udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Müller Péter

2000. május 20.

A Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi szerzőtrió Mária evangéliuma című rockoperája, 1991-es bemutatása óta, a magyar színpadok sikerdarabja. Erdélyben, országos bemutatóként most a Szigligeti Társulat tűzte műsorára. A rendező az esztergomi Várszínház igazgatója, Horányi László. Mária szerepében Molnár Júlia és Tóth Tünde felváltva lép fel. A május 21-i bemutató a Varadinum 2000 rendezvénysorozat zárómozzanataként kerül színre, tekintélyes számú vendég jelenlétében. /Nagy Béla: Bemutató a színházban. Mária evangéliuma. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2002. október 8.

Aradon a Continental Szálló konferenciaterme szűknek bizonyult annak a nagy számú érdeklődőnek a befogadására, akik Dávid Ibolya könyvének aradi bemutatójára érkeztek. Az MDF elnökének tavaly jelent meg a Miért éppen én? (Kráter Műhely Egyesület, Budapest) című kötete. A Szövétnek irodalmi szemle meghívta Dávid Ibolyát, az Országgyűlés alelnökét, exminisztert író-olvasó találkozóra. A Szabadság-szobor kiszabadítója megkülönböztetett tiszteletnek és szeretetnek örvend az aradi magyarság körében. Dr. Pálfi Sándor, a folyóirat egyik szerkesztője köszöntötte az illusztris vendéget, aki Kálmán Zsuzsa újságíróval, íróval érkezett. Dávid Ibolya erdélyi, nevezetesen barcasági gyökereiről, a Szabadság-szoborhoz fűződő gyermekkori élményeiről beszélt, pedig a kötete egészen másról, a magyar közélet ismert személyiségeiről szól. Meggyőződéssel vallotta, hogy sikerül egyszer felállítani Zala György gyönyörű alkotását, a Szabadság-szobrot. Könyvében Dávid Ibolya olyan személyiségekkel beszélgetett, mint Antall Józsefné, Boros Péter volt kormányfő, Göncz Árpád, volt köztársasági elnök, Pitti Katalin operaénekes, Kovács István (Kokó), olimpia-bajnok ökölvívó, Müller Péter író stb. /(Puskel): Dávid Ibolya beszélgetései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2004. március 23.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán márc. 19-20-án tudományos tanácskozást szervezett Emlékezet és kommunikáció címmel a Humán Tudományok Tanszéke. A tanácskozáson budapesti és pécsi egyetemi tanárok mellett előadást tartottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a házigazdák oktatói is. Niedermüller Péter pécsi egyetemi tanár tartott vitaindító előadást a kollektív emlékezetről. Előadást tartott többek között Ungvári Zrínyi Imre, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Sapientia egyetem tanára, Virginás Andrea kolozsvári előadó, Ungvári Ildikó, a Színművészeti Egyetem és a Sapientia előadója, Balog Enikő /Kolozsvár/, Veress Károly /Kolozsvár/, Gagyi József /Csíkszereda/ és Keszeg Vilmos /Kolozsvár/. /(vajda): Tudományos tanácskozás. Emlékezet és kommunikáció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

2006. január 17.

Az utóbbi évtizedekben központba került a kollektív és individuális életpályák, valamint az életpályák narratív reprezentációjának vizsgálata. Alig van olyan tudományterület, amely a maga terminológiájával ne definiálta volna újra az élettörténetet, a biografikus történetet, annak műfaji, ontológiai és pragmatikai specifikumait. A kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke január 20-án tart konferenciát erről a kérdésről. Néhány cím az előadásokból: Niedermüller Péter (Humboldt Egyetem, Berlin): Élettörténet, emlékezet, emlékezetpolitika; Tóth Zsombor (BBTE, Kolozsvár): Homo scribens. Megjegyzések a kora újkori magyar és latin élettörténetekhez; Keszeg Anna (ELTE, Budapest): Az irodalmi jelenség és az önéletírás a kortárs franciaországi történeti kutatásokban; Szabó Levente (BBTE, Kolozsvár): Az irodalmi élettörténetek piacosítása és a vizualitás piacszerző ereje a XIX. század közepének magyar irodalmában; Mohay Tamás (ELTE, Budapest): Egyének és életutak; Keszeg Vilmos (BBTE, Kolozsvár): Biografikus narratívumok populáris regiszterekben. /Emberek, életpályák, élettörténetek. Mire használható az élettörténet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2006. március 23.

Niedermüller Péter távolról értetlenül nézi az erdélyi magyar egyetem körüli vitát, ő nem érti, hogy miért lenne jó egy önálló, államilag finanszírozott magyar nyelvű egyetem vagy akár egy magyar tagozat. Szerinte a kolozsvári egyetemen ma is van magyar nyelvű oktatás. A vitában elhangzott, hogy az erdélyi magyarságnak jár a magyar egyetem, ezt Magyarországon is lehet olvasni az újságokban, például a Népszabadságban. Niedermüller szerint az erdélyi magyaroknak sem jár semmiféle különleges státusz, mert nem szorulnak rá. Szerinte a vitából a szakmai szempontok hiányoznak. Niedermüller kijelentette, hogy egyetemek, karok, tagozatok „etnikai alapon történő megszervezése, létrehozása lényegi módon áll szemben a modern tudományok talán legfőbb jellemzőjével, a nemzetköziséggel és a nyitottsággal.” Minden valamirevaló egyetem arra törekszik, „hogy minél kozmopolitább legyen, hogy minél több különböző országból, kultúrából, gondolkodásbeli hagyományból érkező tanárral és diákkal büszkélkedhessen.” A mai globális világban „egy olyan egyetem koncepciójával előállni, amely etnikai alapon szerveződik nem egyszerűen anakronisztikus”. A magyar nyelvű egyetem/tagozat „a saját nyelvbe és kultúrába való bezárkózás”. /Niedermüller Péter: Az egyetemi vita. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 23./

2006. április 28.

A Hét egyik legutóbbi lapszámában újabb cikket közöltek a Bolyai Egyetem és a Bolyai Kezdeményező Bizottság elleni. Ezúttal Niedermüller Péter kulturális antropológus fejtette ki véleményét, mely szerint az egyetemek, karok, tagozatok etnikai alapon történő megszervezése, létrehozása szemben áll a modern tudományok legfőbb jellemzőjével, a nemzetköziséggel és a nyitottsággal. Minden valamirevaló egyetem arra törekszik, hogy minél kozmopolitább legyen, hogy minél több különböző országból, kultúrából, gondolkodásbeli hagyományból érkező tanárral és diákkal büszkélkedhessen. Sylvester Zoltán, Hudson (USA) szerint nem igazán van így: a jó egyetemek nem abból élnek, hogy minél több országból és kultúrából érkező tanárt és diákot szereznek, hanem abból, hogy jó tanárokat és diákokat vonzzanak. N. P. szerint „egy olyan egyetem koncepciójával előállni, amely etnikai alapon szerveződik, nem egyszerűen anakronisztikus, hanem pontosan a kulturális és gondolkodásbeli sokféleségben rejlő kreatív és innovatív energiáktól zárja el tagjait”. A magyar nyelvű „saját nyelvbe és kultúrába való bezárkózás” azt sugallja, miszerint a Bolyai Egyetem magyar volta abban fog megnyilvánulni, hogy valamiféle sajátos, magyar fizikát, matematikát, biológiát stb. fog termelni, ez egyszerűen nevetséges. A világszerte elfogadott egyetemi rangsorolásokat teljesen hidegen hagyja, hogy mennyire multikulturális egy intézmény, vagy hány nyelven tanítanak. N. P. szerint a mai ,,posztnacionális” világban egy etnikai vagy nyelvi alapon szerveződő egyetem koncepciója anakronisztikus. A cikkíró cáfolta ezt: ilyen alapon azonban nagyon sok kiváló európai egyetem anakronisztikusnak számít: milyen dolog az, hogy a Sorbonne-on elsősorban franciául tanítanak? És a Humboldt Egyetemen németül? Egy egyetem nem jöhet létre kulturális és nyelvi vákuumban; régi és új egyetemeknek egyaránt van és lesz domináns oktatási nyelvük. Hozzá kell tenni, hogy minden multikulturalitása és ,,posztnacionalitása” mellett a Babes–Bolyai a jelenlegi világranglistán pontosan az 1997. helyet foglalja el. /Sylvester Zoltán, Hudson (USA): Bolyai Egyetem: miért ne? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./ Előzmény: Niedermüller Péter: Az egyetemi vita. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 23.

2008. június 30.

Öt társulat, a sepsiszentgyörgyi, a révkomáromi, a szabadkai, a beregszászi és a marosvásárhelyi teátrum vehetett át díjat a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválján Kisvárdán, ahol június 28-án éjszaka fejeződött be a tíznapos rendezvénysorozat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium díját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A társulat Gombrowitz: Yvonne, burgundi hercegnő című darabját mutatta be. A Szülőföld Alap díját a révkomáromi Jókai Színház művészeinek ítélték oda, Gárdonyi Géza: A bor című művének bemutatásáért. A legjobb zenés, szórakoztató előadást díját– a Szabadkai Népszínház vehette át, a délvidéki művészek Müller Péter – Seress Rezső: Szomorú vasárnap című darabját játszották a fesztiválon. Ugyancsak díjazott lett a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a kárpátaljai teátrum Szigligeti Ede: Liliomfi című színművét mutatta be. Az ötödik díjazott a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a teátrum tagjai Schimmelpfennig: Nő a múltból című darabjában nyújtott alakításukkal érdemelték ki az elismerést. A beregszásziak a Liliomfi darabbal elnyerték a közönség díját is. A határon túli művészek közül életműdíjat kapott Varsányi Mari és Parászka Miklós, illetve alakításáért egyéni díjat vehetett át Nemes Levente, Antal D. Csaba, Tompa Klára, Rácz József, Pálffy Tibor, Mátrai László, Kicsid Gizella, Berekméri Katalin, Ábrahám Irén, Banka Lívia és Faragó Edit. A darabokat összesen közel 16 ezer néző látta, mintegy kétezerrel többen az előző évinél. /Öt díj a Kisvárdai színházfesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2008. augusztus 28.

Kövesdy István rendező, művészeti igazgató számolt be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata új évadjának repertoárjáról. Az első bemutató a Király testvérek – Kinga és István – által magyar népmesék alapján írt mesejáték, A szerencse fia lesz, amely Király István rendezésében kerül színpadra. Ezt az Ingmar Bergman-darab, a Dúl, fúl és elnémul követi, Kövesdy rendezésében. Tamási Áron Hullámzó vőlegény című téli történetét Török Viola fogja megrendezni. A zenés előadást, Müller Péter Szomorú vasárnapját Kincses Elemér rendezi. Ezt egy kortárs norvég dráma, Jon Fosse Valaki jönni fog című darabja követi, a vendégrendező Sorin Militaru. Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját felhasználva Závada Pál írt egy korszerű, erdélyi vonatkozásokkal telített drámát Bethlen címmel. Ezt is Kövesdy István rendezi majd. Az évad utolsó bemutatójaként Moliére Scapinjét mutatja be a társulat, a kolozsvári Keresztes Attila rendezésében. /Nagy Botond: Évadkezdés küszöbén a repertoárról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2008. szeptember 30.

Az RMDSZ aradi székházában szeptember 27-én a máltaiak napjával kezdődtek az Aradi Magyar Napok. Ennek keretében az Aradi Kamaraszínház tartott évadnyitó előadást Müller Péter – Seress Rezső Szomorú vasárnap című darabjával. Szeptember 28-án, vasárnap ünnepi istentisztelet volt az aradi belvárosi református templomban, azt követően az Aradon és több erdélyi városban is már megfordult Vetési Nándor színinövendék Ady Endre verseiből és publicisztikáiból ihletődött összeállítását hallhatták a jelenlevők. /Sinka Pál: Elkezdődtek az Aradi Magyar Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2009. január 7.

Müller Péter Szomorú vasárnapja, Molière Scapinje, Závada Pál történelmi játéka – a móriczi Tündérkertből írt Bethlen – és egy Ion Fosse-színmű szerepel a Tompa Miklós Társulat új esztendőre tervezett bemutatói között – tájékoztatott Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója. A Müller-darab próbái már elkezdődtek – Kincses Elemér rendezésében. Kárp György az épület 2005-ben elkezdődött felújítása kapcsán elmondta, az állami támogatások akadozása miatt eddig mindössze körülbelül 33 százalékban készültek el a munkálatok. Az első vendégszereplés január 18-20. között lesz, ekkor Goldoni Legyezőjét viszik Budapestre a marosvásárhelyi színészek. Idén szeretnének Szászrégenben, Dicsőszentmártonban is fellépni. /Nagy Székely Ildikó: Vidéki vendégjátékok, közönségtalálkozók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2009. május 27.

Félidejéhez érkezett a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó), amely a régió színházi produkcióinak legjavát igyekszik felvonultatni. A DKMT- (Duna–Körös–Maros–Tisza) eurorégióban – de nemcsak– működő tíz színtársulat tizenhat produkcióját láthatja négy nyelven (magyar, román, német, szerb) május 22–29. között a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) közönsége. A színházi seregszemle céljai között szerepel a sokszínű bánsági régió kulturális egységének a felmutatása, a szervezők ezért bővítették a fesztivál programját román, szerb és német nyelvű előadásokkal. Balázs Attila fesztiváligazgató szerint a harmadszor megszervezett eurorégiós színházi találkozó még nem verseny, de a régió színházi produkcióinak legjavát igyekszik felvonultatni. A temesvári Csiky Gergely Társulat Katona Gábor rendezte Prométheuszával indult a fesztivál. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Brecht – The Hardcore Machine című előadását hozta el. A temesvári német társulat az Alexandru Dabija rendezte Ionesco Kopasz énekesnőjével lépett közönség elé, az aradi Ioan Slavici Társulat Dekalog című előadásával. További előadások: Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli (Békés megyei Jókai Színház) és Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap (Szabadkai Népszínház). /Pataki Zoltán: A közönség TESZT-je. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2009. június 10.

Június végéig befejeződnek a színházi előadások. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a névadója színjátéka alapján készült, A csoda című előadását viszi a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) zsűrije elé és Kisvárdára. A társulat június 8-án indult Magyarországra, június 10-én Pécsett, június 25-én pedig Kisvárdán mutatják be A csodát. Június 9-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Marius von Mayenburg kortárs német szerző A csúnya című drámájából készült előadását játszotta. Ezt megelőzően Káli Nagy Lázár visszaemlékezései című könyvet mutatta be Lázok János, az emlékirat szerkesztője, utána pedig Kovács Levente egyetemi professzor oklevelet és ajándék könyvcsomagot adott át a Stúdió Színházzal ez évben is együttműködő középiskolai tanároknak. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ebben a hónapban Spiró György Prah című komédiáját, Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljét, Ion Fosse Alvás című színművét és Tamási Áron Hullámzó vőlegényét játssza. Gálaelőadással búcsúztatta az évadot a szatmári Harag György Társulat. A gálaműsor keretében hirdették ki a közönségszavazattal megválasztott legjobb színésznőt és színészt, mely címet Lőrincz Ágnes (már sokadszor) és Nagy Csongor érdemelte ki. „Mint minden évben, idén is egy évadzáró gálaműsorral kedveskedünk a közönségnek, június 19-én. Azonban ez a gálaműsor különleges lesz, ugyanis a Csíki Játékszín idén tízéves” – tájékoztatott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. /Évadzárók sora Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2009. szeptember 15.

Határon túli magyar társulatok is részt vesznek a Kárpát-medence kincsei elnevezésű programsorozaton, amely szeptember 16-án kezdődik Egerben. A fesztiválon fellép a Háromszék Táncegyüttes, a szabadkai, a zombori és a komáromi színház is. A Kárpát-medencei kultúrák találkozója nyitóelőadásán a Csávási ballada című táncjátékot láthatja a közönség. Az erdélyi Sepsiszentgyörgy táncegyüttese a Jászság Népi Együttessel közösen mutatja be a szászcsávási zenészek történetét. A Zomborból érkező Népszínház Bulgakov Kutyaszív című darabját adja elő. A Szabadkai Népszínház Seress Rezső és Müller Péter Szomorú vasárnap című darabjával, a szlovákiai Komáromi Jókai Színház Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékával lép fel. /”Határtalan” színházi esték Egerben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2009. szeptember 22.

Erdélyben és Újvidéken is megemlékeztek a magyar dráma napjáról: Nagyváradon felidézték Madách Imre életét, Marosvásárhelyen a szeptember 20-i, vasárnap esti előadást szentelték az ünnepnek, Újvidéken pedig három ősbemutatót tartottak ebből az alkalomból. Újvidéken annak a három darabnak az ősbemutatóját tartják, amelyeket vasárnap írtak a szerzők a IX. Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyen. A három drámaíró: Góli Kornélia, Nagy Abonyi Árpád és Szegedi Szabó Béla. E drámákat este 7 órakor kapta meg a három rendező: Antal Szilárd, Mezei Kinga és Rusznyák Gábor. Azonnal megkezdődtek a próbák a másnapi előadásra, újvidéki, szabadkai, erdélyi és békéscsabai színészek közreműködésével. A friss darabok ősbemutatóját szeptember 21-én láthatta a közönség, az Újvidéki Színházban. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a magyar dráma napja alkalmából Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljét új szereposztásban adta elő. Nagyváradon a Kiss Stúdió Színház emlékeztek meg a magyar dráma napjáról. Részletek hangzottak el Madách Imre Az ember tragédiája című drámájából. /A kisebbségi színházak is megünnepelték a magyar dráma napját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2009. október 29.

A Magyarországon mára fogalommá vált Mesterkurzus rendezvénysorozat hét évvel ezelőtt azzal a céllal indult útnak, hogy hétköznapi életünk meghatározó kérdéseire és problémáira ismert, hiteles gondolkodók segítségével adjon válaszokat. A közkedvelt sorozatot olyan nevek fémjelzik, mint például Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás vagy Czeizel Endre. Az előadások anyagát két magyar televíziós csatorna is közvetíti, illetve ezek írott, változatát tartalmazza az azonos című, nagy sikerű könyvsorozat is. 2009 szeptemberében Székelyföldön is elindult a Mesterkurzus sorozat, melynek első állomásain Müller Péterrel találkozhatott az erdélyi közönség Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Az erdélyi sorozat második előadója dr. Vekerdy Tamás pszichológus, akinek csíkszeredai Mesterkurzusára már minden jegy elfogyott, és Marosvásárhelyen is már csak néhány darab maradt. Ezért november 11-én Sepsiszentgyörgyre is eljön dr. Vekerdy Tamás. /A legnépszerűbb magyar gondolkodók Sepsiszentgyörgyön (Erdélyben is elindult a Mesterkurzus előadássorozat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2009. november 3.

Vendégjáték-sorozaton vesz részt Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljével a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a rendező Kincses Elemér. A vendégjáték-sorozat állomásai: Sepsiszentgyörgy, Brassó /Redut Kulturális Központ/, Dicsőszentmárton /Magyar Közművelődési Központ/ és Szászmedgyes. /Vendégjáték-sorozaton a Szomorú vasárnap. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998