udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Makkai Gergely

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 19.

Fontos, hogy november 26-án minden magyar elmenjen voksolni, hiszen nem mindegy, ki nyeri meg a választásokat - jelentette ki Frunda György okt. 18-án Marosvásárhelyen, a lakossági fórumon. Az RMDSZ államfő-jelöltje a Markó Béla szövetségi elnök, Makkai Gergely képviselő-jelölt, Borbély László államtitkár és az RMDSZ Maros megyei vezetésének részvételével tartott eseményen elmondta, idei programjának célja az állampolgár szociális, gazdasági biztonsága. A szenátor szerint az idősek éveken keresztül végzett munkájukhoz méltó nyugdíjat érdemelnek, a fiatalok alapvető gondját pedig ma már nem az egyetemi helyek száma, hanem a munkalehetőség hiánya, valamint a kivándorlás kényszere jelenti. "Amíg nincs erdélyi magyar egyetemünk, nem használhatjuk anyanyelvünket, egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, nem beszélhetünk kisebbségi biztonságról" - állapította meg a szövetség elnökjelöltje. /Frunda György szerint nem megoldott a magyar kérdés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./ A hét végén befejeződik a Frunda György államelnök-jelöltségét támogató aláírások gyűjtése. Az RMDSZ Udvarhelyszéki és városi szervezeténél több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek, ebből több mint 10 ezret Székelyudvarhelyen és 20 500-at a szervezethez tartozó többi településen. A csíki szervezetnél 17 ezer aláírás gyűlt be, ebből 5500 Csíkszeredában. Az előválasztások alkalmával 10 900-an - ebből 3 ezren Csíkszeredában - támogatták aláírásukkal Frunda György államelnök-jelöltségét. A Gyergyó-területi szervezetnél 12 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, ebből 5400-at Gyergyószentmiklóson. /Még tart az aláírás-gyűjtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./

2000. december 4.

Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2001. március 5.

Márc. 3-án Nyárádszeredán dr. Kelemen Atilla, Borbély László és Makkai Gergely parlamenti képviselőkkel tanácskoztak Nyárádszereda kerület polgármesterei, alpolgármesterei, tanácsosai. Borbély László kiemelte: a következő négy évben az önkormányzatiság kell, hogy jellemezze az RMDSZ tevékenységét. /Nyárádszeredai tanácskozás a regionális fejlesztésről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

2001. április 23.

Április 20-án Marosvásárhelyen, a Maros megyei RMDSZ új székházában először ülésezett a Területi Képviselők Tanácsa. Megválasztották a TKT Állandó Bizottsága elnökét, aki a tisztséget eddig is betöltő Borbély László képviselő lett. A két alelnök: Adorjáni Árpád és Makkai Gergely. A Területi Egyeztető Tanács elnöke dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt főgondnoka lett. /(Bögözi Attila): Először az új székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2001. június 11.

Kilenc év után ismét van városi RMDSZ-szervezete Marosvásárhelynek. Az alakuló közgyűlés jún. 9-én a Kultúrpalota nagytermében volt. Az első városi szervezet még 1990-ben alakult, de 1992-ben felszámolták, azóta 13 körzet működött, közvetlenül a megyei szervezet irányítása alatt. Az alakuló ülés napirendjén az alapszabályzat megvitatása és elfogadása, elnök, valamint a városi ellenőrző bizottság megválasztása és a választmány megerősítése szerepelt. Két jelölt indult az elnökségért. A 48 éves, kereszténydemokrata platform-tag Makkay Gergely, meteorológiai és hidrológiai szakképzettségű, Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint a Reform-tömörülés tag, 45 éves hidrotechnikai építészmérnök, vállalkozó, Dávid Csaba, városi RMDSZ-tanácsos. Dávid Csaba 57, Makkay Gergely 44 szavazatot kapott. Bár Makkay Gergely elismerte ellenfele győzelmét, amit a közgyűlés is elfogadott, meg nem erősített hírek szerint a kereszténydemokrata platform mégis óvásra készül. /(Bögözi Attila): Kilenc év után újra van városi szervezet Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2001. június 25.

Jún. 23-án Nyárádszeredában és Szovátán tartottak fórumot az RMDSZ vezető politikusai. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos, Kelemen Atilla, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely képviselők, valamint Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozókon a politikusok aktuális politikai kérdésekről, a státustörvényről, a költségvetésről, a Sapientia Alapítványról, környezetvédelemről, kisrégiós kérdésekről, szociális kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, olyan megállapodást sikerült kötni a kormánypárttal, amely lehetővé tette, hogy az RMDSZ ellenzékben maradjon. Fontos célkitűzést valósított meg a helyhatósági törvény, a költségvetést is pozitív irányban tudták befolyásolni, a Sapientia engedélyeztetésében is része volt az erős RMDSZ parlamenti csoportnak. További célok: az állami magyar egyetem, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, a föld- és az erdők ügye. A státustörvényről kijelentette, hogy erős szimbolikus üzenet: nyolcvan év után Magyarország először vállal egy kerettörvény révén kötelezettséget, hogy odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Visszautasította a román támadásokat, amelyek eltúlozták, felnagyították a törvény jelentőségét, majd rámutatott: a két kormánynak kell a kérdést megtárgyalni. Birtalan Ákos képviselő elmondta, hogy idén a költségvetés jó irányba mozdult el, olyan értelemben, hogy nem felejtették ki az erdélyi megyéket. Kerekes Károly a szociális ellátás rendszerének reformjáról beszélt, kijelentve, hogy az önkormányzatok feladata a helyi szociális gondok azonosítása, a pénzalapok előteremtése. Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető a földtörvénnyel, illetve az erdőtörvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy 23 egyeztetés történt a kormánypárttal, s olyan változatot sikerült elfogadtatni, amely az RMDSZ-nek is jó. A jún. 21-i kormányülésen elfogadták az egyeztetett változatot. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 25. - 1995. sz./

2001. november 28.

Nov. 23-án Az erdélyi magyar oktatás jelene és távlatai címmel szervezett tanácskozást a Szováta kerületi RMDSZ szervezet, amelyen Asztalos Ferenc és Makkai Gergely parlamenti képviselők, a megyei tanfelügyelőség tisztségviselői és tanfelügyelők, valamint környékbeli iskolaigazgatók, polgármesterek, pedagógusok vettek részt. Asztalos Ferenc, aki a parlament tanügyi bizottságában képviseli évek óta az RMDSZ-t, ecsetelte azt a küzdelmet, amit minden kicsi eredményért meg kell vívniok. A képviselő kitért a Kovászna megyei konfliktusra, a kommunista rendszerre jellemző kommandószerű, a megfélemlítést célzó ellenőrzésekre, valamint a csángó gyermekek magyar oktatása körül kirobbant viszályra, ennek nyomán az RMDSZ részéről tett intézkedésekre. A szakminiszterrel kötött megegyezés alapján létrehozott bizottság előteremti a szükséges összegeket a magyar nyelvű oktatásban jelentkező nagyméretű tankönyvhiány orvoslására, s újabb bizottság vizsgálja ki a Bákó megyében kialakult helyzetet. - Kiderült, hogy sem az iskolák, sem az önkormányzatok nem voltak kellőképpen felkészülve erre a váltásra, amely révén az épületek, illetve a tanerők bérezése a helyhatóságokhoz került. Mivel a tanerők fizetése a helyi költségvetés tételeként nagy összeget képvisel, a helyi tanácsok sok településen úgy döntöttek, hogy több pénz nem jár az iskoláknak. - A román és magyar szakos tanárok hiánya évről évre aggasztóbbá válik. - Egy beszédes adat: míg az 1989-90-es tanévben 231.893 diák tanult a romániai iskolák, óvodák magyar tagozatán, ez a szám jelenleg 187.140. /(bodolai): Az erdélyi magyar oktatás jelene és távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2002. február 4.

Fennállásának 500. évét ünnepelte Kisgörgény febr. 1-jén. Kisgörgény Ákosfalva községhez tartozik. Zsúfolásig telt a kultúrház. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Osváth Csaba polgármester üdvözölte a vendégeket: Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Kelemen Atilla megyei elnököt, Borbély László és Makkai Gergely képviselőket, Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosát. Kisgörgény példája rendkívül fontos, hangsúlyozta Markó Béla. Volt olyan helyzetben 1989 előtt, amikor saját létéért kellett megküzdenie. Az elmúlt években megkezdődött a lassú felemelkedés. A találkozó kultúrműsorral zárult. Baranyai Ibolya tanítványai Markó Béla verseiből adtak elő, Elekes Gyöngyvér karnagy pedig táncos-dalos műsort tanított be a kisgörgényi ifjaknak. /Mózes Edith: Kisgörgény 1501 – 2001. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

2003. január 18.

Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban a Kereszténység és közélet tanulmányi napok keretében A közjó a keresztény társadalomtanítás alapján címmel szemináriumot rendezett a Keresztelő Szent János Plébánia. Az ülésszakon kifejtették a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait. Ennek keretén belül pedig az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is megvitatták az egyház képviselői és az RMDSZ politikusai. Hozzászóltak erdélyi magyar politikusok: Markó Béla, dr. Bárányi Ferenc, Szabó Károly, Makkai Gergely, Puskás Bálint, Pete István, Kelemen Kálmán, a szemináriumot befogadó egyház részéről Csató Béla főesperes-plébános, teológusok, papok, magas egyházi méltóságok. Magyarországról Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök, f dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola professzora és Soós Károly teológus, budapesti kisebbségi szakértő volt jelen. Közjó és a nemzetiségi önrendelkezés című előadásában Soós Károly teológus a klasszikus keresztény tanítás három fontos alapelvét érintette: a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (a kisegítés elve) és a szolidaritás elvéről beszélt. A nemzeti önrendelkezésről II. János Pál pápa 1989. január 1-jei, béke világnapi üzenetéről hangsúlyosan szó esett. Az az ország, amelyik üldözi a kisebbségeit, megszeg minden alapvető társadalmi törvényt. II. János Pál írja: "Lélekben közel vagyok a szenvedő kisebbségi népekhez." /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2003. január 27.

Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2003. február 24.

Febr. 21-én a Területi Képviselők Tanácsa ülése viharos volt. Néhány képviselő támadta az RMDSZ vezetését. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a TKT-t a kormánypárttal a napokban aláírt együttműködési szerződésről. Hangsúlyozta, hogy kiemelkedő célkitűzés továbbra is a tulajdonkérdés, az önálló magyar karok létrehozása a Babes-Bolyai egyetemen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen beiskolázási számok a magyar tagozatnak, illetve kollégiumi fokozat létrehozása. A hozzászólók zömmel a radikális irányzatot képviselték. Gál Márton egyebek között azzal vádolta az RMDSZ-vezetést, hogy "behódoltak a kormánynak", "elbántak a fiatalokkal", majd önzőknek, harácsolóknak, talpnyalóknak, árulóknak nevezte Markó Bélát és társait. Kijelentette, az egyéni választás lenne a jobb, mert még, ha kevesebb képviselője lesz is az RMDSZ-nek a parlamentben, "azok legalább dolgoznak". Török Gáspár az iránt érdeklődött, hogy a protokollum aláírását megelőző tárgyalások során szóba került-e az alkotmány 1. cikkelye, vagy, hol fog haladni az autópálya, melyik fontosabb a magyar kormánynak, mert "Románia oda tud csatlakozni, ahol a magyar fél abbahagyja". Kakassy Sándor szeretné - mondta -, ha a megyei protokollum "túlterjedne Vásárhely határain" s vonatkozna a vidékre, a szórványoktatásra is. Andrássy Árpád azt állította, hogy az az RMDSZ, amelyet 1989 végén, 1990 januárjában megszerveztek, "megszűnt létezni" és "búvópatakként tovább folyt a bolsevik baloldali ideológia". Markó Béla visszautasította a vádakat. Az alkotmány 1. cikkelyére vonatkozóan elmondta, hogy azt nem lehet egy kétoldalú egyezségbe bevinni, mert négypárti kérdés. Azonban a kormánypárt egyetért az RMDSZ nyelvhasználati javaslataival. Az erdélyi autópályáról szólva hangsúlyozta, hogy a Balkán felé vezető sztráda terve európai uniós követelmény, nem lehet a másikat eléje hozni. Tőkés András leszögezte, hogy nem vett részt a kongresszuson, de Szatmárnémetiben ott volt. Ő a Láncos templomban volt, ahol szerinte azok gyűltek össze, akik a 89-es temesvári eszmék mellett kiálltak, a többiek 89-ben Ceausescu emberei voltak. - Eltorzult az RMDSZ, szavazógéppé vált - jelentette ki Tőkés András. A Bolyai líceum igazgatói kinevezésével kapcsolatban "megalázónak" nevezte, hogy "Szepessy leüzent a pártházból, hogy te ne indulj". Tőkés András Makkai Gergely képviselőnek, a TKT alelnökének a polgári körökről a Népújságban megjelent írását egyszerűen "bunkó cikknek" nevezte. Frunda György szenátor az elhangzottakra reagálva jelentette ki: hogy akik kizárásról, eredménytelenségről, vagy arról beszélnek, hogy ez az RMDSZ nem az az RMDSZ, vagy rosszindulatúak, vagy nem értik, miről van szó. Tőkés Andrást figyelmeztette: ne sértegessen senkit. "Ne bunkózzunk senkit magunkon kívül", ne tegyük magunkat "se hülyének, se naivnak" - tette hozzá. A testület végül szavazással döntött a belső választások módszeréről, 38 igen, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a közvetett választás mellett határoztak. /Mózes Edith: Alpári gorombaságokkal tarkított TKT-ülés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2003. február 25.

Az érvényes jogszabályok felrúgásával történt a Maros megyei nagyközség, Erdőszentgyörgy képviselő-testületének kiegészítése. A polgármesteri hivatalnál alkalmazást nyert RMDSZ-es Székely Béres Attila megüresedett helyének betöltéséről az elmúlt héten döntött a tanács. Erdőszentgyörgyön a törvény értelmében Molnár József volt helyi RMDSZ-elnöknek kellett volna tanácstaggá előlépnie. Ezzel szemben az RMDSZ Sütő Bélát jelölte, merthogy a listán előtte álló "Molnár Józsefet fegyelmi okok miatt nem javasolja". A múlt heti tanácsülésen aztán tizenegy igen és két tartózkodás mellett igazolta is Sütő mandátumát az RMDSZ-többségű testület. Az önkormányzat jegyzője, Mariana Bica kifejtette: az RMDSZ nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, s ezt kénytelen jelezni a prefektúrának. Mint mondta, Molnár Józsefet csak akkor kerülhették volna meg, ha előzőleg kizárták volna a szervezetből. A második gyűlésen megjelentek Kelemen Atilla és Makkai Gergely parlamenti képviselők, előbbi megyei RMDSZ-elnöki minőségében nyíltan a törvény megszegésére biztatta a helyieket, mondván, hogy Molnár nevét át kell ugrani. Utóbbi bő évtizedig volt az RMDSZ helyi és körzeti szervezetének elnöke. A 2000-es helyhatósági választások után, amikor az RMDSZ jelöltjével szemben egy független, de a megyei RMDSZ támogatását élvező jelölt, Tarr Endre nyerte el a polgármesteri tisztséget Erdőszentgyörgyön, Molnárt, valamilyen SZKT-határozatra hivatkozva, az országban elsőként s talán egyetlenként leváltották. Az előzmény: Molnár RMDSZ-elnökként ellenezte, hogy a Petőfi utca elnevezés ellen voksoló tanácsosok a következő ciklusban is mandátumhoz jussanak. Molnár József elmondta: írásban jelezte a jegyzőnek, hogy igényt tart a tanácsosi tisztségre. /Szentgyörgyi László: Erdőszentgyörgyi "demokrácia". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. március 1.

Szili Katalin, Országgyűlés elnöke az találkozott Ion Iliescu államfővel, az EU-csatlakozásról és a globalizációs kihívásokról esett szó, Adrian Nastase miniszterelnökkel több konkrét kérdést vitatott meg az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényhozás közötti együttműködési program a kormányzati együttműködést segítheti. Nastase tájékoztatta Szili Katalint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendészeti törvény módosításáról hozott korábbi sürgősségi rendeletét, s ennek megfelelően 100 ezer euróról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföldi beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában meghatározott gazdasági tevékenység folytatására. Szili Katalin a találkozón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson figyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. /Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Febr. 28-án Szili Katalin országgyűlési elnök által vezetett magyarországi küldöttség a képviselőházban találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója tagjaival. A találkozón Szili Katalin kiemelte a környező országok parlamenti elnökeivel Budapesten, március 14-re időzített találkozót, melyre meghívta a parlamenti frakciók tagjait is. Dr. Kelemen Atilla részletesen ismertette a mezőgazdasági gondokat. Borbély László az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya gyakorlati megoldásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Pataki Júlia frakciótitkár felhívta a figyelmet arra, hogy más szakterületeken is fontos lenne az együttműködés, így a család-, egészség-, ifjúságügy területén, illetve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtésének témakörében is. Tokay György képviselő az aradi szobor ügyére tért ki, amit az "összmagyarság szimbólumának tekint, és egyúttal megköszönte a magyar állam által nyújtott segítséget e terv a kivitelezéséhez. Markó Attila államtitkár-helyettes az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott rövid beszámolót. Makkai Gergely képviselő kitért a Nyárádszeredán már tíz éve működő Szent István Kertészeti Távoktatási Egyetem helyzetére, és kérte a további támogatást. /Szili Katalin Kolozsvárra érkezett. Tárgyalás az RMDSZ parlamenti frakcióival. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2003. március 3.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete és a hármasfalusi Gazdakör március 1-jén fórumot szervezett A gazdakörök szerepe a mezőgazdaság átalakításában címmel. A rendezvényen a megye 33 gazdakörének vezetői, képviselői vettek részt. Sikeres tapasztalatcsere zajlott Hármasfaluban előadást tartott többek között dr. Kelemen Atilla, Makkai Gergely RMDSZ-képviselő, Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese és Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. /(kilyén a.): Gazdaköri fórum Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

2003. június 26.

A készülő alkotmánytervezet szerint többé nem kötelező a sorkatonai szolgálat, az államfő mandátuma pedig öt évre szól - többek között erről szavazott jún. 25-én a képviselőház plénuma.Újabb passzussal egészül ki az alaptörvénynek a kormány kinevezéséről szóló fejezete is, amelynek értelmében a kabinet új tagjait az államfő nevezi ki, a miniszterelnök javaslatára, a parlament jóváhagyásával. A képviselők arról is döntöttek, hogy az alkotmányból törlik a kötelező sorkatonai szolgálatra vonatkozó cikkelyt. Ehelyett az alaptörvény csupán arról rendelkezik, hogy a román katonák 20 és 35 év között sorozhatók be a hadseregbe, kivéve az önkénteseket. Az alaptörvény ugyanakkor bevezeti az ombudsman intézményét, akinek mandátuma négy évre szól, feladata pedig az állampolgárok jogainak a védelme.Az RMDSZ-nek sikerült elfogadtatnia azt a módosítójavaslatát, amely új cikkelyt vezet be az alkotmányba az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan. A plénumi vita során Makkai Gergely képviselő érvelt az indítvány mellett. A honatyák különösebb vita nélkül fogadták el azt a cikkelyt, hogy az információhoz való jognak nem szabad veszélyeztetnie a kiskorúak védelmét és a nemzetbiztonságot; az új alkotmány szavatolja majd a kultúrához való jogot is. A törvénytervezet szövegébe az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl felekezeti intézményekben is lehetségessé váljon, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére. Stefan Cazimir kormánypárti képviselő a himnuszra vonatkozó passzus "elfelejtését" indítványozta. Érvelése szerint Romániának a történelem folyamán öt himnusza is volt, és azt javasolta, hogy a kérdésről szakemberekből álló bizottság döntsön. A kormánypárti többség azonban úgy döntött, hogy az ország himnusza a Desteapta-te Romane (Ébredj, román) című dal, a fővárosa pedig Bukarest. /Ezentúl ötéves az államelnök mandátuma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

2003. szeptember 11.

Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2003. november 19.

Megjelent Makkai Gergely Az Erdélyi-mezőség tájökológiája /Mentor, Marosvásárhely, 2003/ című munkája. A könyv az egyedi tájegység fejlődésének eseményhű áttekintése a geológiai kezdetektől napjainkig, vallja a szerző. Forrásanyaga gazdag, 95 címet sorolt fel. Évmilliókkal ezelőtt Erdély területét - tehát a Mezőséget is - tenger borította, és csak az ún. szarmata korban kezdődött el itt a tenger fokozatos visszavonulása. Az éghajlati változások következtében szárazzá vált Mezőség területét sok millió évvel ezelőtt buja növénytakaró borította. Az erdőirtások, a földművelés, az állattenyésztés elterjedése magával hozta a füves térségek gyarapítását. A Maros és a Szamosok közötti térségben valamikor körülbelül 250 nagy halastó létezett, egy 1622-ből származó szakácskönyv 30 halféléből készített, 189 fajta ételt sorolt fel. A honfoglaló magyarok letelepedése előtt a Mezőség szinte teljesen elnéptelenedett terület volt, amit bizonyít, hogy majdnem az egész helységnévanyag magyar eredetű. Minden valószínűség szerint a székely Mezőség volt a magyar honfoglalók első megtelepedési helye a Kárpát-medencében. Színmagyar falvak, szorgos közösségek élték itt virágzó életüket a középkor századaiban - hogy azután Erdély valamennyi tájegysége közül épp a Mezőségen következzék be a legnagyobb arányú népességcsere. A tatárjárások, a gyakori török betörések, Mihai vajda és Basta generális támadásai, gyilkolásai következtében a magyar lakosság rohamosan fogyatkozott, s helyét a Kárpátokon túlról érkező bevándorlók foglalták el. A jobbágyok nélkül maradt földbirtokosok a munkaerőhiányt ide telepített románokkal pótolták. Fokozódott az erdőirtás, a tavak lecsapolása. /Nagy Pál: Táj és történelem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

2004. március 31.

Márc. 22-én Bukaresten, a Petőfi Házban a 110 évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajosra emlékeztek, akiről Demény Lajos történész tartott előadást. Márc. 23-án a Magyar Kulturális Központban bemutatkozott a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Káli Király Istvánt, a kiadó igazgatója elmondta: 1991-ben a volt Igaz Szó, akkor már Látó című folyóiratnál dolgozó kollegákkal hozták létre a kiadót. A kiadó háziszerzőinek minősített Tóth Mária és Bogdán László olvastak fel írásaikból, majd Makkai Gergely mutatta be a Mezőségről írt könyvét. /Gáspár Hajnal: Bukaresti magyar rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2004. augusztus 2.

Nem indul bűnvádi eljárás a februárban megtartott Wass Albert-felolvasómaraton szervezői és résztvevői ellen – döntött a Legfelsőbb Semmítőszéki Ügyészség. A főügyészi indoklás szerint Wass Albertet sem emberiségellenes bűncselekmények, sem pedig háborús bűnök elkövetésével nem ítélték el. Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselő és Gheorghe Funar akkori kolozsvári polgármester ugyanis bűnvádi feljelentést tett a felolvasómaraton két védnöke, Vekov Károly és Makkai Gergely képviselő, valamint a rendezvény szervezői ellen. A nagy-romániások érvelése szerint a maratonban aktív szerepet vállalók a háborús bűnösként elítélt Wass Albert kultuszát ápolták, ezt pedig tiltják a hatályos törvények. Wass Albert rehabilitációjának, illetve perújrafelvételének ügye továbbra is napirenden levő kérdés marad. Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület azért szervezte meg idén februárban a 24 órás felolvasómaratont, hogy ezzel is népszerűsítse Wass Albert munkásságát, elősegítse a rehabilitálás folyamatát, és elérje a Wass-műveknek a tantervbe való felvételét. /Lukács János: Vétlen maratonszervezők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2004. augusztus 9.

Aug. 7-én Nyárádszeredában elhelyezték az unitárius templom alapkövét. Nyárádszeredán és a környező falvakban 318 tagú az unitárius gyülekezet. Megjelent dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László eperes, marosvásárhelyi unitárius lelkész, Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius lelkipásztor, esperes-helyettes, Makkai Gergely képviselő, Dászkel László, a kisváros polgármestere és Hadnagy Judit, a templom tervezője. Az egybegyűltek megtekintették Sándor János Faragott kazettás betétek című tárlatanyagát, majd bemutatták Sándor Szilárd helybeli unitárius lelkipásztornak a Felhők fölött mindig süt a Nap /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kisregényét. /Járay Fekete Katalin: Templom épül Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2004. augusztus 21.

Megrendítő olvasmány Makkai Gergely Az erdélyi Mezőség tájökológiája (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003) című könyve. Szerzője Marosvásárhelyen lakik, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen földrajz szakot végzett, jelenleg ugyanott meteorológiát tanít, az elmúlt évben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg a doktori fokozatot. Mindemellett az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is. A szerző segítségért kiált Mezőség, vagyis a Maros, az Aranyos, a Szamosok és a Sajó határolta terület drámájának bemutatásával. Makkai Gergely külön fejezetet szentelt a szerzetesrendnek tudatos környezetvédelmi tevékenységének, e vonatkozásban forrásai között említette Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című, 1996-ban megjelent hittörténeti munkáját is. Az erdő és vizek védelmét szolgáló intézményrendszernek vetett véget az erdélyi katolikus társadalom összeomlása: 1558-tól kezdődően az itteni egyházkerület 630 plébániájából mindössze 36 maradt meg, valamennyi az ősi hitéhez legjobban ragaszkodó Csík megyében. Ezzel megszűnt a katolikus egyház szigorú szokásvilága és vele természetvédelmi intézményrendszere is. Csupán a Mezőségen több mint 200 halastavat csapoltak le. Tette ezt a lakosság abban a tévhitben, hogy cserében szántóföldhöz, kaszálóhoz jut, de a tavak helyén bűzlő iszaptenger maradt, ráadásul jött a gyakori szárazság. Hatalmas erdőirtás folyt. A következmény volt az omlás, suvadás, kialakult a mai Mezőséget jellemző terméketlen vidék, az úgynevezett kopár. Makkai Gergely Mezőség-monográfiája időszerű figyelmeztetés: a természeti harmónia megbomlása katasztrófához vezet. /Barabás István: Támadó kopár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2004. augusztus 23.

Népes tömeg gyűlt össze a csokfalvi Szent Imre-parkban aug. 21-én koszorúzási ünnepségre. Makkai Gergely képviselő a Szent Korona eszméjéről beszélt, amelynek üzenete: "kötelességünk nemes hagyományaink őrzése, hiszen ezáltal életünk szebb, teljesebb, boldogabb lesz". A rendezvény a székelyszentistváni református templomban folytatódott. Az udvaron Szakács Szabó Béla állította ki tusrajzait. Hármasfaluban hat templom van, az unitárius, református, katolikus és ortodox felekezetek hajlékai. Ezeket örökítette meg az építész. Kiss Dénes református lelkész elmondta, 2005-ben újabb szoborral bővül a szent családot ábrázoló alkotások sora. 1994-ben Székelyszentistvánon, a templomkertben állították fel Szent István szobrát, 2002-ben Csokfalván leplezték le Szent Imre szobrát, a jövőben Atosfalván ünnepélyes keretek között állítják fel Szent Gizella szobrát. /(n. a.): Koszorúzás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2004. szeptember 29.

Szept. 25-én Maros megyében is lezárult a parlamenti jelölt-állítási időszak. Maros megyéből előreláthatólag 3-4 képviselő és két szenátor kerülhet be a parlament alsó és felső házába. A két szenátori hely közül – az RMDSZ szabályzata szerint – az egyik Markó Béla elnököt illeti meg. A másik szenátori helyért Frunda György jogász és Szakács János vegyészmérnök mérkőzik meg. A képviselőjelöltek száma 14. A névsorban szerepelnek az eddigi képviselők: Borbély László közgazdász, Kelemen Atilla állatorvos, Kerekes Károly jogtanácsos és Makkai Gergely meteorológus. Új nevek: dr. Benedek Imre Sándor szívgyógyász-főorvos; Dávid Csaba mérnök, a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet elnöke; Náznán Jenő mezőgazdász; dr. Kakassy Sándor fogorvos, aki korábban képviselő volt; Tatár Béla, a marosvásárhelyi közszállítási vállalat igazgatója; Csata Edit közgazdász (korábban a vámhivatal vezetője); Dudás Annamária közgazdász; Györfi Annamária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem adminisztratív munkatársa; Orbán László Levente, fiatal mérnök Maroskeresztúrról; Jakab István, fiatal közgazdász. /(Máthé Éva): Előválasztás Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2004. szeptember 30.

Dr. Makkai Gergely országgyűlési képviselő szept. 30-án Mezőbándon mutatja be Az erdélyi Mezőség tájökológiája című kötetét. /Könyvbemutató Mezőbándon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2006. március 9.

Nem indít az ügyészség nyomozást a Wass Albert felolvasóest-sorozat résztvevői, illetve az itt felszólaló Vekov Károly és Makkai Gergely egykori RMDSZ-es parlamenti képviselők ellen. Az erről tájékoztató ügyészségi határozat kérdésessé teszi, hogy a Wass Albert szobrok eltávolítása esetében lehet-e hivatkozni a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletre. Ion Marita ügyész Adrian Moisoiu nagy-romániás parlamenti képviselőnek válaszolt a határozattal. Emlékeztetett, hogy a bűntető törvénykönyv a háborús propagandát, a genocídiumot, embertelen bánásmódot nevezi meg bűncselekményként. Az ügyész megállapította, hogy Wass Albert tettei egyetlen, a háborúban elkövetett gyilkosságokat, valamint a béke és az emberiség elleni bűncselekményeket szabályozó nemzetközi egyezmény tárgyát sem képezhetik. – Belügyminiszteri utasításra keresték fel a napokban a Maros megyei hatóságok a holtmarosi református és a szászrégeni katolikus templomot, ahol Wass-szobrot őriznek. A hatóságok a szobrok helyzetét firtatták. (borbély): Kérdéses a Wass-szobrok eltávolításának jogossága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2006. október 24.

A Mezőség esélyei civil összefogással címmel tartottak tanácskozást Marosvásárhelyen. A Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia-sorozat nyolcadik rendezvényét a Kráter Műhely Egyesület szervezte. A Magyarországról érkező kisebbségkutatókat, irodalmárokat, művészeket Mezőmadarason a helybeli fejlesztési egyesület vendégházában szállásolták el. A Bod Péter Diakóniai Központban tartott megnyitón Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület valamint a konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy a civil összefogás szükségessége hozta létre a rendezvényt, melyen képet alkottak Mezőség történelmének, tájökológiájának, művelődéstörténetének, népi kultúrájának és művészetének alakulásáról. Mezőség fejlődésének egyedi útjáról dr. Makkai Gergely beszélt, sokáig feltáratlan népművészetéről, Barabás László, az egyházi élet, a gyülekezetek életéről pedig Zöld György missziói előadó. Fel kell készülni egy nagy visszavonulásra, és menteni, ami még menthető azokon a foszlánytelepüléseken, ahol már 50-nél kevesebb a magyar lakosság létszáma – hangzott el Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadójának körképében. Amint a marosvásárhelyivel egy időben zajló kolozsvári tanácskozáson is megfogalmazták, a célok, a cselekvési lehetőségek meghatározása elkészült (mint például az értelmiség kiépítésére vonatkozó Lámpás-program), megvalósításuk azonban a megfelelő anyagi segítség nélkül egyelőre még elképzelhetetlen. A Mezőség 147 falvát gyalog bejáró és ötven éven át követő Kövesdi Kiss Ferenc életművét, emberi magatartását Papp Vilmos budapest-kőbányai lelkész méltatta, aki hűséges társa és támogatója volt utolsó éveiben. Papp Vilmosnak köszönhető, hogy Kiss Ferencnek a Mezőségről szóló második kötete megjelent. A Mezőség monográfiájára a Kráter Kiadó felfigyelt, s Turcsány Péter érdeme, hogy napvilágot látott Kövesdi Kiss Ferenc munkája, a Riadóra szól a harang. A Mezőségi Őrzőkör kecskeméti alapítványt fiatal magyarországi műszaki értelmiségiek hozták létre. Felföldi Zoltán közgazdász az ördöngösfüzesi Szülőföld Alapítvány támogatása mellett falukutató tábort, templomok felújítását, gyermekek megajándékozását szervezte meg társaival együtt. Megnyílt Gálfy-Bódi Tamás mezőségi születésű képzőművész kiállítása, amelyet dr. Székely András Bertalan nyitott meg. /Bodolai Gyöngyi: Misztikum és valóság. Konferencia a Mezőségről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2007. január 9.

Új vízgazdálkodási stratégiát és alternatív szennyvíztisztítási módszereket kell kidolgozni, fejtette ki Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az erdélyi medencében elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz csupán a hegyvidékeken és a hegyek lábánál, illetve a folyók völgyében található, az Erdély szívében fekvő Mezőség azonban súlyos vízgondokkal küzd. A víz nitrát-koncentrációja főként a Maros, Hargita, Fehér, Hunyad és Arad megyei településeken magas. /Antal Erika: Vízgondok a Mezőségen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2007. május 22.

Székely László (Sáromberke, 1907. május 7. – Kolozsvár, 1959. április 19.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, nyelvész 1933-tól választott faluja nevét vette fel, így lett Szabédi László. Az ő emlékét idézték május 20-án, vasárnap Szabédon. A költő Kolozsváron az unitárius kollégiumban és Strasbourgban a teológián tanult. Aradon tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsváron lett színházi dramaturg. 1931 – 1938 között a kolozsvári Ellenzék belső munkatársa volt. 1940 után Báréban tanított. 1942-ben csatlakozott a helikoni közösséghez, 1943-ban ott volt a szárszói találkozón. 1943-ban Baumgarten-jutalmat kapott. 1945 – 1947 között Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt, közben a Világosság munkatársaként dolgozott. 1947-től haláláig esztétikát tanított a kolozsvári Bolyai Egyetemen. A Bolyai Egyetem beolvasztásakor tanúsított magatartása miatt a rendőrség zaklatta, amit nem tudott elviselni és Szamosfalvánál a gyorsvonat elé vetette magát. Sírja a Házsongárdi temetőben található. Szabéd a székely Mezőség „utolsó bástyája, Szabédi László pedig a magyarságért való küzdelem jelképe, hangzott el Szabédon, az emlékezésen. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke európaiság és erdélyiség összefonódását emelte ki Szabédi László sorsában, munkásságában és tragédiájában. Nagy Pál szerkesztő, tanár szerint Szabédi „a józan – és kijózanító – ráció megszállottja volt – kiemelkedő tehetségekben oly gazdag nemzedékének élvonalában. Példakép lehetett, neve nem pusztán fejezetcím irodalmunk modern kori történetében, ennél sokkal több: történelmi fogalom. Tragikus sorsa, életpályája és a gerincropogtató küzdelem mélyen összefügg az erdélyi magyar értelmiség közelmúltjának megpróbáltató eseményeivel, azokkal a drámai történésekkel, melyek több nemzedék életében kitörölhetetlen emléket hagytak. Elismerésre méltó napjainkban a magyar feliratokért vívott bátor küzdelem, ám nyilvánvaló: nem csupán ilyen és hasonló látszatengedményekre van nekünk szükségünk Kolozsvárt (és másutt) valamely multikulturálisnak becézett intézmény folyosóin, hanem igenis, államilag fenntartott, önálló magyar egyetemet akarunk – az ország magyar adófizetőinek számarányára való tekintettel!” Szabédon az ünnepség szervezésében fontos részt vállalt a gyülekezet és a falu vezetősége, segített számos helyi és megyei támogató. Külön színfoltja volt a napnak dr. Makkai Gergely kiselőadása (Az Erdélyi-Mezőség tájökológiája című könyve alapján), tájtörténet és történelem, természet és kultúra kapcsolatáról. /Bölöni Domokos: Emlékezés Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998