udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Marossy Géza

1998. május 4.

Tiltakozó közleményük kiadása után eltávolították Székelyudvarhelyen a Digital 3 TV-től Jakab Endre szerkesztőt és Szikszai Olivér és Marossy Géza operatőröket. A MÚRE levélben kérte a Digital 3 TV véleményét a tiltakozó közleményről. Az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) nem közölte ezt a közleményt, arra hivatkozva, hogy azt már más lapok hozták. - A Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós) szerkesztősége nyilatkozatban csatlakozott a tiltakozókhoz. Hosszú Attila, a Digital 3 TV elnöke a Hargita Népének adott nyilatkozatában nem tagadta a közleményben foglaltakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Előzmény: Erdélyi Napló, ápr. 28.

2001. november 29.

Nov. 27-én Kolozsvárott közönségével találkozott a Duna Televízió küldöttsége. Levetítették Csáky Zoltán és Marossy Géza nagy visszhangot kiváltott Hagymakupolás Honfoglalás című dokumentumfilmjét. Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda után került sor a kolozsvári találkozóra, melynek célja a Duna tv szellemiségének elmélyítése. Csáky Zoltán kifejtette, hogy munkája során állandóan járja Erdélyt, és lépten-nyomon tapasztalja a görögkeleti egyház terjeszkedési törekvését. A 20. század eleje óta a román nacionalizmus számára a legnagyobb kihívás az erdélyi magyarság és főleg a 800 ezer lelket számláló Székelyföld elrománosítása, ennek érdekében ortodox templomokkal, kolostorokkal, imaházakkal bástyázták körbe ezt a területet. Valamiképpen állást kell foglalni ez ellen a nem is vallási, inkább nemzeti fundamentalizmus térnyerése ellen. Gabriel Andreescu (román Helsinki Bizottság elnöke) mondta el, hogy az ortodox terjeszkedés a mai román nacionalizmus legerősebb formája, volt szekusok által irányított kampány, az ortodox papok manapság a parlament helyett inkább a helyi önkormányzatokba igyekeznek beépülni. Közülük sokan legionárusok voltak. Hargita és Kovászna ortodox püspöke is elismeri, hogy más vidékekhez képest több a templomuk, de szerinte, ez nem gyarmatosítás, csak a szórványban élő hívek kiszolgálása. Azt már egy csíkszeredai városi vezetőtől tudjuk meg, hogy az ortodox egyház, ilyen-olyan módon, a volt pártszállóra, a kereskedelmi bank régi épületére, autószerelő cégre (!) stb. tette rá a kezét. - Csupán Kolozsváron egyidőben nyolc görögkeleti templomot építenek. Visszatetsző a hódító igyekezet, mert egyházi mezben jelentkezik. A sepsiszentgyörgyi lábasház elfoglalására tett szándék, a pápa kitiltása Erdélyből romániai látogatása során, a történelmi magyar egyházak elkobzott ingatlanjainak vissza nem szolgáltatása mind ugyanazt a célt jelzik. 1990 után minden román kormány valamilyen formában kiemelten támogatta az ortodox egyházat. A hallgatóságból elhangzott, hogy az ortodox térhódítás elleni egyetlen megoldás az autonómia lehet. /Ördög I. Béla: A Hagymakupolás Honfoglalás - Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998