udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Wörner, Manfred

1990. október 21.

Luxemburgban okt. 21-én Petre Roman miniszterelnök írta alá az EGK és Románia közötti együttműködési egyezményt, majd a román kormányfő Párizsba ment, ahol Francois Mitterand elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Petre Roman találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /MTI/

1991. február 13.

Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1991. július 4.

Manfred Wörner NATO-főtitkár jún. 3-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Találkozott Iliescu elnökkel, Petre Roman miniszterelnökkel, júl. 4-én részt vett a parlament két háza együttes ülésén, találkozott pártok vezetőivel, elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1991. augusztus 21.

Adrian Nastase külügyminiszter aug. 21-én Párizsba, majd Brüsszelbe látogatott. Párizsban Rolan Dumas külügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Mitterrand államelnök, akinek Nastase átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét. Brüsszelben Nastase találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, az Európa Parlament székházában megbeszélést folytatott Hans van der Broek holland külügyminiszterrel, az EGK soros elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1991. október 12.

Iliescu elnök üzenetet intézett Manfred Wörner NATO-főtitkárhoz, közölve, hogy Románia közeledni kíván az Észak-atlanti Szövetséghez. /Rompres, Reuter, MTI/

1991. október 30.

Petre Roman okt. 29-én Brüsszelben felkereste Manfred Wörner NATO-főtitkárt. A kiadott NATO-közlemény szerint a főtitkár kifejezte reményét, hogy Románia tovább halad a reformok útján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1991. november 26.

Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására nov. 25-26-án Nicolae Spiroiu védelmi miniszter vezetésével román katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1992. február 22.

Manfred Wörner, a NATO főtitkára hét hónapon belül másodszor járt Bukarestben, találkozott Petre Roman volt kormányfővel, Stolojan miniszterelnökkel, Iliescu elnökkel, a román külügyminiszterrel és védelmi miniszterrel, részt vett a bukaresti Euro-atlanti Központ ünnepélyes megnyitásán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

1993. április 1.

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásáról hazatérve Spiroiu védelmi miniszter kijelentette, hogy 1994-től Románia részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. Spiroiu tárgyalt Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1993. szeptember 16.

Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO "kétféle sebességet" alkalmaz a volt szocialista országok felzárkózásában. Nemrégiben Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot említette, amikor a NATO kelet-európai politikájáról volt szó. A térség többi országát "más államok" névvel illették. Annak ellenére, hogy Niculae Spiroiu védelmi miniszter bejelentette, Románia csatakozni akar a NATO-hoz. Alain Lamassure, a francia kormány európai kapcsolatokkal foglalkozó miniszter leszögezte, kormánya nem helyeselné Románia NATO-tagságát. /B. T., Bukarest: Bukarest is a NATO-ba készül. = Magyar Hírlap, dec. 16./

1993. szeptember 21.

Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 21-én Brüsszelbe érkezett, ahol találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral. Melescanu kifejtette: Románia is tagja akar lenni a NATO-nak, egyben átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét, aki szintén Románia együttműködési szándékát erősítette meg. Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele az, hogy valamennyi kelet-európai állam igyekezzen javítani kapcsolatait szomszédaival. /Bogdán Tibor: Románia egyenlő elbánásra számít. = Magyar Hírlap, szept. 22./

1993. november 8.

A román ellenzék is kívánja az ország felzárkózását az észak-atlanti struktúrákhoz, hangsúlyozat Brüsszelben Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke Manfred Wörner NATO-főtitkár előtt. /A román ellenzék és a NATO. = Magyar Hírlap, nov. 8./

1994. augusztus 19.

Aug. 19-én Brüsszelben hét külügyminiszterrel folytatott rövid megbeszélést Kovács László külügyminiszter, aki Manfred Wörnernek, a NATO aug. 13-án elhunyt főtitkárának búcsúszertartására érkezett a belga fővárosba. Melescanu külügyminiszterrel az egyeztetett látogatások programját tekintették át. Melescanu tájékoztatást adott arról, hogy a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt két politikusa helyet kapott a kormányban, akiket technokratáknak nevezett. Kovács László kifejtette: a következő hetek, hónapok fogják megmutatni, hogy a kormányváltozás a román politika nacionalista irányba fordulását jelzi, vagy pedig kezdete lehet egy pozitív folyamatnak, amennyiben ez a párt kormányra kerülve elfogadja a hozzá képest mérsékelt politikát, például a kisebbségi ügyekben is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25., Magyar Hírlap, aug. 22./

1996. június 26.

A Román Akadémia égisze alatt működő, etnikai kérdéseket tanulmányozó központ, a Manfred Wörner Alapítvány, a csíkszeredai hegyivadász alakulat a múlt héten elindította Csíkszeredában az Open Windows /Nyitott Ablakok/ elnevezésű kutató és gyakorlati programját. Carmen Dumitru Seuleanu, az említett akadémiai központ vezetője elmondta, hogy elsődleges céljuk a helyi közösségeken belüli kommunikáció elősegítése. A katonaság részt vesz a programban, mert a hadsereg "az interkulturális kapcsolatok színtere is". Gheorghe Tinca hadügyminiszter ismételten az együttélés földjének nevezte Erdélyt, úgy vélte, hogy hosszú távon szükséges a román hadsereg civil ellenőrzésére, ugyancsak hosszú távon szerződéses katonai szolgálat bevezetéséről beszélt. Nicolae Cajal akadémikus, a romániai zsidó közösségek szövetségének elnöke szerint Romániában nincs antiszemitizmus, de léteznek antiszemiták és antiszemita nézetek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998