udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Albright, Madeleine

1997. április 21.

Adrian Severin külügyminiszter hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott, ápr. 21-én tárgyalt Madeleine Albright külügyminiszterrel. Severin minden megbeszélésén Románia NATO-csatlakozása mellett érvelt. Találkozott a Bnai Brith, a legnagyobb nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 23., 75. sz./

1997. április 22.

Adrian Severin külügyminiszter Amerikába érkezett négynapos látogatásra, mely során Románia NATO-csatlakozása mellett fog érvelni. Ápr. 21-én Severin Madeleine Albright külügyi államtitkárral, valamint helyettesével Strobe Talbott-tal tárgyalt. Románia az atlanti integrációs törekvések megalapozásánál tart, a NATO-bővítés nem ért véget a madridi első körrel, válaszolta Albright román kollégájának. A válasz jelzi: nem teljesítik azt a kérést, hogy Románia az első körbe bekerüljön. - Ápr. 20-án az amerikai román lobby háromszáz tagja a Fehér Ház előtt demonstrálva kérte Clinton elnököt, hogy ne hagyja ki a bővítésből a régió legfontosabb országát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy Adrian Severin kijelentette, nem azért érkezett Amerikába, hogy megkérje magyarázzák meg mit tudnak tenni Románia érdekében, hanem azért, hogy megmagyarázza, mit tud tenni Románia az Európai stabilitás, Amerika érdekében. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./

1997. július 11.

Bill Clinton amerikai elnök júl. 7-én nyolcórás hivatalos látogatást tett Romániában. A repülőtéren Victor Ciorbea miniszterelnök fogadta, a hivatalos fogadás az elnök palotában, a Cotroceni-ben volt. Clinton Emil Constantinescu államelnökkel tárgyalt, majd kormánypárti és ellenzéki politikusokkal találkozott. Az amerikai elnök Bukarestben, az Egyetem téren mondott beszédet. Kijelentette: büszke arra, hogy az első amerikai elnök lehet, aki a szabad Romániába látogat. Elismerőn szólt a Romániában bekövetkezett változásokról, kiemelte az RMDSZ kormányban való részvételének fontosságát, a román-magyar megbékélés jelentőségét. A NATO-hoz való csatlakozás a hazai politikai élet, a reform alakulásától, a kisebbségi kérdés jogszerű megoldásától függ. Az elnököt kísérő Madeleine Albright külügyminiszter pedig Adrian Severin külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1998. április 21.

Ápr. 21-én az Egyesült Államokba utazott Andrei Plesu külügyminiszter. Ápr. 26-ig tartó látogatása során megbeszélést folytat Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel és más amerikai politikusokkal, közéleti személyiségekkel. Plesu a stratégiai partnerség jelenlegi helyzetéről tárgyal, továbbá Romániának a NATO-hoz való csatlakozási szándékáról, illetve Emil Constantinescu államfő nyári amerikai útjának előkészítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1998. április 25.

Plesu külügyminiszter ápr. 21-e óta Washingtonban tárgyal. Andrei Plesu külügyminiszterrel folytatott washingtoni megbeszélése után közzétett nyilatkozatában Madeleine Albright amerikai külügyminiszter támogatásáról biztosította Romániának "az európai és transzatlanti szervezetekbe való teljes körű betagozódásával" kapcsolatos szándékát. Albright a NATO-békepartnerséget említette, mint e cél elérésének egyik eszközét, de nem bocsátkozott Románia NATO-felvétele esélyeinek latolgatásába. Plesu hivatalos látogatásán Washingtonban a román-amerikai "stratégiai partnerségről" és Románia NATO-belépési törekvéseiről tárgyal. Albright hangsúlyozta, hogy megelégedéssel fogadta azt, hogy Románia folytatni kívánja a reformokat és szilárd kapcsolatokat kíván kiépíteni az Egyesült Államokkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1999. március 12.

Márc. 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált Magyarország, együtt Csehországgal és Lengyelországgal. A három ország külügyminiszterei ezen a napon az amerikai Independence-ben átadták a csatlakozási okmányokat Madeleine Albright-nak. A román külügyminisztérium ebből az alkalomból köszöntötte a három ország csatlakozását. kifejezve bizakodását, hogy Románia is mihamarabb a NATO tagja lesz. - Sinaián zajlott le a román-bolgár-török csúcstalálkozó, a három államfő, Emil Constantinescu román, Peter Sztojanov bolgár és Szulejman Demirel török elnök közös táviratot küldött a csatlakozó országok államfőinek. A három elnök Sinaián reményét fejezte ki, hogy a NATO bővítése folytatódik, főleg Délkelet-Európa irányába. /Románia üdvözli Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1999. április 1.

Andrei Plesu külügyminiszter márc. 30-án telefonbeszélgetést folytatott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel a jugoszláviai konfliktusról, elsősorban a jugoszláviai menekültek helyzetéről. Márc. 31-én Bukarestben üléseztek a dél-kelet-európai államokat tömörítő szervezet tagországainak képviselői. A jugoszláviai menekültek megsegítéséről tárgyaltak. A rendezvényen jelen volt Albánia, Bulgária, Görögország, Törökország, Macedónia, Horvátország, Románia és az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége. - Jugoszlávia visszautasította a tárgyalásokon való részvételt. - A találkozón a jelenlévők egy sor olyan kérdéskört szeretnének tisztázni, amelyet az ápr. 1-re Petersbergbe összehívott nemzetközi konferencián vitatnának meg. A rendezvényen Németország, Finnország és Ausztria küldöttei mellett jelen lesznek Románia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Szlovénia és Magyarország képviselői is. /Bukarestben találkoztak a délkelet-európai államok küldöttei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1999. június 22.

Jún. 22-én néhány órás látogatásra kedden Bukarestbe érkezett Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Emil Constantinescu államfővel és Andrei Plesu külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. Madeleine Albright sajtóértekezletén kifejtette, hogy Amerika nagyra értékeli Románia magatartását a délszláv válságban és kész segíteni a román gazdaságot. Az Egyesült Államok támogatja, hogy Románia csatlakozni kíván a NATO-hoz, s azt is támogatni fogja, hogy 2001-ben Románia töltse be az EBESZ soros elnöki tisztét. /Madeleine Albright Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1999. november 20.

Az Egyesült Államok kongresszusának Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága /a Helsinki Bizottság néven közismert testület/ nov. 10-én levelet intézett Romániával kapcsolatban Madeleine Albright amerikai külügyminiszterhez. A levelében aggodalmuknak adtak hangot azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a jövő évi romániai választásokon Ion Iliescu és pártja, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja a Nagy-Románia Párttal és a Román Nemzeti Egységpárttal koalíciót alkotva kerülne hatalomra. A bizottság szerint ebben az esetben Románia alkalmatlanná válna az EBESZ 2001. évi soros elnöki teendőinek ellátására. Súlyos bírálatot fogalmaztak meg a Romániában tapasztalható emberi jogi kérdésekkel, az antiszemitizmus megnyilvánulásaival és az állam által a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaadásával, illetve kárpótlásával összefüggésben is. /Iliescuék térnyerésétől retteg Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2000. január 27.

Petre Roman külügyminiszter Washingtonban találkozott Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Bukarestnek - a NATO-, illetve az EU-csatlakozás érdekében - gyorsítania kell haderő- és gazdasági reformját egyaránt. James Rubin amerikai külügyi szóvivő a találkozó után adott tájékoztatásában úgy fogalmazott: Romániának "intenzívebbé kell tennie" a reformfolyamatot. /USA: Intenzívebb reformfolyamatot Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2000. február 3.

Petre Roman külügyminiszter febr. 2-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a január 24. és 29. között tett amerikai látogatása a két ország közötti kapcsolatok, a stratégiai partnerség elmélyítésének új szakaszát jelzik. A Madeleine Albright külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kitűnt: az USA érdekelt abban, hogy Románia sikeresen vállalja az EBESZ-küldetést mind a trojka, mind pedig a szervezet jövő esztendei elnöksége keretében. A január 29. és 31. közötti párizsi látogatásról Roman közölte, megállapodás született arról, hogy francia bizottság segíteni fogja a román felet az uniós csatlakozási tárgyalások előkészítésében. /A román-amerikai kapcsolatok új dimenziói. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2002. február 6.

Mircea Geoana külügyminiszter febr. 4-én munkalátogatást kezdett az Amerikai Egyesült Államokban, a látogatás célja a román–amerikai párbeszéd ütemének fenntartása. Mircea Geoana febr. 4-én Washingtonban találkozott Paula Dobransky globális ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkárral, Stephen Hadley nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó elnöki tanácsossal, Dan Fried európai és eurázsiai ügyekkel megbízott elnöki tanácsossal, Eric Edelmann nagykövettel, alelnöki tanácsossal, David Drier republikánus képviselővel, az amerikai alsóház szabályzat-felügyelő bizottságának elnökével, valamint Madeleine Albright exkülügyminiszterrel. A megbeszélések témája Románia észak-atlanti csatlakozási felkészülésének hatékonyabbá tétele, valamint a határon átnyúló bűnözés és a korrupció elleni harcban való kétoldalú együttműködés voltak. /Washingtoni munkalátogatáson Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998