udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Meckel, Markus

2001. március 1.

Csupán óvatosságból szól egy évre az RMDSZ és az RTDP közötti együttműködési megállapodás, mivel a felek szerint a belpolitikai helyzet valamelyest változni fog - jelentette ki febr. 28-án Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára. Lőrincz azt követően nyilatkozott, hogy a magyar országgyűlés külügyi bizottsága előtt zárt ülésen beszámolt a új román kormány két hónapos működése alatt szerzett tapasztalatokról, és értékelte az elmúlt időszakot. Elmondta, hogy tapasztalatai szerint komoly munka indult Romániában egy átfogó gazdasági reform megvalósítására. Fontosnak nevezte, hogy a román kormány is járuljon hozzá az erdélyi magyar magánegyetem egyes karainak akkreditálásához. - Markus Meckel, az Észak-atlanti Közgyűlés alelnöke febr. 28-án Hargita megyében elemezte a magyar egyetem, a közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. Meckel szerint a romániai magyaroknak biztosítani kell az anyanyelvi oktatás lehetőségét, és hangsúlyozta az állam hivatalos nyelve elsajátításának fontosságát. Meckel értékelte a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. Az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését illetően úgy vélte, Romániának a német példát kellene alkalmaznia, megakadályozva ily módon a nagyon nagy telkek visszaszolgáltatását. /Komoly munka indult Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2008. március 18.

Kolozsvárra is ellátogatott Markus Meckel, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja, aki a Friedrich Ebert Alapítvány bukaresti szervezetének meghívására egyhetes körutat tesz Erdélyben. A volt német külügyminiszter Kolozsváron Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel is találkozott. Sógor reményét fejezte ki, hogy sikerül Erdélyben újrakezdeni a magyar–magyar párbeszédet, hiszen ennek hiánya veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A megbeszélésen felvetődött: fontos lenne, hogy az Európai Bizottságban a nemzeti kisebbségek ügyeivel külön biztos foglalkozzon. A német politikus a romániai magyarság helyzetéről tárgyalt Tőkés László EP-képviselővel is. „A nemzeti kisebbségek kérdésköre igen fontos Európában. S habár Romániának a kisebbségekhez való viszonya példaértékűnek mondható, a román parlamentnek mihamarabb el kellene fogadnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. ” „A román közvéleménynek nem kellene félnie a kulturális autonómiától, mivel ez nem az állam szétdarabolását hozza magával, hanem növeli a nemzeti kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását! Ugyanakkor nem értek egyet a populista és nacionalista jellegű megnyilatkoztatásokkal” – mondta Markus Meckel. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kijelentette: szerinte a román parlamentnek meg kell majd szavaznia Székelyföld területi autonómiáját, hiszen ez egy európai modell. /Kisebbségügyi EB-biztost szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2008. március 27.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhelyen kijelentette, azt szeretnék, ha az Európa Tanács (ET) „foglalkozna a Székelyföld helyzetével”, és ilyen vonatkozásban határozatot fogadna el. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta: az SZNT nem politizál, az SZNT „értékeket, elveket” fogalmaz meg, és azokat a jelölteket támogatja, akik vállalják az autonómia-törekvéseket. Izsák Balázs a múlt héten Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést, illetve Budapesten részt vett a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/ ülésén. Az elnök a legfontosabbnak a KMAT azon határozatát nevezte, amellyel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit egyhangúlag támogatják a határon túli magyar szervezetek. Az SZNT az Európa Tanácsban is szeretné elérni, hogy egy Székelyföldre vonatkozó határozat szülessen, ehhez egy kisebbségi biztos kinevezését kezdeményezte, akinek jelentését az ET napirendre tűzné. A Népújság kérdésére, hogy kit támogatnak a polgármesteri tisztségre Marosvásárhelyen a júniusi helyhatósági választásokon, Izsák Balázs kijelentette: „Nem veszünk részt a politikában. A helyhatósági választásokra is csak olyan mértékben készülünk, hogy bizonyos elveket megfogalmaztunk. A jelölteknek vállalniuk kell az autonómia- törekvéseket, reméljük, ha polgármesterek lesznek, kiírják majd az autonómia-referendumokat, fölvállalják a székely jelképek használatát”. /Antalfi Imola: Az Európa Tanács támogatására számít az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2009. december 15.

Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2009. december 16.

Románia Csillaga érdemrendet kapott Tőkés László. A Traian Basescu által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaesten adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az EP elnöke, volt lengyel kormányfő. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferenciára került sor, meghívottak: Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője és Emil Constatinescu volt román államfő. A nemzetközi konferencián felidézték a húsz esztendővel ezelőtti eseményeket. Tőkés László európai parlamenti képviselőköszöntőjében nagyra értékelte, hogy annak idején külföldről is segítséget kaptak. A temesvári felkelés történelmi körülményeit elemezve Gabriel Andreescu egyetemi tanár és politológus természetellenesnek nevezte, hogy az akkori eseményeket mind a mai napig eltérően értelmezik Romániában. Németh Zsolt Fideszes politikus emlékeztetett: 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben a magyarok és románok együtt indultak, utána pedig szembekerültek egymással. Szerinte Európának azt kell megértenie, hogy a magyar térségpolitikát és a magyar nemzetpolitikát megfelelően összhangba kell hozni egymással. Ennek megteremtése fontos feladat lesz a következő kormányzati ciklusban – tette hozzá. A kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek – állapította meg Orbán Viktor. /Tőkés megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést. Temesvári megemlékezés a rendszerváltozás húszéves évfordulójáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ „Azért gyűltünk össze, hogy egy csodára emlékezzünk, amikor húsz esztendővel ezelőtt sikerült áttörni a hallgatás falát, legyőzni saját félelmeinket, volt bátorságunk NEM-et mondani” – mondta vitaindítójában Bodó Barna. Tőkés László megköszönte valamennyi akkori szövetségesének – Szűrös Mátyásnak, a Panoráma szerkesztőinek, a kanadai tévéseknek, Győri Bélának, a Vasárnapi Újság rádióműsor szerkesztőjének, a magyar és az amerikai nagykövetség akkori diplomatáinak – a segítséget, akiknek köszönhetően sikerült rést ütni a hallgatás falán. A megemlékezés résztvevői jelenlétében leleplezték a megújult templom falára visszahelyezett szimbolikus jelentőségű feliratot, amely 1989 decemberében került az épület falára: Éljen Tőkés László! Várunk! Szabadság! A református templomban látható Temesvári mementó című fotókiállítást Szőcs Géza mutatta be. /P. Z. : Temesvári rendszerváltók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998