udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Alinei, Mario

2005. augusztus 30.

Szeptember 7-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tart előadást Mario Alinei világhírű nyelvészprofesszor Az uráli, indo-európai és altáji kontinuitás-elmélettől az etruszk–magyar nyelvrokonság tételéig címen. Mario Alinei nemzetközi tekintélyű nyelvész, az utrechti egyetem emeritus professzora, számos nemzetközi nyelvésztársaság tagja, jövőben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Számos alapműnek számító könyv szerzője, emellett több mint harminc nyelvi lexikon és szótár kidolgozásában vett részt. Publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Nagy érdeklődést és számos reakciót kiváltó munkája az Orgini delle lingue d’Europa. La teoria della continuita. Continuita dal Mesolitico all’eta del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche (Európa nyelveinek eredete, a kontinuitás-elmélet. A fő etnolingvisztikai területek kontinuitása a mezolitikumtól a vaskorszakig) eredeti módon magyarázza az európai nyelvek eredetét. A közelmúltban írt Ősi kapocs című könyve kifejti: az etruszkok (a latinok és a szabinok mellett Itália őslakosainak egyik fő csoportja) nyelve feltűnően hasonlít a magyarra, ezért egyfajta archaikus magyarnak tekinthető. Ha ez igaz, akkor a magyarok már jóval a honfoglalás általánosan ismert dátuma előtt jelen voltak Európában, mi több, az etruszkok ősei is innen, a Kárpát-medence térségéből származnak. Az elmélet nagy érdeklődést és még nagyobb vitát váltott ki a szakmai körökben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Előadás az etruszk–magyar nyelvrokonságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2005. szeptember 8.

Szeptember 7-én előadást tartott Kolozsváron Mario Alinei nyelvészprofesszor, több nemzetközi szakmai testület tagja. Az előadásban a híres tudós összekötött két nagy elméletét: a sok szakmai vitát kiváltott indoeurópai-uráli-altáji kontinuitást, illetve az Ősi kapocs című kötetében kifejtett magyar–etruszk nyelvrokonságot. A professzor elmondta: régészetileg bizonyított dolog, hogy az etruszk nép őse, az úgynevezett villanovai kultúra, és annak előde a Kárpát-medencéből származik, és alapvetően a török-magyar, tehát uráli-altáji kultúra része. Mario Alinei cáfolja azt a feltevést, hogy az Itáliát megszálló indoeurópaiak betelepültek, az etruszkok pedig őslakosok voltak. Szerinte az etruszkok ősei Kárpát-medencei türk–magyar népek, akik főként tengeri úton érkeztek Itáliába. A magyar nyelvben előforduló, hadvezetéssel és lovaglással-lótenyésztéssel kapcsolatos szavak szinte kivétel nélkül a török nyelvekből származnak, ezért az alapvetően uráli népcsoporthoz tartozó magyarok és a török-altáji-kurgan nép valamilyen szövetségben állt egymással. Mario Alinei úgy véli: az Árpád-kori és az azutáni krónikák a magyarokat mint harcos, katonai szerveződésű népet mutatják be, amely a történelem folyamán nagyon hamar, mondhatni természetellenes gyorsasággal átalakul földműves közösséggé. A látszólagos ellentmondás a professzor szerint csakis azzal magyarázható, hogy az Árpád-kort megelőzően már éltek itt békés, földművelő magyarok. Mario Alinei szerint a magyarok közvetlenül a török hatás átvétele után elárasztották Délkelet-Európát. Az etruszk nyelv szerkezete (agglutináló, szótőhöz kapcsolódó képzőkkel, végződésekkel, toldalékokkal, illeszkedő magánhangzókkal, zöngétlen mássalhangzókkal, első szótagra eső hangsúllyal, nyílt szótagszerkezettel) egyértelmű rokonságot mutat az uráli nyelvekkel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Etruszkok a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2006. április 5.

A magyarok őstörténetének, majd a honfoglalásnak, a finnugor rokonságnak az elmélete régóta elfogadott, miközben időnként újabb teóriák jelennek meg, akár magyar, akár külföldi szerzők tollából. Ilyen volt a sumér rokonságot bizonyítani próbáló elmélet, majd a Marco Alinei által kifejtett etruszk-kapcsolat. Az Amszterdamból érkezett dr. Marácz László nyelvész hasonló témáról tartotta nemrég előadását Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. A nyelvészeti problémákat, a tökéletes nyelv megalkotásának egykori nagy divatját Bolyai János nevével kapcsolta össze. A magyar, amellett, hogy ragozó, ősi nyelv, úgymond gyöknyelv is. Legkisebb része a gyök, a megjelent szótár pedig ezen gyökrendszer alapelemeit tartalmazta. Az 1839-ben írott gyökszótár kitüntetésben részesült, szerzője marosvásárhelyi gyógyszerész, Engel József, Bolyai János háziorvosa volt. Marácz László emlékeztetett, a mai magyar tudományos élet a magyart mint finnugor nyelvet kezeli. A finnél azonban az elemek két szótagúak, a magyarnál egy szótagú – teljesen félresiklott a magyar eredetkutatás, hamis szótári alapokkal dolgoznak. Az egykori gyökszótár 2000 gyököt sorol fel, és ezek mind egy szótagúak. Ebből a kétezer elemből fel lehet építeni az egész magyar szótárat: a magyar nyelv óriási teremtő erő. A nyugati nyelvekben ez másképp működik, ott minden tárgyat külön szó jelöl. Mindezt azonban magyar egyetemeken ma „nem illik” tanítani. Bolyai János, a matematikus a gyökszerkezet alapján kívánta megalkotni a magyar nyelv alapján a tökéletes, univerzális nyelvet. Miután 1833 után visszavonult domáldi birtokára, akkor kezdett nyelvészeti kérdésekkel foglalkozni – a magyar leegyszerűsítésével próbálta megalkotni a tökéletes nyelvet: noha hagyatékában az általa teremtett új nyelvnek terjedelmes szótárai találhatóak, eddig csak egyre, egy 1843-as keltezésűre sikerült rábukkanni. Bolyai munkája megmaradt kéziratban a Teleki Tékában. /Nagy Botond: „A magyart egyetlen létező nyelvből sem lehet levezetni”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998