udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Madéfalvi Tamás András

1996. október 5.

Okt. 5-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetői, Mátis Jenő és Kónya-Hamar Sándor képviselők, valamint Molnos Lajos, Boros János és Szatmári Tibor képviselőjelöltek koszorút helyeztek el Szamosfalván, az aradi vértanúkkal egyidőben kivégzett Mádéfalvi Tamás András alezredes és Csíkszentmihályi Sándor László őrnagy emlékművénél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 882. sz./

1998. március 20.

Kolozsvárnak nincs 1848-as emlékműve, azért a kegyeltadás legjobb módja, ha kimegyünk a Házsongárdi temetőbe, szólt az ajánlat. Március 14-én jókora tömeg gyűlt össze, akiket Fazekas István és Gaal György tanárok vezettek. Közel 45, az 1848-as szabadságharcban kiemelkedő személyiség nyugszik ebben a temetőben. Közöttük egy vértanú is van, Madéfalvi Tamás András honvédkapitány, akit Szamosfalván akasztottak fel, ott, ahol emlékmű is van. Akit érdekel a temető, az megvásárolhatja Gaal György Tört kövön és porladó kereszten - Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben című könyvét. /Tamás Kinga. Séta a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2001. március 16.

Madéfalván Tamás András huszárőrnagy /aki a szabadságharcban honvéd alezredesként szolgált/ egykori szülőháza helyén álló épületen elhelyezett emléktáblát leplezték le márc. 15-én, az 1848-as ünnepség keretében. Tamás Józsefet 1849. nov. 9-én, forradalmi tevékenységéért Kolozsvár mellett kivégezték. /Emléktábla Tamás Andrásnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2002. március 15.

Márc. 14-én Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum aulájában az Unitárius Kollégium azon 47 diákjának állítottak ünnepélyes keretek között emléktáblát, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. Molnár Lehel levéltáros idézte fel az egykori eseményeket, ezt követően dr. Málnási Ferenc tanár tartott előadást Emlékezzünk a márciusi ifjakra! címmel. Felavatták a díszterem előtt elhelyezett emléktáblát, Starmüller Géza munkáját. - A Házsongárdi temetőben nyugvó Tamás András honvéd ezredesre emlékeztek márc. 14-én az 1848-as vértanú felújított emlékművénél. /B. T.: Március 15-re emlékeztek a kolozsváriak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2004. május 15.

Megjelent egy emlékkönyv a Fotóklubról: 50 éves a Marosvásárhelyi Fotóklub, 1953-2003 /Lyra Kiadó, Marosvásárhely 2003/. Összeállította és szerkesztette Bálint Zsigmond. Az 1953-ban megalakult Fotóklub Marx József elnök irányításával működött, annak 1992-ben bekövetkezett haláláig. 1992-2002 között Bálint Zsigmond, majd 2002-2004 között Tamás András vállalták fel az elnöki teendőkkel járó ügyintézést. A kiadvány derekát terjedelmes válogatás képezi a sajtóban 1965 és 2001 között megjelent írásokból. /Bölöni Domokos: Ötven év a fényképezés szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2004. október 7.

Kicsiny, hűséges seregként jellemezte Molnos Lajos városi tanácsos mindazokat, akik évente eljönnek a szamosfalvi obeliszkhez emlékezni az 1849. október 6-án Kolozsváron kivégzett Sándor Lászlóra és Tamás Andrásra, valamint az aradi tizenhármakra. A Házsongárdi temetőben sorra kerülő koszorúzáson, a Tamás András emlékére állított obeliszknél beszédet mondott Kónya-Hamar Sándor képviselő, Máté András városi tanácsos, MKT-elnök, Mátis Jenő, megyei tanácsos és Molnos Lajos városi tanácsos. /Köllő Katalin: Vannak eszmék, amelyek mellé ma is fel lehet sorakozni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2005. április 15.

A nagyenyedi múzeumok a XVIII. században, a kollégiumi tanítást szolgáló iskolai szertárakból jöttek létre. Mellettük van a neves könyvtár. – 1948-ban államosították a Bethlen Kollégiumot, majd két évvel később a két múzeumot is elvették az iskolától, és jelenleg sem tartoznak fennhatósága alá. Mivel semmilyen papír nem készült az elvételről, elméletileg a mai napig a kollégium tulajdonában vannak. A múzeumok féltve őrzött és regisztrált kincseit tulajdonképpen csak kölcsön lett volna szabad kiadni, ezt azonban a kommunisták nem tartották be. Az 1970-es években az ezüst és arany érméket vittek Bukarestbe azzal az indokkal, hogy Nagyenyeden nincsenek biztonságban. Hogy mi lett a sorsuk, senki sem tudja. Az Oktatási Minisztérium 1949-ben keltezett rendelete alapján több ezer értékes múzeumi tárgyat vittek el ideiglenesen Iasi-ba, Kolozsvárra, Csombordra, és a nagyenyedi Ovidiu Hulea Általános Iskolába. Ebből többek között 800 kitömött madarat soha többé nem hoztak vissza. A ’70-es években a Művelődési Minisztérium rendelete alapján kölcsön formájában a Történelmi Múzeumból elvittek egy 2,5x2 méteres, oroszlános szobrot. Az olaszok által szervezett Romana in Romania című vándorkiállításon – amely egész Európát bejárta –, ez a szobor is szerepelt, azonban az út befejeztével Bukarestben maradt. Kölcsönként elvitték a Fenichel Sámuel-féle néprajzi gyűjtemény nagy részét Kolozsvárra, majd 45 évvel ezelőtt Turnu Severinbe került, és mind a mai napig ott látható. A jelenleg is meglévő gyűjtemények között rendkívüli értéket jelent a Szilágyi Zoltán-féle rovargyűjtemény, vagy a geológiai gyűjtemény keretében a Herepei Károly-féle kövület- és ásványtani rész, vagy a megcsonkítottan is páratlan madártani gyűjtemény. /Tamás András: Fehér. Kölcsönnek álcázott lopás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2005. június 10.

Június 9-én a nagy esőzés miatt Nagyenyed egy része víz alá került. A Horea utcában 6 házból kilakoltatták az embereket, Alsóorbón 5 házba és gazdaságba tört be a víz. /Tamás András: Ítéletidő Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2005. augusztus 15.

Szabó Gergely székelykocsárdi református lelkipásztor elmondta, hogy amióta a kántortanítói lakás lerobbant állapotban ugyan, de végre visszakerült a székelykocsárdi reformátusok tulajdonába, azon fáradoznak, hogy megfelelő gyülekező helye legyen a helybéli magyarságnak. Megjavították a tetőzetet. Az egyházmegye gyülekezetei gyűjtöttek, ezzel segítették a helyreállítást. Magyar ház lesz nemcsak reformátusok, hanem bármelyik felekezet számára. Amióta visszakerült az épület, majdnem minden szombat-vasárnap foglalt. A fiatalok születésnapokat, névnapokat vagy valami mást ünnepelnek. /Tamás András: Magyar közösségi ház Székelykocsárdon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

2005. szeptember 16.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban is gondok vannak a tankönyvekkel. Hiány van a IX. osztályokban a román és magyar nyelv és irodalom tankönyvekből. A pedagógia tankönyvet nem fordították le magyarra. A IX–X. osztályos pszichológia tankönyv 1991 óta nem volt felújítva, ezért kényszerűségből, román tankönyvet használnak. A képzős osztályokból pedig hiányzik a román nyelv tanításának a módszertana. /Tamás András: Fehér. Kényszermegoldások. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

2005. szeptember 19.

Szeptember 17–18-a, az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmával a nagyenyedi Bethlen Baráti Társaság és a Benkő Ferenc Tudományos Műhely 17-én a szentimrei Árpád-kori műemlék templomnál istentisztelettel egybekötött, 18-án pedig Nagyenyeden a Műemlékek és Történeti Nemzetközi Egyesületek Tanácsa (ICOMOS) égisze alatt megemlékezést tartottak. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök, Lőrincz László biológus és Gudor András lelkipásztor a lehetséges állagmegóvásról beszéltek. Az 1444-es, törökökkel folytatott csatározásokat követően Hunyadi által felújított három templom közül ma már csak a tövisi katolikus és a szentimrei áll, az orbóinak csak a kövei maradtak. Lőrincz László, a Bethlen Baráti Társaság elnöke rövid történelmi ismertetőt tartott a XIII. századig visszavezethető, Szt. Imre hercegről elnevezett helység és templom múltjáról. Szükség lenne a romló állapotú templom megmentésére. /Tamás András: Kő kövön... marad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2006. március 3.

Nagyenyed Irodalmi Kávéházában mutatta be a tordai születésű, Torockón nevelkedett Kun Kriza Ilona óvónő Őszi kikerics című első verseskönyvét Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója. A Déván élő költőnő férjével, Kun Árpád tiszteletessel együtt részt vesz a Hunyad megyei szórványmagyarság megmentésében, táborokat, közösségfejlesztő tevékenységeket szerveznek. /Tamás András: Kikerics-tükör nagyenyedi óvónőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ / Kun Kriza Ilona óvónő első verseskötetét a dévai Corvin Kiadó jelentette meg 2005-ben. A kötet nyolcvanhét verséből tíz román fordításban is szerepel. P. Szathmáry Károlyról (1831–1891), a Bethlen Gábor Kollégium tudós tanáról Győrfi Dénes főkönyvtáros-házigazda tartott előadást. Szathmáry pályafutása alatt 55 könyvet írt, főként történelmi regényeket, és rengeteg cikket, tanulmányt közölt. Kitűnő munkája A Gyulafehérvári–Nagyenyedi Bethlen Főtanoda története. Szathmáry Károly 1869-től Budapesten folytatta tevékenységét. Az 1878-ban kiadott Emlékeim című munkájában felidézte enyedi éveit. Győrfi Dénes végül dokumentumgyűjteményt mutatott be, amelynek nagy részét P. Szathmáry gyűjtötte össze, bemutatva a kollégium múltját. /Bakó Botond: Kötetbemutató és emlékező előadás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. március 7.

Kisgyerektől tizenévesig terjedő korcsoportú gyerekeket gondoznak a Szent Ferenc Alapítvány torockói nevelőotthonában, melyet adományokból tartanak fenn. A torockói iskolában az alacsony gyereklétszám miatt évek óta összevont osztályok működnek. A Szent Ferenc Alapítvány gondozásában levő 20 gyerek közül 15 iskolás korú, ha ez nem így lenne, a falubeli iskolába csak maroknyi gyerek járna. Angliaiak finanszírozták a nevelőotthon építési munkálatait. /Tamás András: Kápolna az alagsorban Torockón. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2006. március 21.

Elhúzódik a nagyenyedi református egyházkerület tulajdonába tartozó természetrajzi és történelmi múzeum visszaszolgáltatása. Ada Rus városházi szóvivő szerint az egyházkerületnek előbb bizonyítania kell a tulajdonjogot. Kónya Tibor iskolalelkész jelezte, hogy minden szükséges iratot eljuttattak Bukarestbe, és válaszra várnak. A könyvtár átadása viszonylag simán ment – számolt be Györfi Dénes könyvtáros. A könyvtár 1848-as pusztulása után gróf Mikó Imre, a kollégium akkori főgondnoka 5000 kötetet ajándékozott a kollégiumnak. A könyvtár egyik gyöngyszeme egy 1474-ből származó, latin nyelvű ősnyomtatvány, melyre 1849-ben Herepey Károly talált rá egy 20 km-re lévő hegyi faluban, ahol egy román család fejőszéknek használta. A Bethlen-kastélybéli történelmi múzeumban néhány avar kori leleten kívül szinte semmi sem idézi a hajdani állapotokat. A természetrajziból gróf Mikó Imre éremgyűjteménye hiányzik. /Tamás András: Enyedmúzeumi huzavonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2006. május 29.

Hatodik alkalommal szervezték meg a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a Szórvány színjátszó találkozót. Kötő József színháztörténész, a rendezvény fővédnöke az erdélyi diákszínjátszás bölcsőjeként emlegette a kollégiumot. Demény Piroska, a kollégium aligazgatója megjegyezte: a találkozó három napján kiderült, hogy vannak játékos kedvű pedagógusok, és vannak játékot szerető gyerekek. /Tamás András: Szórványbéli színjátszóbölcső. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 2001-ben kezdték Demény Piroska jelenlegi aligazgató kezdeményezésére a szórványban levő magyar iskolai színjátszók találkozójának szervezését. Idén már a 6. Szórványszínjátszó Fesztivált tarthatták meg. Összesen 11 iskolából jött 14 diákszínjátszó csoport. Sok tehetséges diák mutatkozott be, akikkel érdemes foglalkozni. /Bakó Botond: Szórvány színjátszók a Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

2006. június 30.

Első ízben rendezett Interkontinentális kisplasztika biennálét a nagyenyedi Inter-Art művészeti alapítvány. Az Egyesült Államoktól Japánig, Ausztráliától Európáig minden kontinens képviseltette magát. Régi álom megvalósításáról van szó, mely anyagiak hiányában mindeddig elmaradt – tájékoztat Balog István, az alapítvány elnöke. A kiállításon 133 művész ötszáz alkotással van jelen. /Tamás András: Földrészek Nagyenyede. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2006. július 10.

Ötvenedik születésnapjára rendezett itthon, valamint európai és keleti országokban készült 55 fényképéből kiállítást Tamás András marosvásárhelyi fotóművész a helyi Várgalériában. A Mi, falusiak és városiak címet viselő tárlatanyagban a keleti emberek és világuk egészíti ki az erdélyi táj és lakói világát. Tamás András 38 éve foglalkozik megszállottan a fényírással. A villamosmérnök negyedszázada tagja a marosvásárhelyi Fotóklubnak. /Bakó Zoltán: Mi, falusiak és városiak. Tamás András-kiállítás nyílt a Várgalériában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2006. augusztus 11.

Több ország történészei adtak találkát Gyulafehérváron a Hunyadi János tiszteletére augusztus 9-11. között rendezett tudományos ülésszakon, emlékezve az 1456-os nándorfehérvári, törökök feletti győzelmére. Jakubinyi György érsek középkori latin nyelvű misét tartott, amit olasz nyelvű, Szent Istvántól napjainkig ívelő rövid történelmi áttekintéssel folytatott. Ezt követően az ortodox teológián került sor a rendezvény hivatalos megnyitójára, melyen Andrei Andreicut ortodox pátriárka Hunyadi nemzetközi érdemeit és hitét magasztalta. A rendezvényen több hazai és külföldi kutató előadása hangzik el. /Tamás András: Akiért a harang szól. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2006. augusztus 16.

Megmentené az abrudbányai unitárius templom épen maradt részét a Fehér megyei, többségében románok lakta település polgármestere. Annak ellenére, hogy unitárius jószerével alig maradt a városban, az egyház pedig lemondott az épületről, Tiberiu Ratiu intézkedett az 1700-as években épült hajlék állagának megóvására. A templom falai és a tető egy része leomlott, szeretnék, ha legalább a torony és a homlokzat megmaradna. A toronyban őrzött iratokat konzerválni szeretnék, közölte az abrudbányai polgármester. /Tamás András: Az abrudbányai polgármester megmenti az unitárius templomot. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2006. október 7.

Erdély-szerte megemlékeztek az 1948–1949-es magyar forradalomról és szabadságharcról. A központi rendezvényeket az idén is Aradon tartották, ezeken részt vett Göncz Kinga magyar külügyminiszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben Tamás András honvéd alezredes síremlékét koszorúzták meg, majd a szamosfalvi obeliszknél koszorúztak az RMDSZ megyei szervezetének vezetői. Markó Béla minden olyan kezdeményezést ellenez, amely az aradi Román – Magyar Megbékélés Park nevének vagy rendeltetésének megváltoztatására vonatkozik. Dorel Caprar, az aradi SZDP elnöke bejelentette: pártja a Román–Magyar Megbékélési Park statútumának megváltoztatására vonatkozó projektet fog javasolni a városi tanácsban. A szociáldemokraták multi-etnikumú parkot akarnak. /Egykor meghaltak szabadságért, egyenlőségért, testvériségért. Kegyeletteljes megemlékezés az aradi vértanúkra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2006. december 18.

Nagyenyeden Józsa Miklós irodalomtanár bemutatta Csávossy György Hervadás havában című verskötetét. A civilben agrármérnök, tanár, neves borászati szakember, a Jó boroknak, szép hazája, Erdély monumentális monográfia szerzője, Csávossy György költő, dráma- és esszéíró új kötetén végigvonul a „halk, őszi bánat”, a nosztalgikus számvetés. /Tamás András: Hűtlenségek és őszvarázs. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2007. április 16.

Nagyenyeden tartotta a hét végén évi közgyűlését az országos Máltai Segélyszervezet. A tervek között felmerült az éjjeli-nappali menedékhelyek létrehozásának kérdése és a mikóújfalusi ifjúsági fesztivál megszervezése. Puskás Bálint szenátor, máltai lovag az uniós csatlakozás utáni változásokkal kapcsolatban elmondta, könnyebb hozzáférni a segélyekhez, mióta megszűnt a vámkezelés, felszabadultak az eddigi segélylehetőségek korlátai. A múlt év decemberi bukaresti jótékonysági koncert bevételéből a Kovászna megyei mikóújfalui fogyatékos gyerektábor alapjait hozták létre. Barla Zsuzsa, a szervezet elnöke, a kolozsvári főtitkárság vezetője elmondta, Magyarország után a második helyen álló, a közép-kelet európai térségben 90 százalékban önkéntesekből összetevődő romániai szervezet figyelme egyre inkább a napközik, hétvégi iskolák lelki gyakorlataira, pályázatírásra koncentrál, a segélyosztás lassan alábbhagy, a segítség egyre inkább az önfenntartás elősegítése felé tolódik. /Tamás András: Máltai közgyűlés Nagyenyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2007. július 3.

Információs központot avattak Verespatakon a Román Akadémia és a Soros Alapítvány kezdeményezésére. Az intézmény célja a korrekt és részrehajlás nélküli információszolgáltatás, a konfliktusok orvoslása, a lakosság aktív szerepvállalása, valamint a helyi fejlesztési lehetőségek feltérképezése. Az avatáson megjelent Ionel Haiduc professzor, a Román Akadémia elnöke és Renate Weber, a Soros Alapítvány romániai elnöke is. A Verespatakon aranykitermelést tervező RMGC vállalat alkalmazottai többek közt „Erdély a miénk, és nem a magyaroké”, „Bányászatot akarunk” bekiáltásokkal zavarták a felszólalók beszédét. /Tamás András: „Zavargások” Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 10.

Az érchegységi turisztikai befektetések közt egyedülálló megvalósítás a hét végén megnyitott, SAPARD-programmal készült Székelykő Kúria Torockószentgyörgyön, melyet a helybeli Szakács házaspár épített. Az Ilona-vár és Székelykő közt húzódó völgyben épített létesítmény avatóján színvonalas kultúrműsor keretében csendült fel a kolozsvári Balázs testvérek zenéje, és fellépett a Bogáncs néptáncegyüttes, valamint Péntek Zsuzsa kalotaszegi dalénekes. A csodálatos környezetben, a Székelykő mellett felavatott létesítmény hagyományőrző, a torockói festett bútorral berendezett 50 férőhelyes vendégfogadó Király Ferenc népművészeti mester munkáját dicséri. /Tamás András: Kúriaavató az Érchegységben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2007. augusztus 23.

Gyulafehérváron a Nemzeti Múzeumban megnyílt Balog Istvánnak, az Inter-Art alapítvány megálmodójának a kiállítása. A változatos technikákkal fűszerezett kollográfiák, a technika ellenére visszafogottnak tűnnek. /Tamás András: Másféle valóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2007. november 14.

Év végéig az állami privatizációs hatóság tulajdonába kerül a verespataki bánya 19 százalékát birtokló dévai Minvest vállalat több bányavállalattal együtt. Renate Weber liberális EP-listavezető a ciántechnológiás bányászatot tragédiának tartja, rámutatott, a helyi tanács képviselői szép számmal megjelennek a bányavállalat fizetési listáján is, ami a döntéseket befolyásolja. /Tamás András: Verespatak: kihátrál az állam. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2007. november 26.

2006 a legjobb évként könyvelhető el Románia történelmében, 2007 gazdaságilag hasonlóként zárul, ha nem lett volna szárazság, a 6 százalék helyett 8,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak volna – jelentette ki Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. A miniszter szerint a kolozsvári repülőtér kiépítése várhatóan az egész térségre kedvező hatást fog gyakorolni. Országos szinten a 6 százalékos infláció mellett, a külföldi befektetések terén 7 milliárd eurós gyarapodás észlelhető. A 2008-as költségvetésben az oktatásra 2008-ban 26,4 milliárd lej jut az idei 21,2 milliárd helyett. Az egészségügy 20 milliárdot kap, szemben az idei 15,7 milliárd lejjel. A mezőgazdaság támogatása 12,8 milliárdra nő, a 2007-es 10,5 milliárd lej helyett. /Tamás András: Nagyobb költségvetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2008. január 14.

Vérfürdőre emlékeztek január 13-án Nagyenyeden. A vártemplomban tartott istentiszteleten felidézték az 1849. január kilencedikére virradó hajnalt, amikor a honvédek által hátrahagyott 800 gyerek, idős ember és asszony esett Axente Sever 9 ezer fős csapatának áldozatául. E napok óta beszélhetünk szórványról Alsó-Fehér vármegyében, a vérengzés nemcsak Nagyenyeden zajlott, Abrudbánya, Magyarigen, Borosbenedek, Felvinc, Boroskrakkó, Zalatna és Verespatak magyar lakossága is hasonló sorsra jutott. /Tamás András: Mészárlás-mementó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2008. február 26.

Hamisításnak minősítik az egykori neves csombordi agrárlíceumról szóló magyar nyelvű iskolamonográfia szerzői azt a nemrégiben megjelent román nyelvű kiadványt, amely kilencven százalékban az eredeti fordítása. A magyar nyelvű kötet 1996-ban jelent meg Volt egyszer egy iskola címmel /Csávossy György és Cseke Péter szerkesztette. / Ebben tanárok és volt diákok vallottak egykori iskolájukról. A most megjelent román nyelvű kötetben olyan román tanárok vallanak, akiknek nevét eddig nem hallották. A román könyv „Szász József nevét, aki a 400 fajtából álló fajtagyűjteményt létrehozta, ami a gazdaság lelkét képezte, meg sem említik a tanárok között” – panaszolta Csávossy. Fülöp Istvánt a román könyvben társszerzőjeként tüntették fel, holott semmi köze a hamisításokat tartalmazó kiadványhoz. /Tamás András: Hamisított iskolatörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2008. március 3.

Viharok pusztítottak Erdélyben a hét végén: Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Temes és Krassó-Szörény megyében megáradtak a folyóvizek, szélvihar döntött ki fákat, tépett le háztetőket. A Máramaros megyében lévő Batizházán ötven családot kellett kilakoltatni, mivel a hirtelen lezúdult eső miatt patakok áradtak meg és öntöttek el területeket. A heves széllökések miatt a hegyvidéken is zavarok keletkeztek. /Pásztor Krisztina, Tamás András: Az ég haragja sújtotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998