udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 139 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Matekovits Mihály

1990. szeptember 16.

Aradon a tanévnyitás előtt néhány nappal Garbovan Gheorghe megyei prefektus megtagadta a helyi önálló magyar líceum és általános iskola működésének jóváhagyását. Előzőleg Matekovits Mihály tanár, megbízott nemzetiségi tanfelügyelő több kompromisszumot kötött az iskola megindítása érdekében, vállalta például, hogy az önálló magyar iskola egy épületben maradjon a román kőolajipari szaklíceummal. A MADISZ és az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a prefektus szept. 10-i döntése ellen, leszögezve, hogy ebben az esetben Arad megyében egyetlen magyar líceum sem lesz. /Juhász Zoltán: Ki dönt az aradi magyar líceum ügyében? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1991. február 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1991. december 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1993. május 12.

Matekovits Mihály /sz. Arad, 1946/ az RMDSZ Arad megyei szervezetének alelnöke, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ megyei elnöke, az RMPSZ országos alelnöke aradi diákokat kísért el Sepsiszentgyörgyre, az ott folyó Határtalan Tanulmányi Versenyre. Matekovits Mihály már a fordulat előtt is az Arad megyei vezető magyar értelmiségiek között volt. Elmondta, hogy a fásultság és a közöny jelei náluk is megmutatkoznak. Sok aradvidéki gyermeke jelenleg Magyarországon tanul. Az aradi RMFDZ nagy gondja a magyar gazdasági szakemberek hiánya, sokan eltávoztak, kivándoroltak. Matekovits Mihály hangsúlyozta, hogy a szórványban élő biztonságérzetét Székelyföld adja. Náluk inkább az érdekvédelemnek van jelentősége, ezért jogi tanácsadás folyik az RMDSZ-szlkházban. Aradon a könyvtár számára négyezer könyvet tudtak összegyűjteni. /Matekovics János: Szórványban a határ mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

1996. november 16.

Klebelsberg Kunó Pécska szülötte, kultuszminiszter volt. Nagyvonalú kultúrpolitikát folytatott, ösztöndíjak és intézetek alapításával megszervezte a magyar szellemi élet külföldi kapcsolatait. Számos népfőiskolát alapított. A magyar történelemtudomány igazi mecénása, nevéhez fűződik a Magyarország újabbkori történetének forrásai című forráskiadvány sorozat megindítása. Mindennek ellenére az 1962-ben kiadott Új Magyar Lexikon reakciós kultúrpolitikusnak minősítette. - Az EMKE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének rendezésében nov. 16-án Aradon és Pécskán Klebelsberg Kunó emléknapot tartottak. Aradon tudományos ülésszak kezdődött, melyet Matekovits Mária megyei EMKE-elnök nyitott meg. Az előadók között volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Egyed Albert művelődési minisztériumi főosztályvezető, a Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Ugyanezen a napon Pécskán, szülőfalujában a római katolikus templom falára Heinrich József plébános, főesperes elhelyezte a Klebelsberg Kunó-emléktáblát, Grünwald Ernő kőfaragó alkotását, majd Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta az esemény jelentőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 911. sz./ Gróf Klebelsberg Kunó /Magyarpécska,1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.

1997. január 23.

Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1997. május 30.

Az Arad megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották Cziszter Kálmánt az RMDSZ megyei elnökének. Politikai alelnök Bognár Levente, aki jelenleg a megye alprefektusa is, jogi, kisebbségvédelmi alelnök Nagy Sándor ügyvéd, művelődési és egyházügyi alelnök Matekovits Mihály tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1999. október 1.

A Hivatalos Közlöny szeptember 30-i számában megjelent és ezzel érvénybe lépett az a kormányhatározat, amely az aradi városi tanács kezeléséből a művelődési minisztérium kezelésébe adja a román-magyar megbékélési emlékpark számára kijelölt földterületet. A kormány az aradi vértanú tábornokok emlékét őrző obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési emlékpark helyét. Az elképzelések szerint ebben az emlékparkban ismét felállítják az 1925-ben lebontott Szabadság-emlékművet. Zala György szoborcsoportjának darabjait mostanáig az aradi vár katonai lőszerraktárában őrizték. A kormány már határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoport darabjait át kell adni az aradi minorita rendnek. Okt. 1-jén aláírták Aradon a Szabadságemlékmű darabjainak kiadásáról szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumot Moise Ecrosan ezredes, az aradi helyőrség parancsnoka és Csergő Ervin, az aradi minorita rend házfőnöke írta alá. /Lesz-e alapkőletétel Aradon? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ Okt. 1-jén átszállították az aradi várból a minorita rendház udvarába a vértanúk emlékművét. Jelen volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. Az egykori talapzat köveit széthordták, a kovácsoltvas kerítésnek is csak egy darabja van meg, de a szobrok elég jó állapotban maradtak meg, kevés rajtuk a javítanivaló. A főalak jobb kezéből hiányzik a koszorú, a friss törésnyom igazolja a helybeliek állítását, hogy néhány hete még megvolt. Pótolni kell a bal kezében levő kard pengéjét, az egyik mellékalak kardját, valamint az angyal bal karját is. - Az aradi vértanúk emlékművét 1890. október 6-án állították fel Arad főterén, a színház mögött. - A tervek szerint az emlékművet október 6-án avatják fel ideiglenes helyén, Radu Vasile és Orbán Viktor miniszterelnökök jelenlétében. /Péter I. Zoltán: Aradi minorita rend. Átvették a hősök emlékművét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./ A szobrot évtizedekig a vár katonai raktárában őrizték, emberfia azt nem láthatta. Mígnem egy törékeny (miniszter) asszony leszerelte a konok katonák ellenkezését. - Amikor megérkezett a Szabadság-szobor első darabja, Csergő Ervin minorita páter ösztönösen keresztet vetett. Matekovits Mihály főszervező felgyűrt ingujjban katonásan fejet hajtott. Dávid Ibolya miniszter asszony saját kezűleg leírta: "Aradon jártam 1999. okt. 1-én - Isten segítségével. (Hunnia szobrára várok 19.15-kor.) Ez lesz a korona szegényes életem 40 egynéhány évén. Hálával és köszönettel az Úrnak. Dávid Ibolya." /(Hevesi Mónár József szemtanú): A szobor szabadulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1999. november 27.

Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. május 31.

Aradon minden évben június 30-án összeül a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei vezetősége és odaítéli a Márki Sándor-díjakat. Június 30-án lesz 75 éve, hogy elhunyt a történész, pedagógus, egyetemi tanár Márki Sándor /1853-1925/. Márki Sándor Arad művelődési életének egyik legaktívabb személyisége, az Orczy-Vásárhelyi könyvtár őre volt, 1881-ben alapító tagja az aradi Kölcsey Egyesületnek. Évekig volt Kolozsvárott egyetemi tanár. Alapvetően fontos munkája a kétkötetes Arad vármegye története. Jelen pillanatig az aradi román vagy magyar történészek két legteljesebb forrásmunkája a Márki-könyv, illetve Lakatos Ottó minorita atya háromkötetes Arad monográfiája. - Dr. Kovách Géza munkáját /Márki Sándor aradi évei/ szeretné az EMKE Arad megyei szervezete június végéig kiadni, ez lesz az 5. EMKE-füzet. /Matekovits Mihály: Készülőben az 5. EMKE-füzet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2000. július 4.

Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelő hasznos kézikönyvet állított össze: Magyar nyelvű oktatás Arad megyében. Az összeállításban segítették: Csergő Ervin minorita atya, Király András tanár, az RMPSZ Arad megyei elnöke, Kiss Anna, a megyei tanítók pedagógiai körének vezetője és Fehér József iskolaigazgató. A könyvecskében megtalálhatók a statisztikai adatok az iskolákról, tagozatokról és a diáklétszámról, 358 pedagógus munkahelyéről. /Puskel Péter: Hézagpótló kiadvány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2000. július 27.

A gyermek- és ifjúsági alapítványok sokfajta táborozási lehetőségeket kínálnak, ezeket sorolta az újság. Többek között: Hadad - tánctábor középiskolásoknak, Kisiratos - tánctábor, Kisiratos - gyermektábor, Kalotaszentkirály - tánctábor, Battonya - életmódtábor, Vésztő - történelmi játéktábor, Zánka - jutalomtábor, Csopak - szavalótábor, Körtvélyes - gyermekszínjátszó tábor, Szeged - Ópusztaszer, millenniumi emléktábor, Lakitelek - fesztivállal egybekötött színjátszótábor. /Matekovits Mihály: Hol nyaralnak, hol táboroznak gyermekeik? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2000. augusztus 14.

Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2000 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/. Szerkesztette: Bodó Barna. ″Évkönyvet indítunk útjára. Ilyenként az elsőt. 1989 történelmi fordulója óta kísérlet még nem történt a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására. A hangsúly az általánosságon, a teljes körűségre való törekvésen van″ - olvasható az előszóban. Az öt fejezetre osztott évkönyv (I. A demokrácia útján; II. Adatok és folyamatok; III. Magyar nyelvű oktatás és művelődés; IV. Tanulmányok; V. Kronológia, dokumentumok.) rendhagyónak mondható. A temesvári Szórvány Alapítvány által kigondolt munka tényeket, adatokat, elemzéseket közöl. Hasonló útkereső munkák a múltban is megjelentek. Bodó Barna előszavában megemlíti Sulyok István és Fritz László 1930-as, Győri Illés István 1936-os évkönyvét, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyvet. Mindezek a kísérletek tiszavirágéletűnek bizonyultak. A mostani évkönyv szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munka, a 2000-es évkönyv, elindítója legyen egy olyan hagyománynak, amely szükségszerű és egyúttal hézagpótló a romániai magyar évkönyvek kiadásában. - Az évkönyv szerzői: Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós, Egyed Péter, Veres Valér, Ráduly Róbert, Farkasné Imreh Mária, Somai József, Kötő József, Murvai László, Szatmári Bajkó Ildikó, Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gál Mária, Csép Sándor, Hadházy Zsuzsa, Matekovits Mihály, Szász Jenő, Sorbán Angella, Tonk Sándor, Vetési László, Toró T. Tibor, Csűry István. A Kronológia, dokumentumok fejezetet K. Bodor András, Papp Gy. Attila, Udvardy Frigyes, Benedek Ildikó és Bodó Barna válogatták. /Nánó Csaba: Rendhagyó évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Aug. 18-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2000 című kiadványt. Benkő Samu EME-elnök az új könyv huszonnyolc szerzőjének véleményére utalva kijelentette: nem biztos, hogy az a maga teljességében tükrözi a mai magyarság helyzetét, de ismerteti a kisebbségi ember egyetlen menekülési lehetőségét: engedelmeskedni a cselekvési kényszernek. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány által kezdeményezett kiadvány szerkesztője, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összefoglaló adatokat tartalmazó műfajt a román kultúrában még nem fedezték fel, de a következő években ott is bizonyára nagy jövő előtt áll. Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz év alatt vágyait összetévesztette a valósággal. Sőt, sokan közülünk ma is így látják helyzetünket. Pedig ismernünk kell a jelen realitásait, szembe kell néznünk azokkal. Ez a kiadvány ilyen célból készült és ezeknek a helyzettanulmányoknak, nem publicisztikai jellegű adatismertetőknek a következő évkönyvekben is lesz folytatásuk. /Szembenézni önmagunkkal, évkönyvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Nagyváradon aug. 22-én mutatja be Bodó Barna politológus a Romániai magyar évkönyv 2000 című kötetet. Az Évkönyv öt részből áll. Az elsőben - melynek címe A demokrácia útján - Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós és Egyed Péter értekezik a jelenlegi politikai helyzetről, a hazai politikai rendszer törésvonalairól, az RMDSZ első tíz évéről, illetve a magyar nemzet mai körvonalairól. A második rész - Adatok és folyamatok - a hazai magyarság demográfiáját és belső vándorlását taglalja, illetve gazdasági és civil kérdésköröket. A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című harmadik rész megnevezése önmagáért beszél. A negyedik részben általánosabb, illetve szűken tematikus tanulmányok sorjáznak, majd a kötet végén szerepel egy másik nagyon hasznos gyűjtemény, az elmúlt év kisebbségpolitikai szempontból fontos eseményeinek kronológiája, 1999 közéleti krónikája, az RMDSZ-dokumentumok tára, illetve az Európai Unió országjelentése Romániáról. /Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2000. augusztus 24.

Tokay Györgyöt a Petőfi-Schiller Egyetem ügyéről kérdezték. Tokay kifejtette: a ″Petőfi-Schillerről inkább ne mondjunk semmit. Amiért magam is tettem valamit: lehetett volna egy olyan szaka, amelyen európai kereskedelmet tanulhatott volna a fiatalság németül, német tanároktól is.″ Tokay szerint jogi szempontból a magyar állami egyetem ügye megoldottnak tekinthető, nincs olyan tény, ami ezt megtiltaná. ″Ha mi Petőfi-Schillert vagy magánegyetemet játszunk, amit most nyitnak meg, 5-6 esztendő után juthat el oda, hogy az elfogadási periódus után diplomát adhasson végzősöknek. Nem ez a járható út, hanem egy önálló állami egyetem, amelynek az első pillanattól kezdve olyan tanári kara és struktúrája kell legyen, hogy ha megcsinálom januárban, akkor szeptemberben a fiatalok már egy egyetemi joggal rendelkező intézménybe iratkozhassanak be. Az idő sürget, és nem vagyok hajlandó elfogadni egy magánegyetem ügyét úgy, hogy azt majd hat év múlva ismerjék n″ - szögezte le Tokay György. /Tokay György: A hátrányból előnyt kovácsolni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./5/ Harmincadik alkalommal tartották meg augusztus 13-án a hagyományos Majláthi Vasárnapot, az Arad megyei hagyományőrző együttesek évi seregszemléjét. A színmagyar településen Matekovits Mihály tanár a szemle főrendezője. Ezen Arad megye valamennyi magyar néptáncegyüĐüttese jelen lehet - tájékoztatott Matekovits Mária, az EMKE országos alelnöke. A mostanin fellépett a simonyifalvi Leveles együttes, az erdőhegyi Bokréta együttes, a helybeliek Nefelejcs együttese és a pécskai Búzavirág együttes, Khell Levente tanító vezetésével. Szőke József majláthi RMDSZ-elnök elmondta: kétévi kihagyás után újraélesztették ezt a szép hagyományt. /Pataki Zoltán: Majláthi Vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2000. december 23.

Julianus-díjat adományoz a csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány az aradi Csergő Ervin minorita atyának és Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelőnek. A csíkszeredai alapítvány azoknak ítéli a Julianus-díjat, akik a szórványmagyarság védelmében, sajátos gondjainak kezelésében nyújtanak kimagasló teljesítményt. A díjat január 6-án adják át Csíkszeredában, a református templomban. A Julianus-díj idei kitüntetettjei közt van Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. /A szórványmagyarság érdekvédelméért. Julianus-díj Csergő Ervinnek és Matekovits Mihálynak. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 23-24./

2001. január 8.

Jan. 6-án Csíkszeredában, a református templomban nyolcadik alkalommal osztotta ki a Julianus Alapítvány a magyarság szolgálatáért adományozott díjait olyan személyeknek, akik az elmúlt év során munkáságukkal a szórványban élő magyarság megmaradásáért cselekedtek. A mostani kitüntetettek között volt Dávid Ibolya, a Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere, aki az aradi Szabadságszobor kiszabadításáért több ízben is szót emelt és kétoldalú román-magyar megbeszéléseket kezdeményezett. A szobor kiszabadításában szerepet vállaló P. Csergő Ervin és Matekovics Mihály szintén díjat vehetett át Csíkszeredában. A díjazottak között volt Haáz Sándor zenetanár is, a szentegyházi gyermekfilharmónia vezetője, valamint dr. Szántó Árpád és Székely Pál, akik a cserhalmi emlékmű felállításában játszottak fontos szerepet, Nagy Dénes és Palkó Sarolta tizenegy gyermekes nagycsaládjuk elismeréseképpen vehették át a tetemes pénzösszeggel járó díjat. Az alapítvány elnöke Beder Tibor köszöntötte Julinus huszadik századi követőit. Dávid Ibolya miniszter asszony a nemzet jövőjéről szólva elmondotta: ebben az évszázadban a családnak kell fontos szerepet betöltenie, mert minden nemzet elsősorban a családjaiból építkezhet, ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy iskolává váljon minden család, hiszen a tudás értéke az, ami megkülönböztethet másoktól. Dávid Ibolya a csángó magyarokhoz is üzenetet küldött, amiben együttgondolkodásra szólította fel őket, mondván: Magyarország számon tartja őket. A díjjal járó pénzösszeget megtoldva még kétszer annyival, visszaadta az alapítvány elnökének azzal, hogy ezt a szórványban élő magyar gyerekek táboroztatására használják fel. A díjazottak között volt Nagy Dénes és Palkó Sarolta, akik tizenegy gyerek szüleiként vehették át az alapítvány elismerését. A Julianus-díj mellett Nagy Dénes egykori játszótársa, Benkő Sándor vállalkozó is díjat ajánlott fel. A család legjobban tanuló diákjának taníttatását az egyetem elvégzéséig amerikai támogatók segítik. A díjátadás után a miniszter asszony röviden nyilatkozott a sajtónak: "Számomra van egy nagyon személyes vonatkozása is a díjnak: tiszteletadás nagyapámnak, aki csángó-székely ember volt, és jelenti azt is, hogy az a szabadságszobor, mely az egyetemes szabadságnak a szobra számomra, visszanyerte a szabadságát, ezt már többé bezárni nem lehet. Nagyon bízom abban, hogy az elkövetkező egy-két éven belül sikerül létrehoznunk a Megbékélés parkot, amely végleges otthont ad majd Aradon e szoborcsoportnak, amely egyébként az aradi tizenhárom vértanú emlékére épült″. /(Daczó Dénes): Nyolcadik alkalommal osztották ki a Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A díj átvételekor Dávid Ibolya kijelentette: ″A történelem nagyot lépett az elmúlt időszakban, és megadta nekünk annak lehetőségét, hogy most már nem társadalomban, határok között élő állampolgárokban, hanem nemzetben, magyarságban gondolkodhatunk.″ Az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a magyarságot területileg feldaraboló, kultúránkat fenyegető XX. század után a XXI. században is szükség van a magyarság összefogására. Elismerte, hogy felgyorsult a szórványban élő magyarság asszimilációja, és kijelentette: "Mire az Európai Unió megadja nekünk azt a jó helyzetet, hogy ellégiesült határaink legyenek, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szórványban élőket meg tudjuk tartani őket kultúrájukban, hitükben, abban, hogy büszkén éljék meg magyarságukat.″ /Julianus-díj Dávid Ibolyának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2001. január 24.

Rendhagyó szülői értekezletre hívta össze a megye VIII. osztályos diákjainak osztályfőnökeit és az érintett szülőket a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ igazgatósága. A találkozó célja az volt, hogy az érdekeltek megismerkedjenek a város egyetlen magyar tannyelvű középiskolájának beiskolázási tervével, az ősztől beinduló osztályok profiljával, az elvárásokkal. A megbeszélésre meghívták Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelőt, Matekovits Máriát, az 1-es számú iskola aligazgatóját. Éder Ottó igazgatón üdvözölte a megjelenteket. Matekovits Mihály felhívta a figyelmet a képességvizsga fontosságára. Éder Ottó igazgató elmondta, hogy ismét öt líceumi osztályt kértek. /P. P.: Szülők, pedagógusok közösen. A Csikyben ősztől beinduló osztályok profiljáról. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2001. április 3.

Márc. 30-án ünnepelte meg fennállásának tizedik évfordulóját az Aradi 1-es Iskola Fesztiválkórus minősítésű Vox Juventutis énekkara. Jelen volt dr. Kötő József egyetemi tanár, az EMKE országos főjegyzője, Guttmann Mihály, a Románia Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Major László elnök és László Attila alelnök is. Köszöntötték Horváth Tünde Jagamas János-díjas karnagyot. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki ez alkalomra műsorfüzetet is összeállított, nyitotta meg a köszöntők hosszú sorát. A Horváth Tünde karnagy által megzenésített Dalárok énekét a közönség együtt énekelte a kórussal. /Puskel Péter: A Vox Juventutis gyermekkar tizedik születésnapja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2001. április 21.

Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2001. május 29.

Tizenegy esztendei huzavona után úgy tűnik, megoldódik Arad egyedüli magyar középiskolájának a sorsa: a "társbérlő" Henri Coanda Gimnázium kiköltözik az épületből. Ennek azonban ára van, mert "cserében" a magyarság föladja a belvárosi 1-es iskolát, a hajdani zárdát, valamint a hozzá tartozó iskolát. Ebben az egy iskolához tartozó két épületben eddig is párhuzamosan működött a román és magyar tagozat. Ha az aradi tanfelügyelőség áldását adja a tervre, akkor ősztől végképp megszűnik a magyar oktatás "az egyesben", ahol a két háború között apácák tanítottak. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes termekért termeket kell adni, tehát az 1-es iskola I-VIII. osztályának oda kell költöznie a Csikybe. Az igaz, hogy osztálylétszám tekintetében továbbra is zsúfolt marad a Csiky, ám a diáklétszám jóval alacsonyabb lesz, hisz jön 370 tanuló, és elmegy közel 800. A tervek szerint a nyári vakáció alatt kell majd megoldani a költözés adminisztratív teendőit. Éder Ottó, a Csiky Gergely igazgatója elmondta, örül az intézkedésnek, ám hozzátette, szerinte nem ez a legoptimálisabb megoldás, mert a tanintézmény zsúfoltsága megmarad. /Irházi János: Megoldódhat a Csiky Gergely Gimnázium sorsa. = Krónika (Kolozsvár). máj. 29./

2001. július 20.

Aradon az 1-es Iskola esetében megtörtént a költözés és a vagyonelosztás, megkezdődött a padok, a bútorzat és a tanfelszerelések, szemléltető eszközök elszállítása. A Csiky Gergely Iskolacsoportban is igyekeztek minden feltételt biztosítani a befogadáshoz. Végre visszakaptuk saját épületünket - mondta Éder Ottó, a Csiky igazgatója. A román iskolában húzzák, halogatják a költözést, az egy fedél alatt eltöltött évek során minden ingóságot saját leltárukba vettek. A tanárok, szülők többségének egyik szeme sír, a másik meg nevet. Örülnek annak, hogy sikerült visszakapni az egykori Katolikus Gimnáziumot, mások viszont fájó szívvel gondolnak arra, hogy az 1-es Iskolában viszont több mint száz év után megszűnik a magyar szó. Maga Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki a leghatározottabban kardoskodott a Csikybe költöztetés ésszerűsége mellett, sajnálja azt az iskolát, amelynek tanára, aligazgatója, igazgatója volt annyi éven át. /Puskel Péter: Az aradi magyar oktatás erős fellegvára lesz ez az iskola. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2001. augusztus 14.

A Majláti Hétvége /aug. 10-12/ utcákon végigvonuló zenekaros, lovas hívogatóval kezdődött. Másnap reggel az iskolaudvaron találkoztak fél évszázad végzősei. Az iskolának jelenleg 86 tanulója van, Bányai Eliza iskolaigazgató elmondotta, az a vágyuk, hogy ez a falu boldog magyar sziget legyen, ahonnan a fiatalság nem fog elvágyódni. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azokat az időket idézte fel, amikor csak egy hajszálon múlott, hogy megszüntessék az iskolát. Dr. Kovách Géza hónapok óta dolgozik a falu történetének összeállításán. Dobszó a címe a majlátiak erre az alkalomra nyomtatott időszakos kiadványának, amellyel meglepték a vendégeket, s érzékelték, hogy a szórványban is megkezdődött a szellemi építkezés. A szentmisén közreműködött a majláti gyermekek kórusa. Az esti műsor a megyei hagyományőrzés valóságos seregszemléje volt. Az erdőhegyi Bokréta csoportja nyitotta meg a műsort, követték a majláti iskolások. A Khell Levente vezette pécskai Búzavirág után a pécskai iskolások következtek. /Puskel Péter: Majláti Hétvége 2001. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2001. augusztus 28.

Zimándközön, a zömében katolikus faluban maroknyi református összefogott, s részben kül- és belföldi segítséggel, részben önerőből templommá alakított egy valamikori lakóházat. Felszentelése, aug. 26. mérföldkő a helybeli református közösség alig néhány évtizedes történelmében. A mintegy félszáz férőhelyes templom az ünnepi alkalomra kicsinek bizonyult, hisz felszentelésére eljöttek nemcsak a helybeli (hatvan lelkes) gyülekezet tagjai, hanem mások is. Tőkés László püspök felszentelte a templomot. Beszédének alapmotívuma: bár számos megpróbáltatás érte, a kicsiny nyájnak nem kell félnie. Történelmünket ugyanis úgy is fel lehet fogni, mint a megverettetésből való örökös felállás és újrakezdés történetét. A püspök felszólította a hallgatóságot az ittmaradásra, a szülőföld megtartására. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azt emelte ki: Erdélyben, a Maros-Körös közén minden templom iskola és minden iskola templom kell legyen. Waritzné Herdean Gyöngyi templomépítő lelkipásztor felolvasta a németországi testvérgyülekezet köszöntőjét és köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal, adományaikkal lehetővé tették a templom felszentelését. /Jámbor Gyula: "Ne félj te kicsiny nyáj". Református templomot szenteltek Zimándközön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2002. január 12.

Aradon a minorita terem melletti helyiség rövidesen ismét a magyar oktatást fogja szolgálni. Itt rendezi be a pedagógusszövetség módszertani és pedagógiai könyvtárát. Korábban jó pár éven át a krónikus tanteremhiánnyal küszködő Csiky Gergely Líceum bérelte és "kihelyezett" osztályként használta. Khell Levente tanító kimustrált laboratóriumi asztalokból nem csekély leleményességgel praktikus könyvespolcokat barkácsolt, s néhány szék és asztal, akárcsak a könyvállomány törzsanyaga a költözéskor az 1-es iskolából került át ide. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki most a megyei RMPSZ elnöki tisztét is betölti, elmondotta, hogy több cég besegített a meglehetősen lepusztult terem felújításába. Sok hasznos tan-, és segédkönyv, módszertani füzet, didaktikai anyagként használható hanglemez gyűlt össze és érkezik folyamatosan a pedagógusokhoz. Az Erdélyi Tankönyvkiadó az ország valamennyi magyar tannyelvű iskolájába a használatban lévő tankönyvek mindenik változatából elküld egy példányt. Az Apáczai Alapítványtól egy fénymásolót és üres kazettákat kaptak. Február közepén szeretnének nyitni. /Puskel Péter: Saját módszertani központ, könyvtár. A magyar oktatás szolgálatában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2002. május 27.

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2002. június 8.

Jún. 5-én oktatási fórumot rendezett a Nyugati Jelen napilap Aradon. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta, hogy nehéz helyzetben van az Arad megyei magyar nyelvű oktatás. A megyében 58 oktatási egységben folyik magyar nyelvű oktatás, kezdve a négygyermekes nagylaki elemi iskolától a 800 fős Csiky Gergely Iskolacsoportig. Létszámban a Csikyt követi a pécskai iskola százegynéhány tanulóval és az aradi huszonegyes iskola. A járható út továbbra is a kis létszámú osztályok, magyar iskolában. A szakszervezetek aláírtak a kormánnyal egy megállapodást, amely szerint a pedagógusok fizetését megemelik, ugyanakkor csökkentik a pedagógus-létszámot. Arad megyében szeptemberig 240 állást kell leépíteni, mert ennyivel kevesebb a béralap. Jelen folyik az osztályok összevonása. Három nagy gond van: az elvándorlás, a vegyes házasságok, végül az, hogy nem magyar iskolába adják a gyermekeket, ez főleg Aradon és Pécskán gyakori. Egyes magyarországi iskolák toborozzák a gyermekeket.  Több tanár megpróbálja meggyőzni a gyermeket és szülőt arról, hogy román tagozatról átjöjjenek a magyar tagozatra. – A peremvidéki iskolák előbb-utóbb el fognak tűnni. Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója: idén 400 családot látogattak meg, összesen huszonnyolc gyermeket tudnak toborozni.  Király András megyei RMDSZ-elnök: Arad megyében kb. 55 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Arad Vlaicu negyedének csaknem 4000 magyar lakója van, az iskolában mindössze száz gyermek tanul magyarul. Ugyanabban az iskolában 67 magyar gyermek román tagozatra jár.  Murvai Miklós mérnök megjegyezte: Szomorú, hogy tizenkét éve sem az RMDSZ-nek, sem a tanügyi vezetőinknek nincs kidolgozott stratégiája az oktatásra vonatkozóan. Éder Ottó tanár leszögezte: mindent megtett a minőségi oktatás érdekében. Akivel nem volt elégedett, máshová tanácsolta. Megkapta az értékelést, hogy ellenségeskedést szít a tantestületen belül. Az RMDSZ elszabotálta a 3 millió forint értékű tanfelszerelést, személyesen Tokay Györgyöt kérte rá, hogy hagyassa jóvá. Nem tette. Az Alma Mater Alapítványnál puccskísérlet történt. "Én kényelmetlen voltam, mert beleláttam a kártyákba, s ezért le kellett engem váltani" – jelentette ki. Tokay György pontosított: Éder Ottó nem tudta, a papír elkerült Markó Bélához, érdeklődtek a HTMH-nál, azt ígérték, hogy rendben lesz. /Jelen-fórum. Felelősséggel oktatásunk jelenéről, holnapjáról (I.). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8., II.: jún. 11./

2002. június 25.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöksége tizedik alkalommal ítélte oda a megye magyar oktatásában tevékenykedő és kiemelkedő eredményeket elérő pedagógusoknak a Márki Sándor-díjat, és hatodik alkalommal nyugdíjas pedagógusoknak a Márki Sándor-életműdíjat. Az elsőt hét, az utóbbit négy pedagógus kapja az idei díjkiosztó ünnepségen. A díjak ünnepélyes átadására június 28-án lesz. /Matekovits Mihály: Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2002. június 29.

A Reform Tömörülés aradi szervezete jún. 28-án az RMDSZ székházában tartotta első ülését. A nyolc részvevő megtárgyalta az alapszabályt, a rövid és hosszú távú tennivalókat. Nagy István, az RMDSZ aradi szervezetének művelődési alelnöke, a reformerek aradi elnöke, Pécska alpolgármestere elmondta: a közelmúltban tartott szövetségi küldöttgyűlés jól alakult számukra, s az Éder Ottóval való szolidaritásukkal berobbantak a köztudatba. Nagy István elmondta, hogy a közeljövőben lejár Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes négyéves mandátuma. Nagy István szerint az RMDSZ-nek meg kellene vonnia a bizalmat a főtanfelügyelő-helyettestől. Borbély Zsolt szerint Erdélyben is indulnia kellene a magyarországihoz hasonló polgári együttműködési mozgalomnak. /Irházi János: Ülésezett az aradi Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2002. július 20.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének Oktatási Bizottsága kidolgozta a megyei anyanyelvű oktatás fejlesztésének a stratégiáját, amelyet júl. 19-én választmányi ülésen megvitattak. A fórumra meghívták a magyar nyelvű iskolák igazgatóit, aligazgatóit, a felekezetek, valamint a civil szervezetek képviselőit. Többen kritizáltál az anyagot, dr. Pálfi Sándor szerint például az oktatásnak nem lehet célja a pedagógus-állások megtartása. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő elismerte, hogy gondok vannak az Arad megyei anyanyelvű oktatásban, főként a szakképzett pedagógusok hiánya, illetve a vidéki önkormányzatok érdektelensége miatt. Király András megyei elnök kijelentette: az anyag nem stratégia, hanem munkaterv. /(Balta): Nem stratégia, munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2002. augusztus 8.

Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998