udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 231 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-231
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Makkay József

1992. március 19.

Márc. 19-én a rendőrség házkutatást tartott - névtelen feljelentés alapján - Tordaszentlászlón Szőke Zoltán református lelkész, Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök, valamint Magyarlétán Barta Lajos református lelkésznél, továbbá mindkét helyen a református templomban. Segélyszállítmányok hűtlen kezelésével vádolták a névtelen feljelentők a felsoroltakat. A házkutatás eredménytelenül végződött, nem találtak semmit, ezt jegyzőkönyvbe is vették. /Makkay József: Templomszentségtelenítés ? balkáni módra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

1992. március 21.

Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán márc. 19-én történt házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Makkay József: Házkutatások nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 21-én írásban tiltakozott a hatósági túlkapás, a templomok megszentségtelenítése, az RMDSZ-vezetők zaklatása ellen. /Tiltakozás = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

1992. május 23.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere máj. 22-i sajtótájékoztatóján dühödten magyarellenes hangot használt. Nyugati újságíróknak válaszolva elmondta, hogy a magyaroknak nem volt elég ezer év, hogy civilizálódjanak, a magyar kormány revansista és ennek az aljas társaságnak a szolgálatában áll a hasonló mentalitású RMDSZ, normális polgármester nem engedte volna meg Nagyváradon az ünneplést stb., stb. A polgármester betiltotta a Portal Kft-t, mert kábeltelevíziós hálózatot akar kiépíteni és abba bármikor bekapcsolódhat Magyarország, az pedig veszélyes. /Makkay József: A magyarokat gyalázta a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1992. június 6.

Funar polgármester leszögezte, hogy Romániában minden iskola a román állam tulajdona, tehát nem lehet magyar. Funar szerint ősztől valamennyi iskola felett a polgármesteri hivatal fog rendelkezni, akkor kizárnak minden szeparatizmust. /Makkay József: Ősztől nem lesz magyar iskola? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

1992. június 23.

Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./

1992. július 3.

A Brassai Líceum esti tagozatára becsempésztek egy román tannyelvű IX. és két XI. osztályt. Az érettségin a román vizsgáztatók nagyon sok magyar diákot megbuktattak. /Makkay József: Megrostálják az érettségizőket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1992. augusztus 22.

A tanügyminiszteri leirat szerint leváltották Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Líceum igazgatóját. Az iskola tantestülete tiltakozott a leváltás ellen a tanfelügyelőségnél és a minisztériumnál. Választ nem kaptak. /Makkay József: Egyelőre a tanügyminisztérium győzött. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1993. március 12.

Sütő András nyilatkozata keserű számvetés: "Az erdélyi szórványmagyarság helyzete ma tragikusabb, mint valaha volt. Létszáma az utóbbi időkben tovább csökkent, közösségi keretei sok helyütt szétestek." - "...úgy tűnik, senki sem figyel fel arra, hogy a visszakapott földeket sokan kezdik már eladogatni, elkótyavetyélni. Kiknek? Román bankok által támogatott élelmes vállalkozóknak." - "Sajnos, az erdélyi magyarság kivándorlása tovább tart, permanens fogyásunk tagadhatatlan." /Makkay József: Földközelben Sütő Andrással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

1993. május 13.

Kolozsváron a Györgyfalvi negyedben ortodox templomot akarnak építeni, azonban a lakosság tiltakozott, mert zöldövezetet vennének el. Az ortodoxok most azzal érveltek, hogy aláírásgyűjtést folytattak és a magyarok is aláírták az íveket. Az ottani magyarok azonban állítják, nem írtak alá semmit. /Makkay József: Ortodox templom a Györgyfalvi negyedben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1993. július 8.

Tőkés Elek Kolozs megyei tanfelügyelő jelezte, hogy nincs elég jelentkező Kolozsváron a meglevő magyar osztályokba. Kevés magyar tanuló végezte a nyolcadikat, közülük is sokan a román tagozatra iratkoztak be. /Makkay József: Lesz-e elég jelentkező a magyar iskolákba? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1993. augusztus 18.

Kolozsváron a közeljövőben beindul az első magántőkével működő rádió, napi négy órát sugároz magyar nyelven. A magyar szerkesztőség vezetője Sebesi Karen Attila. /Makkay József: Új rádióstúdió. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

1993. szeptember 3.

A romániai németek /szászok és svábok/ lélekszáma tovább csökkent azzal, hogy 1989 óta több mint százezer német vándorolt ki, 1992-ben már csak 119 ezren vallották magukat németeknek. Kisebbségvédelmi szervezetük, a Német Demokrata Fórum munkájáról a szervezet Kolozs megyei elnöke, Paul Torr belgyógyász számolt be. Németország 40 millió márkát, Ausztria 40 millió schillinget folyósított Romániának, ebből a Német Demokrata Fórum beruházási pályázatokat támogat. A szervezet központja Nagyszebenben van. Homoródon szeretnék létrehozni az országos szász múzeumot. A brassói székhelyű Saxonia Alapítvány a falvakat segíti. /Makkay József: Jönnek a németek! Erdély lakosságának támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1993. szeptember 9.

Romániában az inflációs ráta 1992-ben 210 százalék volt, idén pedig várhatóan 190 százalék lesz. Az ország gazdaságából 67 százalékot kitevő állami vállalatok termelése 1992-höz viszonyítva 9-10 százalékkal csökkent. A nagy sztrájkhullám ezt további 5-6 százalékkal növeli. A nemzeti össztermék 7-8 százalékkal csökkent. Továbbra sem változtattak azon, hogy a hatalmas veszteséggel működő hatalmas állami vállalatokat támogatják. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. /Makkay József: Állami monopóliumok uralkodnak a román gazdaságban. = Magyar Nemzet, szept. 9./

1993. november 25.

Megjelent a Magyar Gazda első /novemberi/ száma, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ kiadványa, Makkay József a főszerkesztője. Makkay visszatekintett az elődre: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet 1869-ben indított Magyar Gazda folyóirata 1944 őszéig jelent meg folyamatosan. Megszűnése előtt a lap 70 ezer példányban jelent meg. A beköszöntőt dr. Csávossy György, az RMGE elnöke írta, hangsúlyozva, szükség van erre a lapra. /Miklós László: Itt a gazda, hol a gazda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1997. június 1.

Máj. 31-én Mészkőn ünnepi díszbe öltözött templom fogadta az Aranyosszékről és Kolozsvárról összesereglett egyházi méltóságokat, közéleti személyiségeket és a számos vendéget, akik Balázs Ferencre emlékeztek, halálának hatvanadik évfordulóján. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök istentisztelete nyitotta meg az emlékezést. Cseke Péter Balázs Ferenc önfeláldozó életútját méltatta, arra emlékeztetve, hogy temetésén, 1937. máj. 24-én az erdélyi szellemi élet nagyjai búcsúztatták. Felavatták Balázs Ferenc mellszobrát, ifj. Stalmüller Géza alkotását a templom cintermében, majd a temetőben megkoszorúzták Balázs Ferenc sírját. A mészkői unitárius gyülekezet mindössze 112 lelket számlál, de ismételten bebizonyította, hogy méltó módon emlékezik a nagy elődre, olvasható Makkay József beszámolójában. A következő napon, jún. 1-jén Kolozsváron tartottak Balázs Ferenc-emléknapot, melyet az unitárius egyház, az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezett. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök megnyitója után dr. Egyed Ákos történészprofesszor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja nem egyszerű múltidézés, hanem Balázs Ferenc szellemében a továbbképzés lehetőségeinek megtalálása, olvasható Papp Annamária tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

1998. április 10.

Az országféltő atyafiak attól rettegnek, hogy a magyar tőke meggyökerezik Erdélyben. "A hosszú évtizedek félelme attól, hogy Románia a masszív betelepítések és a kemény elrománosítási folyamat ellenére is elveszítheti Erdélyt, csak egy dolgot igazol: a trianoni békeszerződés nyomán gyarmatosított ország azóta sem tudott integrálódni abba a keretbe, amit annyian és annyiszor kiáltanak ki Nagy-Romániának." - állapította meg Makkay József. Az RMDSZ nem ismerte fel, hogy "felelőtlenség annak a politikai irányvonalnak a szekerét előmozdítani, amelyik hangzatos szózatai ellenére sem igyekszik Európa felé." / Makkay József: Országféltő gyarmatosítók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1998. augusztus 21.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott az általa Alsócsernátonba összehívandó fórumról. Az RMDSZ népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSZ-politika "tájbasimuló", megengedhetetlen kompromisszumokat köt. "Az RMDSZ vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSZP-SZDSZ pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak." Az RMDSZ-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás. /Makkay József: Megalkuvásmentes RMDSZ-ért! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1998. augusztus 27.

Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő kiálltak Tőkés László RMDSZ tiszteletbeli elnök kezdeményezése mellett. Együttgondolkodásról van szó, közölte véleményét Csapó szenátor. Szilágyi Zsolt szerint "pozitív dolog az, ha időben megtörténhet az önkorrekció olyan esetben, ha valami nem jól működik." /Makkay József: Közös kiutat kell találni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

1998. szeptember 4.

Az RMDSZ hatalomban lévő politikai elitje egyértelműen elhatárolódott az alsócsernátoni fórumtól. Annak ellenére, hogy az RMDSZ mindkét tábora tisztában van vele: végre tiszta vizet kell önteni a pohárba. Szét kellene nézni Székelyföldön, és ott megtudakolni, "mit gondolnak munkások, földművesek, tanárok, orvosok, lelkészek az RMDSZ-politizálásról, jövőnkről, a román politikusok ámításairól." Makkay szerint a tagság jelentős hányada egyértelműen kiábrándult az RMDSZ-ből. "A mai hatalomból sokan gondolják úgy, hogy a fő bűnbak Tőkés László. Ha ő nem lenne, vígan élhetnénk, míg meg nem halnánk. Nem zavarná a hivatalos politika vizeit senki és semmi. Nem volna, aki számon kérjen, és folyton kényelmetlen kérdéseket szegezzen a választottaknak. Az RMDSZ csúcsvezetőségének logikája szerint ugyanis a tagság csak arra jó, hogy a választófülke csendjében ráüsse a pecsétet egy csapat boldogulási cédulájára." "Hogy ez ne következzék be, ezért is szükség van az alsócsernátoni RMDSZ-fórumra!" /Makkay József: Miért kell elmenni Alsócsernátonba? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1998. szeptember 12.

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

1998. október 16.

Erdély-szerte megpezsdült az egyházi oktatás. Történelmi egyházaink egyre több helyen vállalják fel iskolák, bentlakások, szociális otthonok működtetését a két világháború közötti, illetve az azt megelőző évszázadok hagyományai szerint. A mai Romániában ugyanis az egyház rendelkezik az egyetlen olyan autonóm, az állam által legkevésbé befolyásolható intézményrendszerrel, amelyik életképes alternatívát jelenthet az állami oktatásra, írta Makkay József. A főleg külföldi támogatásokból felépített vagy rendbe tett épületeket a kor követelményei szerint sikerült berendezni. Sikerült elérni, hogy az egyházi iskolában tanító pedagógusnak állami fizetése legyen, saját forrásból időnként fizetéskiegészítést juttatnak az itt tanító tanároknak, tanítóknak. Ezzel sikerül a legjobb oktatókat megnyerni, jól felkészült fiatal tanárokat alkalmazni. Ez a látványos egyházi térhódítás ellenkezést szült azokban, akik ateista neveltetésüknél fogva kezdettől fogva ellenezték az egyház túlzott befolyását a romániai magyarság életében. Az egyházi önszerveződést az RMDSZ-vezetők egy része nem fogadja kitörő lelkesedéssel. Az egyház?RMDSZ mai kapcsolatának érzékeltetésére elegendő egyetlen frázis, amely Markó Béla szájából hangzott el: az egyház foglalkozzon csak a lelkek üdvözülésével, és az oktatást bízza az RMDSZ-re! A romániai magyarság leghitelesebb képviselői a történelmi egyházak. Elöljáróinak szava közvélemény-formáló. Egyházaiból a magyarság nem ábrándult ki, ami az RMDSZ-ről nem mondható el...Nem véletlen, hogy Trianon utáni történelmünk legkritikusabb korszakaiban az egyházi méltóságok hallatták leghatározottabban szavukat, kerestek közösen kiutat a ránk szakadt nehézségekből, hangsúlyozta Makkay. /Makkay József: Egyházi misszió a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

1998. október 17.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította és rágalmazásnak minősítette Makkay József állítását /Egyházi misszió a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./, ő ugyanis sohasem mondta, hogy az egyház ne foglalkozzon az oktatással. /Markó Béla: A válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

1998. október 27.

1989 után kezdték újraindítani a református iskolákat, 1990-ben Nagyváradon, Zilahon és Szatmárnémetiben és Kolozsváron indult református középiskolai osztály, emlékezett vissza Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. 1991-ben indították el Nagyenyeden a szórványiskolát, ma már Nagyenyed és Kolozsvár iskolájának bentlakása is van. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület taktikája az, hogy az iskola indulásakor jó feltételeket biztosít a működéséhez, az Erdélyi Református Egyházkerület taktikája viszont az, hogy az egykori kollégiumi épületeket rendezi meg. Marosvásárhelyen két év után tudtak csak helyet szerezni a Bolyai Líceumba. Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégiumba, Székelyudvarhelyen a Bod Péter Tanítóképzőbe már könnyebb volt bekerülni. Kézdivásárhelyen is van református kollégium. - Ismeretes, hogy faluhelyen egyre több faluban szűnnek meg az iskolák. A megszűnő iskolák helyett szórvány iskolaközpontokat szeretnének létrehozni. 1997-ben elhatározták, hogy kísérleti jelleggel Kolozs megyében 14 elemi iskolai osztályt indítanak, kérték az engedélyezést a tanfelügyelőségtől, a minisztériumtól, a vallásügyi államtitkárságtól. A megyei tanfelügyelőség nem is válaszolt. /Makkay József: Kik nem támogatják az egyházi oktatást? Szélmalomharc intézményeink újraszervezéséért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

1998. november 2.

Erdélyben 6-7 éve indult el a gépköri mozgalom, szükséges a törvényes keret megteremtése. Ennek első lépéseként idén máj. 28-án országos szimpóziumot tartottak Székelyföldön, melyen részt vettek a minisztériumi képviselők, a bajor minisztériumi képviselők, a magyarországi küldöttek és a gépkörök vezetői. Pete István mezőgazdasági államtitkár Nicolae Cornoiu személyét bízta meg a gépkörök ügyeinek intézésével. A közös géphasználatról van szó a gépkörök esetében. 1994. áprilisában alakult meg az első gépkör Gyergyószentmiklóson, jelenleg 11 működik. Megalakult a Romániai Gépkörök Szövetsége, székhelye: Gyergyószentmiklós, elnök: Romfeld János mérnök, tiszteletbeli elnök: dr. Sebők M. Péter nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár. /Makkay József: Kiépülőben a gépköri mozgalom Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1998. december 3.

Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági attaséjának tájékoztatása szerint Romániában jelenleg 2530 román?magyar vegyes vállalat működik. Ezek zöme kis cég, és főleg kereskedelemmel foglalkozik. A befektetett magyar tőke idén szeptemberig 83 millió dollár volt, ami Magyarországot a külföldi befektetők sorában a 11. helyre juttatja. A magyar érdekeltségű cégek zöme a határ menti, erdélyi megyékben, a Székelyföldön és Bukarestben alakult. 26 millió dolláros befektetéssel a Mol Rt. vezet, amely számos töltőállomást nyitott az ország nyugati megyéiben, de Közép-Erdély felé is terjeszkedik. A romániai üzletek felhozatala szerint a magyar élelmiszer a legelterjedtebb magyar áru Romániában. Az erdélyi pékek az elmúlt két évben nagy mennyiségű magyar kenyérlisztet vásároltak a pékáruk minőségének javításához, az importvám-emelés azonban ezt drasztikusan lecsökkentette. A többi élelmiszer romániai importja töretlen, a román élelmiszeripart eddig mégis elkerülte a magyar tőke: hozzávetőleg 1 millió dolláros befektetéssel a sor végén kullog. /Makkay József: A piac szabályozza a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1998. december 9.

Makkay József ironikus hangsúllyal tudósított a jelenlegi helyzetről, ahogy ő látja. Marosvásárhelyen díszebédre készülnek az SZKT-tagok /"eszkátézó választottjaink"/, hosszú, unalmas és betanult szövegeket ezzel ellensúlyozzák. A nép majd okulhat: RMDSZ-körökben minden rendben. "Miért csak mi követelőzünk állandóan? Miért ne lehetnénk egy kis megértéssel azok iránt, akik maguk közé fogadtak." A lapok rakoncátlanok. Már készül a "mindent elsöprő új napilap, ami majd a helyes útról fogja meggyőzni a romániai magyarságot." Az új lap kiiktatja a konkurenciát. Pénz van hozzá. A radikálisokat el kell különíteni. "Mert ők a nép ellenségei." /Makkay József: Képzelt riport egy eszkátéról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

1999. január 28.

Nagy szükség lenne kisebb városok, falvak múltjának szakszerű megjelenítésére. Ezért is fontos a Kalotaszentkirály-Zentelke 1848-1998 című füzet, melyet a kalotaszentkirályi származású, Magyarországra áttelepült Okos Márton újságíró, szerkesztő állított össze. /Makkay József: Falusi történetírás - kordokumentumok tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

1999. február 3.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének kiadásában megjelent az erdélyi falusi vendéglátók második katalógusa. Az RMGE az erdélyi falusi vendégfogadók koordinálójává vált: Kolozsváron információs iroda nyílt. Sebestyén Gyula, az RMGE ügyvezető alelnöke elmondta., hogy az első katalógust 1994-ben adták ki. Erdélyben a falusi turizmussal foglalkozók zöme magyar. A vendégek 90 %-a ugyanis Magyarországról jön. /Makkay József: Új katalógus falusi turizmust kedvelőknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1999. február 9.

Febr. 5-6-án tartották Szamosújváron a Nemzetközi Ifjúsági Néptánctalálkozót. A harmadik alkalommal a Téka Alapítvány által megrendezett találkozón megjelentek Erdély legjelentősebb hagymányőrző táncegyüttesei. Balázs Attila tanár, a Téka mindenese a semmiből teremtett az elmúlt években szamosújvári hagyományőrző fellegvárat. A találkozón részt vett egy veszprémi csoport és a szlovákiai Zselíz város Kincső együttese is. A Márton Áron Kollégium Zsigora, az Apáczai Csere János Líceum Szarkaláb, a Brassai Sámuel Líceum Zurboló együttese nagy sikert aratott. Harangozó Imre, a magyarországi Ipolyi Arnold Népfőiskola /Újkígyós/ elnöke a moldvai csángómagyarság vészes fogyatkozását hozta fel intő példaként. Olyan anyaországra van szükségünk, mondotta, ahol a magyar népi értékeket vallók, hirdetők ne érezzék magukat kisebbségben. Az esti táncházban a kolozsvári Tarisznyás együttes játszott. /Makkay József: Ifjúsági néptáctalálkozó Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

1999. február 15.

A Szabadság interjút készített Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A beszélgetés során szóba került a romániai pápalátogatás kérdésköre is. Az egyes országok katolikus püspöki konferenciájának tagjai minden ötödik évben kötelesek együttesen elmenni Rómába. Ilyenkor meglátogatják a pápát, és a pápa minisztériumait, amelyek kongregációk és pápai tanácsok. "Először 1991 márciusában voltunk Rómában testületileg, 1937 óta első alkalommal Romániából. 1996 decemberében, a második látogatásunkkor is átadtuk a romániai katolikus püspöki kar meghívását. Ezt követően minden levélben, amit hozzá intéztünk, az utolsó passzus a meghívás megismétlése volt. Ezt a pápa elfogadta, azzal a kitétellel, hogy látogatására csak akkor kerülhet sor, ha az illető ország többségi vallásának vezetői, illetve az állami hivatalosságok részéről visszajelzést kap arra, hogy látogatása ellen legalább nem tiltakoznak." A legutóbbi napokig azonban még mindig hiányzott az ortodox egyház meghívása. "A román ortodox egyház ugyanis nem merte bevallani, hogy az orosz ortodox egyház nyomása alatt áll. Az oroszok szerint ugyanis a pápa azért látogatna a többségében ortodoxok lakta országokba, hogy visszahódítsa a 4 millió ukrán, és a két millió román görög katolikus hívét, akit kényszerítő körülmények között ortodoxxá változtattak. Hogy ezt valamiként kimagyarázza, II. Teoctist pátriárka még tavalyelőtt kijelentette: alapjában véve nincs ellene a pápa romániai látogatásának, de az ortodox illemszabályok szerint nem illik, hogy elsőként egy újkori, mindössze 1925-ben alapított pátriárkátust látogasson meg, mielőtt az ősi, apostoli korú pátriárkátusoknál tenné tiszteletét: Alexandriában, Jeruzsálemben, Antiochiában, vagy a XVI. század óta pátriárkátusi címet hordozó Moszkvában." "Tavaly annyiban változott az ortodox egyház vezetőségének álláspontja, hogy kijelentette: a pápa jöhetne, hiszen az ortodoxoknak a római katolikusokkal jó kapcsolataik vannak, de az igazi baj a görög katolikusokkal van, mert őket az ortodoxok hittagadóknak és nemzetárulóknak tartják. Amíg az 1948-ban elvett 1800 templomukról, mindennemű követeléseikről és abbeli szándékukról nem mondanak le, hogy az 1948-ban ortodox hitre áttért 2 millió hívőjüket visszatérítsék, addig pápa ide nem jöhet! Mindezek után számomra is igen meglepő volt a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott ortodox szinódusi döntés, amely szerint a Szentatyát feltétel nélkül meghívják Romániába. Ennek a hátterében az áll, hogy a Szentszék kérésére a görög katolikus egyház lemondott kezdeti, 1990-es álláspontjáról, amelyet az akkor még fungens Alexandru Todea bíboros így fogalmazott meg: restitutio in integrum! ... A román ortodox egyház úgy hirdeti, hogy az 1690-es unió a Habsburgok részéről állami kényszer volt: a románoknak ravasz ígéreteket tettek, ha áttérnek a katolikus vallásra. Hogy visszatérhessenek az ortodox egyházba, ehhez teljes szabadságra volt szükség, és ez csak 1948-ban következett be. A hivatalos ortodox verziót a lakosság elhiszi, pedig az 1800 görög katolikus lelkész kétharmada kényszer alatt, kínzások közepette tért át, egyharmadát pedig hosszú börtönbüntetésre ítélték, miközben az egyház püspökeit kivétel nélkül bezárták. Gyulafehérvárra a titkosügynökök révén összehívott lelkészi nagygyűlés színjáték volt. A román ortodox egyház nem ismeri el testvérének a görög katolikust. Meglátása szerint igazi román csak ortodox lehet! A Szentszék ilyen előzmények után azt kérte, hogy valamilyen tárgyalás kezdődjék el. Az első találkozó Bukarestben volt, a másodikra pedig két hete, Balázsfalván került sor, a harmadik pedig március 6-án lesz a torockóremetei kolostorban." "Meggyőződésem, hogy a görög katolikus egyház részéről ez óriási áldozatokat követel. Annyi eredményt mégis hoztak, hogy az ortodoxok lemondanak azokról a templomokról, amelyeket a görög katolikusok valamilyen formában visszaszereztek: összesen 100 ilyen templom van. A görög katolikus egyház viszont arra kötelezte magát, hogy a további templomai visszaszerzésére indított pereit leállítja, illetve visszavonja. A közös tárgyalás harmadik pontjaként arra született egyezség, hogy vegyes bizottság száll ki minden faluba, ahol vitatott templom van. Ezek további, vegyes használatáról tárgyalnak. Persze kérdés, hogy ebbe beleegyezik-e minden görög katolikus püspök. Számomra mégis meglepő, hogy a további tárgyalások kimenetelétől függetlenül az ortodox szinódus felhatalmazta a pátriárkát, hogy hívja meg Romániába a pápát. Nyilván emögött politikai szándék, érdek is van. Románia azt szeretné bebizonyítani, hogy európai ország, hogy fogadja a pápát." "Elképzelések szerint egy napra érkezne Bukarestbe. Látogatást tenne Emil Constantinescu államfőnél, a pátriárkánál, ezt követően pedig a román fővárosban misézne, mert elvégre minket, a híveit jön meglátogatni. Valószínűleg valamelyik stadiont bérelnék ki, ott lenne a szentmise, amelyre az egész országból várják a katolikus zarándokokat. A hír hallatára mi, erdélyi püspökök azonnal beadtunk a Szentszékhez egy kérelmet (amibe természetesen nem írhattuk be a Székelyföld hangulatát, mely szerint, ha a pápa csak Bukarestbe jönne, inkább ne jöjjön, olyan nagy volna a kiábrándulás, mert a székely ember nem megy el Bukarestbe). Elképzelhető, hogy az eredeti tervektől eltérően nem májusban kerülne sor a látogatásra, hanem a beütemezett lengyelországi látogatás előtt vagy ezt követően jönne Romániába, így Erdélyt is útba ejthetné..." "Püspöki karunkat a mai napig nem értesítette a Szentszék arról, hogy a pápa jön, és kéri javaslatainkat. Az idő rövidsége és a rendkívülinek minősíthető romániai látogatás kapcsán könnyen megtörténhet, hogy a Szentszék egy szép napon közli a végleges döntését az egynapos bukaresti látogatásáról, ami megváltoztathatatlan lesz..." "A pápa, ha eljön, ha nem, minden politikai alakulat érvként vagy ellenérvként használja fel ezt. Ezt nem lehet elkerülni! A görög katolikusok már eleve félnek attól, hogy ha a pápa eljön Romániába, az eddigi tárgyalásaik az ortodoxokkal vakvágányra kerülnek, mert a többségi egyház képviselői azzal fognak érvelni, hogy lám, a pápa legitimizálta az ők álláspontjukat." /Makkay József: Beszélgetés Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15., részletesen idézte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-231




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998