udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tuca, Marius

1999. október 21.

Október elején az Antena1-en sugárzott Marius Tuca-Show témája az Aradon létesítendő emlékpark, illetve az ott felállítandó Szabadság-szobor volt. A beszélgetés meghívottjai: a kormány részéről Demeter János főtitkár-helyettes, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár, egy aradi tanácsos és egy történész. A moderátor, Marius Tuca maga mellé vette segítségül Ion Cristoiu újságírót. A vita azonban már az elején elfajult. A két vitavezető szerint a szobor nem a szabadság, a 13 vértanú tábornok emlékére készült, hanem Nagy-Magyarországot jelképezi. A történész a szokott ferdítésekkel ecsetelte az 1848-49-es szabadságharc lefolyását, felemlegette a számtalanszor hallott vádat, a 40 ezer román legyilkolását. Később szóba került Szárazajta, mint Maniu önkénteseinek retorziója egy azelőtti magyar vérengzés nyomán. Itt az RMDSZ szobrot állított. Gúnyosan kérdezték, mikor fog szobrot állítani Horthynak is? - elemen Hunor többször is hangsúlyozta, hogy ő nem történész, a vitapartnerek csak fújták a magukét. Kifejtették: a román nép nem csak Mátyás királyt adta Magyarországnak, hanem Szent Istvánt is, akit megkeresztelése előtt Vajknak, azaz Voicunak hívtak. A két magyar kormánytag, főleg Kelemen Hunor igyekezett tartani a frontot, néha bátortalanul. Felelősek, hangzott el, a marosvásárhelyi RMDSZ-es polgármesterért is, aki nem engedélyezte egy Antonescu-szobor felállítását. A magyar kormánytagok lehettek volna dokumentáltabbak is. Ez a beszélgetés nem járult hozzá a már félénk sikereket elért, áhított román-magyar megbékéléshez. /Ménessy Erna, Brassó: Kormánytisztviselőink a vádlottak padján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2005. február 3.

Leginkább a romákat és a homoszexuálisokat pellengérezik ki Romániában – derül ki a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanács felkérésére készült felmérésből. A tanács jogi személy, felhatalmazása van arra, hogy közvetlenül büntetéssel sújtsa azokat a személyeket vagy intézményeket, amelyek esetében visszaéléseket tapasztalt. /F. I.: Általános jelenség a diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: 2004-ben a tanácshoz küldött 269 beadványból 189-et oldottak meg eddig, de ezek közül csupán 31 esetben büntettek meg diszkriminációt elkövető személyeket. A médiában is gyakori a diszkrimináció: az Antena 1 televízióadó talk-showját vezető Marius Tuca két alkalommal részesült már büntetésben. Haller István, a Pro Europa Liga programigazgatója elmondta: az általuk jelzett 12 beadvány közül csak egy esetben került sor a diszkriminációt nemzetiségi alapon elkövető személy figyelmeztetésére; hat dossziét visszaküldött a CNCD, mert szerintük nem történt negatív megkülönböztetés. /V. K.: Marius Tucát kétszer részesítették megrovásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2005. február 18.

A Trianon filmmel kapcsolatos kifogások egy része megalapozott, írta Balogh Levente. Raffay Ernő, a Trianon-jelenség szakértője, Trianon titkai című könyve az egyik legalaposabb, ezzel a témával kapcsolatos mű, a filmben azonban meglehetősen egyoldalúan mutatja be a magyar fél felelősségét. Koltay Gáborral valóban egyet lehet érteni abban, hogy a múltat nem szabad a szőnyeg alá söpörni, de nem biztos, hogy ez a film sikeresen hozzájárul ehhez. A stúdióbeszélgetés egyik legsötétebb mozzanata volt, amikor Marius Tuca kijelentette: Tőkés püspök nem a forradalom mártírja, mivel senki sem nyilvánította azzá. /Balogh Levente: Beszéljünk Trianonról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2006. augusztus 16.

Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője a romániai kulturális élet legismertebb személyisége, Nadia Comaneci-t csodálják legtöbben a tornában elért páratlan teljesítményéért, az újságírásban hasonló népszerűségnek örvend Cristian Tudor Popescu. A politikában továbbra is Traian Basescu vezeti a népszerűségi listát a Demokrata Párttal vállvetve, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint. Az újságírók körében a legnépszerűbb Cristian Tudor Popescu, a lakosság 23,4 százaléka csodálja a Gandul című napilap igazgatóját. Őt a Jurnalul Nationalban naponta állandó rovattal jelentkező Ion Cristoiu követi (14,9 százalék), Marius Tuca, a Jurnalul National főszerkesztője a harmadik 6,7 százalékkal. A negyedik helyen az Europa Fm-en és a Realitatea TV-n vitaműsort vezető Robert Turcescu (4,4 százalék) áll. /(borbély): Paunescu a legismertebb személyiség a kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2008. december 11.

A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Cristian Tudor Popescu a Gandul című lapban vezércikkében /2008. nov. 27./ felidézte Markó Béla, az RMDSZ elnöke köszönő szavait, aki fontosnak tartotta három évvel ezelőtt, hogy gratuláljon Popescunak az előző napi Marius Tuca show-műsorhoz! Markó kifejtette, hogy Raffay Ernő történész és Koltay Gábor rendező, a többrészes, megrendítő, felkavaró Trianon-dokumentumfilm alkotói, az Antena1 adón megrendezett vita résztvevői, NEM képviselik a magyar nemzetet, „szélsőséges alakok. ” Markó véleménye egybecseng C. T. Popescuéval: „két csúszós és egyben mérges fullánkú vén csataló, akik egyenesen Budapestről jöttek, hogy a románok szemébe köpjék Trianont”. Popescu megdicsérte Markó Bélát: nézzék csak uraim, ez az ember racionális, jóérzésű, képes túllépni a korlátain, pedig magyar politikus. Történt mindez 2005-ben… 2008. november 25-én pedig ugyanez a Markó Béla a marosvásárhelyi választási kampányzáró rendezvényen fájdalmas hangon mondta a mikrofonba, hogy „Fáj nekünk Trianon, fáj nekünk 1918, fáj, mert a történelem eme fordulata után 70 év agónia következett” (Nem 70, hanem 90 éve.) Raffay Ernőt és Koltay Gábort több száz székely ember vastapssal köszöntötte december 6-án a csíkszeredai református templomban a 2008-as évi Julianus-díj átadási ünnepségén. A díjat olyan személyiségeknek adományozzák, immáron 16 éve, akik önzetlenül szolgálják a magyar népet, akiknek nemzeti, erkölcsi helytállása erőt adó, szellemi értéke példamutató. /Papp Kincses Emese: Trianon: mikor fáj és mikor nem? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11., újraközölte: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998