udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Majoros András

2006. december 20.

„Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány a politika és a tudomány metszéspontjában állva a kisebbségek köréből közvetíti a politika számára azokat a legfontosabb társadalmi jelenségeket, amelyeknek a kezelése a mindenkori magyar kormány számára alkotmányos kötelezettség” – nyilatkozta Törzsök Erika, az EÖKiK elnöke a közalapítvány legfrissebb kiadványainak december 19-i bemutatóján. Az EÖKiK-et 2002-ben alapította a magyar kormány. Törzsök hangsúlyozta, hogy ez a kutatómunka azért nagyon fontos, mert a hivatalok nem képesek az ügyiratforgalomból átlátni és megérteni azokat az összefüggéseket, amelyek csak komoly szociológiai kutatásokkal, társadalomtudományi eszközökkel járhatók körül. Ez alkalommal tíz kiadványt mutattak be, többek között Jakab Attilától az Értelmiségi sorsok Erdélyben, valamint a Csángóság és katolicizmus címűeket; Ágoston Vilmos szerkesztésében A határon túli magyarság és a magyar közszolgálati média című konferenciakötetet; Petrás Évától a Nacionalizmus és politikai romantika címűt; Majoros Andrástól a Verseny és együttműködés – Magyarország és Románia külgazdasági kapcsolatainak nemzetgazdasági és regionális dimenziói címűt. Tanulmánygyűjteményt ismertettek továbbá az autonómiáról, liberalizmusról, szociáldemokráciáról, műhelytanulmányokat a nyelvhasználati jogokról a bírósági eljárásokban, a határokon átívelő együttműködés nemzetközi jogi hátteréről, a külföldiek munkavállalásáról Magyarországon. A Cigánynak lenni Magyarországon sorozat legújabb kötetét is bemutatták, Átszervezések kora címmel. A rendezvényt Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára nyitotta meg. /G. M. I.: Bemutatta tanulmányait az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2007. november 29.

Szinte vérre menő magyar-magyar harccá fajult Erdélyben a romániai európai parlamenti (EP) választás, írta a HVG. Most fordult elő először, hogy a magyarok nem csak szavazhattak, hanem valóban választhattak. Tőkés László független jelölt és Frunda György szenátor, az RMDSZ listavezetője is értékelte az európai parlamenti (EP) választás eredményét a hetilap kérésére. Tőkés László szerint az erdélyi magyarok nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizonyságot. Részvételükkel gondoskodtak arról, hogy az erdélyi magyarságnak népes képviselete legyen Brüsszelben. Sajnos az RMDSZ szembeállítja az erdélyi magyarság egységét a demokratikus választójogokkal. A sajtó útján szinte azonnal üzent az RMDSZ-nek, hogy szeretne leülni tárgyalni velük, de egyelőre csak visszautasító jelzéseket kapott. Frunda György kifejtette, az RMDSZ-nek kevés pénze volt a kampányra. Tőkés László püspök fő célja nem az volt, hogy ne jusson az EP-be, hanem hogy az RMDSZ ne, szögezte le Frunda. Arra a kérdésre, hogy leülnek-e Tőkés Lászlóval stratégiát egyeztetni, Frunda kijelentette, nem hiszi, hogy stratégiáról kellene egyeztetni vele, de tárgyalni kell a romániai magyarság érdekeit érintő kérdésekben. -A jövőben Tőkés hívei és RMDSZ között a megállapodás nem lesz könnyű, mert az RMDSZ jelenlegi vezetése nem akar hatalmából és befolyásából engedni, az ellenzék pedig várhatóan választói támogatottságának mértékében szeretne részesülni a szervezet irányításából, írta a HVG. -A határ menti magyarországi településekről egyre többen ingáznak Nagyváradra, Aradra vagy Temesvárra dolgozni. Romániában egyre több multinacionális cég telepedik meg. Romániában egy év alatt reálértékben 15 százalékkal nőttek a keresetek, míg Magyarországon 5,6 százalékos volt a csökkenés. Becslések szerint 2,5-3 millió romániai dolgozik Európa nyugatabbra eső felén, közülük mintegy 30 ezren Magyarországon. Az igazi kihívás az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa, Majoros András szerint az, hogy képesek-e belátni a gazdasági szereplők: előnyösebb, ha versengés helyett kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységét a határ menti területeken. /Beleszakadnak? Erdélyi képviselők az Európai Parlamentben. = Heti Világgazdaság (Budapest), nov. 28./

2009. március 25.

„Gyümölcsöző együttműködés és forrásteremtés” címmel szervezett március 24-én térségi fórumot Zsombolyán a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a helyi polgármesteri hivatal. A román-magyar-szerb hármas-határ térség 30 településéről érkeztek polgármesterek és önkormányzati képviselők. Dr. Törzsök Erika miniszterelnöki hivatali főigazgató arról beszélt, hogy az együttgondolkodás, a szellemi tőke kiaknázása kivezetheti jelenlegi periférikus helyzetéből a hármas-határ térségét. Erre kiváló lehetőséget nyújt az új típusú együttműködési forma, egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozása. Majoros András és Hegedűs Dániel EÖKIK /Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány/ előadók bemutatták a hármas-határ térségében létrehozandó együttműködés előnyeit, valamint jogi bejegyzésének lehetőségeit. – A Miniszterelnöki Hivatal szolgáltatói szerepet igyekszik betölteni, nyilatkozta dr.Törzsök Erika. /Pataki Zoltán: Új típusú együttműködés a hármas-határ térségében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./ Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője szintén Törzsök Erika.


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998