udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 74 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Makkai János

1990. augusztus 7.

A Bernády Kör s a Magyar Kisgazdapárt Maros megyei szervezete aug. 7-én közösen tiltakozott amiatt, hogy Maros megyében a prefektúrán nem vették figyelembe a lakosság etnikai összetételét. A lakosság 48 %-a magyar, ennek ellenére a prefektusi hivatal 11 tagjából csak ketten magyarok. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a kinevezettek között van a nyíltan magyarellenes Zeno Opris. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ 705 Markó Béla szenátor nyilatkozott eddigi munkájukról. Elmondta, hogy a szenátusban sokszor hangzanak el magyarellenes kirohanások. A szenátusban létezik egy olyan szándék, amely az RMDSZ szenátorait állandó polémiára, szócsatára akarja kényszeríteni. Provokatív felszólalások hangzanak el, Adrian Motiu például azt állította, hogy az RMDSZ-t kívülről irányítják. /Makkai János: Az elmaradt parlamenti tudósítások helyett. Beszélgetés Markó Bélával, Maros megye szenátorával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

1993. január 28.

Makkai János főszerkesztő ismertette lapját, a 27 ezres példányszámú marosvásárhelyi Népújság napilapot. A lap önálló, nem függ az államtól, az általuk létrehozott Impressz Kft működteti. Az óriási infláció ellenére a Népújság nyereségesen zárta az 1992-es évet. Más kiadványok szerkesztését is segítik, így a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ folyóiratot és a Nagyernyei Híradó című kiadványt. A Népújság az év elején indította el az Árgus /Marosvásárhely/ című, szórakoztató jellegű, színes időszaki mellékletet. - A posta sok gondot okoz megbízhatatlan terjesztési tevékenységével. /Média (Nagyvárad), jan. 28./

1993. február 21.

Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./

1993. május 14.

Tőkés László püspök, az RMDSZ elnöke ismét visszatért az etnikai tisztogatás kifejezésre. Ezt a jelenséget szükséges a közvélemény elé tárni, ugyanis "három éve egyik memorandumot a másik után írjuk, kilincselünk, panaszkodunk. interpellálunk", de mindennek csekély a hatásfoka. - A valóság kimondása önmagában nagy eredmény, különösen ha ez egésszé áll össze egy Fehér könyvben. Ezeket a kérdéseket meg kell beszélni a román ellenzékkel. - A jelenben "egy praktikus, cselekvő magatartás hiányát érzékelem. Nem tudjuk, mihez kezdjünk a szabadsággal, lehetőségeinkkel" - állapította meg a püspök. /Makkai János: Beszélgetés Tőksé Lászlóval. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

1993. május 22.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1993. szeptember 1.

Makkai János újságíró a Neptun-üggyel foglalkozó marosvásárhelyi RMDSZ-ülés után foglalta össze véleményét. Tőkés László írását /A hatalom uszályában/ vádiratnak minősítette és kifejtette, az RMDSZ egysége az első. Az RMDSZ elnöke Markó Béla és álláspontokat megfogalmazni, utasításokat kiadni csak neki van joga. Takács Csaba és az ügyvezető elnökség sem lehet végrehajtó szerepe helyett politikacsináló. /Makkai János: Egy választmányi ülés okán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

1994. augusztus 10.

A Népszabadságban közölt cikkek egybehangzóan azzal érvelnek, hogy az alapszerződést a kölcsönös bizalomerősítés érdekében meg kell kötni, írta Kincses Előd, aki nem fogadja el ezt az álláspontot. Az alapszerződés megkötésének hátránya, hogy minden olyan jog és garancia, amelyet nem foglaltak a szerződésbe, megtagadható. Ezért aggályos az olyan megfogalmazás: "nem biztos, hogy az alapszerződésekbe bele kell foglalni a kollektív jogokat, s úgy tűnik, a területi autonómia sem elfogadható a szomszédoknak" /Tabajdi Csaba: Elaknásított terepen mozgunk, Népszabadság, júl. 30./. Meister Dávid a határklauzula szerződésbe foglalásának szükségességét azzal indokolja, hogy "az Antall-kormány a határok kérdését sokáig lebegtette..." /Mire jó egy alapszerződés? Népszabadság, júl. 28./ Kincses Előd a romániai fordulat résztvevőjeként ezt másképp látja. Iliescu elnök 1990. jan. 25-én a magyar szeparatizmust megbélyegző nyilatkozatot tett, azóta megjelent a határklauzula követelése, hónapokkal megelőzve a magyarországi rendszerváltást. - A kölcsönös bizalomerősítést a kisebbségi magyarságra is vonatkoztatni kell. "Ilyen szempontból nem tartom szerencsésnek azt, hogy pl. Tőkés Lászlót és Sütő Andrást a kérdésben legilletékesebb magyar kormánytényező a nyilvánosság előtt ismételten elmarasztalja." A Korunk 1994/3-as száma, az RMDSZ-szám 121. oldalán közölt közvélemény-kutatás szerint Tőkés Lászlónak 1129 szavazat, Sütő Andrásnak 485, Markó Bélának 286 jutott a népszerűség sorrendjében. Ezért aggályosnak mondható, hogy Horn Gyula kizárólag Markó Bélát hívta meg. Ezt a baloldali beállítottságú, annak idején a Neptun-ügyet is védelmébe vevő Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője is kifogásolta /Népújság, júl. 19./. Helyesebb lenne a meghívást az RMDSZ-nek címezni. /Népszabadság, aug. 10., átvette: Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

1996. április 28.

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. november 20.

Nehezen volt kiszámítható a gyökeres fordulatokat ritkán kockáztató román társadalom magatartása - írta Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője a választásokról. A háromszázalékos parlamenti túlsúly kevésnek bizonyulhat a teljes rendszerváltás végrehajtásához. A román pártok egységesen elzárkóznak a kisebbségi jogok érvényesítésétől. A választások előtt a demokratikusnak mondott pártok is elkerülték, hogy legalább üzenettel forduljanak a magyar szavazók felé. Iliescu elnök bevetette a magyar kártyát is választási küzdelmében, emlékeztetett Makkai János. /Magyar Hírlap, nov. 20./

1998. augusztus 28.

Mindinkább úgy fest, hogy nehéz választás elé akarják vonszolni az erdélyi magyarságot: Markó vagy Tőkés? - kezdte cikkét Makkai. Markó Bélának lehetetlen áthágnia szervezete szabályait, s joggal gondolja, hogy az RMDSZ megújulásáról beszélni a választott testületeken belül lehet, fűzte hozzá. "Tőkés László, tiszteletbeli elnökként természetesen megengedheti magának, hogy különvéleménye legyen." Makkainak fenntartása van az Alsócsernátonban rendezendő összejövetellel kapcsolatban: a népgyűlés formája nem alkalmas a sorskérdésekről való eszmecserére és arra sem, hogy a résztvevőkön kívül bárkinek a nevében nyilvánuljon meg. Makkai számára "Markó vagy Tőkés nem dilemma, pontosabban, hamis dilemma.". /Makkai János: Markó vagy Tőkés? = Népújság, 1998. aug. 28./

1998. szeptember 16.

Markó Béla kudarcnak minősítette az Alsócsernátonban lezajlott székelyföldi fórumot. Tény, hogy úgy tűnik, a rendezvénynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, állapította meg cikkében Makkai János. Akkor is, ha - mint várható volt - a román nyelvű médiák gyakorlottan találtak rá azokra a félmondatokra, tétova hangsúlyokra, amelyekkel Tőkés László "szélsőségességét" vélték igazolhatónak. Makkai arra volt kíváncsi, hogy a fórum milyen új gondolatokkal tágítja a magyar közösségen belüli közgondolkozás horizontját. Szerinte ezt meg sem kísérelték. A visszafogottság magyarázata talán az, hogy a fórum megszervezéséből és lebonyolításából Tőkés László mellett vezető szerepet vállalók mondhatni egytől-egyig ott voltak vagy vannak a politika élvonalában. Dr. Csapó József szenátor és a fórumon aktív képviselők sem álltak elő eredeti gondolattal a szervezet belső megújulása vagy a politikai vonalvezetés dolgában. Katona Ádám ingerült türelmetlenséggel tett egy megállapítást: a "radikálisok" mindig tapsot aratnak föllépésükkel, s aztán mégsem történik semmi. Makkai szerint a rendezvény céltévesztését a szerepzavarok is tetézték. Egyesek a területi, vagy egyenesen a megyei RMDSZ szervezetek nevében szólaltak fel, noha Tőkés László jelezte: Alsócsernátonban mindenki a maga nevében és nem valamely testület által hitelesített mandátum birtokában nyilatkozik meg. /Makkai János: A megújulás elmarad. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

1998. október 2.

Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1999. április 2.

A MÚRE Szovátán tartotta tisztújító közgyűlését márc. 27-28-án. Makkai János, a Népújság főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a román tőkével működő magyar lapok veszélyesek, mert szakmailag igénytelenek, s a magyar nyelv romlását, beolvadását segítik elő. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

1999. április 22.

1997-ben a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ kezdeményezte az újságírók alkotótáborát. A cél volt: Erdély újrafelfedezése. Az akkori táborozás résztvevői megalakították a Héthatár-kerülők Társaságát, akik Kőhalom szórványvidékét járták be. Ezekből a riportokból készült az Erdély felfedezése sorozat első kötete Kóborlás és helytállás címen, a MÚRE és a Brassói Lapok közös kiadásában. A tavalyi, második alkotótábor színhelye a Bekecsalja volt. Ennek eredménye a Bekecs alatt Nyárád tere /Impress, MÚRE, Marosvásárhely, 1999, Erdély felfedezése 2./ című könyv. Nyárádmagyaróson a két felelős kiadó, Makkai János és Gáspár Sándor mutatta be a kötetet. /Adamovits Sándor: Könyvbemutató a világ végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

1999. szeptember 9.

Tőkés László püspök bejelentette a humán profilú partiumi keresztény magyar egyetem elindítását, a magyar törvényhozás jövőre 2 milliárd forintot szánna "egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére". Erre jegyezte meg Markó Béla, hogy "a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok". A Népújság a marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzort szólaltatta meg, hogy beszéljen az által szorgalmazott magyar műszaki egyetem létrehozásáról. - Dr. Hollanda indította el a Petru Maior felsőoktatási intézményt. Hollanda felismerte, azért hozták létre Marosvásárhelyen a műszaki almérnökit, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Dr. Hollanda pontos, részleteiben kidolgozott tervet készített a marosvásárhelyi önálló magyar műszaki egyetem létrehozására. 1994-ben felmerült, hogy Marosvásárhelyen Aranka György Egyetem létesüljön, azonban az előkészítetlenség, a kellő megfontolás hiánya miatt ez is csak terv maradt. Hollanda 1997-ben Markó Béla RMDSZ-elnökéhez fordult, s megegyeztek abban, hogy létrehozza az egyetemi oktatást támogató Hollanda Alapítványt. Alapítóként 10 millió lejt tett le az 1998-as bejegyzéskor. Később nyíltan támadta őt Birtalan Ákos, amikor Székelyudvarhelyen összehívták a székelyföldi egyetem ügyének szentelt tanácskozást. Nagyvárad lépett, s ez már kész tény, amit csak elfogadni lehet. A kezdeményezést engedni kell kibontakozni. - Marosvásárhelyen a műszaki egyetem létrehozásához meg kell vásárolni a területet és el kell készíteni az egyetem épületeinek a tervrajzait. Pályázatot nyújtottak be az Apáczai Közalapítványhoz, amelyre várják a választ. Hollanda szerint olyan tanári kar állhat össze, amely garantálja az egyetem akkreditálását. /Makkai János: Egyetem-ötlet a tehetetlenség útvesztőjében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2001. január 17.

Marosvásárhelyen jan. 25-én tizedik alkalommal osztják ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői az irodalmi fórum nívódíjait. Az idén prózáért Sebestyén Mihályt, líráért Király Lászlót, esszéért Selyem Zsuzsát díjazzák. Debüt-díjat kap Farkas Wellmann Éva és Király Kinga Júlia. Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy 1992-ben osztották ki első alkalommal a Látó nívódíjait a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Akkor vers kategóriában Lászlóffy Aladárt, prózában Kisgyörgy Rékát, esszében Visky Andrást, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért Balogh Edgárt, a marosvásárhelyi rádiót teljesítményéért, a legjobb újságírói munkásságért pedig Makkai Jánost díjazták. Az évek folyamán többen kétszer is részesültek már a nívódíjban, így például Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Sebestyén Mihály, Király László, Selyem Zsuzsa. Király Lászlónak verseiért ítélik oda másodszor a díjat, nem mintha nem lenne miből válogatni. /Antal Erika: Megújult értékek Tizedik alkalommal osztják ki a Látó nívódíjait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2001. október 22.

Okt. 21-én ünnepélyesen megnyitották a Kolozsvár-felsővárosi református egyházközség Kós Károly tervezte Kakasos templomának udvarában felépített Agapé- (Szeretet) otthont. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte: nem csak a saját magunk, hanem egymás terhét is hordoznunk kell. Az építkezés költségét teljes mértékben a holland C.O.E.N. - Nijkerk vállalta fel. Makkai János főgondnok arra emlékeztetett, hogy a református egyház régóta foglalkozik az elhagyatottak sorsával, Erdélyszerte több öregotthont építettek fel. /Papp Annamári: Agapé-otthon nyílt Kolozsváron Korszerű aggmenház holland segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2002. február 2.

Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az egyezmény létrejöttének körülményeiről beszélgetett Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Makkai megjegyezte, hogy ezúttal a kölcsönös bizalmatlanságról volt szó /a kedvezménytörvény alkalmazásának kormányzati ellenőrzésére, a csángók ügyében tapasztalható magatartás stb./ Markó szerint "az elmúlt év első felében a kormánypárt megbízhatóbbnak bizonyult, mint egykori koalíciós partnereink bármikor. A közigazgatási törvényt meg néhány más jogszabályt gyakorlatilag zökkenőmentesen fogadtuk el." - Az év második felében következett a súlyos bizalmatlanság időszaka. Markó szerint vannak olyan közös célok, amelyekkel kapcsolatosan nem alkut kellett kötni, hanem megállapodni. Az integráció közös törekvés. A főszerkesztő úgy látta, az egyezmény túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Markó jelezte: Slanic Moldován már nem volt szövegről szóló tárgyalás, de szóba került a megállapodás minden témája. Markó január folyamán hosszú, négyszemközti megbeszélést folytatott Adrian Nastaséval, és számára világossá vált, hogy "például az egyházi ingatlanok kérdésének rendezését a miniszterelnök is halaszthatatlannak tartja." Makkai megjegyezte: Alig néhány napos a megállapodás, s az egyetemi autonómia címén máris megjelentek az értelmiségihez méltatlan tiltakozások. Markó szerint ez az elutasító, elzárkózó magatartás éppenséggel az önálló állami magyar egyetem iránti igényt erősíti, hiszen erről nem mondtak le. A napilap főszerkesztője ítélkezett: honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy "értelmiségiek egy csoportja" címen pálcát törjenek mások fölött? Itt Makkai Verestóyt vette védelmébe, inkvizítorkodásra való hajlamról beszélt. Markó elítél mindenféle intoleranciát. Ő maga is kiváltja a magyar igazolványt, de senkinek sincs joga bárkinek is a zsebébe nézni, hogy a másiknak van-e. /Makkai János: Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

2002. február 23.

A jelek szerint lappang valamiféle "Bolyai- frász". Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke "előre fél tőle". Ez meglepő, hiszen aktív résztvevője volt az SZDP-RMDSZ megállapodás kidolgozásának, melyben tételesen az áll, hogy: "Az SZDP és az RMDSZ Maros megyei szervezetei együttműködnek annak érdekében, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceum visszanyerje magyar tannyelvű státusát." Ettől nem frászt kell kapni, hanem pontosan értelmezni. Aki nem ezt teszi, politikai taktikai hibát követ el, hiszen tanácstalanságát teszi kirakatba, állapította meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A "Bolyai- ügy" rendezését az SZDP vállalta magas szintű megállapodásban. Minden a megyei RMDSZ ölébe hull, s ahelyett, hogy a végrehajtásbeli "együttműködésről" beszélnének, azt szorgalmaznák, mindjárt frászt kapnak. /Makkai János: Bolyai-frász. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./Meglepő Makkai János főszerkesztő bírálata, eddig ugyanis a Népújság a megyei RMDSZ-vezetés szócsöve volt.

2002. május 9.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint csángóföldi útja üzenetében lehet válasz a bukaresti szemináriumra, azoknak, akik csak egyoldalú történelemszemléletben képesek kezelni a csángók ügyét. Az RMDSZ eddig is kitartóan segítette a csángókat érdekképviseleti és érdekérvényesítési képességének erősítésében. Az újságíró kérdésére: a hatóságok feltűnő előzékenységgel fogadták az RMDSZ és a csángókat képviselők felvetéseit. Nem túl szép ez ahhoz, hogy igaz legyen? - erre érdeemben nem válaszolt Markó Béla. Markó biztató fejleménynek nevezte, hogy megteremtették a hivatalos kereteket az anyanyelv tanulásának feltételeihez, áttörésnek tekinti, hogy a Bákó megyeiek elismerik, összegyűlt a megfelelő számú törvényes kérés Pusztinán meg Klézsén is a magyar nyelv oktatásának beindításához ősztől, szabályos iskolai keretekben. /Makkai János: Veszni vagy talpra állni? Üzenet Csángóföldről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2002. május 27.

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2002. július 30.

Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népújság főszerkesztője, Makkai János. Markó leszögezte: "azok, akik az RMDSZ mostani politikáját valamiért ellenzik, azok kínlódnak. Azzal kísérleteznek, hogy ezt az ellenkezésüket valamiféle elméleti skatulyákba gyömöszöljék." Markó most sem tudja, miért is állnak szemben az RMDSZ mostani vezetésével. Az RMDSZ nincs válságban, hanem nagyon jó pozíciója van a romániai belpolitikai életben. Nem árt, ha bírálják az RMDSZ-t, mondta nagylelkűen. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment Tusnádra, el a szabadegyetemre, Markó válasza: írásos meghívót kapott, de arról semmit, hogy miről, kikkel vitáznak. Markó úgy látta, hogy a tusnádi rendezvény teljesen egyoldalúra sikeredett. A főszerkesztő "pártatlanul" megállapította, a tusnádi szabadegyetem kísértetiesen hasonlítani kezdett a Fidesz-fazonra. Markó: "Én ezt majmolásnak tartom. Az elmúlt négy évben sem voltam hajlandó átvenni sem a Fidesz- retorikát..." "...ugyanúgy nem fogom elfogadni a Magyar Szocialista Párttól, az SZDSZ-től, ha lesz egy sajátos retorikájuk, fogalomhasználatuk." A főszerkesztő idézte az egyik írót, aki a minap lezajlott MÁÉRT- értekezletből mindössze annyit vett észre, hogy Tőkés László nem volt ott. Markó válasza: "Azt gondolom, a Magyar Állandó Értekezleten a napi politikában dolgozó kollégáknak kell részt venni, és nem azoknak, akik már minden pillanatban kívül látszanak lenni akkor is, ha az RMDSZ-en belül vannak." "... amikor korábban Tőkés László részt vett az értekezleteken, bár az asztalon előtte is az állt a kartonlapon, hogy RMDSZ, minden alkalommal csúnyán ostorozta, leszidta az RMDSZ-t." Markó bátran kiállt Medgyessy mellett: "A magyar miniszterelnök megszólalása gyakorlatiasságáért figyelemre méltó. Nem szédült bele a nagyon tetszetős szimbolikus szférába, a státustörvényről annyit mondott, amennyit a mai helyzetben kellett. Ez azért biztató." Tőkés László önrevíziót sürget. Markó szerint ez "a püspök úrra is érvényes. Én még nem hallottam olyan megszólalását, amely arról szól, hogy hát Temesvártól Nagyváradig és Nagyváradtól Budapestig, ezen az úton, mit tett jól és mit rosszul. Nem hallottam olyan megszólalását, hogy ő vajon tévedett-e az elmúlt tizenkét esztendőben akkor, amikor embereket meg akart semmisíteni akár "Neptun" kapcsán, akár más viták kapcsán, s ebben a fizikai megsemmisítésen kívül minden mást el lehetett képzelni. Ő sűrűn beszél arról, hogy félre akarják állítani, de arról nem, hogy ő maga hány embert akart félreállítani." Markó szerint az "autonómia és annak különböző formái közös célt jelentenek mindnyájunk számára. Más kérdés, hogy ki milyen konkrét formában látta ezt megvalósíthatónak." /Makkai János: Nem sürgős alkotmányt módosítani. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2002. november 12.

Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Makkai dicsérte Markó esszéjét az autonómiáról. Markó válaszában leszögezte: "Vitakultúrában fölfele kell igazítanunk a mércét." Markó ismételten támadta Tőkés Lászlót azért, hogy a bírósághoz fordult. Markó szerint az egyházat nem kellene belerángatni a napi politikai küzdelmekbe. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa állásfoglalásában elítélte Markó Bélát. Ő református, "hogy jön ahhoz ez az igazgatótanács, hogy bárkiről is így ítélkezzen" - kérdezte Markó. Az újságíró elítélte az egyházi vezető /Jakubinyi/ kishitűségét: "a Batthyaneum kapcsán megszólaló egyházi főméltóság nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy úgysem kapják ezt vissza. Mondja ezt két megnyert per után. Mi ez, ha nem a felkínálkozó lemondás?" Markó annyit megengedett: "történelmi okaink vannak arra, hogy gyanakvóak, bizalmatlanok legyünk", majd hozzátette: "A bizalmatlanságot, kishitűséget, gyanakvást hagyjuk a múlt században". A kedvezménytörvényről Markó: az oktatási támogatás és a munkavállalás ügyében egyetértés körvonalazódik. Amit Markó nem tud elfogadni: "hogy kevesebb támogatást kapjanak a határon túli magyar közösségek, mint amit ez a törvény eredetileg előírt vagy az alkalmazás során kialakult." /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2003. január 28.

Jékel Géza /Szatmárnémeti/ felidézte a múltból Markó Béla néhány gondolatát. Markó 1992-ben Barabás Lászlóval beszélgetve mondta a következőket: "...nem tudom elfogadni azt, hogy ne a nemzeti eszme lenne számunkra itt - a demokrácia eszméjével összekapcsolva - a legfontosabb". (A feledékeny Európa, 38. old.) Ugyanott: "...nem szabad olyan kompromisszumokat kötnünk, amelyek lezárnának bizonyos utakat, amelyeken a jövőben végig kell menni". Az elmúlt tíz év folyamán ennek ellenkezője történt: megszavazta a 20 százalékos nyelvtörvényt, melynek következtében nem használhatja alanyi jogon anyanyelvét szülőföldjén több mint másfél millió erdélyi magyar; nem tiltakozott olyan törvénytelenségek ellen, hogy milliárdos értékű gazdasági egységeket "ajándékoztak" az ortodox egyháznak (lásd Agroind Kovászna) s mellé még - kormányrendelettel - évi 320 milliárd lejt az egyháztörvényben előirányzottakon kívül, elfeledte a Bolyai Egyetemet, feltalálva helyette a multikulturális humbugot. A Markó-csapat elfeledkezett a négyszázezer aláírásról, amellyel az erdélyi magyarság a kettős állampolgárságot kérte, s helyette a kedvezménytörvényt választotta. 1993 januárjában Makkai Jánossal beszélgetve Markó Béla a következőket mondta: "...az RMDSZ élére olyan vezetés kerüljön, amely képes az elkövetkező nagyon nehéz időszakban a konszenzust megteremteni a különböző csoportosulások, platformok között". "A vezetésnek nem lehet célja egyik vagy másik csoport ideológiai háttérbe szorítása." (I. m., 44. old.) Ugyanott: "...az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy egyetlen embert vagy néhány embert ruházzon fel a sorsáról való gondoskodással, döntéssel!" Sőt: "Személy szerint mindig is idegenkedtem attól, hogy egy közösség a sorsát néhány ember kezébe tegye le, akár rólam, akár másokról van szó". Ezzel szemben kigolyózták az RMDSZ-ből Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Csapó I. Józsefet, Borbély Imrét, mert másként gondolkodtak, perbe fogták az udvarhelyi magyar tanácstagokat, mert nem RMDSZ-színekben indultak; megrótták Sógor Csabát, kikezdték és lejáratják Szász Jenőt, Pécsi Ferencet, az egész Reform Tömörülést és a Polgári Együttműködés Mozgalmat, s most készülnek eltávolítani azt a Tőkés Lászlót. Az RMDSZ alapszabályzata kimondja: "Az RMDSZ fenntartja magának a jogot, hogy a kisebbségi jogok sérelme esetén nemzetközi fórumokhoz forduljon ezek megszüntetéséért". Az erdélyi történelmi egyházak vagyonának tizedrésze ha visszakerült, a vissza nem adhatókért pedig csak 2015-ig kapják meg a kárpótlást. Az iskolákban a magyarországi könyveket rendőrség kutatta, és két tantárgyat még mindig románul tanítanak. Hargita, Kovászna és Maros megyében sorra építik - állami támogatással - az ortodox templomokat, zárdákat, erőszakosan megváltoztatva az etnikai összetételét a vidéknek. A nemzetiségi önkormányzat már szóba sem kerül. Annak ellenére, hogy 1993. szeptember 2-án az Európai Demokratikus Unió értekezletén Markó Béla még a következőket mondta: "A mi erdélyi magyarságunk csak úgy őrizheti meg nyelvét, kultúráját, hagyományait, ha sürgetjük a minél szorosabb nemzetközi együttműködést, a minél hatékonyabb nemzetközi garanciákat". Ugyanott: "Európai mércéjű demokráciára és teljes körű kisebbségi jogokra törekszünk." (I. m. 81. old.) Közben megváltozik az etnikai arány, napról napra fogy az erdélyi magyarság, a helyben maradók pedig elfordulnak az RMDSZ-től. A következő kongresszuson az elnöki tisztségre Markó Béla az egyetlen jelölt. Tíz megyei szervezet és néhány platform már bejelentette: támogatja Markó Béla (harmadik) megválasztását. Ez a módja az előre eldöntött eredménynek a diktatúra idején volt divat. 1994. április 14-én Marton Gáborral beszélgetve az elnöki tisztségről Markó Béla a következőket mondta: "Csak ideiglenesen vállalom. Egy átmeneti korszak kényszere." (A feledékeny Európa című kötet 108. oldalán olvasható.) Markó Béla tíz éve elnök. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Gratulálok Markó Bélának! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./

2003. február 22.

Febr. 21-én a romániai magyar sajtóorgánumok vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. Markó Béla politikai helyzetelemzése szerint az RMDSZ alapszabályzat-módosítása több nyitást tartalmazott, mint megszorítást, szemben az egyes sajtóorgánumok által közöltekkel. Markó Béla tájékoztatott a még nem működő Illyés Alapítvány helyzetéről, valamint a Communitas Alapítvány (CA) bővülő támogatási lehetőségeiről is. A szövetségi elnök részletesen elemezte a nemrégiben aláírt RMDSZ-SZDP protokollumot, külön kiemelve, hogy az együttműködési egyezmény tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint létrehozzák a marosvásárhelyi román és magyar nyelvű tv-stúdiót, ugyanakkor bővítik a közszolgálati rádió-és televízióadók személyzetét. Több újságíró figyelmeztette a szövetségi elnököt arra, hogy a közhangulat megítélése szerint rossz az RMDSZ imázsa, például Háromszéken. Markó Béla szerint az RMDSZ-ben helye van a radikális véleményeknek is. /B. Á.: Találkozás a sajtó képviselőivel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó elmondta, a magyar nemzeti közösségnek jutó keretből a Communitas Alapítvány 3 milliárd lejjel növeli a magyar sajtó támogatását. Újdonságnak számít, hogy nem csak folyóiratok, kulturális és réteglapok, de a napilapok által indított különböző programok, mellékletek is támogathatók.A találkozó résztvevői között kisebb szakmai vitába torkollott az RMDSZ megítéléséről folytatott társalgás. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője szerint az RMDSZ politikájáról szóló olvasói levelek közül csak a tényszerűen megalapozott véleményeket kell közölni a sajtóban. Bakk Miklós, a Krónika felelős szerkesztője felvetette: Markó Béla látogasson el az összes erdélyi magyar médium szerkesztőségébe, hogy a sajtóélet minden szereplőjével külön is alkalma legyen eszmecserét folytatni. /Markó a sajtóval tárgyalt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2003. március 28.

Makkai János, a Népújság főszerkesztője Tőkés László püspököt elítélő cikket adott közre. A lap Markó Béla szócsöve, rendszeresen hoz hasonló cikkeket. Makkai nem értette, miért ostorozta a püspök az RMDSZ-t és bátran kifejtette, a püspöknek "szervilis jegyzetírók és buzgó alákérdezők, gondolkodás helyett, sűrűn bólogatnak". Hozzátehető, ezek szerint Makkai más, ő távolságtartással beszél Markó Bélával és ő nem alákérdező. /Makkai János: "Látatlanban és feltétel nélkül". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2003. június 19.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült beszélgetésben a romániai magyar sajtóról kifejtette, hogy sokszínű, s az RMDSZ-ről, a szervezet vezetőiről mondott vélemény is sokszínű. " mi sajtónk kissé konzervatív, előnyei például az etikai tartás, és hátránya, hogy nem mindig friss, nem mindig korszerű." Markó a közösségen belüli dilemmák kezelését látom problematikusnak. Markó újból hangsúlyozta: "nem lehetünk megosztottak. Aki a megosztottságot táplálja, akár a politikában, akár a sajtón belül, az nagyon rosszat tesz az egész közösségnek." Markó szerint "a sepsiszentgyörgyi fórumon egy marosvásárhelyi RMDSZ, tehát a mi szervezetünk által állított városi tanácsos, Ráduly Levente fölállt és több száz ember előtt hazudott. Azt mondta, hogy az énáltalam valamikor réges-rég írt és egyébként azóta is használatos tankönyvben, melyet 1983-ban, három év használat után betiltottak, Nyírő Józsefről rossz szavakat szóltam. Nekem egyébként Nyírő Józsefről mint íróról jobb véleményem van, mint másoknak, de ez az irodalom kérdése. Sokan tudják, hogy a fiatalember egyszerűen hazudott, hiszen abban a tankönyvben nem is beszéltem Nyírő Józsefről." Szerinte a fórumokon "Elmondták tetszetősebben, demagógiával, populizmussal telítve ugyanazt, ami az RMDSZ programjában benne van, majd nemes egyszerűséggel kijelentették, hogy ezt az RMDSZ-nek kell megvalósítania." Markó nem is tudja, "miben van a vita lényege köztünk és ezek között a mozgalmárok között." "Általam publicistának nem igazán nevezhető úriember jött el ide, hogy emlékeztessen minket az ír, a baszk, meg ki tudja milyen példákra, s biztatta a székelyeket, hogy vonuljanak át a csángókhoz, megoldani a csángó kérdést." /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

2003. június 25.

Az Országgyűlés elfogadta a kedvezménytörvényt. A Fidesz szerint a kedvezménytörvény mostani parlamenti tárgyalása és elfogadása "a demokratikus eljárás karikatúrája", a nemzetpolitika megtorpanása. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bátran kiállt a mostani kedvezménytörvény mellett, a Fideszt azzal vádolta, hogy az eredeti törvény szövegével a "csakazértis" nemzetpolitika a realitásokkal nem számolva diktátumszerűen próbált "eretnek" elveket a környező országokra, Európára erőszakolni, állította Makkai. A főszerkesztő véleménye: Semmi sem veszett el. /Makkai János: Semmi sem veszett el. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2003. augusztus 19.

Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

2003. szeptember 9.

Mind a békeszerződésekben vállalt magyar kötelezettségeket, mind pedig az Európai Unió elvárásait sértené, ha Magyarország kiterjesztené állampolgárságát a határon túli magyarokra - jelentette ki a Budapesti Nemzetközi Vásár keretében rendezett határon túli médiatalálkozón Bársony András külügyi államtitkár. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára ez alkalommal is a Bársony Andrásétól határozottan elütő hangon vélekedett a kérdésről. "Az állampolgárság ügyét ma is az össznemzeti ügyek közé sorolom. Ez a kormány az első, amelyik megpróbálja végiggondolni ezt a kérdést" - jelentette ki az államtitkár. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke azt tette hozzá, hogy tudatosítani kell: aki igent mond az állampolgárságra, lemond a magyar igazolványról és a vele járó kedvezményekről. Ezek kérvényezésekor ugyanis aláírta, hogy nem folyamodik magyar állampolgárságért. Makkai János, a Népújság főszerkesztője úgy vélte, a magyar állampolgárság megszerzése ellentmond a határon túli magyar közösségek érdekének. A Krónika arra volt kíváncsi, a külügyminisztériumi szakértők tanulmányozták-e a román-moldovai kettős állampolgárság jogi megoldásait. Bársony András megerősítette, figyelnek a szomszédok megoldásaira is, de a szomszédok helyzete jelentősen különbözik a magyarországi helyzettől. Az állampolgárságot határain túl is kiterjesztő Románia és Horvátország jócskán elmarad Magyarország mögött az uniós csatlakozási tárgyalásokban, az uniós joganyag átvételében. Bársony hozzátette, Magyarország a trianoni és a párizsi békeszerződésben vállalt kötelezettségét hágná át, ha repatriálás jogcímén adná vissza az elcsatolt területek egykori magyar állampolgárainak a magyar állampolgárságot. Bálint-Pataki József bejelentette, az Illyés Közalapítvány szeptemberben 1,3 milliárd forinthoz jutott, melyből a kedvezménytörvényben megítélt, tavalyról elmaradt oktatási-nevelési támogatást folyósítja. Mint kijelentette, szeptember végéig mintegy 70 ezer gyermek számára juttatják el a szülők által megpályázott támogatást. Az idei támogatásra azonban várhatóan csak októberben írhatják ki a pályázatot. /Bársony: nem lophatunk be másokat az EU-ba. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998