udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sabau, Marius

1998. november 23.

Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy Radu Vasile miniszterelnök november közepén a Német Demokrata Fórum ajánlására kinevezte Karl Singer temesvári és Hans Klein nagyszebeni egyetemi tanárokat, valamint Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkárt a Petőfi-Schiller egyetem szerkezetét kidolgozó bizottságba. Ez a bizottság eredetileg a magyar egyetem létrehozására vonatkozó stratégiát kellett hogy kidolgozza, de október végén egy kormányhatározattal kibővítették hatáskörét, így a magyar-német egyetem szerkezetének kigondolása is feladata. A hat román bizottsági tag - dr. Mihai Korka tanügyminisztériumi államtitkár, Constantin Bratianu felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó tanügyminisztériumi igazgató, dr. Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Dan Horia Maziliu, a Bukaresti Egyetem bölcsészkarának professzora, Marius Sabau, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja; Adrian Costescu, a Bukaresti Egyetem fizika karának professzora - annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, nem jelent meg a november 20-i bizottsági ülésen, ahol a három német képviselő első alkalommal vett részt. Tokay György elmondta, hogy ezen a megbeszélésen a német bizottsági tagok és velük együtt a Német Demokrata Fórum is - hiszen Karl Singer egyben a Német Demokrata Fórum alelnöke is - nagyon fontos lehetőségként értékelték a kormány ajánlatát. Szerintük a német kisebbség nevében elhangzott eddigi nyilatkozatok, melyek szerint nincs igény egy ilyen típusú felsőoktatási intézményre, az illető személyek magánvéleményét tükrözték. Ez a megoldás szerintük nemcsak a német kisebbség számára jelent kiváló továbbtanulási lehetőséget, hanem azoknak a más anyanyelvű fiataloknak is, akik tisztában vannak azzal, hogy a német nyelvet tökéletesen beszélők sok területen előnyben lesznek más nyelven végzett társaikhoz viszonyítva. A nov. 20-i ülésen megbeszélték, hogy az új egyetemnek ki kell egészítenie azokat a hiányokat, amelyek jelenleg a magyar és a német nyelvű felsőoktatásban léteznek. Bizonyos, hogy az egyetem német részének a központja Nagyszeben lesz, a magyar komponens két fontos csomópontja pedig Kolozsvár és Marosvásárhely. A mostani ülésről valamennyi román bizottsági tagot időben értesítették, ennek ellenére nem jöttek el, és semmiféle értesítést sem küldtek indoklásképpen. A jelentést akár nélkülük is elkészítik. Ez a jelentés, a bizottság döntései az ő részvételük nélkül is érvényesek. - Ennek a bizottságnak az is feladata, hogy a külön álló állami magyar egyetem létrehozásának módozatait is megtárgyalja. /Horváth Anikó: Szüksége van az egyetemre a romániai németeknek. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2003. november 12.

Akárcsak a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem esetében, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása ügyében is az egyetemi autonómiára hivatkozik a kormánypárt, az PSD. Ovidiu Natea prefektus, a kormánypárt Maros megyei elnöke elmondta, pártja nem avatkozhat bele a tanintézmény dolgaiba. Natea szerint a MOGYE-n mindenképpen meg kell várni a rektorváltást, és csak azután kell lépni. Illetékesek szerint a nyugdíjkorhatár felé közeledő rektort, Marius Sabaut Constantin Copotoiu váltja fel - aki várhatóan Sabaunál is határozottabban lép majd fel az anyanyelvű oktatás ellen - míg helyettesének, Nagy Örsnek, újabb négy évre szavaznának bizalmat. /Szucher Ervin: Vitatott álláspont. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2004. február 13.

Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998