udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Slovenská, Matica

2006. november 30.

Robert Fico szlovák kormányfő a kisebbségek kultúrájára szánt állami támogatások „status quójának megőrzését” ígérte, a jövő évi költségvetés parlament elé kerülő tervezetéből már tudni lehet, hogy a kormány nem szándékozik betartani az ígéretét. A tervezet szerint a kormány eleve – a tavalyinál 260 millióval – kevesebbet juttat a kulturális tárcának, ezen belül a kisebbségi kultúrákat 60 millió koronával készül megrövidíteni – mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi sajtótájékoztatóján Bíró Ágnes, a párt parlamenti képviselője, a kulturális tárca volt államtitkára. Jelezte: az MKP a költségvetés vitájában határozottan fellép az elfogadhatatlan megrövidítés ellen. Más forrásból tudni lehet, hogy a kormány jövőre az eddiginél 24 millióval több pénzt juttat a hazafias Matica Slovenská nevű kulturális intézménynek. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) máris nyilatkozatban üdvözölte, hogy a parlament illetékes bizottsága egyetértett a Matica Slovenská költségvetési támogatásának emelésével. Ján Slota pártja ugyanitt visszautasította az MKP sérelmeit, mondván, hogy az SNS értelmezése szerint a kormány nem a kisebbségi kultúrára juttatott pénz, hanem a kisebbségek „intézményrendszerének és szerkezetének megőrzésére gondolt.” /A Fico-kormány nem támogatja a kisebbségi kultúrát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2007. február 1.

A hazafias hagyományokat ápoló szlovák közintézmény, a Matica Slovenská egyik nyitrai kiadványának mellékleteként újfasiszta eszméket népszerűsítő brosúra jelenik meg rendszeresen A nemzet joga (Právo národa) címen. A kiadó indoklása szerint a Matica Slovenská nyitrai helyi szervezetének művelődési háza azért vállalt közösséget az újfasiszta nosztalgiákat ápoló Szlovák Megújhodási Mozgalommal (SHO), mert a hírmondóikat közös kiadványként olcsóbban tudják megjelentetni. Közismert, hogy az SHO következetesen törekszik a második világháború alatt fennállt szlovák fasiszta bábállam háborús bűnökért kivégzett vezetője, Jozef Tiso rehabilitálására. A Pozsonyban megjelenő Új Szó az SHO internetes honlapját böngészve január 31-én arról számolt be, hogy a weblapon ,,a sovinizmus, az antiszemitizmus, a zsigeri magyarellenesség, az állami paternalizmus, sőt, a demokratikus alapértékek megkérdőjelezésének egyvelegével” találkozhat az olvasó. Félreérthetetlenül zsidóellenes értekezést tettek közzé, és megkérdezték: nem kellene-e bűnvádi eljárást indítani Malina Hedvig ellen? A nyitrai magyar egyetemistát, Malina Hedviget – állítása szerint – két ismeretlen bőrfejű tavaly nyáron azért verte meg, mert magyarul beszélt. A rendőrség szerint azonban megveretésének történetét a diáklány találta ki. Az SHO honlapjának egyik hozzászólója szerint Malina Hedviget hazaárulásért kellene bíróság elé állítani és elítélni. /Fasiszta kiadvány Szlovákiában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

2007. augusztus 23.

A hazafias szlovák kulturális intézményhez, a Matica Slovenskához közeli „aláírók” csoportjának tagjai tiltakoztak, amiért Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 19-én a felvidéki Deákin részt vett és beszédet mondott a falu Szent István napi emlékünnepén. A magyar megnyilvánulások ellen másfél évtizede rendszeresen fellépő, magukat nagysurányi aláíróknak nevező személyek szerint az államfő látogatása nem tekinthető magánjellegűnek, Sólyom László jelenlétében a független és önálló Szlovák Köztársaság területén egy idegen állam ünnepét rendezték meg. Ez szerintük megengedhetetlen, tiltakozásukat eljuttatják Sólyom Lászlóhoz is, az esetről pedig tájékoztatni fogják Ivan Gasparovic szlovák államfőt és Ján Kubis külügyminisztert. Stanislav Bajaník, a Matica Slovenská titkára előbb tagadta, majd újságírói firtatás nyomán kényszeredetten elismerte, hogy a magyar államfő nem a „hátsó kiskapun”, hanem a szlovák elnöki iroda és a pozsonyi külügyminisztérium tudtával, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelő módon járt Szlovákiában. Bajaník ennek ellenére kifogásokat emelt, jóllehet, a magyar államfő Deákin azt is hangsúlyozta: „Jó lenne, ha térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. ” Sólyom szólt arról is, jómaga mennyire örül, ha Ivan Gasparovic egy magyarországi szlovák faluba látogat. A pozsonyi sajtótájékoztatón mégis kifogásként hangzott el: „A köztársasági elnök, mint az első közjogi méltóság, egy ilyen jellegű akción aligha léphet fel magánszemélyként. ” /Magyarellenes szlovák „aláírók” tiltakozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2008. június 9.

A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Jan Slota olyan kócos asszonynak nevezte Göncz Kinga külügyminisztert, aki szerinte többet törődhetne a külsejével. A magyarellenes kirohanásairól ismert Slota a hazafias szlovák kulturális szervezet, a Matica Slovenská (MS) és az SNS közös emlékülése utáni sajtótájékoztatón tett sértő kijelentést a magyar külügyminiszterre. Az SNS elnöke azért ragadtatta magát ilyen bírálatra, mert szerinte Göncz Kinga az SNS-t a Magyar Gárdával hasonlította össze. Valójában Göncz Kinga éppen a Magyar Gárda és az SNS összehasonlíthatatlanságáról beszélt. Azt mondta, a kettő között az a különbség, hogy a Magyar Gárda nem tagja a magyar kormánynak, ezzel szemben az SNS a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó párt. Slota kijelentette: pártja vezetői „nem fogják tovább tétlenül nézni a szlovák nemzeti értékek pusztítását, a SNS elleni felerősödő támadásokat, s azt sem, hogy a szlovák média, de a magyar politikusok is mindennek nekirontanak, ami szlovák“. /Slota: Göncz kócos asszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2008. augusztus 8.

Váradi Lajos, a pozsonyi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője nyílt levélben köszönte meg a Matica Slovenská elnökének, Jozef Markusnak, hogy meghívást kapott a hazafias szlovák kulturális intézmény megalakulásának 145. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre, egyszersmind tiltakozott az ellen, hogy a rendezvényen Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét magyarellenes kijelentésekre ragadtatta magát. Az évfordulós ünnepséget tízmillió koronával támogató Slota Turócszentmártonban, a magyar diplomata jelenlétében azt mondta, hogy a magyarok őshazája nem a Kárpát-medence, hanem a Góbi-sivatag, s hogy a szlovákok, amikor ez szükséges volt (1848–49-ben) „fegyverrel a kezükben tudták megsemmisíteni a magyar honvédeket". Slota kijelentései ellentétesek a két nemzet kapcsolatainak jobbítását akarók törekvéseivel, a magyar és a szlovák kormányfő „építkezést és megbékélést" célzó tavalyi megállapodásával – emlékeztetett a magyar diplomata. /Slota újabb magyarellenes kijelentései. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

2008. november 25.

Ellentmondásos, magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon a romániai szlovákok. Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének elnöke, a szlovák kisebbség parlamenti képviselője közölte, Josef Kozácek volt kanonoknak, a Matica Slovenská egykori vezetőjének állítanak szobrot Nagyváradon a római katolikus püspöki palota kertjében. A szobrot november 24-én az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója mellett adták át a város önkormányzatának. A szoborállítást a szlovák kormány anyagilag is támogatta, az elkészült szobrot a bukaresti szlovák nagykövet jelenlétében adták át. Az ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója előzte meg: a szervezet néhány tagja “Slota bűnöző”, “Kérjenek bocsánatot a Benes-dekrétumokért” feliratú transzparensekkel tiltakozott a szoborállítás ellen. Miroslav Merka közölte, a szükséges engedélyeket már beszerezték, és Tempfli József római katolikus megyéspüspök is beleegyezett, hogy a püspöki palota kertjében állítsák fel a szobrot. Fodor József vikárius elmondta, Kozácek nagyváradi kanonokként szolgált, sírhelye a székesegyházban van. A Matica Slovenská Kozácek idejében nem volt annyira magyarellenes, mint ma. Fodor leszögezte, a szobrot azt követően állíthatják fel, hogy a palota és a kert teljes egészében visszakerül a püspökség tulajdonába. Romániában közel 18 ezer szlovák él, ebből mintegy tízezren Bihar megyében. A püspöki palota kertjében jelenleg három szobor áll: kettő a városalapító Szent László királyt, a harmadik pedig Szaniszló Ferenc egykori nagyváradi püspököt ábrázolja. A kommunizmus idején betiltott Matica Slovenská a rendszerváltást követően újjáalakult, a pozsonyi kormány jelentős összegekkel támogatja, annak ellenére, hogy tevékenységét és vezetőinek hangvételét heves magyarellenesség jellemzi, akárcsak az önmagát hasonlóan kulturális szervezetként meghatározó, szélsőségesen nacionalista román szervezetét, a Vatra Romaneascáét. /Szobor a Matica Slovenská vezetőjének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

2008. november 26.

Szobrot ajándékozott a szlovák kormány Nagyváradnak. Josef Kozacek szlovák nemzetiségű egykori nagyváradi kanonok mellszobrát vette át a város nevében Biró Rozália alpolgármester. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) bihari szervezete tiltakozó demonstrációt szervezett, mert visszásnak tartják, hogy Nagyváradon szobrot kapjon a szélsőségesen nacionalista politikájáról elhíresült Matica Slovenská egykori vezetőjéről, s hogy ráadásul ezt az ajándékot a magyar nemzetiségű, RMDSZ-es alpolgármester vegye át. Biró Rozália megköszönte az ajándékot a jelenlévő szlovákoknak s rajtuk keresztül a pozsonyi kormánynak is, mi több, üdvözletét küldte a jelenlegi Fico-kabinetnek, méltatva annak nemzetiségi politikáját. Nemcsak az EMI tagjai, hanem maga a nagyváradi római katolikus püspök, Tempfli József is kifogásolnivalót talált ebben a szoborajándékozási akcióban. Fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni: „Nagyon furcsállom, hogy a katolikus püspökség megkerülésével akar a polgármesteri hivatal szobrot állítani egy katolikus kanonoknak Nagyváradon. Részemről ezt azért is furcsállom, mert Josef Kozacek kanonok szélsőséges politikájáról vált ismertté, az akkori szlovák nacionalista szervezetet, melynek egyik vezetője volt, úgy kell elképzelni, mint a mai Vatra Romaneascat, csak persze szlovák kiadásban. Én azon a véleményen vagyok, hogy a nagyváradi katolikusok történelmében akad számos, Kozaceknél kiemelkedőbb alak, aki méltóbb arra, hogy szobrot kapjon a bazilika kertjében. El kell mondanom, hogy a püspökség szobrot akart állítatni Pázmány Péter hitvitázó szellemóriásunknak, illetve Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek, de az illetékesek ezt nem engedélyezték, mondván, hogy a székesegyház műemlék épület, tehát nem szabad megbontani az eredeti kinézetét. Úgy tűnik, Kozacek kanonok szobrának esetében ez nem jelent akadályt. Az pedig nem igaz, amit a város elöljárói a sajtóban is nyilatkoztak, hogy megbeszélték volna a szobor felállítását velem. ” „Azt is sérelmezem, hogy a váradi római katolikus püspökséget képviselő Lőrincz atyának nem adtak lehetőséget arra, hogy a hétfői ünnepségen elmondja álláspontunkat. ” Nagyon furcsállom, hogy a püspökséget megkerülve bonyolították le ezt az adományozást, hiszen logikusan nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeressék ezzel. Egyházmegyénkben amúgy nagyon jól működnek a szlovák közösségek, így hangsúlyozni szeretném, nem nemzetiségi alapú azon döntésünk, miszerint nem egyezünk bele abba, hogy a következő két évben Kozacek mellszobrát a nagyváradi bazilika bejáratánál, a múzeumkertbe állítsák fel. " /Szőke Mária: Nagyvárad – Furcsaságok egy kanonok szobra körül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 26./ Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, nem talált kivetnivalót a szlovák nemzetiségű egyházi ember életművében. Szerinte az EMI tiltakozása nem vet jó fényt a városra. Nagy József Barna, az EMI partiumi elnöke hangsúlyozta, Kozácek a szlovák nacionalizmus atyja volt, akinek nem szabad szobrot emelni Nagyváradon, Tempfli József megyés püspök sem támogatja az emlékműállítás tervét. Nagy József Barna a szlovák ajándékot provokációgyanúsnak tartja most, a megromlott magyar–szlovák viszony idején. /Fikó László: Provokációgyanús” szlovák ajándék Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2008. november 27.

Provokációgyanús a szlovák kormány „mérgezett” ajándéka – állította Tőkés László EMNT-elnök azzal kapcsolatban, hogy a romániai szlovákok Josef Kozácek volt nagyváradi kanonoknak, a magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon. Állásfoglalásában Tőkés László kifejtette: megütközéssel értesült arról, hogy a néhai nagyváradi kanonok mellszobrát a szlovák állam adományaként, a katolikus püspökség megkerülésével vette át a nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester. A szlovák kormány „mérgezett" ajándéka már önmagában is provokációgyanúsnak tűnik, „és mint ilyen, megalázó a nagyváradi, bihari magyarságra, valamint a római katolikus testvéreinkre nézve” – állította Tőkés. Az EP képviselő szerint a szlovák kormány soviniszta kisebbségellenes politikája már az Európai Unióban is nagy hullámokat vet. Elvárja az önkormányzattól, a szélsőséges nacionalista Matica Slovenská alapító közé tartozó szlovák kanonok szobrának behozatalával és ünneplésével ne importálja Nagyáradra a szlovák idegengyűlöletet. „Erdélyben, Partiumban nincs helye a vallásos köntösbe bújtatott nacionalizmusnak!” – hangsúlyozta Tőkés, egyetértve Tempfli József megyéspüspökkel a szobor egyházi területen való felállításának tilalmát illetően. Tempfli korábban úgy vélekedett: a szoborállítás ötletével nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeresni. /Lázár Lehel: Tőkés: Kozácek szobra mérgezett ajándék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998