udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Móser Zoltán

1999. július 20.

Júl. 20-án Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza előtt ünnepélyes keretek között felavatták a névadó, a nagy erdélyi tudós professzor mellszobrát, Bodó Levente szobrászművész alkotását. A Bolyai Nyári Akadémia megnyitójához kapcsolódó rendezvényen részt vettek a megyei és helyi önkormányzat képviselői, a magyar és román oktatási minisztérium képviselői, Hargita megyei szenátorok és képviselők és a történelmi egyházak lelkipásztorai. Burus Siklódi Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója, az RMPSZ főtitkára Apáczai alakját idézte. Az ünnepi szónokok, Dézsi Zoltán prefektus, dr. Csedő Csaba polgármester, dr. Kötő József államtitkár, Beder Tibor főtanfelügyelő az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozták. Szabó K. Attila és Busuioc Stelian Apáczai Csere János életpályáját tekintették át magyar, illetve román nyelven, majd leleplezték a szobrot. Az ünnepség résztvevői megtekintették a Pedagógusok Házában berendezett Apáczai-emlékszobát és Moser Zoltán fotókiállítását, melyet Apáczai szülőföldjének tájai ihlettek. /Apáczai-szobrot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

2001. február 14.

Apáczai Csere János Emlékezete /Pedagógusok Ház, Csíkszereda/ című emlékkönyvvel Őrá emlékezünk, hisz életpályája nemcsak példa számunkra, hanem egyszersmind parancs is: kutatni, feltárni, az évszázadok távlatából a mába hozni örök értékű hagyatékát - írta Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János születésének 375., halálának 340. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyv előszavában. A kiadványt Móser Zoltán szerkesztette. Apáczai életútját Kovács Sándor Iván mutatta be, riportot Beke György írt. Móser Zoltán fotóesszéje Ez itt a falu, az én falum címet viseli. /Apáczai Csere János Emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2001. szeptember 24.

Nagyajtán szept. 22-én megnyílt Kriza János munkásságát bemutató állandó kiállítás. Az avatást megelőzően Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kriza János tudományos emlékülést szerveztek. Az előadók és meghívottak között szerepelt Kriza Ildikó (Budapest), Olosz Katalin (Marosvásárhely), Móser Zoltán (Bicske), Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Tari Lujza (Budapest) is. /(Flóra Gábor): Kriza emlékének hódolva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Nagyajtán felavatták a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével berendezett Kriza János emlékkiállítást. Kriza Ildikó előadásában a 190 éve született unitárius püspök munkásságának jelentőségét méltatta: "Kriza János mindenféle módon a magyar kultúra szerves része, akár verseit, akár nyelvészeti stúdiumait, akár gyűjtéseit nézzük. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák első kötete - amit sajnos nem követte a második, és a kéziratok is elvesztek -, amely bemutatta, hogy milyen egy nép költészete, milyen gazdag a tudáskincse." Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Kolozsváron működő Kriza János Néprajzi Társaság munkáját ismertette. Az ünnepség Nagyajtán folytatódott, ahol a falu lakói, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítségével berendeztek egy állandó Kriza-kiállítást. "Az anyagok egy része itt volt a faluban, a paplakban, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársai Kolozsvárról gyűjtöttek anyagot, ezeket mi kiegészítettük a Magyarországon található Kriza-kötetekkel, -levelekkel" - mondta Birck Edit, akinek segítségével a Székelyföldön több kiállítás is készült már. /Turoczki Emese: "Aki ma népköltészetet gyűjt, az mind Krizától indult és Krizához is tért vissza" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./

2006. június 12.

Szentháromság ünnepén tartják az első igazi nagy búcsút pünkösd után a Gyergyóalfalu római katolikusai. Az idén is ezres tömeg vett részt a búcsús szentmisén június 11-én, amelyet Hajdó István főesperes-plébános mutatott be. A Megyei Kulturális Központ Gyergyóalfalu önkormányzatával karöltve szervezte meg 14 fotós részvételével a VI. Nemzetközi Fotótábort. A csütörtöki kiállításon a homoródi fotótábor képei kerültek a falakra. Moser Zoltán egyetemi előadó, fotós a magyar népi motívumok jelentéstartalmáról beszélt. Június 10-én volt az V. Felszállott a páva találkozó a Gyergyói-medence 21 iskolájának és a pécsi Jókai úti általános iskola kisdiákjainak részvételével Gyergyóalfaluban. Kis Portik Irén Barát Jóska című könyvét mutatták be, majd néptáncparádé következett. /Bajna György: Gyergyóalfalu templomtornya magasságában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

2007. április 6.

Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező ünnepséget a Kriza János Néprajzi Társaság április 4-én Kolozsváron. A rendezvényen dr. Almási István néprajzkutató tartott előadást „Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében” címmel. Kodály erdélyi gyűjtőútjain azokat a településeket kereste fel, ahol Bartók nem járt. A gyergyói medencében, a Csíki havasokban és a bukovinai székely falvakban gyűjtött. Kodály kompozícióiban összesen 110 dallamot használt fel, ezek 90 százaléka székelyföldi és bukovinai. Az ünnepségen a szerző jelenlétében ismertették Móser Zoltán Cantus Hungaricus címmel megjelent fotóalbumát. Móser Zoltán a 60-as évek óta járja Erdélyt és Felvidéket, és készít felvételeket, jelenleg tanít is Kolozsváron. A Cantus Hungaricus kétnyelvű, angol és magyar album anyaga hosszabb ideje készen állt, Magyarországon nem sikerült kiadni, a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó jelentette meg, kiváló kivitelezésben. Az est végén a Tarisznyás együttes nyújtott rövid ízelítőt a Kodály által gyűjtött csíkkászoni népdalokból. /A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2008. szeptember 13.

Néma tengely címmel Móser Zoltán fekete-fehér fényképeiből nyílt kiállítás Kolozsváron a Korunk Galériában. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője nyitotta meg kiállítást, majd bemutatta a Korunk Galéria új szervező-mindenesét, Zakariás Ágotát. A majdnem minden európai fővárosban kiállító Móser Zoltán kolozsvári tárlatának ismertetésében Visky András dramaturg beszélt a művész esztétikai szempontból értett konzervatív „látásmódjáról”, a klasszikus, fekete-fehér, analóg technikával készített fényképekről. /Musca Szabolcs: Tárgyak, terek, arcok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2009. október 30.

Móser Zoltán dunántúli fotóművész, művészettörténész, néprajzos, tanulmányokat és forgatókönyveket író, Erdélyhez szorosan kötődő sokoldalú tanár, akinek Névviseletek című hatkötetes sorozata első öt részét mutatták be október 28-án szerda Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. Tánczos Vilmos szerint az öt könyv műfaját nehéz meghatározni: a kötetek kicsit kalendáriumok és névmagyarázók is, ugyanakkor tartalmaznak régi magyar irodalmi verseket, népi időjárási regulákat, „hónapverseket”, vallásos himnuszokat, kottákat, szentek legendáit, vallásos népszokások, népi hiedelmek és jóslások leírását, nevekhez kapcsolódó szólásokat, közmondásokat. A Bicskén élő Móser Zoltán elmondta: munkájának célja megőrizni a megőrizhetőt népi hagyományunk gazdagságából, és kicsit ellensúlyozni azt az érdektelenséget, amely évek óta sújtja az anyaország sajtójában a népművészetet. Móser Zoltán főleg fotós, ez mutatkozik meg minden, eddigi kötetében. /Ö. I. B. : Nevekbe foglalt magyar folklór. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998