udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cozma, Marian

2009. február 10.

Az MKB Veszprém kézilabdacsapatának az idegenlégiósaira éppen akkor támadt rá egy romákból álló agresszív csoport, megölték Marian Cozmát, amikor Magyarországon a miskolci rendőrkapitány kijelentése nyomán fellángolt a vita arról, hogy létezik-e cigány bűnözés, hogy meg szabad-e jelölni egy-egy bűneset bemutatásánál az elkövetők etnikai hovatartozását. Amíg a magyar hírközlő szervek kórusban marasztalták el a cigányozó rendőrkapitányt, és attól is ódzkodtak, hogy elmondják, Marian Cozmát roma bűnözők késelték meg, Romániában különös hangsúlyt kaptak az ügy etnikai vonatkozásai. Az egyik piacvezető sportlap, a Prosport egyenesen azt adta tudósítása szalagcímének, hogy „gyilkolt a cigány maffia”. A korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvő újságíró nehezen talál kapaszkodókat. Mindkét gyakorlattal szemben vannak kifogásai. /Gazda Árpád: A közölhetőség próbája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2009. február 10.

Magyarországon a média, a politikusok és a rendőri vezetők nagyon óvatosak, talán túlzottan is azok, a tragikus veszprémi gyilkosság után – melynek során szíven szúrták Marian Cozma román kézilabdázót, s két csapattársát életveszélyesen megsebesítették – még utalni is féltek arra, hogy az elkövetők cigányok lehetnek. Nem így a szerb és a román sajtó, ahol elszabadultak az indulatok, annyira, hogy a veséjét a késelés után sajnálatosan elveszítő, szerb származású kézilabdakapus édesapja komoran jelentette be, nem bízik a magyar rendőrségben, képtelenek felszámolni a cigány bűnözést, ő viszont bosszút áll fia barátjának halála, a fia és egy horvát társa halálos sebesülése miatt, szabadcsapatot toboroz, és eljönnek Magyarországra igazságot tenni. Múlt héten A szólás szabadsága című magyar hírműsorban Spiró György, az ismert dráma- és regényíró állította, hogy Magyarországon polgárháborús helyzet van a roma bűnözésnek a nyomor és a gazdasági válság miatti erőteljes eszkalálódása miatt, s bármikor összecsapások törhetnek ki. Odajutnak-e a különféle kormányok romák felzárkóztatását célzó pénzei, ahova kell, hiszen több roma önkormányzati vezető ellen folyik jelenleg eljárás a pénzek nem megfelelő elköltése miatt. Eljárás folyik Kolompár Orbán roma vezető ellen is anyagi visszaélések alapos gyanúja miatt. /Bogdán László: Az előítéletek taposóaknái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2009. február 11.

Több magyarországi és romániai helyszínen is elidőzött február 10-én az a gyászmenet, amely Marian Cozma koporsóját kísérte el Veszprémből Bukarestbe. Az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott február 8-án meggyilkolt játékosának koporsóját autóval szállították a román fővárosba. Ezt megelőzően post mortem a Veszprém város tiszteletbeli polgára címet adományozták a 26 évesen meggyilkolt kézilabdázónak – a kitüntetést édesapja, Petre Cozma vette át a dunántúli város polgármesterétől. Klubcsapata mezszámának visszavonásával tiszteleg Marian Cozma emléke előtt, akárcsak a román válogatott. Eközben a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki érdemi információval szolgál a veszprémi kézilabdások elleni bűncselekmény egyik gyanúsítottjának, Sztojka Ivánnak tartózkodási helyéről. A másik két körözött személyt, Raffael Sándort – aki mellkason szúrta a kézilabdázót – és Németh Győzőt már őrizetbe vették Ausztriában. /Gyászmenet két országon át. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2009. február 14.

Végtisztesség dolgában jelesre vizsgázott Magyarország. A veszprémi lakosság a román közvéleményt megdöbbentő részvéttel rótta le kegyeletét a brutálisan Marian Cozma sportoló előtt. Az eset nemzetközi vonatkozása miatt az illetékes szervek rekordidő alatt azonosították az elkövetőket. A hatékony bűnüldözés azonban a Lajtától keletre valahogy nem jellemző az Európai Unióra. Felemelő volt, hogy rivális játékosok – magyarok, románok – egyemberként álltak sorfalat a ravatal mellett. Marian Cozma román csapattársai keserűen jegyezték meg, hogy bezzeg ilyenkor boldog-boldogtalan a maga módján magyarázza az eseményeket, míg életében – és hazájában – alig ismerte, becsülte valaki Cozmát. /Laczkó Vass Róbert: Végtisztesség dolgában…. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2009. február 16.

Úgy tűnt, hogy korábban példátlan szolidaritásnak lehetünk szemtanúi magyarok és románok között: Marian Cozma román kézilabdázó tragikus veszprémi halála nyomán a két nemzet együtt osztozott a család gyászában. Ebben a békés hangulatban Traian Basescu elnök durván kikelt az autonómia ellen, ismét úgy adva a székely közösségnek az egyik kezével, hogy a másikkal el is vett tőlük. Az államfői szintre emelkedett uszítás ellen most valódi összefogás szükséges. /Balogh Levente: Uszító államfő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

2009. február 16.

A veszprémi tragédia a románok és a magyarok közötti történelmi megbékélést fémjelezheti – írta február 14-i számában a bukaresti Adevarul című napilap Marian Cozma sportoló meggyilkolása kapcsán. /Román–magyar megbékélés? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2009. február 19.

A regionális szintű együttműködés kérdései is szerepeltek Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke február 18-i bukaresti tárgyalásain, amelyeken az infrastrukturális fejlesztés, a gázvezeték és az autópálya-építés témáját egyaránt érintették a felek. Szili Katalin Roberta Anastaséval, illetve Mircea Geoanával, a román képviselőház és a szenátus elnökével ült közös asztalhoz, majd Emil Boc miniszterelnökkel tanácskozott, délután pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióival találkozott. Szili Katalin a találkozó után elmondta: román partnerével megállapodtak abban, hogy folytatják a parlamenti elnökök félévenkénti találkozóinak sorát. Emil Boc miniszterelnök arról biztosította a magyar vendéget, hogy kormánya szeretné folytatni az együttműködést a magyar kormánnyal, ennek keretében folytatnák a közös kormányülések gyakorlatát. /Elkezdték a kisebbségi törvény vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ „Ez a kérdés nincs napirenden” – reagált Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek egy nappal korábban tett nyilatkozatára, melyben azt mondta, módosítani kellene a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar diplomata Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter budapesti látogatását követően beszélt erről. A KMKF szerepét ugyanakkor Markó Béla úgy értékelte, hogy az „mára már nemcsak ünnepi testület, hanem egy olyan intézmény, amely közös koncepciókat képes kidolgozni”, „tovább kell vinni ebben a formában, és gazdagítani kell a munkáját”. Traian Basescu államfő hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatokban az RMDSZ továbbra is megkerülhetetlen tényező. Hivatalos látogatása végén Szili Katalin még megkoszorúzta a Veszprémben meggyilkolt Marian Cozma kézilabda-játékos sírját is. /Mihály László: Lesz még közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára (KMKF) mostani formájában továbbra is szükség van, gazdagítani kell munkáját – jelentette ki Bukarestben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Szili Katalinnal. Markó Béla felhívta a figyelmet Szili Katalin szerepére a KMKF létrehozásában, amely – mint fogalmazott – ma már nem pusztán ünnepi testület, hanem olyan intézmény, amely közös elképzeléseket dolgoz ki. Az RMDSZ új parlamenti csoportjának az a véleménye, hogy a KMKF nagyon fontos intézmény, azt ebben a formában fenn kell tartani, gazdagítani kell munkáját – tette hozzá Markó. /Markó: a KMKF-re továbbra is szükség van ebben a formában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2009. május 9.

Négyezer ember felállva, percekig tapsolt, amikor befejeződött május 7-én Veszprémben a Cozma-gyilkosságról készült, Szíven szúrt ország című film első részének díszbemutatója; a közönség hosszú ideig Marian Cozma nevét skandálta. A film díszbemutatóján jelen volt Petre Cozma, a meggyilkolt sportoló édesapja is. /Vastaps fogadta a Cozma-film bemutatóját Veszprémben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2009. július 13.

Az ősszel Romániában tartandó újabb magyar–román közös kormányülés előkészítését tekintette át Szabó Vilmos magyar külügyminisztériumi államtitkár hétvégi bukaresti tárgyalásain. A lehetséges témakörei között szerepelnek az európai uniós projektek, az energiaügyi együttműködés, az utak és határátkelők korszerűsítése, a Duna-stratégia, a régiós fejlesztések. A magyar fél emellett megerősítette az Emil Boc miniszterelnök budapesti látogatására szóló meghívást. Ezt augusztus 12-re időzítenének – arra a napra, amikor a Puskás Ferenc Stadionban a két ország nemzeti labdarúgócsapata barátságos mérkőzést játszik a Veszprémben meggyilkolt román kézilabdázó, Marian Cozma emlékére. A kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésének a lehetőségéről is beszéltek, ezen Szabó Vilmos szerint mihamarabb át kellene tekinteni az előző két találkozó dokumentumait, amelyekből eddig nem született még jegyzőkönyv. Megvitatták a romániai magyar intézményvezetők tömeges leváltásának az ügyét is. A román fél szerint nincs szó a magyar kisebbséget hátrányosan érintő megkülönböztetésről. A magyar fél viszont úgy tartja: nem függhet választási eredményektől az, hogy a 30 és 80 százalék közötti arányban magyar lakossággal rendelkező területeken a helyi intézményekben ennek a kisebbségnek saját képviselői legyenek. Szabó Vilmos a hivatalos tárgyalások előtt az RMDSZ bukaresti székházában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnökkel is. /Szávuj Attila: Leváltásoktól futballmeccsig. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2009. november 2.

A román és a magyar halottakról egyaránt megemlékezett november 1-jén Bukarestben Szekeres Imre honvédelmi miniszter: a Dinamo stadion klubházának falán felavatta Marian Cozma emléktábláját, a Calvineum református temetőben pedig a Magyar hősi parcellát és az ott felállított emlékművet. A Magyar hősi parcella emlékművének alapkövét 2002 októberében helyezték el. Azóta elkészült a művészi emlékmű és 2008 márciusában létrejött a román–magyar hadisírok jogi helyzetéről szóló megállapodás is. /Fleischer Hilda: Román-magyar közös hősök. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter a Marian Cozma emléktábla avatásán olyanokat állított, hogy tisztelnünk kell a két nép hőseit, hogy a modern időkben román és magyar már csak sportban küzd egymás ellen, azután kezet fogunk, hogy Cozma meggyilkolása példa nélküli összefogásra ösztönözte a két országot és népet, meg hasonló üres, a valóságtól távol álló dolgokat. Marian Cozma halála után a két nép nem fogott össze, csak annyi történt, hogy a románok azóta is türelmesen várják a gyilkos(ok) elítélését. Román és magyar között nem valósul meg a példaként emlegetett német–francia kibékülés. Az egyik ugyanis kénytelen történelmi, társadalmi, kulturális ezeréveket utólag pótolni meg púderezni, a másik pedig alkata, lelkülete miatt még sokáig Trianon foglya marad. Maximum megpróbálnak itt Európában ellenni egymással. A Szekeres által emlegetett „összeborulás” egy felszínes érdekbékesség, a román és magyar politikusok ügyesen játsszák szerepüket. Amennyiben Szekeres Imrét érdekli az igazi, valóságos viszony román és magyar között, repüljön be légyként egy magyar–román focimeccsre, jusson fülébe mindegyik, magyart bozgorozó román átkozódás, minden büdösoláhozó magyar átkozódás, írta a lap munkatársa. /Irházi János: Jó kis viszony. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2009. november 2.

A kolozsvári Sétatéren felavatott emlékmű, „In memoriam 1956”, összeköthet magyarokat, itt élő románokat. Ennek ellenére Gheorghe Funar nyilatkozatát közölte a Foaia Transilvana egyik száma, miszerint csak Emil Boc idejében lehetett ilyesmit engedélyezni, merthogy ez az emlékmű a román hatóságok újabb árulásának a jele, a diabolikus magyar irredentáknak tett engedmény. Ugyanitt olvasható a Vasgárda örökségét vállaló Noua Dreapta (az Új Jobboldal) állásfoglalása „a történelem meghamisításáról” és arról, hogy ez az esemény negatív következményekkel fog járni mind a román, mind a magyar fél számára. Melléfogásokban, diverziókban nincs hiány a Kárpát-medencében. Nem kell visszamenni a Malina Hedvig-ügyig, az elmaradt révkomáromi Sólyom László-látogatásig, a kárpátaljai vagy pozsonyi műemlékrongálásokig, a vajdasági diákverésekig. Magyarázat mindig van, most a battonyai ablakbetörés, az idegennek szóló veszélyes fenyegetés. A Battonyán letelepedett aradi román üzletember, a rendőrséghez fordult. A Veszprémben gyilkosság áldozatává lett kézilabdázó, Marian Cozma sajátos módon a magyar–román megbékélés szimbóluma lett, a battonyai-aradi Marin Crisan körül kavarodó hírek az ellenkező hatást váltják ki. A romániai magyar lapok, az Új Magyar Szó, a Krónika Kreszta Trajántól, Battonya alpolgármesterétől azt idézték, hogy „Nem retteg itt senki senkitől. Elszigetelt esetről van szó, én csak erről a fenyegető levélről tudok”, a bukaresti Adevarul, többször visszatérve az esetre, azt adta tudtul a román olvasóknak, hogy ezek a problémák a románok és a magyarok közt mindig is léteztek, mármint az irigység, a gyűlölet mindkét részről. Az Adevarul cikkének a címe: „A magyar szélsőségesek nem akarnak minket az országukban”. Az új kolozsvári hetilap, a Mesagerul de Cluj első száma a változóban lévő Kolozsvárról szól, a lap a magyar konyha receptjeit ajánlja az olvasóknak. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november (1). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998