udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mag Péter

1991. február 30.

Magyarország alig várja, hogy Románia precedenst teremtsen a területi követelések tekintetében, figyelmeztetett Silviu Brucan a román tévében. Nem alkalmas a pillanat arra, hogy területi kérdésekről tárgyaljunk Ukrajnával, mondta. Újabban a román vezetők óvatosabban fogalmaznak a Moldovával való egyesülés kérdésében is. /Mag Péter bukaresti tudósító. = Népszabadság, dec. 31./

1990. február 23.

Mag Péter a Romániai Magyar Szó febr. 17-i számában közreadta a Rompres febr. 13-i híre alapján, hogy az Oktatási Minisztérium egyik munkatársa arról tájékoztatta a Romprest, hogy a minisztérium tudomására jutott: több erdélyi iskolában külföldről érkezett nagyszámú magyar nyelvű történelem és földrajztankönyvet osztottak szét. Mindezt Octavian Stanasila, az egyik miniszterhelyettes aggasztónak tartotta. Mag Péter felkereste az Oktatási Minisztériumban Octavian Stanasilát és megkérdezte, mi a véleménye arról a galaci kezdeményezésről, hogy román tankönyveket gyűjtenek és adományoznak szovjetmoldáviai, azaz besszarábiai román iskolásoknak, továbbá mi a véleménye a magyar nyelvű tankönyvek adományozásáról. A galaci kezdeményezésbe nem avatkozik bele, mert a szovjetek megharagudhatnak. A magyar tankönyvekről szólva először szabadkozott, a magyarok és románok megértik egymást, neki magyar barátai vannak, végül csak kibökte: minek kell sietni az iskolák szétválasztásával, megjön az ellenhatás, a Vatra Romaneasca. A magyarok nagyon előretörtek az országban, a román földön mégsem lehet azt csinálni, amit egyesek akartak. Octavian Stanasila tagadta, hogy a Rompresnek nyilatkozott volna a tankönyvek ügyében. Mag Péter hozzátette: Petre Roman miniszterelnök párizsi látogatásakor kijelentette: külön magyar nyelvű iskolákra nincs szükség. /Mag Péter: Kéz a kézben. = Romániai Magyar Szó, febr. 23./

1990. december 27.

A Képviselőház dec. 27-i ülésén Dumitru-Petru Pop, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselője azt állította, hogy ellenséges érzelmű magyar nemzetiségűek puccsot készítettek elő Marosvásárhelyen, azonban az állami szervek ezt megakadályozták. Elismételte pártja régi kérését, hogy a "román- és államellenes akciókért vonják felelősségre a bujtogató Tőkés Lászlót, Domokos Gézát, Király Károlyt, Szőcs Gézát, Mag Pétert, Pálfalvit, Deményt". Amennyiben nem vonják felelősségre a vétkeseket, akkor "ezen ősi román tájak lakosai " "kénytelenek nemzeti alakulatokba szerveződni." Pop képviselő ezzel a diverzióval akarta elterelni a figyelmet a napirenden szereplő politikai vitáról, amely Mihály, a volt király látogatásával kapcsolatban alakult ki. A Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ képviselője tiltakozott a királlyal szembeni bánásmód, a kiutasítás ellen. Borbély László képviselő rámutatott: ez a bánásmód sértő az emberi jogokra nézve. Furcsa, hogy a látogatásról kiadott kormányközlemény szerint a király megvetést tanúsított a román néppel szemben. A december elsejei parlamenti közleményben még az állott, hogy az egyesülésben jelentős szerepe volt az uralkodónak. /D. Bartha Margit: Egy kis (hasznos) diverzió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29-30./

1991. február 16.

A szenátus múlt heti ülésén Alexandru Birladeanu elnök hivatalosan is közölte a szenátussal, hogy Király Károly szenátor az alkotmányozó gyűlés nov. 11-i határozata értelmében - elvesztette mandátumát, mert nem vett részt az új román alkotmány megszavazásában. Király Károly az újságírónak leszögezte: ez nem jogvesztés, hanem jogfosztás volt. A Ceausescu-diktatúra alatt megélt tizennyolc esztendei politikai üldözés, zaklatások és fenyegetések, valamint az 1989-es fordulat óta eltelt két év sok feszültséggel teli politikai tevékenység után kipihenheti magát. Aggasztónak tartja szenátori jogaitól való megfosztását, hiszen ezzel a bolsevik logikával a szavazástól távol maradó ötmillió állampolgárt is meg kellene fosztani állampolgárságától. Király Károlyt a döntésről hivatalosan nem értesítették. Megvárja a hivatalos értesítést, azután az Európa Parlament jogi bizottságához fordul. /Mag Péter: Király: Hiába figyelmeztettem Iliescut. = Népszabadság, dec. 16./

1991. július 6.

Kolozsváron júl. 6-án tartották meg az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának alakuló ülését. Somai Józsefet nevezték ki az RMDSZ országos titkárának. Tőkés László javaslatára a Küldöttek Országos Tanácsa felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz az interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívást fogadtak el az EBEÉ genfi konferenciájához címezve, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. - A küldöttek Bukarestben politikai titkárnak és egyben szóvivőnek Mag Pétert jelölték. Somai József bemutatta a titkárság többi tagját, Farkas Mária gazdasági titkárt, Kötő József társadalomszervezési titkárt és Mózes Pál szervezési titkárt. A Küldöttek Országos Tanácsa határozatokat hozott a következőkre vonatkozóan. Az RMDSZ elismeri a horvát és szlovén nemzet önrendelkezési jogát és elítéli a katonai megoldást, aggodalmát fejezi ki a Romániában erősödő zsidóellenes megnyilvánulások miatt, támogatja egy kisebbségi fórum megalakítását a Kárpátmedence térségében. Az RMDSZ felhívást intézett az EBEÉSZ genfi kisebbségi konferenciájához, jelezve, hogy a konferencián megjelent román delegációban a kétmilliós magyar kisebbség egyetlen tagja sem vehet részt, emiatt nem volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. Romániában nem szűntek meg a kisebbségellenes, jogfosztó, diszkriminatív törekvések. A jugoszláviai tragikus konfrontáció mutatja, hogy a kisebbségek helyzete nem tekinthető pusztán egyes országokat érintő kérdésnek, hanem Európa ügyének. Eljött az ideje annak, hogy igazságosan rendezzék az etnikai viszonyokat. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., Közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., határozatok: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1991. december 16.

A szenátus múlt heti ülésén Alexandru Birladeanu elnök hivatalosan is közölte a szenátussal, hogy Király Károly szenátor az alkotmányozó gyűlés nov. 11-i határozata értelmében - elvesztette mandátumát, mert nem vett részt az új román alkotmány megszavazásában. Király Károly az újságírónak leszögezte: ez nem jogvesztés, hanem jogfosztás volt. A Ceausescu-diktatúra alatt megélt tizennyolc esztendei politikai üldözés, zaklatások és fenyegetések, valamint az 1989-es fordulat óta eltelt két év sok feszültséggel teli politikai tevékenység után kipihenheti magát. Aggasztónak tartja szenátori jogaitól való megfosztását, hiszen ezzel a bolsevik logikával a szavazástól távol maradó ötmillió állampolgárt is meg kellene fosztani állampolgárságától. Király Károlyt a döntésről hivatalosan nem értesítették. Megvárja a hivatalos értesítést, azután az Európa Parlament jogi bizottságához fordul. /Mag Péter: Király: Hiába figyelmeztettem Iliescut. = Népszabadság, dec. 16./

1991. december 30.

Magyarország alig várja, hogy Románia precedenst teremtsen a területi követelések tekintetében, figyelmeztetett Silviu Brucan a román tévében. Nem alkalmas a pillanat arra, hogy területi kérdésekről tárgyaljunk Ukrajnával, mondta. Újabban a román vezetők óvatosabban fogalmaznak a Moldovával való egyesülés kérdésében is. /Mag Péter bukaresti tudósító. = Népszabadság, dec. 31./

1992. február 27.

A román külügyminisztérium febr. 21-i nyilatkozatát, amely Für Lajos és Entz Géza kijelentéseire reagált, személyesen Adrian Nastase külügyminiszter hagyta jóvá, hangsúlyozta Gheorghe Tinca külügyi államtitkár. A nyilatkozta belpolitikai időzítésére vonatkozóan Tinca megjegyezte, hogy a külügyminisztérium nem politikai vákuumban dolgozva védi nemzeti érdeket. Tinca sajtókonferenciája előtt fogadta az Országgyűlés magyar-román baráti csoportjának Bogdán Emil MDF-képviselő vezette küldöttségét. /Mag Péter: Bukaresti magyarázta a hosszú közleményre. = Népszabadság, febr. 27./

1992. április 10.

Iolanda Staniloiu, a román kormány szóvivője közölte, hogy máj, 3-án kell megtartani Marosvásárhelyen az új polgármester-választást, nem ápr. 12-én, ahogy a helyi választási iroda meghirdette. /Mag Péter, Bukarest: A román kormány közbelépésére. Rendes választás Marosvásárhelyen. = Népszabadság, ápr. 10./

1993. január 4.

Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozott a Népszabadságnak a magyar-román viszonyról. Kijelentette többek között, hogy "Románia útja Nyugat-Európa felé egy eléggé jelentős szakaszon Magyarországon át vezet." A "kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának." Melescanu szükségesnek tartja a magyar-román magas szintű találkozót, de hozzátette, a két elnöknek nem kell bizonyos előkészített okmányokkal találkozniuk, amit azután aláírnak. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSZ-szel, de arról "semmi esetre sem lehet szó", hogy az RMDSZ képviseltesse magát a tárgyaláson. /Mag Péter: Konkrét lépéseket a viszony javítására. = Népszabadság, jan. 4./

1993. január 7.

A román külügyminisztérium megelégedéssel nyugtázta Jeszenszky Géza külügyminiszter levelére adott Melescanu-válasz magyarországi visszhangját. - Traian Chebeleu külügyi államtitkárt felmentették hivatalából, mert kinevezték Ion Iliescu elnök külügyi tanácsosának. Chebeleu utóda Ion Gorita. /Mag Péter: Javul a román-magyar viszony. = Népszabadság, jan. 7./

1993. január 8.

Csutak István Domokos Géza 1992. máj. 7-i nyilatkozatát idézte, melyet az erdélyi magyar sajtó nem közölt, a román lapok és a magyarországi lapok hozták. "Domokos elmondta...azért vállalkozott az RMDSZ létrehozására..." /Mag Péter: Domokos lemond de még marad. = Népszabadság, 1992. máj. 9./ Csutak szerint ez azt bizonyítja, hogy az RMDSZ nem megalakult, hanem Domokos Géza megalakította. A Népszabadság közölte: "Ezzel elejét akarta venni annak, hogy esetleg több, különböző orientációjú magyar szervezete jöjjön létre?" /Csutak István: Az ördög nem alszik. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 8./ Csutak István indulatos hangú nyílt levelével támadta Domokos Gézát. /Csutak István: Nyílt levél Domokos Gézához. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 8./

1993. január 9.

Domokos Géza, az RMDSZ leköszönő elnöke értékelte a szervezet tevékenységét. Visszatekintett a múltra, az indulásra. Romániában az új struktúrába beépültek a régi emberek. Az elmúlt három év alatt a romániai magyarság kiegyenesedett, megszólaltak az egyházak is. Nem az RMDSZ-en múlott, hogy nincs jogállam. A román nemzetállam gondolata asszimilációs tendenciát jelent. Sem a magyar kormányzat, sem a magyarországi politikai pártok nem szólnak bele az RMDSZ politikájába, az erdélyi magyarság ügyeibe. "Mégis, az ottani tendenciák átszűrődnek." - Elkerülhetetlen hogy az RMDSZ párttá szerveződjön, s lesznek ideológiai alapon szerveződő körök is. - Domokos Géza kijelentette, hogy a jövőben könyvkiadással akar foglakozni. /Mag Péter: KI kell lépni a félelmek sablonjából. Domokos Géza, az RMDSZ leköszönő elnöke értékel. = Népszabadság, jan. 9./

1993. január 22.

A román kormánypárt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Front egyik vezetője, Ioan Solcanu szenátor szerint az RMDSZ tanácskozása békés légkörben zajlott és a mérsékeltek győzelmével végződött. /Mag Péter: A román kormánypárt üdvözli az RMDSZ döntését. = Népszabadság, jan. 22./

1993. január 30.

Iliescu elnök interjút adott a Népszabadság munkatársainak. A szokásos kenetteljes hangján szólt a két nép egymásrautaltságáról, hozzátéve: "...mind magyar mind román részről művi úton is ébren tartják a mesterséges feszültségeket." Iliescu szerint a legfontosabb, hogy mindegyik fél elsősorban a "saját" szélsőségeseivel harcoljon. A Népszabadság tudósítója megkérdezte, miért kapott engedélyt a vasgárdista, magyargyűlölő Ion Constantin Dragan rádióstúdióra. Iliescu a megengedhetetlenül tiszteletlen hangú sajtóról beszélt, Dragannak a médiában levő részarányát jelentéktelennek mondta. /Eötvös Pál, Bodor Pál, Mag Péter: Iliescu: a viták megoldhatók. = Népszabadság, jan. 30./

1993. január 30.

Romániában nagy port vert fel a lehallgatási botrány, az RMDSZ-frakció szobáiban is voltak lehallgató készülékek. /Mag Péter, Bukarest: Dagad a lehallgatási botrány. = Magyar Hírlap, jan. 30./

1993. február 9.

Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották, aki nyilatkozott Mag Péternek, a Népszabadság bukaresti tudósítójának. A kongresszus az RMKDP újjászületésének tanácskozása volt, mert eddig csak vegetáltak, mindössze ezer tagot tudtak toborozni. Varga László úgy látja, jobb lett volna, ha nem pártként, hanem mozgalomként szerveződnek meg. A jövőben ezért a mozgalmi jelleget fogják erősíteni. Varga kifejtette, hogy nem a "nagypolitikában" akarnak dolgozni, hanem a kereszténydemokrata meggyőződésű erdélyi magyarok közéleti aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpraállításához. /Mag Péter: Mozgalomként tovább jutottunk volna. = Népszabadság, febr. 9./

1993. március 1.

A román parlament mindkét házában az összes román pártok elítélték Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke washingtoni kijelentését, miszerint a romániai magyar kisebbség ellen etnikai tisztogatás folyik. A botrányt a bukaresti televízió kavarta fel, amely márc. 1-jén a híradóban összefüggéseiből kiragadva idézte Tőkés Lászlót A képviselőházban egységesen támadták a pártok nevében felszólalók Tőkés László püspök kijelentését. Az RMDSZ szövetségese, a Polgári Párt nevében Stelian Tanase is keményen fogalmazott, Petre Roman a Nemzeti Megmentési Front vezetője pedig ellenséges magatartással vádolta a püspököt. Tokay György RMDSZ-frakcióvezetője a heves vita végén szólalt fel, kitért arra, hogy a magyar kisebbségnek vannak súlyos problémái Romániában. Tokay utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő "komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra", ennek ellenére a "közvetett etnikai tisztogatás" fogalmának használatát helytelennek hibásnak és szerencsétlennek mondta. A szenátusban 24 felszólaló egyöntetűen elítélte Tőkés László minősítését, a román nép ellenségének nevezték az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Verestóy Attila szenátor felszólalásában hangsúlyozta, hogy Tőkés László szavai nem fejezik ki az RMDSZ véleményét. /Mag Péter, Bukarest: Bukaresti parlament. Éles támadás Tőkés ellen. = Magyar Hírlap, márc. 2., Demeter J. Ildikó: Napirenden: Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1993. március 13.

Traian Chebeleu, Iliescu elnök külpolitikai tanácsosa sajtótájékoztatóján foglalkozott az Erdélyi Magyarok Világszövetsége budakeszi tanácskozásán elhangzottakkal. Emiatt is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben ki kell mondani a határok sérthetetlenségét, /Mag Péter, Bukarest: Bukarest és a határ. = Népszabadság, márc. 13./

1993. április 19.

Kónya Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, hogy Antall József szerint csak abban az esetben kerülhet sor a magyar-román szerződés aláírására, ha ismét megnyílik a kolozsvári magyar konzulátus, tisztázódik a romániai magyarság státusa, és megnyílik a Bolyai Egyetem. Az RMDSZ-képviselő hangsúlyozta a romániai magyarok hídszerepét. /N. I. Zs.: A magyar-román alapszerződés feltételei. = Magyar Hírlap, ápr. 20./ Mircea Geoana román külügyi szóvivő ápr. 21-i sajtótájékoztatóján "a magyar sajtó által Antall Józsefnek tulajdonított kijelentésekre" hivatkozva bírálta, hogy a magyar fél előzetes feltételekhez köti az alapszerződést. /Mag Péter: Bukarest bírálja az "előfeltételeket". = Népszabadság, ápr. 22./ Maga Kónya Hamar Sándor képviselő elismerte: sajnálatos félreértésként jelent meg a Magyar Hírlapban az ő nyilatkozataként, hogy a magyar-román alapszerződés alapfeltétele a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem. Valójában Antall József miniszterelnök egy esetleges csúcstalálkozón megvitatandó kérdések között említette ezeket. /Bigdán Tibor: A magyar-román kapcsolatok általános rendezéséről volt szó. = Magyar Hírlap, ápr. 22./

1993. május 3.

A sztrájkot a román metrósok kezdték meg máj. 3-án, hajnaltól délután négyig leállt a bukaresti metró, dolgozói bejelentették, hogy folytatják a napi tizenkét órás sztrájkot. /Mag Péter: Metrósok kezdték a román sztrájkot. = Népszabadság, máj. 4./

1993. május 17.

Iliescu elnök máj. 17-én Zágrábba érkezett. Mit keres a román államfő a "délszláv darázsfészekben"? - találgatja a román sajtó. Az Evenimentul Zilei szerint a látogatás csak ürügy arra, hogy Iliescu nem hivatalosan találkozhasson Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus elnökével. /Mag Péter, Bukarest: Bukarest közvetíteni akar? = Népszabadság, máj. 18./

1993. május 26.

A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./

1993. június 1.

A magyar alapszerződés egyelőre csak távlati dokumentum, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Szerinte ennek egyik oka a határok sérthetetlenségének elve, amelyet Budapest károsnak tart. /Mag Péter: Chebeleu: Távolban az alapszerződés. = Népszabadság, jún. 1./

1993. július 23.

Király Károly a határkérdésről mondta el véleményét. Erdély a türelem földje volt mindig, az is kell, hogy maradjon. Amennyiben Magyarország aláírná a követelt határzáradékot, akkor a magyar kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király Károly a megoldást az autonómiában látja. /Mag Péter: Beszélgetés Király Károllyal a romániai magyarság jövőjéről. = Népszabadság, júl. 23./

1993. augusztus 10.

Szabó Károly, a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság alapítója és tagja, a társaság román nyelvű kiadványainak szerkesztője Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban megtartott sajtóértekezletén elmondta, aug. 26. és 29. között Pécsett magyar-román polgári fórumot rendeznek, hogy előmozdítsák a két nép megbékélését. /Mag Péter, Bukarest: Magyar-román polgári fórum Pécsett. = Népszabadság, aug. 10./

1995. május 20.

Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.

1997. február 12.

A sajtó olykor túlzott képet festett az RMDSZ-en belüli véleménykülönbségről, ezért a Népszabadság tudósítója, Mag Péter Markó Bélát és Tőkés Lászlót kérdezte erről. Markó Béla szerint tapasztalható egyfajta befelé fordulás. A leghatározottabban elutasította a közte és a tiszteletbeli elnök közötti éles szembeállást. Tőkés László tiszteletbeli elnök elmondta, hogy a heves vita után jelképes gesztusként legújabb könyvét dedikálta Markó Bélának.Hiányolta, hogy a kormányprogram nem mondta ki az egyházi ingatlanok rendezését. Legalább utólag rögzíteni kellene az RMDSZ elvárásait. - Veszélyesnek tartja a központosító RMDSZ-irányzatot. Szaporodnak az elvi nézetkülönbségek közte és Markó Béla között. "Az RMDSZ júniusban még markáns különvéleményt képviselt, mára Bukarest, Budapest és az RMDSZ együtt menetel." Elfogadhatatlan az olyan politika, amely a saját célkitűzések feláldozása árán "a hatalommal való egyezkedésbe torkollik" - mondta Tőkés László püspök. /Népszabadság, febr. 14./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998