott 702 érvényes szavazatból 616-ot az RMDSZ, 86-ot pedig a független Romeo Crisan kapott. A polgármester-választás esetében Varga Attila megbízott községvezető, az RMDSZ polgármesterjelöltje 593 szavazattal győzte le a függetlenként induló Marti Emíliát, aki 144 vok­sot összesített.   /(Iochom): Varga Attila a polgármester. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2007. február 15.

Felvincen a Mészáros-házat, a falu egykori földbirtokosainak udvarházát még nem sikerült felújítani, de mint a Mészáros–Bornemissza Alapítvány székházát, először használhatta közösségi célokra a község magyar lakossága. Mészáros István Felvinc hajdani polgármestere hétszobás udvarházában élt, vagyonából élete során sokat adományozott a falunak és a református egyházközségnek. Az 1948-as kitelepítését követően házában, birtokain alakult meg a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Örökösei a rendszerváltást követően tovább folytatták a nagy előd jótékonykodását, alapítvány létesítésére ajánlva fel visszaigényelhető javaikat. Dédunokája, a Magyarországon élő Bornemissza Eszter megbízásából Bárócz Huba református esperes 2005-ben jegyeztette be a Mészáros–Bornemissza Alapítványt, melynek ifjúsági és diákprogramok lebonyolítása, az enyedi Kollégiumba ingázó diákoknak a támogatása és a hagyaték gondozása a célja. /Takács Ildikó: Első alkalommal a Mészáros-házban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

2007. október 6.

Főiskolai tanévnyitóval egybekötött könyvbemutatóra került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Demény Piroska aligazgató beszédében megjegyezte: az idei évnyitón még jelen vannak az utolsó középiskolai tanítóképzőt végzett generációk és a főiskolások két évfolyama is. Bemutatták a Szabó K. Attila által szerkesztett, Dr. Mészáros István akadémikus által lektorált, csaknem ezer oldalas Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című munkát. A könyv társszerzői most először találkoztak Nagyenyeden. Megemlékeztek az időközben elhunyt három szerzőről: a csíkszeredai Dr. Kardalus Jánosról, a székelyudvarhelyi Molnár Józsefről és a temesvári Tácsi Lászlóról. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a főtitkára, az „úttörő munka” íróinak oklevelet és apró ajándékot adott át Lászlófy Pál elnök nevében. Szabó K. Attila nyugalmazott tanár ismertette a több mint tíz éves közös munka történetét. A kötetből kiderül, hogy Erdély 23 városában 45 tanítóképző működött az idők során. /Bakó Botond: Nagyenyed. Egyetemi tanévnyitóval egybekötött könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2007. október 10.

Elhunyt az 57 esztendős Mészáros István, a torontálkeresztesi RMDSZ-elnök, aki elhivatottságból egyfajta falugazdaként minden igyekezetével települése érdekében, felvirágzásán, szebbé tételén dolgozott, szem előtt tartva a helyi magyarság érdekeit. Mindenki előtt nyitva állt a háza. Azon kevesek közé tartozott, akik a nagyvárost hátrahagyva a szülőfaluba költöztek vissza. A 2005-ös szörnyű bánsági árvíz idején segített a védekezésben, a mentésben, a segélyek elosztásában. Az újjáépítés során azon volt, hogy a falu iskoláját, a rendelőintézetet is felújítsák. Húzóember volt, vezető egyéniség. Halálával egy tettre kész személyt veszített a falu, a keresztesi és a temesközi magyarság. /Pataky Lehel Zsolt: Veszteség érte a keresztesi magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2009. október 27.

Székelyudvarhelyen mutatták be október 24-én Az erdélyi magyar tanító és óvóképzés évszázadai (1777–2000) című kötet második, javított, bővített kiadását. 1990 januárjában Szabó Kálmán Attila, az udvarhelyi tanítóképző pedagógiatanára és aligazgatója 200 magyar iskolába juttatott el kérdőíveket, amelyben adatok gyűjtésére kérte fel az erdélyi iskolák magyar tantestületét. Így kezdődött a munka, a 150 évet felölelő időszak feldolgozása. A könyv 2007-ben jelent meg. 2007. október 3-án a társszerzők nagy része Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban találkozott, és elhatározták, hogy kijavítják a megjelent munka hibáit, tökéletesítik és kiegészítik a szöveget. 2009. október 24-én megjelent a második kiadást, amely imponáló oldalszámban (1014 oldal) mutatja be a 23 város 44 intézményét. A páratlan munka mindkét kiadását a Mentor Kiadó vállalta. Az elkészülésében Szabó Kálmán Attila nyugalmazott pedagógiatanár oroszlánrészt vállalt, a legtöbb írást is ő közölte. A kötetet szakmai szempontból lektorálta dr. Mészáros István, a legnagyobb magyar iskolatörténet író. /Minden közösség olyan, amilyenek a tanítói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998