udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mazalik Alfréd

1990. január 6.

Megjelent a Máramarosszigeti Napló első száma. Demokratikus lap az alcíme. Szerkesztői: Mazalik Alfréd, Román János, Rozsnyai Bálint. Ez a szám a Bányavidéki Új Szó munkatársainak segítségével látott napvilágot. /Máramarosszigeti Napló (Máramarossziget), jan. 6. ? 1. sz./

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1991. január 31.

Máramarosszigeten jan. 27-én éjjel provokáció történt, a főtéren álló Ioan Mihail de Apsa szobor nyakába egy máltai lovagrendet szimbolizáló keresztet tettek és egy fordítva állított magyar kokárdát. Az RMDSZ máramarosi vezetősége nyilatkozatban ítélte el ezt a provokációt. Apsa a két nép együttélésének szószólója volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Erre emlékezett a Máramarosszigeti Napló hetilap az elmúlt év során. A provokációval éket akarnak verni a két nép közé, hasonlóan ahhoz, ahogy 1990. márc. 10-én az Eminescu utcai iskola Petőfi domborművét meggyalázták. /Mazalik Alfréd: Elhibázott Provokáció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., a Máramarosszigeti RMDSZ nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

1992. január folyamán

A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet kamarakórusát és Máramarossziget RMDSZ vezetőségének képviselőit látta vendégül Abaújszántó község. Várady László, a máramarosszigeti RMDSZ ügyvezető elnöke megköszönte a vendéglátást. /Mazalik Alfréd: Szomszédolás. = Művelődés (Kolozsvár), jan./

1993. május 28.

Mazalik Alfréd a románosítást mutatta be statisztikai adatokkal. Az 1930-as népszámlálási adatoknál előfordult, hogy a számokkal manipuláltak, ennek tudható be a magyar környezetű Szatmárnémetiben a románok 1400 százalékos növekedése vagy Nagyváradon az 500 százalékos. /Mazalik Alfréd: Magyarok az olvasztótégelyben. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./

1994. december folyamán

Megjelent a Máramarosi havasok, Máramarosszigeti magyar írók, költők antológiája /Máramarosszigeti RMDSZ, 1994 karácsonyán/. A kötet szerzői: Csiszár László, Fábri Sándor, Gáspár B. Árpád, Mazalik Alfréd és Varga József. Az antológia közölte Máramarossziget lakosságának összetételét, az 1992. jan. 5-i népszámlálási adatok alapján. Nemzetiség szerint a város 44.229 lakosából román 33.878 fő, magyar 8.245 fő, ukrán 1.508 fő, cigány 340 fő, német 162 fő, más nemzetiségű 96 fő. Vallás szerint: ortodox 29.600 fő, római katolikus 6.600, görög katolikus 3.200, református 2.100, baptista 400, pünkösdista 200, adventista 200, más vallású 1300, nem nyilatkozott 629 fő.

1998. június 3.

Máramarosszigeten a Szigeti Turmix /főszerkesztő: Várady László/ című lap már több mint öt éves. Emellett újabb folyóirat látott napvilágot, a Máramarosi Hírnök /főszerkesztője Zahoránszky Ibolya/, eddig két számmal jelentkezett. Ugyancsak a városban jelenik meg a Szent Ferenc Nyomdokain, melynek főszerkesztője Kovács László. Nemrég jelent meg a Máramarosi havasok című antológia összevont 4/5-ös száma. Ebben olvasható többek között Mazalik Alfréd 1848-ról szóló írása, dr. Szöllősi Tibor kárpátaljai orvos Máramaros történetéről közölt eddig ismeretlen adatokat. /Bura Miklós: Kulturális élet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3., Postafiók rovat/

1999. január 26.

Máramarosszigeten a legutóbbi népszámlálás szerint nyolcezer magyar él. A helyi magyar líceumot 1960-ban felszámolták, majd lassan tovább korlátozták a magyar oktatást. Máramarossziget környékén, Hosszúmezőn, Nagybocskón, Rónaszéken és Aknasugatagon, ahol a lakosság 80-85 százaléka magyar, részben vagy teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. 1990-ben az RMDSZ helyi szervezete épületet is szerzett a magyar iskolához, már engedélyük is volt, ám még abban az éven a minisztérium minden indoklás nélkül visszavonta az engedélyt. Zahoránszky Mihály helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szülők ma már inkább román iskolába adják gyermeküket. Mazalik Alfréd volt parlamenti képviselő, a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet ügyvezető elnöke hiányolta, hogy az RMSZ-vezetők nem látogatnak el Máramarosszigetre. Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő megválasztása óta csak kétszer járt Máramarosszigeten. A Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet adja ki a Szigeti Turmix hetilapot. A másik egyesület, a Hollósy Simon Művelődési Egylet /elnöke Zahoránszky Ibolya/ 1998 márciusában útjára indította a Máramarosi Hírnök című folyóiratot, ennek eddig négy száma jelent meg. /Horváth István: Máramarossziget. Legalább nyelvében megmaradva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./

1999. október 1.

Máramarosszigeten az RMDSZ-tanácsosok tervezik Szilágyi István mellszobrának visszahelyezését a református templom kertjébe, valamint a Prielle Kornélia emléktábla felújítását és elhelyezését a volt szülőház helyén épült úgynevezett Szabó Aurél-ház falára. - Szilágyi István volt a máramarosszigeti művelődési élet vezetője. Főműve, a "Máramaros vármegye monográfiája", a mai napig a legátfogóbb tanulmány a régi Máramaros történelméről, földrajzáról, népességéről. - Remélik, a millenniumi évre a "Máramaros ezer éve" című tanulmánykötet is elkészül, amelynek szerkesztői közösségét Mazalik Alfréd nyugalmazott történelemtanár irányítja. /Feladat előtt az Iza-parti tanácsosok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 1 - 7. - 649. szám/

2002. április 9.

Mazalik Alfréd gimnáziumi tanár, politikus, közismert publicista, a történelmi táj, Máramarossziget jeles kutatója, több évtizedes kutatói munkálkodásának eredményét tartalmazza a Máramaros az évszázadok tükrében /Máramarossziget, 2001/ című munka. Viszonylag ritkán jelentkezik Máramaros a médiában, a szakirodalomban. Mazalik Alfréd megszólaltatott több Máramaroshoz kötődő, de jelenleg szerte a világban élő szülöttet, könyvtárnyi írott emléket lapozott és tanulmányozott át hézagpótlásért, a történelmi tények igaz voltáért. A kötetben 158 szerző sorakozik, de Mazalik Alfréd írta, állította össze zömét, építette köztük az összekötő kapcsokat. Lehet használni útikönyvként, történelmi segédirodalomként, ugyanakkor szórakoztató olvasmány is. /Szöllősy Tibor: Összerakott töredékek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

2002. augusztus 20.

Örvendetesen szaporodnak Erdélyben a falu-, egyház-, iskolamonográfiák. Talán kissé megkésve, de nem végleg lekésve ölelik magukhoz az erdélyi magyar falut és mentik az utánuk jövőknek annak történetét az összefoglaló könyveiket szerzőik. Nagyszerű a monográfiát írók hangyaszorgalma, sziszifuszi munkája. Anyagi gond a könyv előállítása, kiadó keresése, pénzügyi támogatók felkutatása. Mindezekért tiszteleg a cikkíró a máréfalvi Kovács Piroska, a barátosi Kelemen József, az árapataki Lőrincz Etelka, a szentkatolnai Bakk Pál, a nyárádgálfalvi Sebe Ákos, a nyárádselyei, 92 esztendős Péter László református tiszteletes, aki nyolc falu - Kibéd, Héderfája, Bonyha, Kend(ek), Nyárádselye, Gyulakuta, Balavásár és Siklód - egyház- és falutörténeteit írta meg, továbbá a máramarosszigeti Mazalik Alfréd, a szinérváraljai orvos-publicista-riporter Ábrám Zoltán, Oroszhegy élő lelkiismerete, Mihály Tibor előtt. /Ferenczy L. Tibor: Monográfiák és íróik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./

2002. augusztus 30.

Mazalik Alfréd szerkesztésében megjelent Máramarossziget az évszázadok tükrében című könyvet ismertette Martin József, a Népszava munkatársa. Sok hírességet, tudóst adott a város a magyar kultúrának. A Monarchiában a legvirágzóbb városok között tartották számon Máramarosszigetet , Trianon után egy másik ország peremére került. Átalakultak az etnikai viszonyok, mára a 45 ezres lakosú város legnagyobb népcsoportja a román anyanyelvűek közössége, a második helyen mintegy húsz százalékkal a magyarok állnak, s élnek itt ukránok, cigányok, németek, nagyon kis számban zsidók is. /Martin József (Népszava): Szigetiek Isten háta előtt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 30./

2005. március 16.

Máramarossziget főterén van egy obeliszk. Létének története egybeolvad a város történetével. Valamikor az obeliszk két nevet hirdetett, Asztalos Sándorét és a Móricz Samuét, de üzenetet is tolmácsolt: „Ha elbukott is a forradalom, de lesz még feltámadás.” Máramarosszigeten a Honvédegylet emelte az emlékoszlopot az 1848/49-es forradalom két hősének emlékére. Az obeliszket 1919-ben ledöntötték, 1941-ben újraállították. /Mazalik Alfréd: Az obeliszk üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998