udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Móra Ferenc

1997. június 6.

Jún. 6-án negyedszer találkoztak Gagyban az iskola névadójáról elnevezett Móra Ferenc vers- és prózamondó versenyen a környék tanulói. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún.12./

1999. február 12.

Demeter Zsigmond István /sz. Székelykeresztúr, 1958. máj. 26./ nem végzett képzőművészeti főiskolát, szülővárosában él és faragással foglalkozik. Több sikeres kiállítása volt. Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnázium előtt áll az iskola névadójának bronzszobra /1991-ben állították föl/, Demeter egyik alkotása. Több iskolában áll egy-egy szobra, Gagy iskolájában Móra Ferenc, Szentábrahámban Benedek Elek szobra, mindkettőt fából faragta ki. Ugyancsak az említett gimnázium részére készült Berde Mózes bronzszobra, a gyermekotthonnak pedig a kőből faragott Zeyk Domokos-szobor. Rugonfalván állították föl milleneumi emlékművét. Belgiumba és Magyarországra is meghívták köztéri szobor elkészítésére. /Pál Júlia: Megszólal a székely világ. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 12.-18., II. évf. 6. sz. /

2001. június 26.

Gyermekirodalom-konferenciát rendeztek a közelmúltban Sárospatakon. A magyarországi szakembereken kívül határon túli vendégek is részt vettek a tanácskozáson: a beregszászi Weinrauch Katalin gyermekversírónő a kárpátaljai magyar ifjúsági irodalomról tartott előadást, Végh Balázs Béla szatmárnémeti főiskolai tanár pedig a romániai magyar gyermekirodalomról értekezett. Jáger Katalin elmondta, hogy a hagyományos gyermekirodalmi művek a mai kis olvasóktól egyre távolabb kerülnek, például Móra Ferenc Kincskereső kisködmönének a szövege egyre idegenebb a fiataloktól, mert nem ismerik a régi falusi élet kifejezéseit. /Gyermekirodalmi konferencia Sárospatakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2001. október 22.

A Moldvai Magyarság 9. számában Bilibók Jenő beszámolóját olvashatjuk az augusztus 4-5-én lebonyolított Pusztinai Napokról. Nyisztor Tinka bemutatja a májusban létrehozott Szent István Egyesületet, melynek céljai: a pusztinai magyarok segítése; olyan kulturális tevékenységek szervezése, amelyek elősegítik a magyar nyelv, a hagyományos kultúra átadását; olyan tanfolyamok, összejövetelek szervezése, amelyek erősítik a közösség magyar identitását. Halász Péter ismerteti az Európa Tanács egyértelmű állásfoglalását: "...nem kétséges, hogy a csángók nyelve a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelv egyik változata." Folytatódik Sylvester Lajos Hátrahagyott üzenetek című hagyatékírása (3. rész) és Ferenczes István Moldovának árva népe című történelmi útinaplója (10. rész). A folyóirat részletet közöl dr. Kós Károly A moldvai csángó népművészet című kötetéből, a Csángó Cimbora című gyermekrovat pedig Lengyel Dénes tollából Szent István legendája és Szalay László nyomán a magyar korona történetébe nyújt bepillantást, továbbá Gyurkovics Tibor, Horváth István, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Nagy László verseit és Móra Ferenc karcolatát közli. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. december 7.

Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2002. június 29.

Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ már a Bolyai Egyetemen elkötelezte magát Ady Endre mellett. Bejelentette, hogy összegyűjti és kötetben kiadja Ady novelláit. Ady-kutatásainak elismeréséül 1979-ben megkapta a Dénes Zsófia által Ady emlékére alapított díjat. Itthon a marxisták mindenünnen kirúgták. Bebörtönözték az Ady-kutató Bustya Endrét, aki szabadulása után szénbányában dolgozott, majd mint kistisztviselő tengette életét, mígcsak Gáll Ernő maga mellé nem vette a Korunkhoz. Sokat szerepelt a Szabadság előlapjában, az Igazságban, az Utunkban, a Kolozsvári Rádióban. Az Igazságban 1975-ben Robotos Imre Csinszka-revíziójának cáfolatát adta közre a lap szeptemberi–decemberi számaiban, nagy sikerrel. Konokul és kitartóan dolgozott szabadulása után is Marosvásárhelyen, majd később Kolozsváron. Vásárhelyen a Teleki Téka bibliográfusaként minden lapot átnézett, és értékes anyagokat publikált, írt Kosztolányi Dezső vásárhelyi útjáról, Móra Ferenc marosvásárhelyi látogatásáról, és közölte Babits Mihály levélváltását Sényi Lászlóval. Bustya Endre több el nem végzett munkát maga után hagyva, elhunyt. Még élhetne, csak most lenne 75 esztendős. /Kovács Ferenc: Bustya Endre emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2003. január 11.

Kovács Nemere nyugdíjas tanárként mondta el véleményét a megváltozott a középiskolai magyar tanrendről. A diákok véletlenül tudhatják csak meg, hogy a magyar irodalomban volt egy Janus Pannonius, egy Eötvös Károly, egy Móra Ferenc, esetleg egy Sík Sándor vagy Nemes Nagy Ágnes. Tizenkettedikben az erdélyi magyar irodalmat kellene tanítani. Hamarabb született erdélyi magyar irodalomtörténeti értékelés románul, mint magyarul, egyelőre tehát erdélyi irodalomtörténet kellene. Az erdélyi magyar irodalom - regionális jelentkezésként - Szabó Dezsőékkel kezdődik. Aztán van utódállami, romániai magyar irodalom. Nem esik szó Nyírő Józsefről, Ligeti Györgyről, alig esik szó Kemény Jánosról, Bánffy Miklósról, a Romániában halálraítélt Wass Albertről, Reményi Sándorról, P. Gulácsy Irénről, másokról, a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Fiatalok vagy más lapok és folyóiratok íróiról. Kós Károly életművét még mindig a Budai Nagy Antal históriája szemlélteti, viszont a Varjú nemzetség csak csonkán jelent meg , Tamási Áron-összkiadás sincs. Viszont életmű-kötet tiszteleg Gaál Gábor, Szilágyi András, Korvin Sándor, Brassai Viktor, Salamon László, Hajdu Zoltán stb. előtt. Nincs itt valami aránytalanság? /Sz. Cs.: Akinek inge, vegye magára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. május 14.

Máj. 10-én Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezésében megrendezték a hagyományos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, amelyen a nagybányai Nicolae Iorga, a nagyborosnyói Bartha Károly, a nagyváradi George Cosbuc, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc és a temesvári 26-os általános iskolák háromtagú csapatai méretkeztek meg. A versenyen egyebek mellett Kós Károly Az országépítő című történeti regény ismeretéből "vizsgáztak" a résztvevők, játékos nyelvi feladatokat oldottak meg, és leveleket írtak korabeli stílusban Az országépítő szereplőihez. /Bodor: Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2003. november 15.

Márc. 13-án megnyílt Marosvásárhelyen a kilencedik Nemzeti Könyvvásár. Könyvbemutató rendezvényt tartott a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Káli Király István, a Mentor igazgatója Bogdán László, Páll Lajos, Tóth Mária és Jánk Károly egy-egy kötetét ajánlotta a hallgatóság figyelmébe Pomogáts Béla a Mentor irodalmi est keretében azt boncolgatta, hogy ma van-e létjogosultsága a transszilván attitűdnek. Szerinte Erdély igenis "külön lelki autonómiával" rendelkezik, és "el kell majd jönnie annak az időnek, amikor Romániában a helyzet oda érik, hogy a politikai autonómia is megvalósul". A Színművészeti Egyetem stúdiótermében négy magyar költő olvasott fel verseiből. Az erdélyi Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László mellé a magyarországi Tóth Krisztina és Kántor Péter csatlakozott. Márc. 14-én az új Ariadné könyvek bemutatásával (Bodó Barna, Demény Péter, Egyed Emese, Selyem Zsuzsa), a Polis Kiadó Diákkönyvtár sorozata új kiadványinak a prezentálásával, a Jelenkor Kiadó, a Koinónia Kiadó, a Kráter Műhely Egyesület, a Móra Ferenc Kiadó, a Kriterion Kiadó, az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeivel folytatódott a könyvvásár. Délután a Pallas Akadémia Kiadó mutatta be kilenc új kötetét. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Transszilvanizmus márpedig létezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2005. február 21.

Móra Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából Temesváron a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a Magyar Nyugdíjasok Klubja megemlékezést szervezett a hét végén a Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvényt dr. Matekovits György, a társaság elnöke nyitotta meg, majd Szekernyés János beszélt Móra Ferenc (1879–1934) életútjáról és sokoldalú tevékenységéről. Móra könyvet írt a Pécskán és Magyarszentmártonban is paposkodó folkloristáról, Kálmány Lajosról is. /(SZ. I.): Móra Ferencre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

2005. május 17.

Két anyanyelvi vetélkedőre kerül sor a Gagy mentén a napokban. A szentábrahámi Benedek Elek Alapítvány a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen szervezi meg az iskola névadójának tiszteletére kezdeményezett, most már hagyományosnak számító mesemondó versenyt, amelyen Keresztúr környéki iskolák képviselői mondanak mesét május 18-án. Május 20-án Gagyban, a felújított kultúrotthonban a környékbeli tanulók mérik össze képességeiket a 12. Móra Ferenc Vers- és Prózamondó Versenyen. /Anyanyelvápolás a Gagy mentén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2006. április 4.

Április első felében a Három székláb című, gyerekeknek szóló előadással lép fel Kolozsváron az Állami Magyar Színházban a népszerű Kaláka zenekar. A műsorban a Kaláka eddigi gyereklemezeinek a felnőttek által is kedvelt gyerekdalai csendülnek fel. A magyar és külföldi költők megzenésített versei között Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Móra Ferenc, Hajnal Anna strófák kelnek „dalra”. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott előadás „megszemélyesítői”: Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs. /Három székláb és ukulele. A Kaláka gyerekműsora Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2006. április 27.

Nem először jár Arad megyében a marosvásárhelyi Tamacisza magán színtársulat, amely hivatásául választotta eljuttatni a klasszikus magyar irodalmat a legeldugottabb helyekre is, elsősorban a legkisebb korosztályhoz. Ezúttal az Ugrabugra Ákombákom című vidám verses, zenés, játékos előadással jöttek el, és négy nap alatt Majláthfalvától Ágyán át Nagyzerindig viszik el Móra Ferenc, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Weöres Sándor hangulatos költeményeit. Az előadást színpadra állította és rendezte Kozsik József. Aradon az előadásra zsúfolásig megtelt a minorita kultúrház nagyterme. /(Kiss): Sikeres TAMACISZA-turné. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2006. május 19.

A 90 éve született Méhes György Mi, Férfiak háromfelvonásos vígjátékát mutatta be Bukarestben, a Petőfi Házban – a Bukaresti Magyar Napok rendezvénysorozat keretében – a Petőfi Színkör felolvasó színpada Kováts László rendezésében. Több éves kihagyás után először turnézik a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Bánk bánt tekintheti meg a közönség május 27-én Gyergyószentmiklóson, 28-án Székelyudvarhelyen, 29-én pedig Csíkszeredában. Transsylmánia koncert nyitja meg május 18-án Temesváron a XI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozatát. Az előadások egy részét több bánsági magyarlakta településen is bemutatják, mint a Hagyománykeresőben folklórgálát (Zsombolya, Ótelek, Temesvár), Végh-Kátó: A tékozló lány népszínművet az algyői Móra Ferenc Népszínház előadásában (Újszentes, Igazfalva, Szapáryfalva) és a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj bábelőadást. Három korcsoportban, 12. alkalommal rendezik meg május 20-án az Arad megyei Borosjenő művelődési házában a Horváth Béla szavalóversenyt. A román iskolába járó magyar vagy félmagyar gyerekek számára kiírt hagyományos versenyt a város neves szülöttéről, Horváth Béláról, a Kolozsvári Magyar Színház egykori színész-rendezőjéről nevezték el. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. május 22.

Kis létszámú, de lelkes közönség tapsolta meg a temesvári Művelődési Házban a baróti Transylmánia együttes koncertjét, a XI. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén. Újszentesen, majd Igazfalván is bemutatta a Szeged melletti Algyőről, Újvár testvértelepüléséről érkezett Móra Ferenc Népszínház Végh Antal–Kátó Sándor: A tékozló lány című népszínművét. Fergeteges sikert aratott május 20-án Zsombolyán, május 21-én Óteleken a Hagyománykeresőben folklórműsor. A temesvári Bartók Béla Líceum Szabó Ferenc vezette „kis” és „nagy” Bokréta néptánccsoportjai ismét bizonyították, hogy a bánsági hagyományőrző mozgalom élvonalában van a helyük. /Pataki Zoltán: Identitásőrző Bánsági Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2006. május 25.

Szapáryfalván a május 21-én, vasárnap felavatott klubhelyiség RMDSZ-irodaként, számítógéppel felszerelt és internet-kapcsolattal ellátott információs központként is szolgál. A legjobban Bódis Ferenc református lelkész fogalmazta meg a helyiség rendeltetését: magyar ház. A közösségi központ megnyitása a lelkésznek régi vágya volt. Megnyitó beszédet Bódis Ferenc és Toró T. Tibor mondott. Sikert aratott az algyői Móra Ferenc Népszínház vendégjátéka. Tavaly augusztusban Szapáryfalván megnyitottak egy eMagyar Pontot, erre a helyi ifjúsági egyesület nyert támogatást Bukarestből és Budapestről egyaránt. Azonban a társaság saját célra használja a közösségnek szánt támogatást, a klub zárva volt, nyitásrend nem volt kifüggesztve. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar ház Szapáryfalván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2006. június 5.

Nyolc település több mint húsz iskolás előadója állt színpadra június 2-án Gagyban, a környékbeli iskolák részvételével szervezett anyanyelvi vetélkedőn, a sokadszorra szervezett Móra Ferenc vers- és prózamondó versenyen. A jutalomkönyvek vásárlásához, a szervezéshez Hargita megye tanácsa nyújtott anyagi támogatást, illetve helyi vállalkozók, magánszemélyek is szívesen beszállnak. Pálffy Domokos vállalkozó és családja felajánlotta: egynapos buszkirándulásra viszik annak az iskolának a diákjait, amelyik Gagyban a legtöbb díjat szerzi meg. /(pbá): Móra apró népe Gagyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2006. június 17.

Hol innen, hol onnan hallható hír Hunyadi László szobrászművész valamelyik újabb munkájának köztéri avatásáról. Kiskunfélegyháza neve többször is felmerült ilyen vonatkozásban. A városban a marosvásárhelyi alkotónak már több szobra áll. Két héttel ezelőtt a kiskunsági település egyik jellegzetes részén, a Móravárosban pihenőparkot avattak. Az ünnepi rendezvényen adták át a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001. Alapítvány ajándékát, a művész Móra Ferencet ábrázoló domborművét. A bronzplakett, amely szervesen illeszkedik a Hunyadi portréművészetét tanúsító gazdag sorozatba, impozáns kőtömbbe ágyazva örökíti meg a jeles magyar író arcvonásait. /Hunyadi-mű a Móravárosban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

2007. május 4.

Székelyudvarhelyen módszertani napot tartottak a tanároknak. A tanítók számára a Móra Ferenc Általános Iskolában a negyedik osztályosoknak készült tankönyvértékelés szerepelt a programban, a magyar, történelem és földrajz szakos oktatóknak a Tamási Áron Gimnáziumban folyt továbbképzés, módszertani megbeszélés. A tanintézmények vezetői is tanácskoztak, hasonlóan módszertani képzést tartottak a román ajkú tanárok és tanítók részére. /K. N. : Tanítást tanítottak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5./

2007. május 21.

Tizenhetedik alkalommal szervezett „A bánsági régészeti kutatások támpontjai” címmel szimpóziumot a temesvári Banat Múzeum az ország nyugati térségében folyó feltárási munkálatokról. A rendezvény színhelyéül Nagyszentmiklóst választották, hogy a hármas országhatár találkozópontját könnyen elérjék a Magyarországról és Szerbiából meghívott kollégák is. A térséget ugyanis csak együttesen lehet feltárni. Az egyhetes rendezvény munkálatait előterjesztéseikkel, beszámolóikkal gazdagították a szegedi Móra Ferenc Múzeum, az újvidéki Vajdasági Múzeum, a pancsovai Pan Evo Múzeum és a belgrádi Régészeti Kar küldöttei. A szimpóziumon szóba került egy közös – román, magyar, szerb – feltárási térkép elkészítése. /(S.): A bánsági régészeti kutatások támpontjai. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2007. május 31.

Múlt hét végén Gagyban vetélkedtek a környékbeli iskolák legjobb tanulói, a Móra Ferencről elnevezett vers- és prózamondó versenyen. Koncz Juliánna aligazgató az iskola névadóját megidézve üdvözölte a vendégeket, majd húsznál több gyerek adott elő Móra-verseket és prózarészleteket. Két korcsoportban számos szép könyv talált gazdára, az iskola, a Móra Ferenc Alapítvány és helyi vállalkozók, magánszemélyek mellett idén Hargita megye tanácsának és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak is köszönhetően. /(pbá): Gagyban vetélkedtek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

2007. augusztus 21.

Sólyom László köztársasági elnök – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére – augusztus 20-a alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspökének a hitélet magyarságmegtartó erejének ápolása, a magyar kisebbség jogai melletti következetes kiállás, valamint a magyarság határok feletti összetartozásának erősítése érdekében végzett tevékenysége, életútja elismeréseként. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbízásából Hiller István oktatási miniszter a Népművészet Mestere-díj kormánykitüntetést adott át Tankó Fülöp erdélyi mesemondónak és Tímár Viktor erdélyi népzenésznek. Továbbá Wlassics Gyula-díjat adományozott azoknak a közművelődésben dolgozó szakembereknek, akik az iskolán kívüli művelődésben elméleti tevékenységükkel, új módszerek kidolgozásával szolgálták a korszerű művelődést és a művészi ízlés fejlesztését. Ezek közt van Pillich László, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány igazgatója is. Hiller István miniszter Csángó Kultúráért-díjat adományozott a csángó magyarok ügyében kifejtett tevékenységéért dr. Tánczos Vilmosnak, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanárának, illetve Benczédi László székelyudvarhelyi faragónak. Móra Ferenc-díjban részesültek azok a muzeológusok, akik jelentős teljesítményükkel szakterületük fejlődését és előrehaladását szolgálták. Az egyik közülük az erdélyi származású Banner Zoltán, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nyugalmazott művészettörténésze. /Magyar állami kitüntetések erdélyieknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2007. szeptember 18.

A székelyudvarhelyi önkormányzat a múlt évben elhatározta, hogy minden iskolában szobrot állíttat az intézmény névadójának. Tavaly felavatták Tompa László szobrát a nevét viselő általános iskolánál, idén pedig a Móra Ferenc Általános Iskola készülődik hasonló pillanatra. Itt is Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrász alkotását lelepzik le, a tervek szerint október 12-én. Szintén októberben Szent Imre herceg mellszobrát leplezik le a nevét viselő székelyudvarhelyi utcában. Idén Szent Imre herceg-év van, ennek kapcsán Magyarországon egy program indult, és minden, Szent Imre herceg nevével kapcsolatos település kap ajándékba egy szobrot – közölte Szász Jenő polgármester, majd azzal folytatta, hogy Székelyudvarhely a valamikori Szentimrefalva kapcsán került be a programba. Készülőben van a központi park alsó szegletében korábban árvízemlékműnek tervezett alkotás is, amely időközben szélesebb értelmezést kapott: a tartalmas és biztos jövő emlékműve lesz – magyarázta a polgármester. Az Élet nevű emlékművet október 23-a körül adják. A legutóbbi változat szerint az alkotás hét, bazaltból készült sípból állna, középen egy kereszttel. /M. L. F. : Újabb szobrokat állítanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

2007. október 4.

Az elkövetkező egy hónapban Székelyudvarhely két szoborral és egy szoborkompozícióval lesz gazdagabb. Október 12-én a Móra Ferenc Általános Iskola névadójának szobrát leplezik le, amelyet Zavaczki Walter helyi szobrász készít. Október 28-án a Szentimre utcában Szent Imre herceg mellszobrát avatják fel, majd előreláthatóan november negyedikén (a korábbi dátum október 23-a volt) a városközpontban az Élet című – eredetileg árvízemlékműnek megálmodott, majd időközben ennél tágasabb értelmezést nyert – alkotásról hull le a lepel. A Móra Ferenc Általános Iskolánál az intézmény épülete előtti kis téren állítják fel névadójuk szobrát, jelezte Nagy József igazgató. Idén ünnepeljük Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóját, a megemlékezések szervezésére Magyarországon, Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kezdeményezésére Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság alakult, amely eldöntötte, hogy minden, Szent Imre nevét viselő településen idén mellszobrot állítanak a hercegnek. A történelmi Magyarország huszonhárom települése vagy településrésze viseli a herceg nevét, tehát ennyi szobor kerül idén leleplezésre. Az emlékbizottság programja szerint az anyaországiak mellett öt erdélyi településen: Csíkszentimrén, Görgényszentimrén, Hegyközszentimrén, Nyárádszentimrén és a Székelyudvarhelybe beolvadt valamikori Szentimrefalván emlékünnepséget is tartanak. Ennek megfelelően május 27-én Görgényszentimrén, augusztus 12-én pedig Csíkszentimrén leplezték le a herceg mellszobrát. /Máthé László Ferenc: Újabb szoborhullám. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./

2007. október 9.

Benedek Elek születésének évfordulóján, szeptember 30-án ünnepelték a Népmese Napját. Székelyudvarhelyen a Móra Ferenc Iskolában könyvkiállítást szerveztek Benedek Elek könyveiből, a gyerekek pedig kiselőadást hallgathattak Elek apó életéről és munkásságáról. Mesemondó versenyt rendeztek. /Barabás Zója könyvtáros: A Népmese Napja a székelyudvarhelyi Móra Ferenc-iskolában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 9./

2007. október 12.

Október 12-én avatják fel Székelyudvarhelyen a Móra Ferenc Általános Iskola mellett az iskola névadójának szobrát. Móra Ferenc mellszobra a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter munkája, a szobrászművésznek ez lesz a hatodik köztéri alkotása. A bronzszobrot Zavaczki saját műhelyében öntötte ki, ez az első olyan munkája, aminek az öntését is ő végezte el. Az avatóünnepségen beszédet mond Nagy József iskolaigazgató, Szász Jenő polgármester és Asztalos Ferenc képviselő. /Katona Zoltán: Ma leplezik le Móra Ferenc szobrát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 12./

2007. október 13.

Újabb köztéri alkotással gazdagodott Székelyudvarhely. A Móra Ferenc Általános Iskola névadója előtt tisztelegve, október 12-én leleplezték Móra Ferenc mellszobrát, Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész munkáját. A szoborállítás gondolata a polgármesteri hivataltól származik, tavaly a szombatfalvi Tompa László Általános Iskola gazdagodott névadója szobrával. /(Szász Emese): Móra-szobrot avattak Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2008. február 14.

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeumban február 14-én nyílik Demeter István Márványálom című szobrászati kiállítását. Az alkotó a Haáz Rezső Múzeum restaurátora, de képzőművészeti munkákkal régóta bemutatkozott. Linómetszeteiből levelezőlap-sorozat készült, gyerekirodalmi kötetet illusztrált, a nyolcvanas években a gyergyószárhegyi alkotótábor rendszeres vendége volt. Legismertebbek köztéri szobrai, melyek közül kiemelkedőek a mellszobrok. Orbán Balázs, Berde Mózes, Zeyk Domokos székelykeresztúri, Kőrösi Csoma Sándor gyergyószárhegyi, Marosi Gergely siménfalvi szobrai mellett említhető Móra Ferencet (Gagy), Benedek Eleket (Szentábrahám), Kölcseyt (Dunakeszi, Mo.) ábrázoló munkáit. Az anyaországban (Püspökhatvan, Kozárd, Csurgó, Dunakeszi) és Belgiumban is több köztéri alkotása áll. /P. Buzogány Árpád: Márványálom a múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2009. március 24.

Lezárult az első és ötödik osztályokba való beiratkozás időszaka. A tanfelügyelőségen összesítették az adatokat. Hargita megyében 57 első és ugyanannyi ötödik osztály indul. Első osztályba 1270 gyereket írtak be, ötödikbe pedig 1324 gyereket. Első osztályban 25-re, ötödikben pedig 30-ra határozza meg az osztálylétszámot a minisztérium. Kis falvakban indul tíz gyerekkel is osztály, míg a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola két ötödik osztályba 71 gyerek jelentkezett. Bartolf Hedwig főtanfelügyelő helyettes szerint ebben az esetben a gyerekeket átirányítják a közelben levő két iskolába. /Takács Éva: Helyzetkép beiratkozás után. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2009. július 22.

A Maros Megyei Könyvtárban több kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, magyar vonatkozású júliusban egy akad: Móra Ferenc születésének százharmincadik évfordulójára emlékeznek, tájékoztatott Szabó Brigitta könyvtáros. Péterfi József szobrászati és festészeti munkásságának a művészeti részlegen szentelnek kiállítást. /Nagy Botond: Tárlatok a könyvtárban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998