udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mayla Júlia

2001. szeptember 19.

Idén öt első osztályos gyermekkel újraindulhatott Magyarbréte magyar iskolája, mely öt évvel ezelőtt gyermekhiány miatt megszűnt. Az évnyitó ünnepségen jelen volt Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnök, aki kijelentette: "Magyarbréte újra élni kezdett; ezt legjobban az bizonyítja, hogy a megnyitóra szüleik nem csak az iskolásokat és az óvodásokat hozták el, hanem a kisebb gyermekeket is." Bréte új lelkésze, Molnár Endre lelkipásztori áldását adta a brétei tanintézményre. A szintén Sajóudvarhely községhez tartozó Sárváron megszűnt az oktatás, ezért a polgármesteri hivatal kénytelen saját költségén a községközpontba utaztatni az iskolásokat. /Mayla Júlia: Újraindult az iskola. Ötéves szünet után magyar oktatás Brétén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2003. május 19.

Tizenhat település diáktanácsának képviselői gyűltek össze máj. 16. és 18-a között Besztercén, a harmadik alkalommal megrendezett Makosz (Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) országos szórványtalálkozón. Az első napon játékos programon ismerkedhettek meg egymással a résztvevők, másnap a Magyar Házban sajátos gondjaikról tanácskoztak a fiatalok. A Communitas Alapítvány támogatásával létrejött rendezvény máj. 18-án kiértékelő üléssel ért véget. Barna Gergely, az alapítvány programfelelőse elmondta, a találkozó fő célja a szórványban élő ifjúsági szervezetek problémáinak feltárása, a pályázati lehetőségek és a képzési programok ismertetése. Kásztl Helga, a Makosz országos elnöke szerint a rendezvény sikeresnek mondható, hiszen több új diáktanács érkezett ezúttal Besztercére. /Mayla Júlia: Sajátos gondjaikról beszéltek. Harmadik országos szórványtalálkozóját rendezte a Makosz. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

2003. december 3.

A Beszterce-Naszód megyei magyar óvónők évente háromszor önképzőkör jellegű tanácskozáson vesznek részt. Idén csak egyet tudtak megszervezni, december 2-án, tájékoztatott Mayla Júlia, az önképzőkör vezetője. A mostani bethleni megbeszélésre 35 óvónő jött el a megye minden sarkából. Beszterce-Naszód megyében többszörösen is hátrányban vannak a magyar óvodák-óvónők, hiszen itt szétszórtan tevékenykednek a pedagógusok. /Sz. Cs.: Tanácskoztak a magyar óvónők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2005. szeptember 19.

A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2006. április 6.

Az Új Magyar Szó “mellékeljen bizonylatot arról, hogy román nyelven megjelenő országos napilap” – olvasható a besztercei polgármesteri hivatal faxlevélben, melyet a napilapnak küldött. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a lap részt vehessen azon a versenytárgyaláson, amelyet a városháza írt ki a sajtó számára a közérdekű hirdetéseinek megjelentetésére. A tárgyalást megtartották – anélkül, hogy az ÚMSZ-nek lehetővé tették volna a részvételt. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az ÚMSZ “saját kérésére” jelentkezhet a versenytárgyaláson. Vasile Moldovan besztercei polgármester változtatott az eredeti kiíráson: egyrészt a tárgyaláson nem valamennyi országos napilap, csupán a román nyelvűek vehetnek részt, másfelől a közlésre szánt közérdekű hirdetések csakis román nyelven jelenhetnek meg. Vasile Moldovan polgármester cáfolta, hogy azért módosítottak utólag a részvételi feltételeken, mert az ÚMSZ is jelentkezett a licitre. Az ÚMSZ kiadója értesítette az esetről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mert a versenytárgyalásról történő kizárásával az ÚMSZ-t etnikai, gazdasági és kereskedelmi jellegű hátrányos megkülönböztetés érte. Emellett ez az eljárás diszkriminatív módon megfosztja Beszterce négyezer lelket számláló magyar lakosságát, köztük az ÚMSZ mintegy ezer olvasóját attól, hogy anyanyelvén jusson közérdekű információkhoz. A Román Sajtóklub (CRP) elnöke, Cristian Tudor Popescu közölte: hasonló esettel még nem szembesült az újságírók szakmai szervezete. Az ügyet a Sajtóklub becsületbírósága fogja megtárgyalni. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke megítélése szerint egyértelműen diszkrimináció történt. /Benedek István, Cseke Péter Tamás, Mayla Júlia: Diszkriminálják a magyar sajtót Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2006. április 21.

Egy lángot adok, ápold, add tovább, és gondozd híven – ez a Reményik-idézet az idei Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának mottója. A megmérettetés Besztercén zajlott 178 VII-XII. osztályos diák részvételével, az ország 15 megyéjéből. Első ízben érkeztek résztvevők Bákó megyéből. /Mayla Júlia: Irodalom tantárgyverseny Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2006. május 29.

Huber András történész könyve szerint a második világháborúig a mezőségi magyarok közül, Besztercétől Désig, 11 akadémikus, írástudó került ki, és azóta egyetlenegy sem, vetette fel Raff Róbert besztercei református segédlelkész. Ennek okát keresve szerveztek a hét végén a besztercei Magyar Házban egy olyan találkozót, melyen arról beszélgettek: miért nem írnak a besztercei magyarok? Kerekes Adél zselyki könyvtárosnak két gyerekverskötete jelent meg. Fazekas István helyi költő, aki az idősebb generációt képviseli, azt vallja: a modern vers nem alkalomra íródik, érthetetlen. Deák Zsuzsanna pszichológus néhány éve, szakmai írásai, könyvei, füzetei után, az irodalommal is szembenézett. /Mayla Júlia: Alkalmivers-szeretet Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. június 23.

Temeti halottait a Beszterce-Naszód megyei Felsőilosva, miután a községen pusztító árvíz vonult végig. Eddig a tizenegy eltűnt személy közül négyet holtan találtak. A községben szinte mindent víz és iszap borít, az iszapos ár betódult a házakba, felforgatta és széttörte a. Az emberek: vízre, kenyérre segítségre vártak, nincs hol lakniuk. /Mayla Júlia: Sorra temeti halottait Felsőilosva. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2006. július 7.

Felmérték a napokban lezúdult felhőszakadás okozta károkat a Beszterce megyei Zselyken, ennek ellenére a falu nem részesült a megyének a kormány által kiutalt árvízsegélyből. Zselyk egyetlen kövesútját elmosta az áradat, így a túlnyomórészt idősek lakta, mintegy száz lelkes település több napja csak gyalogszerrel közelíthető meg. A zselykiek, magukra maradtak. /Mayla Júlia: Vízözön utáni ínség Zselyken. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2006. július 18.

Mintegy 850 magyar pedagógus vesz részt Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamain – közölte Lászlófy Pál, a továbbképzést szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A különböző tanfolyamok színhelye Erdély nyolc települése. Idén 15,3 millió forint támogatást kaptak a magyar oktatási tárcától, tavaly még 18 millió forintot. Tavaly 8 millió forintot kaptak a Szülőföld Alapból, az idén viszont egyetlen forintot sem. /Bolyai Nyári Akadémia: a Kárpát-medence legnagyobb pedagógus-továbbképzése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban július 27-én Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke és Burus Siklódi Botond, a szervezet titkára köszöntötték a továbbképző hallgatóit, meghívott előadóit. A továbbképzés helyszínei közt először szerepel a Bánság fővárosa, Temesvár – közölte Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő. /Mayla Júlia, Pataki Zoltán: Akadémia bánsági premierrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. augusztus 21.

„Legyen a besztercei magyar ifjúságnak is félszigete, itt a Cibles és a Radnai havasok között” – fogalmazott Kocsis András Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök Fiádon. A besztercei MADISZ által negyedik alkalommal szervezett hétvégi ifjúsági sátortáborba közel ötven fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány irodavezetője a szervezetépítésről és a médiával való kapcsolattartásról tartott előadást, délután pedig a pályázatírásról és a támogatási rendszerekről beszélt. Szabó Attila történelmi ismertetőt tartott Szent István király koráról, a nemzeti ünnep jelentőségéről. A filmvetítést a kolozsvári Filmtett folyóirat szerkesztői biztosították. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke előadása után elmondta: „Magam is szórványban nőttem fel, és ismerem a jellegzetes problémákat. A szórványban élő fiatalnak fontos, hogy egy ilyen jellegű rendezvényen részt vehessen”. /Mayla Júlia: Ifjúsági tábor a hármashatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2006. szeptember 4.

A hét végén először rendezték meg az Óradnai Magyar Napokat. A kétnyelvű előadáson a két bányásztelepülés fúvószenekara, ifjú tehetségei, női és vegyes kórusai szórakoztatták a közönséget. A rendezvényre Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa is eljött, aki úgy látja, néhány év alatt hatalmas lépést tett az óradnai magyar közösség. „Van magyar óvodája, idéntől lesz magyar iskola, beindul az első osztály. Nagy öröm ugyanakkor az óradnai kultúrházban magyar előadást megnyitni” – mondta Szilágyi. Strambu Erzsébet, az óradnai RMDSZ-elnök elmondta, 1997-ben kezdődött Óradnán a Reményik Sándor ház építése, és azóta tartják a kapcsolatot a salgótarjániakkal. 2005-ben létrehozták az óradnai Művelődési Egyesületet. 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették Óradnán a magyar tagozatot. A kilencszáz római-katolikus közül, bár románul beszélnek, közel hatszázan most is „ungur”-nak, azaz magyarnak vallják magukat. /Mayla Júlia: Magyar Napok Óradnán – először. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 41 év után újra magyar osztály indul Óradnán. Egyelőre négy elsőosztályos és egy másodikos gyerek tanulhat a magyar osztályban, de jövőre akár nyolc gyermek is anyanyelvén tanulhatja az ábécét a bányásztelepülésen. Óradnán három éve működik a magyar óvoda, de csak most sikerült elérni azt, hogy az iskolában is magyarul tanulhassanak a gyermekek. A bányászváros a szórvány szórványának számít. Beszterce-Naszód megye lakosságának alig hat százaléka magyar nemzetiségű, Óradnán ez az arány 20 százalék körüli, az emberek többsége azonban már nem beszéli a nyelvet. Oszrovszki Erzsébet, a helyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke szerint a mintegy 580 óradnai magyar közül alig 150-en beszélnek magyarul. Hasonló a helyzet a közelben levő Borbereken is: az itt élők mintegy 85 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, de már csak alig tucatnyian tudnak magyarul. A most induló magyar osztály létszámának szinte felét testvérek teszik ki: egy nyolcgyermekes román asszony három gyerekét íratta be az iskolába. Élettársa magyar volt, az anya pedig ragaszkodik ahhoz, hogy fiai megtanulják apjuk nyelvét. A testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően Salgótarjánról tankönyvek is érkeznek Óradnára. /Lepedus Péter: Tanítónőt keresnek a szórvány szórványába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 7.

Romániában a jobb, nyugati pénzkereseti lehetőség reményében munkát vállaló szülők több tízezer gyereket hagynak itthon maradt családtagjaikra, rokonaikra, vagy akár hetes óvodába küldik őket. Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság (ANPDC) 2006 első harmadára vonatkozó adatai szerint Romániában 18 754 gyermeket hagytak itthon külföldön munkát vállaló szüleik. Az itthon hagyott gyerekeknek egy része a folyamatosan veszélyeztetett kategóriába tartozik, 2353 esetében védelmi intézkedéseket léptettek életbe, 1009-nél pedig ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala folyamatban van. A statisztikák szerint az itthon felejtett gyermekek száma Neamt, Vrancea és Suceava megyékben a legnagyobb. Beszterce-Naszód megyében is nagy a kereslet az úgynevezett hetes óvodák iránt. Gyakorlatilag hetekre, hónapokra, de esetenként évekre az óvoda válik a gyermek családjává és otthonává. A külföldre távozó szülők sokszor kint maradnak, a gyerekek pedig csak várják, hogy szüleik hazajöjjenek. /Mayla Júlia, Gujdár Gabriella: Romániai árvákat fial az Európai Álom. Gyermekek tízezreit hagyták sorsukra a külföldön munkát vállaló szüleik.= Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2006. szeptember 18.

Pomogáts Béla január elsejétől nem vállalja az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöki tisztségét, jelentette be Temesváron, a Szórvány Alapítvány székházavató ünnepségén. Pomogáts szerint a jövő év eleje nagy valószínűséggel a közalapítvány megszűnését is elhozza, bár ő személy szerint mindent megmozgat, hogy ez ne így legyen. Az Anyanyelvi Konferencia elnöke a nyelvi jogokról tartott előadást Anyanyelv és szórvány címmel. Kifejtette: a mai Magyarország határain túl mintegy kétmillió magyar – az összmagyarság hatoda vagy hetede – él szórványban, ezért a szórványkérdést kezelni kellene, tudományos helyzetelemzésre és a kérdéssel foglalkozó intézményrendszerre lenne szükség. Pomogáts szerint a meglevő szórványközpontok átfogó szórványstratégia híján egymástól elszigetelve vívják szélmalomharcukat. Az IKA elnöke a hét végén Besztercén részt vett az Egyház és iskola a szórványban címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen. Pomogáts Béla, elmondta: csupán az IKA éléről lép vissza, a határon túli magyarokkal való kapcsolattartástól nem. „Mint irodalomtörténész, mint az Anyanyelvi Konferencia elnöke, továbbra is járni fogom a Kárpát-medencét és tartom a kapcsolatot barátaimmal” – mondta. /Pataki Zoltán, Mayla Júlia: Jövőre lemond Pomogáts Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2006. szeptember 26.

Ünnepélyes keretek közt átadták a hét végén Magyardécsén a művelődési házat, amelynek felújítása már több mint húsz éve váratott magára. Eljött a svájci támogató is. Décse színmagyar település, amelynek hagyománya, népviselete a település zártsága miatt megmaradt és ma is élő. /Mayla Júlia: Megvalósult álmok – átadták a felújított művelődési házat Magyardécsén. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2006. október 17.

Az 1956-os forradalomra emlékeztek a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben. „Lelkészi kihelyezésem első éjszakáján, virágvasárnap hajnalán vittek be a börtönbe, majd 14 évre ítéltek el, melyből öt és fél évet töltöttem le. Minket, lelkészeket, külön cellába rekesztettek, és mondhatom, teológiai akadémia volt az mindannyiunknak. Iskola, mely nem adatik meg akárkinek” – mondta Dr. Péter Miklós volt 56-os politikai fogoly, az emlékünnepre meghívott református lelkész, aki valamikor a bethleni gyülekezetet is szolgálta. A bethleni fiatalok verses összeállítását is meghallgathatta a közönség. /Mayla Júlia: Ötvenhatra emlékeztek Bethlenben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2006. november 6.

„Szeretnénk, ha a 2008-as választáson legalább egy parlamenti képviselőnk is lenne. Ezek a képzések hozzásegítenek, hogy jobban felkészüljünk a választásokra és növeljük képviseletünket a megyében” – értékelte Gönczi Irénke, besztercei önkormányzati képviselő a MIÉRT Önkormányzati Tanácsa hét végén Besztercén megtartott ülésén. A megye húsz közigazgatási egységében 38 tanácsosa, egy polgármestere, hat alpolgármestere, egy megyei tanácsosa van az RMDSZ területi szervezetének, de nincs szenátora, parlamenti képviselője. A képzés két témakört érintett az önkormányzati képviselők és a sajtó kapcsolatáról, valamint a választási kampánytevékenységről esett szó. /Mayla Júlia: Kommunikálni és kampányolni tanultak Besztercén a MIÉRT-esek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2006. november 6.

Beszterce-Naszód megyében, Csicsókeresztúron, a Szent Anna gyermekotthonban rendezte meg a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület a 9. Szórványtengely-műhelyt. A Csillagotthonok című, november 4-i rendezvényre Vicéről, a Szent István Otthonból és Csíksomlyóról, a Borbély-házból érkeztek vendégek.  Itt adják át a mozgalom Szórványhűség-oklevelét is, idén Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat Beszterce-Naszód megyei vezetőjének. A kolozsvári Keljfeljancsi Kompánia bábelőadása után a kicsik origamizni tanulnak. Lőrinczi Károly plébános az általa vezetett csicsókeresztúri és vicei árvaház mindennapjairól számolt be. „Az itt élő gyermekek ugyanazt élik meg, mint egy szökőár vagy földrengés után: a halál állandó közelségét és félelmét. Van köztük olyan, aki látta a testvérét éhen halni, vagy földgázmérgezés miatt megfulladni” – magyarázta. A nevelők egyik legnagyobb feladata az, hogy segítsenek a gyermekeknek feldolgozni a traumákat, és beilleszkedni a társadalomba. A hat éve működő otthonok legnagyobb gondját az állami támogatás teljes hiánya jelenti. Eddig magyarországi és helyi támogatók fedezték az árvaházak minden működési költségét. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a rendezvény szervezője javaslatára a jelenlevők levélben kérték Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus segítségét. Jobb helyzetben vannak a csíksomlyói otthon lakói és nevelői: a nevelők főállású fizetést, a gyermekek havi 100 lejes támogatást kapnak. /Fülöp Noémi: Erdélyi magyar kisárvaházak lakói találkoztak Csicsókeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2006. november 23.

Másodszorra szerveznek Besztercén egyhetes színházfesztivált, de először látnak vendégül magyar előadást is. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar tagozatát is meghívták, így a Ketten a neten vígjátékot anyanyelvükön hallgathatják a besztercei magyarok. /Mayla Júlia: Beszterce nyit a magyarokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2006. december 18.

„Erdélyben azt hiszem, sehol sem ünneplik meg úgy a karácsonyt a magyarok, mint Beszterce-Naszód megyében – mondta Szilágyi János Beszterce-Naszód megye prefektusa -, hisz szétszórtan élnek a megye területén, és ezen a napon minden kis faluból eljönnek a gyerekek, felnőttek, egyházak képviselői Besztercére, hogy együtt ünnepelhessük a karácsonyt.” Az Örvendj ég, örvendj föld karácsonyi műsort a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ szervezte, immár negyedik alkalommal. Bemutatkozhattak többek között az óradnai magyar iskolások, abból az alkalomból, hogy Óradnán 65 éves szünet után szeptembertől ismét van magyar tagozat. A rendezvényen a megye húsz magyarlakta településéről 390 óvodás, iskolás és 170 felnőtt köszöntőkkel, kórusdalokkal, betlehemes játékkal, tánccal lépett színpadra. /Mayla Júlia: Szórványkarácsony Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2007. március 12.

Beke Györgyre emlékeztek a 11. Szórványtengely alkalmával Besztercén. Az 1980-ban megjelent Búvópatakok című riportkönyvének alanyai szólaltak fel a római katolikus templomban, emlékezve a Beszterce-Naszód megyébe oly sokszor ellátogató székely íróra. A rendezvényre eljött Murádin László nyelvész, aki sokszor elkísérte Bekét gyűjtőútján, Vetési László szórványkutató és Végh Sándor, Szilágy megye alprefektusa is. Végh Sándor a két megye, Szilágy és Beszterce-Naszód falvai testvérkapcsolatainak megkötésére érkezett. Szervezőként jelen volt Szabó Csaba, a kolozsvári magyar adás szerkesztője, aki a Limes tévésorozatban azon települések dokumentumfilmjeit mutatta be, melyeket Beke György könyvének útvonala alapján készített. Ezután Ilosva, Óradna, Retteg települések Szilágy megyei testvértelepülési kapcsolatot kötöttek. /Mayla Júlia: Szórványtengelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ „Arra vigyázzunk, hogy a tengely ne törjön el, mert ha ez bekövetkezik, akkor nincs tovább” – mondta a Szórványtengely-találkozón Vetési László református lelkész. Szabó Csaba, a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa, a Szórványtengely-találkozókat szervező Világhírnév internetes honlap gazdája bejelentette: a „szórványcsalád” újabb két közösséggel gyarapodott. A Beszterce-Naszód megyei Alsóilosva és Radnaborberek reményeik szerint testvérkapcsolatot létesít. Felmerült az is, hogy a körbe a Szilágy megyei Selymesilosva is kapcsolódjék be. Szabó Csaba szerint „Beke György nélkül ma alig tudnánk valamit a Beszterce-Naszód megyei magyarságról”. Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke Radnaborbereket említette, ahol Reményik Sándor megírta Templom és iskola című versét, de ahol a ma élő több száz magyar már csak románul vallja magyarságát. „Idejutunk, ha megszűnnek az iskoláink” – jelentette ki Kocsis András. Gáll Mihály református lelkész kifejtette, felőri gyülekezete most építi szórványkollégiumát, amelyben magyarul oktatnak majd. /Benkő Levente: Beszterce – Szórványtengely-találkozót tartottak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2007. március 19.

Besztercén, a Magyar Házban szervezte meg az elmúlt hét végén a hazai magyar középiskolásokat tömörítő Romániai Magyar Diáktanács (RMDT) az idei év második, háromnapos konzultatív tanácsülését. A munkálatok során előadást tartott Székely Annamária és a Beszterce megyei Ifjúsági Igazgatóság referense, Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány programfelelőse. Jakab Adorján, Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) elnöke közölte: a tanácskozásra megyénként két-három küldött érkezett, akik beszámoltak az utóbbi kéthavi tevékenységről, majd közösen kidolgozták a következő két hónap stratégiáját. A MAKOSZ ügyvezető elnöke, a nagyváradi Dulau Diana, aki egyúttal a MIÉRT közoktatási felelőse is, elmondta: „Ilyenkor megbeszéljük közös gondjainkat, de nem csak szervezeten belüliek tartanak előadásokat, hanem szakembereket hallgatunk meg ifjúsággal, pályázatírással, szervezéssel kapcsolatos kérdésekről. ” /Mayla Júlia: Magyar diákok a Magyar Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2007. szeptember 4.

Elkezdődött a kisebbségi pedagógusok első több napos találkozója. A magyar óvónők, tanítók találkozóját Marosvásárhelyen tartják a napokban. A szeptember 6-ig zajló tanácskozáson eddig felmerült a tanárok versenyvizsgájának értékelése. Ez ugyanis igazságtalan, mivel a pontozás egyenlően történik a román oktatókéval, és a tételek kidolgozására szánt idő is ugyanannyi, bár a magyar oktatóknak anyanyelvből is vizsgázniuk kell. A megbeszélést Bánházi Emese Csilla, a tárca képviselője moderálta. Ambrus Ágnes Kovászna megyei magyar szakos tanfelügyelő magyarul ismertette a tanterv fontosságát. Évek óta hiába követelik az iskolaigazgatók és a tanárok a tanárfelvétel autonóm intézését, mondta Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős osztály főigazgatója. Az igazgatók legfőbb ellenvetése a tanfelügyelőségek által történt tanárkinevezésekkel szemben, hogy a nem vonhatják teljes mértékben felelősségre a „készen kapott” pedagógusokat, ugyanakkor az iskola igazgatósága sem marasztalható el, ha a tanárai nem teljesítik a minőségi oktatás követelményeit. /Mayla Júlia, Oborocea Mónika: Magyar oktatói kupaktanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2007. szeptember 6.

A marosvásárhelyi Bod Péter Diakónia Központban a magyar óvónők és tanítók számára rendezett tanácskozáson részletesen ismertették az országos román tanterv alapkérdéseit, a fogalmak magyar jelentését és a módszertani követelményeket. „Mi magyar nyelven gondolkodunk, és úgy is kell hallanunk, értenünk és elmondanunk mindazt, amit a szakmáról tudunk” – fogalmazott Ambrus Ágnes Kovászna megyei magyar szakos tanfelügyelő, a tanítóképző főiskolán is oktató tanár. A márciustól a minisztérium honlapjáról letölthető magyar nyelvű óvodai tantervet első ízben beszélhették meg és elemezhették közösen a magyar szakfelügyelők. A minisztérium anyagilag is támogatja a pedagógusok továbbképzését. A korábbi években is tartottak ilyen tanfolyamokat, de ezek között nem minden esetben volt magyar anyanyelvű is. Kovács Júlia Maros megyei szaktanfelügyelő a megye szakirányítóit Marosvásárhely egyik legnagyobb gyereklétszámú óvodájába – a 14-es számúba – vezette, ahol egy új pedagógiai alternatívát, a magyar kottamódszert láthatták bemutató filmen, és ki is próbálhatták a jelenlevők. /Mayla Júlia: Fejtágító magyar tanároknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2007. október 8.

Szórványkollégiumot avattak október 7-én a Beszterce-Naszód megyei Vicében. „Másfél éves munka eredménye ez a szórványkollégium” – közölte Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület elnöke, tizenkét csángóföldi és tizenhat környező falusi gyerek számára jelent ez a ház otthont. A szórványkollégiumtól húsz lépésre van az iskola, míg falujukból legalább húsz kilométert kellett volna ingázniuk a gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Az új intézményt ökumenikus istentiszteleten avatták fel, a kollégium avatószalagját Mádl Dalma, Magyarország volt köztársasági elnökének felesége vágta el. A ház, melyben a kollégium létrejött, Gergely István vicei származású plébános jóvoltából került a Bástya Egyesület használatába. /Mayla Júlia: Húsz lépés – húsz kilométer. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2008. május 5.

A Beszterce-Naszód megyei Kisilva környéki románok „om bun”-ként (jó ember) emlegetik ma is gróf Zichy Domokos veszprémi püspököt, aki a 19. században Óradnán és környékén templomot, iskolát, patikát és jótékonysági intézményt létesített, valamint egy orgonával ajándékozta meg a katolikus templomot. Az azóta először felújított orgonát május 3-án, a templombúcsún adták át. Takács Noémi besztercei zongoraművész örül, hogy nem új orgonával cserélték fel az óradnaiak ezt a páratlan szépségű és hangú orgonát. /Mayla Júlia: Templombúcsú Óradnán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. július 15.

Július 14-én tartották a Bolyai Nyári Akadémia megnyitó ünnepségét Csíkszeredán, melyet tizenhatodszor rendeztek meg. A magyar tagozaton oktató pedagógusok szakmai továbbképzésén idén 27 tanfolyamot indítanak kilenc erdélyi helyszínen, köztük Szovátán, Csíkszeredán, Aradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Kolozsváron és Gyulafehérváron. Ebben az évben a román minisztérium három tanfolyamot finanszírozott, tájékoztatott Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. Közel kilencszázan vesznek részt a képzésen, melyek előadói neves hazai és határon túli egyetemi tanárok. A díszünnepséget Burus Siklódi Botond Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ főtitkár nyitotta meg. /Mayla Júlia: Pedagógus-akadémia. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2008. augusztus 18.

Rulettjáték a Beszterce-Naszód megyei magyarok számára a parlamenti választás, és egyetlen kerületben lenne esélyes RMDSZ-jelölt a megyében, Bethlenben és környékén – tájékoztatott Kresz Béla megyei ügyvezető alelnök. Négyen jelöltették magukat a képviselői /Szilágyi Zsolt, Székely Emese, Décsei Attila, Antal Attila/ és ketten a szenátori helyekre /Kocsis András, Toók Katalin/ RMDSZ-színekben, pont annyian, ahány kerület van. /Mayla Júlia: Besztercei választási rulett. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2008. szeptember 8.

Drámapedagógiai képzést tartottak hétvégén magyar óvó- és tanítónők számára a Nagyvárad melletti Felix- és Május 1. fürdőn a Tanügyminisztérium és a megyei tanítók háza szervezésében. A képzés minisztériumi akkreditációt nyert, ami anyagi támogatást is jelent a tárca részéről, mondta el Nagy Enikő, a minisztérium kisebbségekért felelős osztályának alsó tagozatos oktatási szakértője. A képzésen 75 óvó- és tanítónő hallgathatott előadásokat neves drámapedagógusoktól. A nagyváradin kívül más helyszíneken is folynak továbbképzők, melyeken idén ezerötven pedagógus vehet részt abból a 17 megyéből, ahol tanítanak magyar pedagógusok, jelezte Nagy Enikő. /Mayla Júlia: Drámajáték tanítóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2008. október 13.

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998