udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Planck, Max

2002. július 31.

A Belgiumban működő Közép-európai Emberjogvédő Bizottság felhívást intézett mindazokhoz, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek ebben a térségben nemzeti kisebbségi hovatartozásuk miatt, hogy jogsérelmüket pontos adatokkal írásban küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament által kinevezett három nemzetközi jogi szaktekintélynek. A namuri központú bizottság Pierre Gillet elnök nevében kiadott és a sajtóhoz is eljuttatott felhívása arra buzdítja elsősorban a magyar kisebbséghez tartozókat, hogy nevekkel, címekkel, pontos esetleírással bemutatott helyzetüket mielőbb küldjék el a bizottsághoz, vagy pedig levélben küldjék el a három jogi szaktekintély valamelyikének, akiknek nevét, címét is közli a felhívás. A három nemzetközi jogász Jochen Frowein professzor, a heidelbergi egyetem Max Planck Intézetének tanára, Ulf Bernitz professzor, a stockholmi egyetem tanára és Lord Kingswood brit nemzetközi jogász, az Európai Parlament volt képviselője. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke még júniusban közölte, őket bízta meg a parlament azzal, hogy készítsenek szeptemberre jelentést, milyen ma is érvényesülő jogsértő hatásai vannak Csehországban és Szlovákiában a II. világháború után kiadott Benes-dekrétumoknak. A bizottság felhívása aláhúzta, hogy az egykori Csehszlovákiában már 1945-ben etnikai tisztogatással próbálkoztak: a német és magyar lakosságot kollektívan bűnössé nyilvánították, bírói végzés nélkül nagyarányú kitoloncolásokhoz és vagyonelkobzáshoz folyamodtak velük szemben. A Közép-európai Emberjogvédő Bizottság rámutatott felhívásában, hogy a szélsőséges nacionalizmus jelenségei joggal aggasztanak sok demokratát Európában. A politikai szélsőség rendszerint az idegenek ellen uszít. Közép-Európában viszont történelmi okok folytán az "idegenek" őseik földjén élnek, a határok változtak körülöttük, nem ők költöztek el. E jelenség két szembeszökő példája a magyar határok mentén élő magyar közösségek és a balkáni térségben szétszóródott albánok. /Eltöröltetnék az emberi jogokat sértő törvényeket. Belgiumi felhívás az elnyomott kisebbségekhez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./

2008. február 6.

Czika Tihamér írása /Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás?, Szabadság, febr. 5.) véleményformáló újságcikként jelent meg, azonban a „hallottam, beszélik, olyan jelzéseket kaptam” féle érvelés nem felel meg a szakmai erkölcsnek, az újságírói etika írott és íratlan szabályainak. A cikk felvezetésének fellengzős kijelentése, mely szerint „az oktatás és a tudomány »államosítása«, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300–400 év tudományos, technológiai, orvostudományi és – mondhatnánk akár – művészeti felvilágosodását, kibontakozását” egyoldalú kijelentése, ellentételezéséül állhat egy másik idézet. „Mindkettőnek, vallás és természettudomány munkájához szükség van az Istenben való hitre. Csak a vallás számára az Isten a gondolkodás kezdeténél, a tudomány számára a végénél. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál a betetőzését minden világnézeti elmélkedés felépítésének… Akárhová és bármily messzire is tekintünk, vallás és természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást” mondta Max Planck. Czika írásának nagy része sunyi kis csúsztatások, az igazság elferdítésének sorozata. Mindenáron a szekularizált oktatást szorgalmazza, türelmetlen és erőszakos hangsúllyal. Mennyivel jobb, különb az a szülő, aki ateistaként óhajtja gyerekét nevelni, mint az, aki vallásosként? Vajon Böjthe Csaba milyen egyházi „fondorlatból” vállalta fel az árva gyerekek nevelését, segítését? /Adorján János, mérnök: Oktatás, Egyház és a személyi szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998