udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Markó Gábor József

1997. február 8.

Hosszú szünet után, jan. 31-én Markó Gábor nyugdíjas tanár folytatta a Magyarok története című elődássorozatát Nagybányán. Az előadásokat a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület hirdette meg. /Szika Levente: Van folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1998. szeptember 11.

A Brassó megyei RMDSZ elnöksége szept. 1-jei ülésén tárgyalta az Alsócsernátonba összehívott Székelyföldi Fórumon való részvételt. Megoszlottak a vélemények, többen azon voltak, hogy részt kell venni a fórumon, mások ellenezték. Madaras Lázár megyei tanácselnök-helyettes esetleg megfigyelőként venne részt a találkozón, mondván, Katona Ádám és társai szervezte rendezvény nem lehet szervezeti fórum. Végül megszületett a többségi döntés: megfigyelői státussal vesz részt a megyei RMDSZ képviseletében Bálint László református pap és Markó Gábor politikai alelnök. /Markó Gábor: Nem oda... Csernáton. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

2000. június 26.

Brassóban Aristotel Canescu DP-s szenátort választották a megyei tanács elnökének, az alelnökök pedig: Markó Gábor József /RMDSZ/, Iancu Vespasian /SZDRP/, valamint Adrian Taropa /eddigi tanácselnök, RNP/. Eddig három alelnökös tanácsra nem volt még precedens. Markó Gábor József építészmérnök /sz. 1940. nov. 8./. /Tóásó Áron Zoltán: Markó Gábor a Brassó Megyei Tanács alelnöke! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2001. május 7.

Máj. 5-én tartotta tisztújító ülését a Brassó Megyei Küldöttek Tanácsa. Az elnöki tisztségre a jelenlévők Bálint László református lelkészt választották, az alelnök Magdó János, a titkári tisztséget pedig Schwetter Rezső Tölti be. Az ügyvezető elnökség tagjai a következők: Szakál András (ügyvezető elnök), Markó Gábor (politikai és önkormányzati alelnök), Zsigmond Dezső (szervezési alelnök), Nádudvary György (szociális alelnök), Bíró Sándor (gazdasági alelnök), Sipos Dénes (mezőgazdasági alelnök), Lakatos Lóránd (ifjúsági alelnök), Házy Bakó Eszter (művelődési alelnök) és Fülöp Károly (oktatási alelnök). /RMDSZ Tájékoztató, máj. 7. - 1963. sz./

2002. május 21.

A Brassó megyei RMDSZ múlt heti sajtótájékoztatóján Szakál András tudatta a megjelentekkel, hogy a négyfalusi kétnyelvű tábla lefestéséhez hasonló magyarellenes jelenségeket más településekről is jeleztek. Keresztváron is összekenték a település határában álló kétnyelvű táblát, ugyanígy Barcaújfaluban is. A helyi közigazgatási törvény március óta hatályba lépett, sok helységben mégsem szerepelnek az intézményeken (községháza, művelődési ház, orvosi rendelő stb.) magyar feliratok. Markó Gábor alelnök az ürmösi föld és erdőügy kapcsán kijelentette: "A helyzet nagyon súlyos, egy mindent uraló maffia van ott, élén a polgármester asszonnyal." /(Tóásó Áron Zoltán): Maffia itt, maffia ott... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2002. augusztus 2.

László Dezső /Sepsiszentgyörgy, 1904. júl. 12. - Kolozsvár, 1973. nov. 15./ a Székely Mikó Kollégium természetrajz-földrajz szakos tanára, egyben a Székely Nemzeti Múzeum múzeumőre, református lelkész, teológiai professzor, 1941-44 között magyar országgyűlési képviselő volt. Koholt vádak alapján a Duna csatornához hurcolták, majd öt évet ült börtönben. "A kisebbségi élet ajándékai" című, hatvan értékes publicisztikai írását, tanulmányát tartalmazó kötetét 1997-ben adták ki. László Dezső és mások útmutatása szerint 1920-1940 között az erdélyi magyarság úgy szerveződött, hogy komoly sikereket mutathatott fel gazdasági, kulturális, szociális és politikai téren. /id. Markó Gábor: A kisebbségi élet ajándékai. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./

2002. december 11.

Brassóban dec. 10-én a George Baritiu Megyei Könyvtár keretében megnyílt a Magyar Kulturális Központ. Az intézmény a Kisebbségi Kultúráért és Történelemért Központ részeként működik, első rendezvényei a magyar filmhét és a helikoni írók arcképcsarnokának kiállítása. Az eseményen jelen volt Markó Gábor, a Megyei Tanács alelnöke és Hergián Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. A Magyar Kulturális Központ részére két helyiséget biztosítanak. Az egyikben egy információs iroda működik majd, a másikban pedig a brassói magyarság hagyományait tükröző múzeumot hoznak létre. Rácz Adél, az új központ vezetője. Az érdeklődök megtekinthették Csutak Levente grafikusnak a helikoni írókról készített munkáit. A képek Adamovits Sándor készülő, a marosvécsi Helikon-írókról szóló könyvét illusztrálják majd. A megnyitón a helikoni írók verseiből készült összeállítással lépett fel az Áprily Lajos Középiskola Grimasz színjátszó csoportja. Az estet Bíró Béla újságíró Kertész Imre Sorstalanság című regényéről szóló előadása zárta. /Petki Judit: Filmhét és arcképcsarnok. Magyar Kulturális Központ nyílt Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2003. március 26.

Márc. 22-én Brassóban a Megyei Küldöttek Gyűlése megválasztotta két évre a megyei RMDSZ-szervezet vezetőségét. Az új megyei elnök Kovács Attila lett, a 333 érvényes szavazat közül 252 szólt mellette, Markó Gábor 59 szavazatot kapott és Simon Sándor 21 jelenlevő bizalmát élvezte. A brassói városi elnök Szente László lett, a megjelentek közül 106 személy szavazott rá. /Megtörtént a tisztújítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2003. november 19.

Nov. 16-án felavatták a Szeben és Brassó megye határán lévő Szentágotán a település első református templomát Papp Géza erdélyi református püspök, Farkas Gábor esperes, Markó Gábor főgondnok (a Brassó megyei tanács alelnöke), Vetési László, a Szórványmisszió elnöke, Kozma Endre helyi református lelkész, valamint más egyházi és világi személyiségek jelenlétében. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és környéke RMDSZ-elnöke hangsúlyozta: a szórványok szórványában templomot létrehozni több, mint reménykeltő. /Sz. Cs.: Templomszentelés Szentágotán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2004. június 8.

Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. december 10.

Nemrég Nagybányán megjelent két könyv. Rajcsányi István „Valahol Oroszországban” című könyvében hadifogságának éveire emlékezett. Kaszta István „Hontalanság”-a önéletrajzi jellegű családi krónika 1950-től napjainkig. Története Kolozsváron, Hadadon, Nagybányán, Zilahon és Jászvároson játszódik. /Id. Markó Gábor: Két új könyv üzenete a Várakozás nehéz napjaiban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./

2005. január 19.

Január 17-én beiktatták Brassó megye alprefektusának a 30 éves erdészmérnöki diplomával rendelkező Szakál Andrást, a Brassó megyei RMDSZ ügyvezető elnökét, megyei tanácsost. Kovács Attila képviselő, az RMDSZ Brassó megyei elnöke elmondta, meggyőződése, hogy Szakál András a megfelelő személy ennek a tisztségnek a betöltésére. 1996-2000 között Madaras Lázár volt a Brassó Megyei Tanács alelnöke, majd 2000-2004 között Markó Gábor. /Tóásó Áron Zoltán: Szakál András az alprefektus Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2005. április 27.

Széchenyire emlékeztek Nagybányán halálának 145. évfordulója alkalmából. „A legnagyobb magyar” munkásságáról tartott előadást a nemrég 90. életévét betöltő Markó Gábor nyugalmazott tanár. Ezután a helyi óvárosi református kórus énekkara lépett fel, illetve Márton Jenő szavalt. /Széchenyire emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2006. január 27.

Az 1989-es változásokig Nagybányán a Szakszervezeti Művelődési Ház biztosította részben a magyar kultúra fejlesztését, a Csoma György vezette Enciklopédia előadás-sorozat és a Tamás-házaspár vezette táncház. 1989 után a magyarok részére nem, vagy csak igen magas használati díjért volt lehetőség helyiséget biztosítani egy-egy előadásra. Ezt a hiányt pótolni kellett. Az első lépés 1992 tavaszán történt Gönczy Sándorné tiszteletes asszony kezdeményezésére, aki felfigyelt arra, hogy a volt református iskola nagy pincéje felszabadult az addigi raktáraktól. Ezt kell rendbe szedni. Egy 20-25 tagú munkacsoport önkéntes munkájának eredményeként, vállalkozók és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával 1993. október 7-én ökumenikus keretek között felszentelték a „Kopácsi István Pinceotthont”, amely megkezdhette működését. Volt fűtés, világítás, 100 személynek ülőhely, színpad, konyha, cserkészotthon. Minden szervezet, csoportosulás használhatta ezt az otthont a magyar kultúra fejlesztése érdekében. 2000-től a Pinceotthon sokrétű, eredményes munkáját átvette a Teleki Magyar Ház, amely a célt tekintve sokkal megfelelőbb körülményeket biztosít. Amennyiben rendszeresen megkaphatná az anyagi támogatást, még jobban tudná segíteni a magyar kultúra fejlesztését. /Id. Markó Gábor: A magyar kultúra napján a nagybányai Kopácsi István Pinceotthonról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 27./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998