udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Marián Antal

1992. augusztus 6.

A 900 éves Nagyvárad idei Varadinum ünnepségeiből nem hiányoztak az alkalomhoz kapcsolódó könyvek sem. A Szent Lászlóról szóló irodalomból ad válogatást az egyik könyv: Sanctus Ladislaus rex - Kalendarium Varadinum 1192-1992 /Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992/, a másik a régi templomokat idézi fel Marián Antal kiváló fotóival, megjelenését a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány támogatta, a ságvári nyomdából került ki: Magyar egyházak és gyülekezetek Nagyváradon /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, szerkesztették: Veres Kovács Attila és Szilágyi Aladár/. Robotos Imre munkájának címe A Vér városa: Nagyvárad /Művelődéstörténeti tükör, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1992/. Szinte emberfeletti munkát végzett Bálint István János, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, aki korábbi munkájához /Kincses Kolozsvár/ hasonlóan szemelvények tükrében mutatta be Szent László városát, Nagyváradot. Egyedül a felsorakoztatott forrásmunkák száma meghaladja az ezret! Az értékes kiadvány címe: Boldog Várad /Szerkesztette: Bálint István János, Héttorony Kiadó, Budapest, 1992/. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./

1995. június 8.

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa idején Új Kongresszus, Új Ezred címmel politikai vicclapot adtak ki a kongresszusi sajtóiroda munkatársai /Gál Mária, Kiss Attila, Marián Antal, Szatmári Tibor/, rajtuk kívül Magyari Nándor, és Tokay György is munkatársa volt ennek az alkalmi lapnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1995. december 27.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Marián Antal. Az 1995. év tevékenységét címszavakban összefoglalta az érsek: papképzés, hittanárképzés, iskolai- és felnőtt hitoktatás, liturgiai tevékenység, szentség-kiszolgáltatás, templomfelszentelések, beteggondozás, börtönpasztoráció, caritas-tevékenység, stb. Évtizedek óta segítik papokkal a temesvári egyházmegyét. 1994 óta Kárpátalján is szolgál egy erdélyi pap. - A kassai szentté avatással Erdély megkapta első szentjét, az alvinci születésű Pongrácz Szent István jezsuita vértanú személyében. Egyben ő az első nem Árpád-házi magyar szent is. - A bukaresti Apostoli Nunciatúra a római pápát képviseli, védi a kisebbségek jogait is. - Az érsek természetesnek tartja, hogy az erdélyi egyházak együtt tárgyalják meg közös ügyeiket. -Az erdélyi római katolikus provincia felállítását 1990-ben kérte a négy erdélyi történelmi magyar egyházmegye főpásztora. A Szentatya a kérés első részét 1991-ben teljesítette, Gyulafehérvárt kivette Bukarest fennhatósága alól, a második lépés, hogy az erdélyi magyar püspökségek egy tartományt alkossanak, várat magára. - "Először katolikus hívő vagyok, másodszor a magyar nép fia, harmadszor román állampolgár. A hívők érdekeiért folytatott küzdelemben ez az értéksorrend vezet" - vallja Jakubinyi érsek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./

1996. december 4.

Nov. 23-án tartották a Bihar megyei Árpád faluban a millecentenáriumi ünnepséget, melyen részt vett Lezsák Sándor, az MDF elnöke is. Lezsák Sándor a vele készült interjúban elmondta, hogy kerékpáron érkezett ide. Aug. elsejétől 1100 kilométeres millecentenáriumi kerékpártúrán járta az országot és a magyarlakat vidékeket. Megfordult a Bodrogközben, a Bereg vidékén, Zalában, Bácskában. Zuhogó esőben, hideg időben érkezett ide, Árpádra. Az MSZP-SZDSZ-koalíció azzal kezdte a millecentenáriumi ünneplést, hogy lemondta a világkiállítást, lélektelen, hivatalos ceremóniákat szervezett. Ugyanakkor a nemzet méltóképpen ünnepelt, kis közösségek, egyesületek, alapítványok mozgósító erejű ünnepségeket szerveztek szerte a Kárpát-medencében. Ezek közé tartozik a mostani, árpádi emlékezés is. - Lezsák Sándor levélben köszöntötte Emil Constantinescut elnökké választása alkalmából, gratulált neki, hogy képes volt megállítani a kommunista restaurációs kísérletet. Másrészt telefonon beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökéve, akinek higgadt, felelősségteljes politikai munkájáért gratulált. Antall József 1990-ben nagyon pontosan meghatározta a magyar külpolitika hozzáállását az RMDSZ politikájával kapcsolatban: a romániai magyarság felelős vezetőinek bevonása nélkül a két ország között semmiféle olyan megállapodás nem jöhet létre, amelynek nem részese és elfogadója az itteni magyarság hivatalos érdekképviselete. "Ilyen szempontból akkor kezdődött a változás, amikor az MSZP és az SZDSZ kormányra került, hiszen az itt élő magyarság feje felett kezdett politizálni." - A nyári magyar-magyar csúcstalálkozó mutatta meg, hogy "képesek vagyunk a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit is érvényesítő politikai együttmunkálkodásra." - Ezekben a napokban Lakitelken nemzetközi tanácskozást szerveztek /Duna Dialóg '96/ az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő EDU /Európai Demokratikus Unió/ segítségével. Tizenkét ország politikusai, polgármesterei lesznek jelen, magyarországi, román, romániai magyar, szlovák, felvidéki magyar, ukrán, kárpátaljai magyar, délvidéki magyart. szerb és horvát résztvevők mellett nyugati vendégek is érkeznek. Az önkormányzatiság a témakör. A magyar önkormányzatiság alapelvei többszáz esztendősek, ezeket nem nyugati mintáktól vettük át. Az erdélyi önkormányzatok, például a székely falvak önkormányzatai óriási hagyománnyal rendelkeznek. Ez a Duna Dialóg '96 egy konferenciasorozat első része. Az MDF-nek az a célja, hogy a Kárpát-medencében kialakítsa a maga keresztény-konzervatív politikai erőterét, kapcsolatrendszerét. /Marián Antal: Párbeszédet mindenkor, a legnehezebb időben is. Beszélgetés Lezsák Sándorral, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998