udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: M. László Ferenc

2003. március 21.

László Ferenc zenetörténészt márc. 15-e alkalmával Szabolcsi Bence-díjjal jutalmazta a magyar kulturális minisztérium. László Ferenc zenetörténész, zenekritikus és egyetemi tanár az elismerést márc. 14-én vette át Görgey Gábor minisztertől. László Ferenc 1959-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett fuvolaművészi oklevelet, bő húsz évig a bukaresti Zeneakadémián tanított. 1991-től a kolozsvári főiskolán tanár a kamarazene szakon, itt szerezte meg doktorátusát is. Több mint 500 tanulmánya, esszéje jelent meg magyar, román, német, francia, angol, sőt japán nyelven is. Az általa írt vagy gondozott könyvek közül az ismertebbek Bartók Béla életéhez és munkásságához kötődnek, de jelentősek Bachot, Kodályt, Enescut, Lisztet felelevenítő írásai is. Széles körű munkásságát a Román Akadémia és a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége valamint a NKÖM számos díjjal jutalmazta, múlt decemberben pedig a Tudományért és Művészetért Osztrák Becsületkereszttel tüntették ki.A Kodály tanításait folytató Szabolcsi Bence-díjat 1997-ben hozták létre, eddig olyan kiváló zenetudósok kapták meg, mint Szendrei Janka, Papp Géza, Papp Márta, Ferenczi Ilona és Paksa Katalin. Eddig az egyetlen romániai magyar kitüntetett Almási István volt. /Szabó Mária: Elismerés a kolozsvári zenetudósnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2005. március 10.

„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2005. március 10.

Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2006. március 24.

Mind a Fidesz, mind az elnök hivatala cáfolta, hogy Traian Basescu elnök jelen lesz a Fidesz, a nagyobbik magyarországi ellenzéki párt április 2-ra meghirdetett nagygyűlésén. Az erről szóló híresztelések A Hét című hetilapban megjelent cikk kapcsán kaptak lábra. A Mélyponton a Fidesz külföldi megítélése – Basescuval pótolják Merkelt? című írás nem hivatkozik forrásra. Szász Attila államtanácsos tagja annak a delegációnak, amely a Néppárt római kongresszusán az RMDSZ-t képviseli. Az államtanácsos nem akarta elhinni, hogy Traian Basescu elmegy Rómába, képviselni a Demokrata Pártot. A Demokrata Párt 2005-ben doktrínát váltott, és eldöntötte: a baloldali szociáldemokrácia helyett a jövőben a jobb-közép néppárti ideológiát követi. Ennek megfelelően kérte felvételét az Európai Néppártba, amelyben jelenleg megfigyelői státust tölt be. A kisebbségi törvény kapcsán felmerült ellentétek kapcsán az RMDSZ jelezte: ha a PD nem változtat magatartásán, az RMDSZ használja fogja vétójogát, amikor az EPP-nek a Demokrata Párt teljes jogú tagságáról kell döntenie. /Basescu képviseli a PD-t a Néppárt kongresszusán. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Előzmény: M. László Ferenc: Penészes széna. Mélyponton a Fidesz külföldi megítélése – Basescuval pótolják Merkelt? = A Hét (Marosvásárhely), márc. 23./

2006. június 23.

„Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy vádaskodnak és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát „ – így reagált a Hírszerző.hu határon túli magyar politika átszervezéséről szóló, tíz nappal ezelőtti írására az egyik „érintett”, Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő. A Hírszerző a nyílt vita híve: íme az állítások és a képviselő reagálása. „A külügy bevétele után a kormányfő jelentős átszervezéseket helyezett kilátásba a Határon Túli Magyarok Hivatalában is. A külhoni támogatásokat, pályázati pénzeket kezelő intézmény visszakerül a Miniszterelnöki Hivatalba, felügyelője a külügy jelenlegi helyettes államtitkára, Gémesi Ferenc lesz” – írta június 12-i Hírszerző-cikkében M. László Ferenc, aki azt a kérdést járta körül, hogy „a bürokrácia karcsúsítása együtt jár-e majd szemléletváltással, a magyar-magyar kapcsolatrendszer átrendeződésével”.”Most kell lépni, mert a nép-nemzeti szociknál teljes a pozícióvesztés, a Fidesz pedig meg van zavarodva, így a nemzeti kártyával nem tudják sarokba szorítani Gyurcsányt” – fogalmazott akkor egy liberális szakpolitikus. „Információink szerint a kormányalakítás során felmerült Komlós Attila, a januárban kinevezett HTMH-elnök távozásának szükségessége is, akiről köztudott, hogy a ‘népi szocialista’ Tabajdi Csaba támogatottja” – írta M. László Ferenc. „A strasbourgi képviselő az MSZP korábbi kisebbségpolitikai koncepciójának kidolgozója, és bár komoly eredmények fűződnek a nevéhez, sokan őt hibáztatják a kijárásos támogatáspolitika kialakulásáért, ráadásul a nemzeti kérdésről alkotott felfogását Gyurcsány környezetében többen korszerűtlennek tartják.” Erre reagált Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki egy Népszavának adott, 2005. karácsonyi Gyurcsány-interjú részletével kezdte levelét: „...December 4-én tanácskozást tartottak a népi baloldalhoz sorolt személyiségek és körök, amelyen részt vettek olyanok is, akiket hagyományosan a párt belső világában nem feltétlenül így tartanak nyilván. És kiderült, hogy Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc és jómagam egyet tudunk érteni abban, hogyan értelmezzük a nemzeti felelősséget közösen.” A szocialista EP-képviselő levele teljes terjedelmében: „A kijárásos politika értelmezhetetlen” „Ennek fényében a cikk írója, de főképp forrásai megkérdőjelezik, ‘korszerűtlennek’ ítélik Gyurcsány Ferenc nemzetpolitikai felfogását is? Mit jelent Gyurcsány Ferenc köreinek lenni? Az MSZP Európai Parlamenti Delegációjának vezetőjeként én is oda sorolom magam. Nem ismerek olyan hozzá közel álló embert, és olyan – a cikk írója által a miniszterelnök köreinek nevezett – csoportot sem, akik korszerűtlennek nevezték volna a nemzetről alkotott felfogásomat. Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni nevüket, úgy vádaskodnak, és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát. Politikai pályám, tapasztalatom alapján erre az egyeztetésre bármikor készen állok. Érthetetlennek és méltánytalannak tartom az arra való utalásokat, hogy a kijárásos politikát én honosítottam volna meg. A névtelenségbe burkolózó ítélkezők csak a tényeket nem ismerik. Az Országgyűlés pártjait a nemzeti kérdés is megosztja l994-98 között államtitkárságom idején minden felügyeletem alá tartozó alapítványt közalapítvánnyá alakítottunk át, a szükséges átláthatóságot biztosítva. A kuratóriumokban helyet kaptak a kormánypárt és az ellenzék képviselői, valamint a szakértők egyaránt. A határokon túl olyan alkuratóriumi rendszert szerveztünk, amely nem tette lehetővé, hogy egyes erők hegemón helyzetet teremtsenek (ilyen egymással vitatkozó szervezetek voltak Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban és mára már Erdélyben is). Mellesleg a kijárásos politika értelmezhetetlen, hiszen a szabályozott keretek között történő lobbizás uniós gyakorlat. A cikk szerzője talán a klientúraépítésre gondolhatott, ami viszont 1998-2002 között, a Fidesz-kormány regnálása idején volt gyakorlat. Erről az a régi vicc jut eszembe, mely szerint a hír igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Azoknak pedig, akik úgy érzik, hogy eljött az ő idejük, mert a ‘népi-szocialista’ baloldal romokban hever, csak egy üzenetem van: egy sor évtizedek óta nehezen megoldható, sőt megoldhatatlan feladat áll előttünk a nemzetpolitikában a határon túliak vonatkozásában, amelyekre bizony megfelelő kezelési módot kell találnunk. Ez az igazi kihívás. A kormányokat nem szándékaik, hanem tetteik alapján ítélik meg! A névtelen nyilatkozók ideje lejárt. Én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral értek egyet, és hiszek az őszinteség, a nyíltság erejében. Európai módon, baloldali értékek alapján, európai szocialistaként teszem a dolgom tovább” – írta a Hírszerzőnek Tabajdi Csaba /”Úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni a nevüket.” – Hírszerző.hu, jún. 22./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998