udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 95 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-95
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Makovecz Imre

1992. január 9.

Magyarországról dr. Maczó Ágnes képviselő, Balczó András, Makovecz Imre építőművész, Pozsgay Imre képviselő, Püski Sándor könyvkiadó és G. Nagy Ilián költő nyílt levéllel fordultak Tőkés László védelmében Európa államfőihez, arra a hírre, hogy halállal fenyegették meg a püspököt. /Nyílt levél Európa államfőihez. = Új Magyarország, jan. 9./ Az Erdélyi Szövetség nyilatkozatban fordult a világ közvéleményéhez, Tőkés László püspök védelmében. /Pesti Hírlap, jan. 9./

1995. április 2.

Tőkés László nyitotta meg márc. 31-én a Gellért Szállóban rendezett kiállítást, melyen Erdélyből áttelepült művészek munkái láthatók. A huszonhárom kiállító művész jótékony céllal hozta létre a tárlatot. A befolyó pénzből akarják segíteni a Szatmárnémetiben, Makovecz Imre tervei alapján épülő Rákóczi Kollégium felépítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ Új Magyarország, ápr. 3./ A román politikai vezetésnek nincs szándékában visszaadni a magyarság hajdani intézményeit, hangsúlyozta Tőkés László. Külön megköszönte Ligeti László Zoltán nyugalmazott szatmárnémeti tanárnak, az ottani Kölcsey Kör elnökének ügybuzgalmát, amely nélkül nem kerülhetett volna sor a kollégium kiharcolására. /Új Magyarország, ápr. 5./

1996. július 7.

Csíkszeredán tartották /júl. 6-7./ az Ezerszáz Székely Leány Napját, nagyon sok helyről érkeztek csoportok, hogy bemutassák szép népviseleteiket. Domokos Pál Péter kezdeményezte az Ezer Székely Leány Napjának megtartását. Borbély Ernő, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy ezen az ünnepen végre nem veszteségeinket vesszük számba, hanem történelmileg dokumentálható ezerszáz éves ittlétünket a Kárpát-medencében. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a gondok ellenére van ok bizakodásra, igenis van magyar jövendő. Jún. 7-én reggel kezdődött a csoportok felvonulása, az ünnepség Csíksomlyón folytatódott. A kegytemplomban tartott szentmise után a résztvevők a két Somlyó közötti nyeregbe vonult, ahol a Makovecz Imre vázlatai és Bogos Gábor csíkszeredai építész tervei alapján készült Hármashalom oltárt Borbély Gábor főesperes megszentelte. Az oltár a hármashalmot, a leveles koronát és a kettős keresztet tartalmazza, mindez az Árpád-házi királyok óta a magyarság szimbólumait jelképezi. Tabajdi Csaba államtitkár beszédében megállapította, hogy ez a legnagyobb magyar nemzeti oltár, amelyet most szenteltek meg. Csíksomlyó az egyetemes magyarság gyülekezőhelye, imahelye, ünnepi seregszemle-helye. A beszédek után kezdődött meg a csoportok bemutatója. A fellépők között voltak a moldvai csángók Külsőrekecsényből érkezett csoportja is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

1997. október 30.

A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./

1998. március 4.

Tízmilliárd lejbe kerül a Szatmárnémetiben épülő Rákóczi Kollégium. Ennek az összegnek alig egyötöde gyűlt össze, pedig szükség van református középiskolára. A tornyos, négyszintes épületet Makovecz Imre tervezte. Ez az épület a vidék magyarságának vallási, művelődési központja akar lenni a tágas aulával, a könyvtárral, a vendégszobákkal és 90 lakószobájával. Jótékony célú rendezvény volt Szatmárnémetiben, a filharmónia koncerttermében. Tőkés László püspök volt a rendezvény fővédnöke. /Sike Lajos: Gála a Rákóczi Kollégiumért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1998. április 28.

Csóti György MDF-es országgyűlési képviselő vezetésével pártoktól mentes mozgalom indul Tiszta Kezek Magyarországon névvel, a közélet tisztaságának megteremtésére. Az alapítók közé tartozik Bölcskei Gusztáv református püspök, Gyulay Endre katolikus püspök, Duray Miklós, Makovecz Imre építész, Nemeskürthy István történész, Papp Lajos szívsebész, Pungor Ernő akadémikus és Zlinszky János alkotmánybíró. Azt szeretnék elérni, hogy az ország vezetése, a képviselők feddhetetlen előéletű politikusok legyenek. /Mai Nap (Budapest), ápr. 28./

1998. szeptember 11.

Temesváron épül Makovecz Imre budapesti építész tervei alapján az új református templom. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Barabás Miklós Céh felhívást intézett a képzőművészekhez, hogy képajándékokkal támogassák a templom és művelődési központ építését. Az összterülete 1700 négyzetméter, a templom mellett gyülekezeti tanácsterem, könyvtár, lelkészi lakás lesz, emellett vendégfogadó épület és előtér szobrok elhelyezésére. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

1998. november 13.

Kovásznán augusztusban kezdték meg a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ építését. A tervrajzot Makovecz Imre irányításával Csernyus Lőrinc magyarországi építőművész készítette. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője, Gazda József által kezdeményezett létesítményben helyezik majd el a nagy tudós emlékét őrző tárgyakat, az itteni könyvtár összegyűjti a róla szóló munkákat, ide kerülnek a róla készült szobrok, grafikák és itt fogják tartani a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezvényeit: szimpóziumokat, tudományos ülésszakokat, kulturális műsorokat. /Épül a Kőrösi Csoma Sándor-központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

1999. május 11.

Temesváron megépítették a református gyülekezeti termet, amely a forradalom első áldozata, Újvárossy Ernő nevét viseli. Újvárossy Ernő építőmester volt, aki a gyülekezeti terem építése közben esett a szekuritáté áldozatául. 1989 szeptemberében, három hónappal a temesvári forradalom kitörése előtt találták meg holttestét egy Temesvár melletti erdőben, mondta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült beszélgetésben. Úgy tekintik, hogy Újvárossy a vallásszabadságért, a temesvári gyülekezetért halt meg. A most épülő templomot Új Ezredév Református Központnak nevezték el. A templom ökumenikus és forradalmi emlékhely is lesz, a terveket Makovecz Imre készíti el. "A temesvári Új Ezredév Református Központ regionális fontosságú találkozóhelyévé kíván válni nemcsak híveinknek, hanem testvéregyházainknak is az igaz és hiteles ökumenitás jegyében. Szellemi fellegvára kisebbségben élő, szétszóródott, identitását vesztett ifjúságnak, és szórványban élő magyarságunknak." /Sipos László: Arccal a jövőnek - beszélgetés Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

1999. június 5.

Kolozsváron tavaly június 20-án helyezték el a megépítendő templom alapkövét a Donát negyedi református közösség. Sok munkával megöntötték már a templom alapjait, ám a munka és a költségek java még hátravan. Bibza István lelkész elmondta, hogy a templomépítés igénye még a régi rendszerben jelentkezett, amikor kialakították azt a kis termet, ahol most is folynak az istentiszteletek. 1990-ben kezdték a kérvényezést. Az igényelt, Hunyadi utcai telek átadását folyton halogatták, végül elutasították, ellenben másfél vagy két év múlva odaadták egy magáncégnek, amely egész épületsort épített oda. Végül sikerült venni egy ingatlant a hozzátartozó 5300 négyzetméteres telekkel együtt. Az épület kétszintes, nyolc szobája, két konyhája, két fürdőszobája van. Így végre az egyházközségnek több irodája, szolgálati lakása és két vendégszobája is van. A tulajdonosok 210 ezer dollárt kértek érte, aminek előteremtéséhez a Magyarok Világszövetsége segített. 1994-ben költöztek ide. Megkeresték Makovecz Imre építészt, aki elkészítette a templom tervét, a kolozsvári Müller Csaba mérnök pedig ezeket átdolgozta a román szabványok szerint. Így 1994 végére elkészültek azok a tervek, amelyekkel építési engedélyért folyamodhattak. Az Iliescu-féle kormány területrendezési minisztériuma kétszer utasította vissza a tervet. Az 1996-os kormányváltás után aztán jóváhagyták némi adminisztratív huzavona után. Állami támogatást eddig nem kaptak, úgy tűnik, hogy az idén kapnak 100 millió lejt. Az egyházközségben a nyilvántartott hívek száma 2760, és még mindig apad. Általában az ötven év felettiek mennek el, akik eladják házaikat, és kiköltöznek gyermekeikhez, 90 százalékban Magyarországra. Évente 4-5 család megy el. 1998-ban 16 keresztelés és 42 temetés volt. Valamilyen pozitív változás mutatkozik a házasságkötések terén. A tiszteletes mindig is azt mondta: ez a templom Isten csodáiból épül, nem pénzből. Az 1989-es változás óta épült 35 templom nem jelent igazán maradandó építészeti remeket. Éppen azért keresték meg Makovecz Imrét, hogy legyen Erdélyben egy egészen más vonalú templom. /Szabó Piroska: Templomépítők. Isten csodáiból épülő templom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1999. július 8.

Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Toró Tibor fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese és Nagy András grafikusművész az alábbi, a sajtónak is átadott nyílt levelet juttatott el dr. Hámori Józsefnek, a Magyar Kulturális Örökség miniszterének. Tisztelt Miniszter Úr! Makovecz Imre tiltakozó írásából (Magyar Demokrata) értesültünk arról, hogy megkérdőjeleződött a székely-magyar rovásírás szerepeltetése a magyar kultúrát a középpontba állító, 1999-ben esedékes Frankfurti Könyvvásáron. E hírrel kapcsolatban tiltakozásunkat fejezzük ki. Értékítéletünk szerint, a székely-magyar rovásírás a magyar nemzeti kulturális örökség kincse, amelyhez semmiféle negatív képzet nem társítható. Azok a népek, amelyek saját ősi írásjelekkel rendelkeznek, büszkén ápolják Krisztus születése után 2000 évvel is ezt a szellemi örökséget. Hivatkozhatunk a japán, kínai, bolgár-ciril, vagy akár a héber, arab, örmény írásrendszerre. Éppen ezért nem fogadjuk el a székely-magyar rovásírás semmiféle körülmények között történő háttérbe szorítását, illetve megtagadását. Annál inkább ki kell használni minden adódó alkalmat kultúránk e becses értéke fölmutatására. Rendkívüli alkalom kínálkozik a székely-magyar rovásírás világméretű ismertetésére azon a könyvvásáron, amely Frankfurtban a magyar írásbeliségre hívja fel a nagyvilág figyelmét. Budapest, 1999. július 1. /A nemzeti kulturális örökség védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

1999. szeptember 22.

Szept. 19-én, vasárnap Szatmárnémetiben, a Németi református templomban rendhagyó ünnepség volt: az egykori segédlelkészek tértek vissza első szolgálatuk színhelyére. A Németi templom kertjében épül a Rákóczi Kollégium, tervezője Makovecz Imre. Az elmúlt ötven év alatt 24 segédlelkész kezdte itt szolgálatát. Közülük a legidősebb a 80 éves Bakos István, s a legfiatalabb Luczky Réka, aki alig egy esztendeje végezte a református teológiát. /Sike Lajos: Lelkészek találkozója az első szolgálóhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

1999. szeptember 25.

Técsőn a református egyház új parókiáját Makovecz Imre tervezte. Técső 4000 lelket számláló magyar közössége ünnepre készül, a Hollósy Simon magyar gimnázium kollégiumának átadási ünnepségére. A kollégium a Felső-Tisza vidéke magyar diákjainak biztosítja a bentlakást és a korszerű tanulási lehetőségeket. A vendégek között volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye is. A Svájcban élő Vitéz Técsői Móricz Éva adományozta a kollégium. Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében beszélt, kifejtve, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb feladata, a határon túli magyarok identitásának megőrzése, kultúrájuk támogatása. - Técsőn a Báthory-emlékművet, a fejedelem portréját ábrázoló domborműves emléktáblát Tóth Emőke zsennyei szobrászművész készítette. A templomkert másik emlékműve Hollósy Simon festőművész mellszobra, szintén Tóth Emőke remekműve. - Nemrég jelent meg dr. Szöllősy Tibor könyve A kígyó önmagába mar címmel, amely Magyarországon nagy feltűnést keltett. Az ünnepségsorozat befejezéseként a kollégium udvarán dr. Antall Józsefné és Vitéz Técsői Móricz Éva leleplezte a bronz képmást, amely Antall Józsefet ábrázolja. Alkotója Domokos Béla érdi művész. /Técsői jegyzet. Múlt és jelen Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

2000. június 22.

Jún. 21-én Kolozsváron a budapesti Kós Károly Egyesülés és a kolozsvári Ars Pedagogica Alapítvány szervezésében Organikus építészet címmel nyílt kiállítás, melynek vendége a Kossuth díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Francia Építészeti Akadémia aranyérmes díjazottja Makovecz Imre volt. Balogh Ferenc építész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke az organikus építészet fogalmát taglalta, megvilágította a modern építészet és a környezet közti összhang megteremtését célzó irányzat lényegét. Labancz Zoltán, az 1995-ben alakult Ars Pedagogica Alapítvány képviseletében szólt arról az eszmeiségről, amelyet Kós Károlynak a magyar és az európai kultúrában egyaránt kimagasló személyisége jelent, s amelynek jegyében a jeles építész nevét viselő budapesti egyesülés tevékenykedik. Ezután Makovecz Imre ismertette a legálisan ugyan csak tíz éve, de illegálisan már a hatvanas évek óta működő szervezet tevékenységét, amelynek maga is alapító tagja. Az egyesülés három alapítványt hozott létre. Az egyik szabadiskolát működtet, amelyben az önkormányzatok számára képeznek ki információelmélettel, informatikával, településtörténettel foglalkozó szakembereket. A másik alapítvány jelenteti meg az Országépítő című környezetvédelmi és építészeti folyóiratot, míg a harmadik vándoriskolát működtet, amely évente pályázatot ír ki főiskolát végzett építészek és végzett építészmérnökök számára. Hatvan- nyolcvan jelentkezőből ötöt-hatot vesznek fel, akik három éven keresztül dolgoznak fél-fél évet a Kós Károly Egyesülés különböző cégeinél, majd egy mestermunka elkészítése után megkaphatják a legmagasabb fokozatnak számító vezető építészi besorolást. Makovecz szerint az a technikai, civilizációs fejlődés, ami most van, zsákutca. A Kós Károly Egyesülés a fenntartható környezetért száll síkra egy olyan korban, amelyben megbomlanak az értékrendek, a hagyományos struktúrák átlényegülnek, a fenséges terek, mint a velencei Szent Márk tér is, a "konzumidiotizmus", a műveletlen turistaáradat révén karikatúrájába csap át. A konzumtársadalom felfalja mindazt, amin nyugszik a Kárpátmedence, Erdély, Európa: a kultúrát. Ennek a negatív áramlatnak kell ellenállni valamilyen módon. A megnyitón Makovecz Imre munkásságát diavetítésen mutatták be. Makovecz Imre példaképének tekinti Kós Károlyt. A díszítőelemekkel olykor nagyon is pazarlón bánó építészeti fantáziaremekek láttán jogosan merült fel a kérdés: hol is a hasonlóság? Hiszen az erdélyi népi építészet hagyományaiból táplálkozó, az egyszerű, puritán szépségre alapozó kóskárolyi hagyomány, majdhogynem ellentéte a filmen bemutatottaknak. A válasz nem késett: Kós nem stílust jelentett, hanem annál jóval többet, eszmeiséget. /Németh Júlia: Organikus építészet. Makovecz Imre ismét Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2000. július 12.

1989 után megindultak az egyházi építkezések. Temesváron regáti mintára szabott ortodox templomocskákat is építettek, melyek nem válnak Temesvár díszére. Főleg a nyugati támogatást élvező egyházak és szekták törtek előre, épül Temesváron az Új Ezredév református templom, melyet Makovecz Imre világhírű építész olyannak tervezett, hogy a temesvári magyarság kulturális központjául is szolgáljon. Most a baptista felekezet kapott építési engedélyt. Ez lesz a baptisták tizedik temploma Temesváron. Az épületegyüttes a templomon kívül otthont ad egy baptista líceumnak, lesz még benne tornaterem, úszómedence, közkönyvtár és óvoda. /Jóváhagyták a tizedik baptista templom építési tervét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

2000. szeptember 5.

A magyar természettudományos muzeológusok augusztusban tartott XVIII. országos találkozójának fő témája: ,,Természettudományi múzeumok a Kárpát-medencében". A szakmai összejövetelen meghívottként külhoni munkatársak is részt vehettek. Romániából a gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, nagyenyedi, nagyváradi, nagybányai, nagyszebeni, valamint a temesvári természettudományi múzeumok és részlegek képviseltették magukat. A megjelentek tájékozódhattak a szomszédos országok múzeumi törekvéseiről. A piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajlott a szakmegbeszélések zöme is. Az egyetem épületei Makovecz Imre építész tehetségét dicsérik. A találkozót közös szándéknyilatkozat aláírásával zárták, amelyben mindannyian a testvéri együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás zálogát látják. Sok érdekes javaslat is elhangzott. A temesváriak javasolták például: érdemes lenne felújítani a magyar orvosok és természetvizsgálók múlt századi vándorgyűléseinek hagyományát. Szükséges lenne egy alapdokumentáció elkészítése a természettudományi múzeumokban őrzött közgyűjteményekről s a nevezetesebb magángyűjteményekről. Ez a könyv a múzeumok kialakulásáról, a gyűjtemények sorsáról, a hozzájuk kapcsolódó személyiségekről, a fejlődés vagy a hanyatlás ismérveiről, a mai szakembergárdáról stb. szólna. /Dr. M. Kiss András: Természettudományi Múzeumok a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2000. november 2.

Temesváron a reformáció ünnepe idén egybeesett a templomépítő és gyülekezeterősítő Szabolcska Mihály halálának 70. évfordulójával. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke e jeles napon Temesváron hirdetett igét. Az ünnepség a temesvári reformátusok Makovecz Imre tervezte Új Ezredév Központjának építőtelepén kezdődött a Millenniumi zászló bemutatásával, melyet a magyar kormány adományozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Tőkés László püspök a felszalagozott zászlóra utalva közölte, hogy a zászlót a nagyváradi varadinumi ünnepségek alkalmából vette át (májusban), és azóta több gyülekezetben is bemutatták. Hogy hány helyre jutott el eddig, a rúdjára kötött szalagok mutatják, mert tisztelete jeléül minden gyülekezet eggyel gyarapította a számukat. Bányai László esperes meleg szavakkal ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Szekernyés János Temesvár reformátussága című kötetét. Tőkés László a temesvári templomépítést a babilóniai fogságból szabadultakéhoz hasonlította, akik, amint szabaddá váltak, hozzákezdtek Jeruzsálem falainak újjáépítéséhez. Tőkés László a szeretet hirdetőjének, a szeretet költőjének nevezte Szabolcska Mihályt. A pap-költő előd munkásságát Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze és Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus közösség papja méltatta. Szekernyés János helytörténész előadását tartott Szabolcska Mihályról, a papról, a költőről, Temesvár kimagasló közéleti személyiségéről. Szabolcska hetven évvel ezelőtt nyugdíjasként, Budapestről Temesvárra jött igét hirdetni, és okt. 31-én itt érte a halál. /Sipos János : Tőkés László igét hirdetett a temesvári Új Ezredév Központ építőtelepén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2001. február 16.

Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2001. március 1.

Csíkszeredában Darvas-Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt templom plébánosa, hívei támogatásával új templomot kíván építtetni a régi mellé, a deszkatemplom helyére. Az új, millenniumi templom terveit Makovecz Imre műépítész készítette, a kivitelezési munkálatok az idén aug. 1-jén kezdődnek. /Sarány István: Makovecz Imre tervei alapján. Új katolikus templom épül Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2001. július 5.

Első alkalommal nyújt anyagi támogatást a román művelődési kormányzat egy római katolikus templom építéséhez - jelentette be júl. 4-én Csíkszeredában Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter: jelentős összeggel támogatják majd a Csíkszeredában építendő új templomot, melynek terveit Makovecz Imre készítette el. A miniszter leszögezte: tárcája továbbra is komoly összegeket juttat a Hargita és Kovászna megyét átfogó ortodox püspökségnek, a közelmúltban 5,5 milliárd lejt kaptak a minisztériumtól ingatlan vásárlására. Theodorescu Csíkszeredában anyagi támogatást ígért a helyi művelődési intézményeknek, a kulturális kezdeményezéseknek és biztosította a megye vezetőit arról, hogy a művelődési tárca a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával korábban kötött megállapodást tiszteletben tartva folytatja több műemlék helyreállításának finanszírozását, köztük a gyergyószárhegyi reneszánsz kastély restaurálását. - A miniszter egyetért az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, de ellenzi az ingatlanokban működő intézmények jellegének megváltoztatását. /Állami támogatás katolikus templom építéséhez. Ígérget a miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2001. augusztus 26.

Csíkszeredán aug. 4-én szentmise keretében helyezték el az új millenniumi templom alapkövét. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az új templommal, amit Makovecz Imre budapesti és Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezett, a 12 000 lelket számláló Szent Kereszt plébánia híveinek biztos otthona lesz. /Csúcs Mária: Új millenniumi templom Csíkszeredának. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./

2001. november 7.

Újvidéken ismét meggyalázták az 1944-45-ös megtorlások és razziák ártatlan magyar áldozatainak az emlékét. Újvidék Futaki úti temetőjében 1990 óta a vajdasági magyarság minden esztendőben elhelyez kereszteket az 1944-45-ös megtorlások áldozatainak az emlékére. Eddig minden évben ismeretlen tettesek eltüntették az emlékezés jelképeit. Az idén, halottak napján, november 2-án helyezték el a kereszteket az áldozatok parcellájában, valamint - egyelőre hatósági engedély nélkül - elhelyezték a Makovecz Imre által tervezett emlékmű alapkövét is. Hétfőre virradóra a nyolc kereszt közül négyet kidöntöttek, és egyet eltörtek. Matuska Márton - aki a vajdasági megtorlásokat kutató újságíró - az újvidéki Magyar Szóban közleményt tett közzé a kegyeletsértő cselekedetről. Az írás szerint a vajdasági Magyar Műemlékvédelmi és Hagyományápoló Egyesület rendszeresen tájékoztatni fogja az újvidéki lap olvasóit a keresztek további sorsáról. A legkegyetlenebb mészárlás színhelyén, a vajdasági Csurogon 1944 őszén több ezer magyart végeztek ki. Kivégzésük helyén mindmáig szeméttelep van. A csurogiak minden évben fakeresztet, koszorúkat és virágokat helyeznek el a szeméttelep dögtemetőjénél, de eddig általában már a megemlékezést követő napon semmi nyoma sem maradt annak, hogy az áldozatok hozzátartozói ott jártak. /Kidöntött keresztek Újvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2001. december 3.

A magyar szellemi élet és kultúra újabb hat kiválósága vehette át a magyar miniszterelnök által adományozott Corvin-láncot dec. 1-jén az Országházban Orbán Viktor kormányfőtől. Az újrahonosított magas állami kitüntetésben Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült. A magyar kormányfő méltató beszédében kiemelte, hogy ezt a különleges kitüntetést a nemzet szellemi életéért, kultúrájáért legtöbbet tevő személyek kapják meg, akiknek életműve követendő példára ösztönöz, az egész nemzetet tiszteletre készteti. A korábbi hat kitüntetettel együtt válik teljessé a tizenkét főnyi Corvin-lánc testület. A miniszterelnök első ízben augusztus 24-én Budapesten adta át a Corvin-láncot Balogh János Kossuth-díjas zoológusnak, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankárnak, Lukács János (John Lukacs) történésznek, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek és Szabó Magda Kossuth-díjas írónak. A hatodik kitüntetett Teller Ede atomfizikus meggyengült egészsége miatt egyesült államokbeli otthonában vette át a Corvin-láncot. A Corvin-lánc Testület évente egyszer ülésezik. Felkérésre véleményt nyilváníthat majd a magyar tudományt, irodalmat és művészetet érintő, valamint a nemzet sorsát befolyásoló kérdésekkel kapcsolatban. Minden tagja háromévente egyszer, három évig terjedő időtartamra saját ösztöndíjast jelölhet ki, aki havi nettó félmillió forintban részesül alkotó tevékenységének támogatásaként. - A Corvin-lánc Testület Nemeskürty István irodalomtörténészt választotta elnökévé, elnökhelyettes pedig Makovecz Imre építész és Lukács János történész lett. /Corvin-láncok átadása Budapesten Kallós Zoltán néprajzkutató is a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 16.

Csíkszereda Árpád-kori település, de az ősi múlt ellenére a város központjában szinte csak modern épületek találhatók, ami a Ceausescu-rendszer eredménye. Üdítő kivétel a XVIII. században épült Szent Kereszt-templom, amely már régóta kicsinyek bizonyult. Az épület mögött több mint két évtizede áll az ideiglenes jelleggel épített ún. deszkatemplom. Ennek helyére Makovecz Imre és Bogos Ernő új templomot tervezett, ez lesz a Magyarok Nagyasszonya és a Magyar Szentek temploma. Az új templom jurta-alakú lesz, a fény az üvegkupolán át vetődik az oltárra, s onnan megvilágítja a teljes belső teret. Az alagsorban lesz három tanterem, konyha és több közös helyiség. Csíkszereda főutcájának másik végén épül a másik modern templom, a Szent Ágoston-templom. Az intenzív építkezést 1996-ban kezdték el. A templom csupasz falai között 2001 húsvétján mutatták be az első szentmisét. /Csíkszereda épülő templomai. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./

2002. február 15.

Farkas Árpád erdélyi magyar költő és Ernesto Rodrigues portugál költő-műfordító kapta az idén a Balassi Bálint-emlékkardot, az irodalmi díjat febr. 14-én adták át budapesten, a Gellért Szállóban. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpádnak Ladocsi Gáspár katolikus püspök, Ernesto Rodriquesnek pedig Makovecz Imre építész nyújtotta át az 1997 óta - hagyományosan Bálint napján - adományozott kitüntetést. A reneszánsz művész nevét viselő társaság bírálóbizottsága - melynek Makovecz Imre az elnöke - annak a költőnek adományozza a középkori szablya korhű másolatát, Fazekas József bonyhádi kovácsmester munkáját, akinek líráját méltónak tartja Balassi életművéhez. /Balassi Bálint-emlékkard Farkas Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

2002. május 21.

Máj. 20-án pünkösdi igehirdetésében Tőkés László püspök Temesváron, az Új Ezredév Református Központ épülő falai között a templomépítés fontosságát hangsúlyozta. A templom Makovecz Imre tervei szerint épül. A műsort az Új Ezredév kórus nyitotta meg. "Aki templomot épít, jövőt épít" – hangoztatta többször is Tőkés László püspök. Az épületegyüttes vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, a bánsági szórványmagyarság kulturális központja lesz. Hároméves a KÚT – avagy az egyházi sajtó szerepe a szórványban témájú kerekasztal-beszélgetésen Gazdáné Mátyus Melinda ismertette a Kút című gyülekezeti lapot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: szükség van a szórványban egyházi gyülekezeti kiadványra, mert esetenként az egyházi füzetecske az egyedüli, amely anyanyelvén szólítja meg az elszigetelten élő családokat. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár fogalmazta meg vitaindítónak szánt expozéját. Szakmai csoportokhoz, civil szerveződésekhez, eszmei csoportosulásokhoz stb. szóló hírlevelek valóságos reneszánszukat élik – az előadó pillanatnyilag nyolc hazai és nemzetközi kiadású hírlevelet kap. /Sipos János: Aki templomot épít, jövőt épít. Az Új Ezredév gyülekezet bízik az erejében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2002. május 24.

Csíkszeredában a Makovecz Imre és Bogos Ernő által tervezett római katolikus templom épül. A templom egyik súlypontos része az üvegkupola, mely körül az oltárra néző angyalok állnak. Meghívásos pályázatot írtak ki az üvegkupola körüli arkangyalok mintázására. Hat szobrász kapott felkérést a pályázaton való részvételre, az ő munkáikat kiállították. A pályázat győztese Nagy Ödön szobrász lett, ő kapott megbízást a csíkszeredai millenniumi templom arkangyalainak elkészítésére. /Szatmári László: A millenniumi templom arkangyalai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2002. október 21.

Okt. 20-án ünnepi istentisztelettel emlékeztek a temesvári református templom avatásának százéves évfordulójára. Ünnepi köszöntőt mondott Bányai Ferenc, a temesvár-belvárosi református gyülekezet lelkipásztora. Tőkés László püspök felidézte a száz év előtti történéseket. Tanulságul Szabolcska Mihályra, a templomépítő nagy elődre emlékezett. Tőkés László püspök szeretetet kért a hívektől az egyház számára, majd elismeréssel méltatta az összefogást. Mint mondta, a Makovecz Imre tervezte Új Ezredév művelődési központ és templom falaiba láthatatlanul beleépül Szabolcska Mihály örökül hagyott szolgáló szeretete. A szolgáló szeretet nyilvánult meg 1989 decemberében is, bizonyságául annak, hogy a temesvári belvárosi református gyülekezet a legmostohább körülmények között is képes megvédeni templomát, lelkipásztorát, hitét, emberi tartását. Szekernyés János helytörténész ismertette a temesvári reformátusság létének s a templom építésének fontosabb állomásait. /Sipos János: Ünnepi istentisztelet a temesvári református templom avatásának százéves évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

2002. november 5.

Cseresznyés Pált, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakját tíz év börtönre ítélték, amiből hatot le is töltött. Magyarországon járt, mert két könyve fog hamarosan megjelenni, ehhez keres támogatókat. Makovecz Imre már elvállalta az egyik könyv költségeinek fedezését. Azt a gyűlöletet, amit a magyarsággal szemben érzett a románság, mind rajta verték le a börtönben. Kiverték a fogait, égő cigarettákat nyomtak el rajta. Öt perc nyugtot nem hagytak neki. Éjszaka alvás közben rávizeltek, égő újságot dobtak rá, csípőspaprika-torzsát gyúrtak be a szemébe, másfél órára elveszítette a látását. Ez idő alatt rugdosták és ütötték. Cseresznyés Pál úgy érzi, hogy az RMDSZ lemondott róla. A fogsága alatt a címére külföldről jött támogatások szőrén-szálán eltűntek. /Fábián Tibor: A vén zászlótartó. Beszélgetés Cseresznyés Pállal, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./

2002. november 11.

A tervei alapján zajló építkezéseket megtekinteni jött Erdélybe Makovecz Imre magyarországi műépítész. Körútját Kolozsváron kezdte, majd Csíkszeredát és Vargyast érintve érkezett nov. 10-én Sepsiszentgyörgyre, ahol az új református temető ravatalozóházát tekintette meg. Kolozsváron nemcsak egy templomot akartak építeni, hanem szálláshelyet és kongresszusok, összejövetelek szervezésére alkalmas termeket is. Vargyason a fából készült rozoga imaház helyett akartak a helyiek újat építeni, ezért ledöntötték az épületet, megterveztették a templomot, az alapok kiásásakor kiderült, egy XI-XII. századi templom alapjait fedezték fel. A föld alól faragott kőkeretek, oszlopnyalábok alapjai, ablakkeretek kerültek elő, egy kőből faragott tárgy oldalán rovásírással Szent Mihály neve szerepel. /Farkas Réka: Makovecz Imre erdélyi körúton. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-95




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998