udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cosmeanu, Marius

2000. május 2.

Kolozsvárott az etnikumok közötti civil kultúra megteremtését szorgalmazó Provincia c. új kiadványt mutatták be a szerkesztők, Bakk Miklós, Marius Cosmeanu, Marius Lazar, Molnár Gusztáv és Szokoly Elek, ismertetve azokat az elveket, melyek e két nyelven megjelenő kiadvány létrehozását vezérelték. A kiadvány anyagai mind magyar, mind román nyelven azonosak, s két erdélyi lapban - a Ziua de Ardeal és a Krónika - terjesztik. Szokoly Elek arra figyelmeztetett, hogy a két világháború között is történt próbálkozás a közös párbeszédre, s a Jakabffy Elemér munkásságát hozta fel példaként. Bakk Miklós rámutatott: Itt az ideje, hogy az erdélyiek felleltározzák közös gondjaikat. Molnár Gusztáv szerint a céljuk: Erdélyre vonatkozó kérdéseket európai szinten tárgyalni. Románia ugyanis olyan új történelmi helyzetben van, amelynek nincsenek történelmi hagyományai; nem értékátadásról, hanem új értékek közös létrehozásáról van szó. A lap internetes kiadása (www.provincia.ro) is ezt szolgálja. /Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ A Provincia "Olyan témákat vet fel, amelyekről eddig nem beszéltek. Kritikai módon viszonyul mind a román, mind a magyar nacionalizmus hagyományaihoz, s egyben megpróbálja azt is megfogalmazni, hogy az új európai környezetben a román-magyar együttműködésnek milyen esélyei vannak az erdélyi regionalizmus újrafogalmazásában" - mondta az MTI-nek Bakk Miklós politológus, a szerkesztő bizottság tagja. A beköszöntő vezércikk szerint "Nem akarjuk, hogy a mi provinciánk ezután is egy harmadrangú ország másodrangú tartománya legyen. Azt akarjuk, hogy Erdély centrummá váljon. Nem mások fölött, hanem egyensúlyban és partnerségben más centrumokkal. Olyan Erdélyt akarunk, amelyben a vallási, etnikai, kulturális különbségek kölcsönösen kiegészítik egymást, az egész térség javára. Nem akarunk újjáéleszteni - és még kevésbé kiváltani vagy támogatni - valamiféle helyi érdekű, a román, magyar és német különbség fölötti vagy éppenséggel e különbségek ellen irányuló transzilvanizmust. Európai erdélyiséget akarunk, amely ezeket az eltérő hagyományokat és identitásokat modern, az egységesülő Európa szellemiségéhez közelítő rendszerbe tudja foglalni". Az első számban kilenc román és öt magyar nemzetiségű politológus, szociológus, egyetemi tanár, író, újságíró, emberi jogi szakértő írása kapott helyett. A két felelős szerkesztő - Molnár Gusztáv politológus és Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című kulturális havilap főszerkesztője - havonta egy-egy meghatározott témára kér fel szerzőket. /Kétnyelvű Provincia az európai erdélyiségért. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./

2001. február 17.

Márciustól önálló lapként jelenik meg a második évfolyamában lépő Provincia - jelentették be febr. 16-án sajtóértekezlet keretében a szerkesztők. A magyar és román nyelven kiadott lap egy éve a Krónika, illetve a Ziua de Ardeal havi mellékleteként került az olvasók elé. Az "önállósodást" a költségeket felvállaló kiadó, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja tette lehetővé. Amint az a januári-februári összevont számban Molnár Gusztáv politológusnak, a lap egyik felelős szerkesztőjének a Provincia egyéves pályafutását értékelő írásából kiderül, teljesítették a célt: "sikerült megteremteni az erdélyi és bánsági nyilvánosságban egy olyan közös fórumot, amelyben az erdélyiséget identitásuk fontos, de nem kizárólagos elemének tekintő román, magyar és német értelmiségiek otthon érzik magukat, és hasonlóképpen értelmezve a legfontosabb fogalmakat és kategóriákat, értelmes és hasznos eszmecserét tudnak folytatni egymással". A szerkesztőgárda tagjai között van Alaxandru Cistelecan (felelős szerkesztő), Ágoston Hugó, Bakk Miklós, Mircea Boari, Marius Cosmeanu, Caius Dobrescu, Sabina Fati, Marius Lazar, Ovidiu Pecican, Traian Stef, Szokoly Elek, Daniel Vighi. /Önálló Provincia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ Molnár Gusztáv "Budapest és Kolozsvár között ingázó politológus" és Daniel Vighi, a szerkesztőbizottság tagja február 15-én Temesváron bemutatták az önállósult Provincia folyóiratot. A Provincia megteremti az erdélyi és a bánsági nyilvánosságban azt a közös, transzetnikus vitafórumot, amelyben román, magyar és német értelmiségiek egyaránt otthon érzik magukat, jelentette ki Molnár Gusztáv. A Provincia és a köré csoportosuló értelmiség számára a nemzeti identitásnál fontosabb a közép-európai, illetve földrajzilag jobban körülhatárolva az erdélyi és bánsági identitás. Úgy tűnik, a Provincia hasábjain, a transzszilvanizmus közös nevezőjén sikerült egy olyan román-magyar-német értelmiségi párbeszédet beindítani, amelynek során végre megbeszélhetjük közös dolgainkat, leásva az ellentétek gyökeréig és felmutatva a bennünket összekötő értékeket. - Egy román regionalista pártra gondolnak, amely nyitott lenne a magyarság és a kisebb nemzeti közösségek felé - fejtette ki Molnár Gusztáv. /Pataki Zoltán: Bemutatkozott az önálló Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2001. március 9.

Marosvásárhelyen, a Pro Europa Liga székházában szervezett találkozót újságírókkal a havonta immár önállóan, 16 oldalon megjelenő Provincia. Az önállósulás előnyt és hátrányt is jelent, mondotta Molnár Gusztáv politológus, felelős szerkesztő, aki 1988-ban települt át Magyarországra, jelenleg nagyváradi és budapesti egyetemen is tanít. A találkozón jelen volt még a másik felelős szerkesztő, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, valamint Bakk Miklós újságíró-politológus és Marius Cosmeanu kolozsvári szociológus is. - A Provinciát lényegében a világhálón szerkesztik, hiszen munkatársai nem egy városban, sőt nem is egy államban élnek. A jelenlevők elmondták: a lap vitafórum, munkatársai között sincs véleményazonosság, de a konstruktív dialógus hívei. Az eddig tabu témának számító jelenségekkel kapcsolatban ankétokat közölnek, és várják a társadalom, a szakemberek véleményét, reagálását. Az első két önálló számban például magyar és román történészek arra a kérdésre válaszoltak: szükség van-e egy objektív Erdély-történet megírására, illetve hogy miként lehetne ezt megvalósítani. Román újságírók ama kérdésére, hogy milyen viszonyban állnak Sabin Ghermannal, illetve hogy a "provinciások" célkitűzései között szerepel-e egy "transzetnikus" erdélyi párt létrehozása, Molnár Gusztáv elmondta: egyelőre Sabin Gherman egy személy, aki mögött nincs politikai alakulat. Majd ha lesz, akkor kiderül, hogy az kikből áll, milyen a programja, elképzelése, és akkor majd véleményt lehet mondani róla. A Provincia minden hónap első munkanapján kerül a standokra. Magyar nyelvű változata 1000, a román lap pedig 1400 példányban jelenik meg. Immár Magyarországon is kezdenek felfigyelni rá. A Beszélő című folyóirat átvette, közölte egyes írásait. A lapot egyelőre a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja adja ki, de a továbbiakban szponzorokat keresnek. /(Máthé Éva): Provincia - a világhálón szerkesztett lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2001. december 10.

A Provincia című folyóirat kezdeményezésére román és magyar értelmiségiek memorandumot intéztek a román parlamenthez és pártokhoz. A dokumentum Románia regionális szerkezetű állammá való átalakítását javasolta. A memorandumot szerzői eljuttatták a román parlamenthez, a nagyobb román pártokhoz és az RMDSZ-hez. Kezdeményezésükről tájékoztatják az Európai Parlamentet, illetve az EU szintjén a regionális érdekeket képviselő Régiók Bizottságát is. A Memorandum regionális tanácsok vagy tartományi parlamentek létrehozását javasolja, melyek a régiók székhelyén, illetve a tartományi fővárosokban működnének. A többnemzetiségű régiókban - a Bánságban, Erdélyben vagy Dobrudzsában - kialakítható az a regionális identitás, amelyek révén meghaladhatóvá válnak a korábban kiéleződött nemzetiségi konfliktusok. A Memorandum aláírói: Antik Sándor képzőművész, Alexandru Cistelecan, Caius Dobrescu, Traian Stef, Daniel Vighi írók, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus, Szokoly Elek, Hadházy Zsuzsa, Ágoston Hugó közírók, Molnár Gusztáv és Mircea Boari politológusok. A lista nyitott a további csatlakozók számára. /Régiók kialakítását javasolják. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2002. március 20.

A Pro Europa Liga a marosvásárhelyi "fekete márciusra" emlékezve az idén is megszervezte a márc. 24-ig tartó, A tolerancia és interkulturális párbeszéd hete elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek keretében bemutatták a Provincia 2000 című kötetet. A bemutatón a kötet szerkesztői és szerzői voltak jelen: Molnár Gusztáv politológus, a Budapesti Teleki Alapítvány kutatója, Marius Lazar szociológus, a kolozsvári Interkulturális Kutatóközpont elnöke, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus és Ágoston Hugó, a Krónika főmunkatársa. A kiadvány "egy kötetre való cikk az erdélyi és a bánsági regionalizmusról". A két nyelven (ezer példány románul, ötszáz magyarul) megjelenő könyv a Provincia folyóiratban közölt írásokat tartalmazza. Molnár Gusztáv elmondta, lehet, hogy érdekes folyóirat a Provincia, de a nehézkes terjesztés miatt kevésbé ismert. "Romániában görcsös a ragaszkodás az egységes államhoz" – állapította meg Molnár Gusztáv. – Márc. 21-én Szatmárnémetiben bemutatják Salat Levente Etnopolitika – A konfliktustól a méltányosságig – Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai című könyvét. /Antal Erika: Megemlékeztek a fekete márciusról. A tolerancia és az interkulturális párbeszéd hete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2003. augusztus 19.

Az idei Tusványoson mutatták be a nagyközönségnek a szerzők-szerkesztők, Bakk Miklós és Bodó Barna a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány kiadásában megjelent kötetet, a Státusdiskurzust. A szöveggyűjtemény fele részben a két politológus-közírónak a kedvezménytörvényről írott dolgozatait (négy politikai elemzést és két szociológiai tanulmányt) tartalmazza, amelyek - az előszóíró Marius Cosmeanu szerint - megpróbálják megtalálni "a törvény okainak, értelmezésének és hatásának összefüggéseit abban a térségben, amelyre vonatkozik, különös tekintettel az erdélyi magyarságot illető szempontokra". A kötet második felében egy kronológiai összeállítást találunk A státustörvény a román-magyar kapcsolatokban címmel, továbbá A. Gergely András utószavát és Szász Alpár Zoltán román, illetve angol nyelvű "diskurzus-bemutatóját". /Státusdiskurzus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

2006. május 3.

Traian Basescu elnök és Monica Macovei igazságügyi miniszter nem annyira a korrupció gyökereinek kiirtását szorgalmazza, hanem az úgynevezett nagy halak kifogásával szeretne dicsekedni. Ezzel a politikai ellenfeleket is le lehet járatni. A liberális Dinu Patriciu és a szociáldemokrata Adrian Nastase ellen heteken, hónapokon át folyt az ügyészségi és médiahajsza. Az ellenük felhozott vádakat nem sikerült bizonyítani, a közvélemény szemében mégis lejáratták őket. Az RMDSZ is sorra került. Főleg az Evenimentul Zileiben indult RMDSZ-ellenes médiakampány. A lapban előbb Frunda György „hazaárulása”, Verestóy Attila vagyonszerzése, majd az RMDSZ korrupcióellenes harcot „fékező” magatartása szolgáltatott témát a semmilyen terhelő adatot sem tartalmazó cikkek közlésére. Egy magyar és egy román nyelvű napilap május 2-án egyszerre hozta nyilvánosságra, hogy Markó Béla az elmúlt évben irodalmi műveinek szerzői jogdíjából 90 ezer új lejt keresett. Bár Markó világosan kifejti nekik, jövedelme abból származik, hogy egy magyarországi kiadónak öt évre eladta verseinek kiadási jogát, az RMDSZ-szel szembenálló magyar szervezetekhez, személyekhez közel álló két szerző, Gazda Árpád és Marius Cosmeanu cikke arról akarja meggyőzni az olvasót, hogy valami nincs rendben, hogy ez az összeg indokolatlanul magas. Szándékosan félrevezetik a közvéleményt, írta Stanik István. Markó Béla első könyve 1974-ben jelent meg, az azóta 23 szépirodalmi kötetet adott ki. Mérvadó irodalomkritikusok szerint jelentős költő. Életművének kiadási joga sokkal többet ér, mint a szóban forgó 6-7 millió forintnak megfelelő összeg. A két szerzőt a tények nem zavarják. „A két írás különben oly mértékben megegyezik, hogy az egyik akár fordítása lehetne a másiknak.” Lehetséges, hogy „megrendelésre készültek.” „A Krónika és a Cotidianul negatív elfogultsága közismert, ha az RMDSZ-ről van szó. Magyar-román összefogás.” Egyre több jel utal arra, hogy az EU által elvárt korrupcióellenes harc paravánja mögött „politikai leszámolás zajlik.” „Kinek használ az erős RMDSZ? A Magyar Polgári Szövetségnek és a Demokrata Pártnak bizonyára nem. Ha a célok ugyanazok, a magyar-román összefogás is könnyen létrejön.” /Stanik István: Gyanús média-összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2007. március 14.

A Szabadság magyar fordításban közölte a Cotidianul című bukaresti román lapban megjelent, Székelyföld autonómiájával foglalkozó cikket. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást rendezett az autonómiáról. „A referendum célja tudatosítani a székelységben az autonómia szükségességét” – mondta Ferenc Csaba, a SZNT alelnöke. A két román cikkíró szerint az autonómiát az egyszerű emberek körében nem övezi feltétlen egyetértés. A szerzők azt elismerik, hogy a kormányzat 1989 után késleltette a régiók fejlesztésének elvén alapuló decentralizációt. Az RMDSZ szerint az autonómia feltételezi a régiók korszerűsítésének elsőbbségét, így a Székelyföldét is. Az SZNT etnikai kritériumokra támaszkodó autonómiát akar, ezért hívta a székelyeket az urnákhoz. Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológus tanárának véleménye szerint, az SZNT által javasolt modell túlhaladott. Gagyi József, a Sapientia antropológusa szkeptikus az autonómia előnyeit illetően. A Román Akadémiai Társaság tanulmánya szerint a székelységben az egy főre eső saját jövedelem az országos értékek alatt maradt, ez a régió az újraelosztás során többet kap a központtól, mint amennyit fizet. „Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen”, mondta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke. Kolumbán Gábor adjunktus szerint Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felépíteni, de nem etnikai kritériumok alapján. Fodor Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli, annak ellenére, hogy a város lakosságának fele magyar. Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, közülük csak ő volt magyar. A többi 26 román volt. /Marius Cosmeanu, Remus Radu: A székelyek autonómiája: a harc a szív és a pénztárca között folyik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. 14./

2007. május 25.

Elképedek, amikor látom, mennyire megváltoztak az RMDSZ-politika vezéralakjai. A román cikkíró a Cotidianul bukaresti lapban emlékezett: mint marosvásárhelyi, tud egyet s mást róluk, a régi rendszerből, amikor még gyalázták a rendszert, verseket írtak. Azóta leromlott az RMDSZ-elit politikai viselkedése, megtollasodott politikusok csoportjává vált, lepaktáltak a Nagy-Románia Párttal (PRM). Pályájukra visszapillantva: ellenzékiek, a demokraták, majd a posztkommunisták, ma pedig a PRM szövetségesei. Fölösleges minden érv vagy indoklás. Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György vagy Borbély László feltűnése Iliescu, Geoana, Vacaroiu, Vadim vagy Voiculescu mellett ma már megszokott kép. Annyira megszokott, hogy undorral töltötte el a magyar választópolgárokat is. Miután 2004-ben arra kényszerítették őket, hogy úgymond a közösség érdekében a Szociáldemokrata Pártra szavazzanak, most azt kérték, támogassák az 1989 utáni Románia legidiótább politikai akcióját, a Traian Basescu menesztését. A magyar választók nem szavaztak rájuk. „Markó úr, vajon még mindig maradni kell? – kérdezte a cikkíró. /Marius Cosmeanu: Zihál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./ Megjelent a Cotidianul május 21-i számában.

2007. július 27.

A Cotidianul című napilap két oldalas interjút közölt Tőkés László református püspökről, továbbá Marius Cosmeanu, a lap szerkesztője véleménycikket is írt az egyházfőről. A lap emlékeztetett arra, hogy legalább öt éve nem kért interjút a román sajtó a püspöktől, aki időközben a romániai magyarság „fekete bárányává” vált. A magyarok irányába több gesztussal is előrukkoló lap megpróbált kitörni a román sajtó hagyományos beszédmódjából és értékítéletéből. A lap megállapította, hogy az elmúlt években a román közéletben nem kívánatos személlyé vált Tőkés László, akit „nacionalista” nézetei miatt folyamatosan marginalizálnak. A püspök kizárólag a Szekuritáté művének tüntette fel azt, hogy már évek óta ördögi színben mutatják be személyét. Marius Cosmeanu elismerte, hogy Tőkés nem paktált le semmilyen rendszerrel. Félő, hogy a Cotidianul kísérlete csak egyedi próbálkozás marad, amelyet a romániai magyarság közösségi erejét megtörni akaró román politikai erők felhasználnak majd céljuk elérése érdekében. /Borbély Tamás: Újszerű megközelítés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2008. május 17.

Május 16-án kezdődött a spanyolországi Santiago de Compostelában a „Kisebbségi nyelvű napilapok és többnyelvűség az Európai Unióban” nemzetközi konferencia, valamint a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesületének (Midas) idei közgyűlése. A 31 kisebbségi nyelven megjelenő európai napilapot tömörítő egyesület rendezvénye a helybeli galegó médiabirodalom székhelyén tett látogatással kezdődött. Itt készül a harmincezres példányszámú galegó nyelvű napilap, továbbá galegó rádió és televízió is működik. A konferencián szó volt a kétnyelvű (spanyol és galegó) helyi egyetemről is. A Habsburg Ottó díjat ebben az évben Marius Cosmeanu, a bukaresti Cotidianul újságírója kapta. A marosvásárhelyi születésű, többek között a magyar nyelvet is nagyon jól ismerő Cosmeanu a Szekuritáté 1990-es marosvásárhelyi diverziójáról írt tanulmányt, 2000–2003 között a Provincia kétnyelvű havilap szerkesztője volt, jelenleg a Pro Európa Liga kiadásában negyedévenként megjelenő Altera főszerkesztője, 2004 óta a Cotidianul munkatársa. Laudációjában Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke hangsúlyozta: 2006-ban, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen többnyelvű feliratokat elhelyező Kovács Lehel és Hantz Péter menesztésével járó botrány kapcsán, Marius Cosmeanu többször is tájékoztatta a román sajtót a magyar kisebbséggel szemben, a romániai tanügyi rendszerben, megnyilvánuló diszkriminációról, a magyar nyelvű állami felsőoktatási intézmény létrehozásának szükségességéről. /Kerekes Edit: Kisebbségei nélkül Európa nem lenne Európa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2008. június 24.

„Csángóföld még mindig egy harcterep, ahol Bukarest és Budapest méri össze erejét. Feszült a hangulat, a magyarok és románok közti rivalizálásnak is tulajdonítható valahol, hogy például Klézsén óriási a szegénység, a csángók identitástudata pedig közel sem mondható ideálisnak” – összegezte Marius Cosmeanu szociológus legfrissebb tanulmányának eredményeit. A „4x4: a többnemzetiségű közösségek menedzsmentmodelljei” címet viselő tanulmány négy többnemzetiségű faluban próbálta felmérni, van-e összefüggés az identitástudat és a gazdasági, közigazgatási fejlettség között. Egyetlen megoldást lát a csángók identitástudatának megőrzésére, ha kis közösségeket alkotnak, és így próbálnak boldogulni. A Máramaros megyei romák, románok és magyarok lakta Koltón sokkal jobb a helyzet. „Itt a magyar lakosság felkarolta a roma közösséget, munkahelyeket biztosítottak a számukra” – magyarázta. A PER (Project on Ethnic Relations) felkérésére született tanulmány bemutatóján Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke elmondta, azért volt szükség a projektre, hogy felhívják az önkormányzatok figyelmét, már nem lehet megoldani egy többnemzetiségű község hosszú távú fejlesztését hagyományőrző programok, fesztiválok rendezésével. /O. M. : Útmutató többnemzetiségű romániai közösségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2009. október 17.

A bánsági születésű, német Herta Müller nyerte idén az irodalmi Nobel-díjat. Magáénak tekintheti-e a díjat az a román állam és társadalom, amely évtizedek óta azt a kisebbségellenes politikát folytatja, amelynek áldozatairól Herta Müller ír? Kijelenteni, hogy a román állam bűnöket követett el a területén élő kisebbségek ellen, ez kockázatos gesztus. Marius Cosmeanu, a cikkíró ezt tapasztalhatta, a mikor két-három éve írt egy vezércikket arról a széles körben elterjedt véleményről, mely szerint Tőkés László a magyarok Funarja. Cikke után egyes olvasók azt kérték, hogy Cosmeanut fosszák meg román állampolgárságától. Elkövetett ugyanis egy hibát: egy magyarért szállt síkra, s ez megbocsáthatatlan bűnnek minősült. Ion Bogdan Lefter román irodalomkritikus a díj kihirdetése után azt írta, Herta Müller a román alkotmány első cikkelyét támadja meg. Azt, hogy „Románia önálló, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. ” A román társadalomból hiányzik az (ön)kritika, ez a társadalom képtelen feldolgozni saját múltja ballépéseit és bűneit. Herta Müller egy olyan rendszer ellen küzdött, amely ma is jelen van Romániában. /Marius Cosmeanu: Herta Müller, kényelmetlen tényező. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998