udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Voicu, Madalin

1999. november 11.

Az RMDSZ politikája sérti Románia nemzeti integritását - nyilatkozta a román sajtónak Madalin Voicu, a romák parlamenti képviselője. Ezzel szemben a romákban túlárad a hazafias szellem, s ez valószínűleg zavarja a magyarokat. Voicu szerint az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek védelmezése közben gyakran figyelmen kívül hagyja más kisebbségek érdekeit. A romák parlamenti képviselője Aurel Rosianuval, a Romák Pártjának alelnökével együtt több nyilatkozatban is támadta Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert. Szerintük a miniszter gáncsolja a romák által a Kisebbségvédelmi Hivatalhoz benyújtott tervezeteket. Eckstein-Kovács felháborítónak tartja ezeket a vádakat. Elmondta, hogy a Romák Pártja a román költségvetésből a kétszeresét kapja annak az összegnek, ami fölött az ő kormányhivatala rendelkezik. A miniszter elmondta: hivatali idejének, illetve közéleti szereplésének 80%-át a roma kérdésre fordítja, s minden kezdeményezést, amely a részükről jön, támogat. /Erdei Róbert: Eckstein-Kovács Péter felháborítónak tartja Voicu képviselő vádjait A roma közösség diszkriminációról panaszkodik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2001. augusztus 24.

A legfőbb ügyészség hivatalból eljárást kezdeményez Vlad Hogea, A nacionalista című kötet szerzője ellen. A Nagy-Románia Párt színeiben parlamenti képviselőnek megválasztott Vlad Hogea kijelentette: büszke arra, hogy pert indítanak ellene. Megszokta, hogy támadásoknak van kitéve, mert támadást indított ellene egy magyar szenátor (Frunda György), a roma és a zsidó közösség egy-egy képviselője (Madalin Voicu, illetőleg Dorel Dorian), de az meglepte, hogy "az ő románjai" kezet emeltek könyvére. A romániai zsidó közösségek szövetsége tiltakozott a nagyromániapárti képviselő, Vlad Hogea könyvének megjelenése ellen. A könyv megjelenése kimeríti a fajgyűlöletre szítás súlyos esetét, összeegyeztethetetlen a román alkotmány előírásaival és a büntetőjogi törvénykönyv hatálya alá esik. A közlemény szerint a Gheorghe Buzatu (NRP) szenátusi alelnök irányítása alatt álló A románok a világtörténelemben sorozat keretében Jászvárosban megjelent kötet tartalma "soviniszta, idegengyűlölő és zsidóellenes". A szövetség felszólította a román hatóságokat, járjanak el a szerzővel és támogatóival szemben, s találják meg a módját annak, hogy megakadályozhassák hasonló esetek megismétlődését. /Ügyészségi eljárás Hogea ellen. Tiltakoznak a romániai zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2001. augusztus 25.

A Romák Pártját kirekesztik a Romák Keretegyezményéből, amennyiben nem ad magyarázatot a testület statútumának megszegésére, és Madalin Voicu pártelnök sértő kijelentéseire, aki nemrég leteremtett néhány roma-vezetőt, alkalmatlanoknak és pénzsóvároknak nevezve őket - jelentette be tegnap Vasile Ionescu, a testület elnöke. A tagszervezetek felháborítónak tartják, hogy a megyei roma irodákba kizárólag Voicu-pártiakat alkalmaztak. A különböző romaszervezetek követelik, hogy az országos romahivatal számoljon el, mire költötte a romák integrációjának elősegítésére kiutalt EU-pénzeket. / Méltatlankodnak a roma szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2002. február 27.

A parlamentben a képviselők febr. 26-án esküt tettek az ország és a nép iránti hűségéről. A képviselők egyenként a szónoki dobogóra léptek és kezükkel a Biblián és az Alkotmányon felolvasták, aláírták, majd átadták a házelnöknek az eskü szövegét. A nemzeti kisebbségeket képviselő Metin Cerchez, Gelil Eserghep és Sali Negiat "Allah engem úgy segéljen!" felkiáltással zárták esküjüket, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők magyarul is elmondták az "Isten engem úgy segéljen" formulát. Hasonlóképpen, Madalin Voicu néhány szót cigányul is szólt. A képviselők hűséget esküdtek a haza iránt és megfogadták, hogy tiszteletben tartják az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédik a demokráciát, a polgárok alapvető jogait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását. A honatyák megesküdtek, hogy becsülettel és hűséggel teljesítik mandátumukat. Toró T. Tibor képviselő a Szabadságnak elmondta: az eskütétel alkalmával lényegében minden magyar képviselő "kettős fogadalmat" tett. Az egyik a hivatalos román eskü (ennek szövegét különben korábban az RMDSZ hasztalan igyekezett módosítani), a másikat pedig magában, saját maga előtt. Toró emlékeztetett arra a pillanatra, amikor 1992-ben Kolozsváron a Szent Mihály-templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai az autonómiára, a belső önrendelkezésre esküdtek, és sajnálatát fejezte ki, hogy ebből nem teremtettek hagyományt. /Képviselőházi hűségeskü-tétel . "Isten engem úgy segéljen!" — hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2002. július 13.

A német kisebbség képviselője, Wolfgang Wittschtock nem hisz a népszámlálás adatainak, melyek szerint a németek száma Romániában alig húszezer" - adta hírül a Curentul. Madalin Voicu, a cigányság kormánypárti képviselője kijelentette, hogy nem hisz a "hivatalos" 2,2 százalékos részarányban, szerinte a romák lélekszáma meghaladja a 2 milliót. /Miről ír a román sajtó? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./

2003. szeptember 17.

Júliusban a központi statisztikai hivatal közzétette a 2002-es népszámlálás végleges népesedési és lakásadatait, egyelőre CD-n. A végleges adatok alig különböznek a 2002 nyarán közzétett ideiglenes adatoktól. Így pl. Maros megye lakosságát az ideiglenes adatok 579.862 főben közölték, míg a végleges eredmények szerint 580.851 lakója van megyénknek. A különbség +989 fő. Románia lakossága 2002-ben 21.680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22.810.035-te1, ami 1.129.061-gyes csökkenést jelent. Az összlakosság 6,6%, tehát 1.431.807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, szemben az 1992-es évvel, amikor a lakosság 7,03%-a, tehát 1.603.923 volt a magyarok száma. Ez számszerűen 187.296 személlyel kevesebbet jelent. A magyar lakosság döntő többsége a 16 erdélyi megyében él, az Erdélyen kívüli magyarok száma csupán 15.680. A közelmúltban a csíkszeredai Pro Print Kiadó és a budapesti Teleki Alapítvány gondozásában, Varga E. Árpád szerkesztésében 6 kötetben monumentális demográfiai munka jelent meg: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1869-1992 címmel. Ennek alapján, nyomon lehet követni Erdély valamennyi településének etnikai és felekezeti adatait az elmúlt 150 évben. Hasznos lenne egy hetedik kötet kiadása a 2002-es adatokkal. Az alacsony példányszám miatt (500) kevesen ismerik a kiadványt és Jakabffy Elemér 1923-ban megjelent hasonló művét tartják irányadónak. A 2002-es népszámlálás adatait régiónként összesítették. Már az előzetes eredmények 2002-es közzétételekor itt és Magyarországon is többen kétségüket fejezték ki a magyarok számával kapcsolatban, szinte mindenki sokkal nagyobb számra gondolt. Ha az anyanyelvi adatokat hasonlítjuk össze az etnikai adatokkal, kitűnik, hogy az 1.421.807 magyar nemzetiségűnek vallott személyből csak 1.397.906 magyar anyanyelvű, viszont 1.443.970 magyar anyanyelvű polgára van az országnak. Tehát 33.901 magyar nemzetiségűnek nem magyar az anyanyelve. Ugyanakkor 13.852 román nemzetiségűnek magyar az anyanyelve. Hasonlóan magyar anyanyelvű 23.950 cigány, 6.430 német, 630 zsidó, 307 csángó stb. Csángónak vallotta magát 1.266 személy, amiből 910 román és 305 magyar anyanyelvű, a többi cigány anyanyelvű. A népszámlálás adatai szerint Romániának 535.140 cigány nemzetiségű polgára van, amiből 235.346 cigány anyanyelvű, tehát kevesebb mint a fele. Madalin Voicu parlamenti képviselő szerint csak Bukarestben félmillió cigány él. A németek száma 2002-re, 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5.785-re. A lakosság döntő többsége ortodox, a görög katolikusok 191.556-an vannak. A második legnagyobb létszámú egyház a római katolikus: 1.026.429 hívővel, amiből 734.748 Erdélyben él. A Kárpátokon túli régiókban 235.500 római katolikus van, ezek zöme az északkeleti régióban él. E régióban találhatók a következő megyék: Bacau, Botosani, Iasi, Neamti, Suceava, Vaslui. Itt vannak tehát a román nemzetiségű római katolikus csángók! A reformátusok száma 701.077, míg a másik magyar felekezet, az unitárius 66.944 lelket számlál. A vallási táblázatok nem tartalmaznak etnikai felosztást, ezért a román és magyar tagozatokkal is rendelkező neoprotestáns egyházak nemzetiség szerinti megoszlását csak becsülni lehet. A baptista egyház 126.639 hívőt számlál, amiből a többség, 104.976 Erdélyben él. Figyelembe véve a magyarság 19,6 %-os arányát, számuk 20.000 tehető. A pünkösdisták 324.462 lelket számolnak, megoszlásuk eléggé arányos az egész ország területén, Erdélyben többségük az északnyugati régióban él: 106.959. A pünkösdista magyarok száma 30.000-re becsülhető. Az adventisták száma 93.670, megoszlásuk az ország területén talán a legarányosabb, magyar híveik száma nem lehet 10.000-nél több. Összesítve a "magyar egyházak" adatait (római katolikus, református, unitárius és neoprotestáns) 1.452.769 számot kapunk. Ebből ki kellene vonni az Erdélyben élő román nemzetiségű római katolikusok számát, akikről semmi adat nem áll rendelkezésre. Tehát a nemzetiségi adatok és a vallási adatok összehasonlítása nagyon kis mértékben térhet el egymástól. A magyarság arányszáma Erdélyben 1850/1869-ben 23,49%, 1992-ben 20,67%, 2002-ben 19,6 %. Most csökkent először 20% alá. A legstabilabb magyar lakossága Szilágy megyének van, végig 20% felett. A legalacsonyabb a magyarság száma Krassó-Szörény megyében, 1,74%. A románok túlsúlya Erdélyben nem mai keletű, hiszen már a XVIII. sz. többségbe kerültek. Az 1514-es Dózsa-felkelést követő Werbőczy István nevével fémjelzett törvénykezés alkalmával az is elhangzott, hogy ki kell irtani a dölyfös magyar parasztot és helyette az urát süvegelő oláh parasztot kell betelepíteni. /Kádár Lajos: Népszámlálás 2002. Tovább fogyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2005. augusztus 23.

Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (ODT) kampányt indított a rasszista falfirkák eltüntetéséért. Bukarestben festékes bödönnel felszerelve már el is indult egy háromtagú csapat: Asztalos Csaba, az ODT elnöke, Onno Simons, az Európai Bizottság romániai küldöttségének helyettes vezetője, valamint Madalin Voicu, SZDP-s parlamenti képviselő. Utóbbi elsőként tüntette el a Halál a cigányokra tartalmú, horogkereszttel is ellátott falfirkát. Kolozsváron a Tranzit-ház falán is megjelent egy horogkereszt. A rendőrség az ügyben helyszíni terepszemlét ígért. /Festékes bödönnel a rasszista falfirkák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2009. november 21.

A roma kisebbség köréből népszámláláskor más adatok kerülnek be a nemzetiségi, más az anyanyelvi és vallási bevallások közé, mint amit sokan várnának, szinte lehetetlen besorolni őket a megszokott, bevett csoportok közé. Az egyazon telepen lakó cigányság is a legkülönfélébb módon nyilatkozik, ha hovatartozásáról kérdik. A népszámlálási adatok nem megbízhatóak, ezért a hatóság már több ízben rendelt el bizalmasan cigányösszeírást, a belügy jelentéseket kért be a falvakból és városokból a romák lélekszámáról. Sokuk nem szerepel a személyazonossági nyilvántartásban, keresztlevelük sincs, ezért ezek a bizalmas adatok sem teljesen megbízhatóak, de pontosabbak minden egyébnél. Bonyolítja a helyzetet, hogy a romák asszimilációja tömeges a Regátban, a részben vagy teljesen beolvadtak alighanem milliós nagyságrendet tesznek ki, Erdéllyel szemben. Egy minapi tévévitában Madalin Voicu, a parlament roma tagja hárommillió romáról beszélt, belügyi forrásokra utalva. Ezzel Románia alighanem világelső, a kontinensen mindenképpen vezet e tekintetben, s ebből komoly felelősség származik. Ha ötmillió körüli lakos vallaná magát nem román nemzetiségűnek, azaz a népesség 20–25 százaléka, akkor szétfoszlana a homogén, oszthatatlan, teljesen egynemű román nemzet álma. /B. Kovács András: Kétszer annyian, mint mi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998