udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Marton Melinda

1998. július 13.

Kolozsvári Erkel-bemutató Gyulán. Sorozatban az ötödik Erkel-dalművet mutatja be Gyulán a kolozsvári magyar operatársulat; a bemutatója egyben az előadás premierje is, mely után ősztől Kolozsvárt játsszák a Névtelen hősök című népies daljátékot - tájékoztatta az MTI-t Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán 1991 óta szerepel évről évre a kolozsvári Állami Magyar Opera. Az erdélyi dalszínház a nagy romantikus zeneköltő műveiből eddig a Hunyadi László-t, a Brankovics György-öt, a Bánk bán-t, valamint az István király-t játszotta el Gyulán is. A most színre kerülő Névtelen hősök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyszerű katonáinak állít emléket, a többi Erkel-operától eltérő, a verbunkos hagyományokat fölelevenítő operettes hangzással. A népies vígopera első bemutatója 1880-ban volt Budapesten a Nemzeti Színházban, a mostani előadás az 1881-es kolozsvári s az 1916-os budapesti bemutató alapján készült. A kolozsvári társulat Dehel Gábor rendezésében játssza a darabot, amelyet Hary Béla karmester és Simon Gábor igazgató zenedramaturgi közreműködésével állítanak színre. A főbb szerepekben Szeibert Istvánt, Szabó Pétert, B. Vass Évát, Marton Melindát, Szakács Leventét és Molnár Jánost láthatja a közönség. A díszletet és a jelmezt Starmüller Katalin tervezte. A kolozsváriak idei gyulai vendégszereplését a társulat Carmen-előadása zárja: a Bizet-művet Ionel Pantea, a luxemburgi opera igazgatója rendezésében láthatják-hallhatják az operabarátok, vezényel Selmeczi György (Budapest). /MTI/

2002. január 4.

Úttörő színházi produkciót tartottak Székelyudvarhelyen: Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettjével búcsúztatták az óévet. A Művelődési Ház zsúfolásig megtelt nagytermében sikeres volt az est, annak ellenére, hogy nem hivatásos operett-énekesek szerepeltek. A tánckart az Udvarhely Néptáncműhely táncosai alkották, a produkcióban részt vettek a Balázs Ferenc Vegyes Kar tagjai, valamint a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai és székelyudvarhelyi zenészek is. Az udvarhelyi színészeknek a kolozsvári Magyar Opera magánénekese, Marton Melinda egyetemi tanár segített a különböző éneklési technikák elsajátításában. /Száva Enikő: Operettel búcsúztatták az évet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

2005. szeptember 13.

Szeptember 12-én tartotta évadkezdő gyűlését a kolozsvári Magyar Opera társulata. A társulat több meghívásnak fog eleget tenni. Svájcban és Spanyolországban vendégszereplésre nyílik lehetőség. Szeretnének jó kapcsolatot kialakítani a budapesti Operaház frissen kinevezett igazgatóival. Ebben az évadban leghamarabb decemberre várható egy Mozart-opera – La finta giardiniera, azaz A furfangos kertészlány – bemutatója, a Mozart-fesztivál keretén belül. Az évadkezdő előadás szeptember 18-án lesz, a hagyományhoz híven Erkel-operával, ezúttal a Bánk bánnal. Főszerepekben: Cseterki Ferenc és Marton Melinda. /Nagy-Hintós Diana: Évadkezdés a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2006. február 1.

Minden évben februárban, halálának évfordulóján Kolozsváron a Magyar Opera társulata hangversennyel emlékezik Kriza Ágnes művésznőre, a kiváló zenepedagógusra, a néhai pályatársra. Az idei hangverseny február 2-án lesz. Az énekesek között lesz Veress Orsolya, Vígh Ibolya, Pataki Enikő, Marton Melinda, Kirkósa Júlia és Bancsov Károly. A karmesterek között lesz Hary Béla, Kulcsár Szabolcs és Incze G. Katalin. Hangversenymesterek: Barabás Sándor és Ferenczi Endre. /Turánitz J. Lajos: Kriza Ágnes emlékhangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2008. október 30.

Hary Béla karmester, zeneszerző életinterjú-kötetét mutatták be október 29-én Kolozsváron a Magyar Operában. A beszélgetőkönyv megírására a Korunk Komp-Press Kiadó Nagy-Hintós Dianát kérte fel. A Prospero Könyvek sorozatban életinterjúk készülnek az erdélyi magyar színjátszás és zenei élet meghatározó egyéniségeivel, maradandót alkotó személyiségeivel. Eddig Lohinszky Loránd, Orosz Lujza, Vitályos Ildikó, Elekes Emma, László Gerő, Szabó Duci, Csíky András, Hary Béla és Marton Melinda vállalták az életútinterjús beszélgetést. A könyvbemutatón László Ferenc muzikológus méltatta Hary Bélát. Nagy-Hintós Diana úgy értékelte, Hary mester életműve megérdemli, hogy könyv szülessen belőle. Azt kívánta az operának és a közönségnek, hogy legyen még legalább egy olyan tehetségű karmestere, mint Hary Béla. /Kerekes Edit: Prospero-kötet Hary Béláról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Hary Béla 1934-ben született Szilágysomlyón, tanulmányait Kolozsváron, Párizsban és Weimarban végezte. 1965 óta a Kolozsvári Magyar Opera karmestereként működik, 1984–1990 között az intézmény igazgatója. Sárga rózsa címmel operát, a Grimm testvérek Hófehérke és a hét törpe című népszerű meséje alapján pedig balettet szerzett. /Opera mint élet és karrier. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2008. november 17.

November 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület dísztermében mutatták be Dehel Gábor színművésznek, rendezőnek a feleségéről, Marton Melinda operaénekesről írt beszélgetőkönyvét. /Dehel Gábor: Marton Melinda. Beszélgetőkönyv, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ A Prospero Könyvek sorozatban életinterjúk, azaz úgynevezett beszélgetőkönyvek készülnek az erdélyi magyar színjátszás és zenei élet meghatározó személyiségeiről. Csíky András színművészről és Hary Béla karmesterről írt kötet után ez a harmadik könyv. A könyvbemutatón Balázs Imre József, a kiadó igazgatója, Demény Péter, a kötet szerkesztője és Szeibert István operaénekes méltatta Dehel Gábor könyvét. Szeibert István felolvasta az előszó írójának, Kürthy András budapesti operarendezőnek a kolozsváriakhoz szóló, meleg hangú levelét. Marton Melinda operaénekes arról a kézzel fogható szeretetről beszélt, amely bearanyozta pályája egészét. /Nagy-Hintós Diana: Prospero-könyv Marton Melindáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Dehel Gábor /sz. Szatmárnémeti, 1940. ápr. 29./ színész, rendező, 1991-től a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője is. Marton Melinda /Kolozsvár, 1956/ a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese.

2008. november 22.

Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2008. december 20.

A kolozsvári Magyar Opera önálló létezésének 60. évfordulója alkalmából rendezett operagálát, telt házzal. A nézőket Simon Gábor, az operaház igazgatója köszöntötte. A gálaest első felét élőben közvetítette a Kolozsvári Rádió. Három felvonás, három karmester: Hary Béla, Horváth József és Kulcsár Szabolcs dirigált operettekből részleteket. Marton Melinda is fellépett, végül közös dalolás zárta az operagálát, mindenki fennhangon énekelte, hogy „Szép város Kolozsvár”. /Csákány Csilla: Hatvanadik évfordulóját ünnepelte a Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2008. december 30.

Második alkalommal bemutatják be Dehel Gábor Marton Melindával, a Kolozsvári Magyar Opera kiemelkedő alakjával készített beszélgetőkönyvét. A könyv az opera primadonnájának életregénye, amely megeleveníti őt a színpadon és a kulisszák mögött egyaránt. A könyv része a Korunk Kiadó által megjelentetett sorozatnak, és harmadikként jelent meg a Hary Béla zeneszerzőről, illetve Csíky András színészről szóló kötetek után. A könyv érdekessége, hogy a szerző feleségéről ír, és amellett, hogy végigköveti az életpályát, így a kolozsvári Magyar Opera története is körvonalazódik. Januárban Budapesten is bemutatják a könyvet. /Hideg Bernadette: Egy primadonna életregénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998