udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Maderspach Károlyné Buchwald Franciska

2003. augusztus 12.

Maderspach Livius alig hetvenoldalas könyve Zólyomban, a Nádosy Ferenc Könyvnyomdavállalatban 1909-ben látott nyomdafestéket. 2002-ben a szegedi Bába Kiadó újra kiadta. Zakar Péter a könyv előszavában ezzel indít: "Ezt a kis könyvet nem történész írta. Maderspach Livius magyar királyi bányatanácsos, számos bányászati szakcikk szerzője, szülei: édesapja, Maderspach Károly és édesanyja, Buchwald Franciska emlékét akarta ezzel a munkával megörökíteni. A megjelenés időpontja (1909) nem véletlen. Ruszkabányán ekkor avatták föl azokat az emlékhelyeket, amelyek a tragikus sorsú család e két tagjára emlékeztettek". Maderspach Károlynét, egy aradi születésű ötgyermekes asszonyt vesszőztetett meg a mindenre képes Haynau a szabadságharc támogatása miatt, aminek hírére a férj, a kor ívelt vashídjainak atyja, aki a Clarc-féle Lánchíd-terv mellett szintén elküldte pályatervét, öngyilkos lett. A könyv a családtörténet mellett bemutatja azt a Ruszkabányát és Ruszkicát, amelyek a vasgyártás helyei voltak két évszázada, s amelyek ma már világhírű márványáról ismertek. /Makay Botond: Adatok Ruszkabánya történetéhez. Maderspach Károlyné tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

2004. január 20.

Szász Enikő színésznő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, az RMDSZ megyei tanácsosa néhány hónapja az RMDSZ megyei művelődési alelnöki tisztségét is betölti. Művelődési és közösségszervező tevékenysége újabb intézményi megerősítést kapott. Elmondta, hogy a 2003 őszén megalakult Civil Tanács művelődési szakcsoportjára támaszkodhat. Január 23-án megemlékezést tartanak a Temesváron, a temetőben Székely László építész halálának hetvenedik évfordulója alkalmából. Szeretnének szobrot állítani Temesvár első főépítészének. A tavaly felavatott Kós Károly Közösségi Központban az idei első előadó Jancsó Árpád út-, híd- és vasútépítő mérnök lesz, aki a Bega-hídakról tart előadást. Februárban Csomafáy Ferenc kolozsvári fotóművész Erdélyi arcképcsarnok című tárlatát hozzák Temesvárra, márc. 15-re pedig a szegedi Szőke János fotóit állítjuk ki. Kilencedik alkalommal rendezik meg, eurorégiós méretűre tervezve a Bánsági Magyar Napokat ápr. 16–25. között. Ruszkabányán emléktáblát fognak állítani Maderspach Károlyné Buchwald Franciskának. /Szekernyés Irén: Szobrot állítunk Székely Lászlónak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

2004. április 26.

Ápr. 23-án Ruszkabányán ökumenikus istentiszteleten emlékeztek Maderspach Károlyra és feleségére, Buchwald Franciskára. Az egykori Maderspach-házon lévő háromnyelvű emléktáblát felszentelték. A márványtábla magyar, román és német felirattal tudatja: “Ebben a házban élt Maderspach Károly és neje Buchwald Franciska, a XIX. századi ipari fejlődés és polgári haladás jeles személyiségei”. At előző napon Temesváron tartották a Maderspach-szimpóziumot. /Szakmáry Károly: “Új hidak épülnek”. A Maderspach család feltámadása Ruszkabányán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2005. március 31.

A dévai helytörténeti kör folytatta az erdélyi nagyasszonyokról elkezdett előadássorozatot. Deák Piroska tanárnő ezúttal az aradi származású, Hunyad megyében is élt legendás nagyasszonyról, a szabadságharc ruszkabányai hősnőjéről, Maderspach Károlynéról tartott előadást. Az előadó, aki részt vett a ruszkabányai jubileumi emlékünnepségen, most beszélt a Ruszka-hegység bányavidékének fejlődéséről, valamint a Maderspachék bánya- és vasműtársulatáról. /Schreiber István: Előadás a szabadságharc legendás nagyasszonyáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2006. május 9.

Történelmi családokról sok tanulmány, könyv jelent meg az utóbbi években. Aradon a vártnál többen jöttek el a Tulipán könyvesboltba, hogy találkozzanak a Maderspach ükunokákkal. Egy jelenleg Szegeden és Budapesten élő, ám erőteljes aradi és bánsági gyökerű polgárcsaládról van szó, amelynek felmenői sokat tettek a hazai iparfejlődés érdekében. A szabadságharc iránti közismert elkötelezettségük 1849-ben tragédiába torkollott: Maderspachné Buchwald Franciskát Ruszkabánya határában Haynau nyilvánosan megvesszőztette, férje, Károly, kora egyik legjelesebb hídmérnöke és a ruszkabányai (Krassó-Szörény megye) vasgyár létrehozója pedig a nejét ért megaláztatás miatt öngyilkos lett. A családtörténet mai kutatói szerint ez az önfeláldozás mentette meg a pusztulástól a vasművet. Az esemény emlékére két évvel ezelőtt emléktáblát helyeztek el a ruszkabányai házon. Más kiválóságai is voltak a házasság révén összekapcsolódó Buchwaldoknak, Maderspachoknak, Edelspachereknek. Elég az aradi Felső temetőben nyugvó koleragyógyító Buchwald József doktort említeni, vagy fiát, Gyulát, aki a hideg priznic néven ismert lázcsillapító borogatás első alkalmazója volt a Kárpát-medencében. Az Edelspacherek pedig Gyorok, Simánd, Mácsa és több környékbeli település felemelkedéséért fáradoztak eredményesen. Mindezekről szó esett a könyvbemutatón, amelyre eljött a Buchwald család néhány tagja, akik elhozták a család történetéről írt könyveiket: Maderspach Franciska németből lefordított visszaemlékezését (Maderspach Kinga Emlékirat töredék, illetve Maderspach Livius Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez címmel. Maderspach Kinga a Csikyben rendhagyó történelemórát tartott. Levetítették az általa rendezett családtörténeti dokumentumfilmet. /Puskel Péter: Egy rendhagyó könyvbemutató kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

2009. március 14.

Resicabányán 1848, Szabadság, Világszabadság címmel a Magyar Házban kiállítás nyílt, amelyen az 1848-asok portréi és néhány dokumentum mellett Krassó-Szörény forradalmi emlékhelyeinek fényképei is megtekinthetők. Mindezek mellett a létező, vagy régen létezett emlékhelyek is láthatók, a kereszthegyi Herglotz-féle monumentális emlékműtől a boksánbányai Honvédszoborig, vagy a Maderspachné Buchwald Franciska mellszobrától a Maderspach Károly ruszkabányai sírjáig. /Makay Botond: Tematikus ünnepi kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2009. október 19.

Kettős évfordulóra emlékeztek a hétvégén Ruszkabányán a Madrespach család leszármazottai, meghívottaik és a helybeli lakosság körében. A hajdani családi háznál Maderspach Károly és Buchwald Franciska ükunokái helyezték el az emlékezés koszorúit. Haynau emberei koholt vádak alapján nyilvánosan megvesszőzték a honvédek oltalmazójaként ismert Buchwald Franciskát. Férje, Maderspach Károly ezt követően agyonlőtte magát. /Gárpár-Barra Réka: Kettős Maderspach évforduló Ruszkabányán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998