udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 359 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-359
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Medgyessy Péter

0. december 2.

Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2001. augusztus 28.

Aug. 28-án három napos romániai látogatásra érkezik Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje. A vizit első napján Adrian Nastase kormányfővel tárgyal Bukarestben, illetve több vezető román politikussal, köztük Petre Romannal, Traian Basescu DP-elnökkel, Theodor Stolojannal. Aug. 29-én a szocialista politikus Sepsiszentgyörgyre, majd Marosvásárhelyre, végül Kolozsvárra látogat, ahol az ügyvezető elnökség tagjaival találkozik. /Bukarestben a magyar szocialisták miniszterelnök-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2001. augusztus 29.

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje aug. 28-án érkezett kétnapos romániai látogatásra. Megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, a Szociáldemokrata Párt elnökével a két ország, a két nép és a két párt közötti viszonyról, a közös eurointegrációs törekvésekről, a határon túli magyarok számára kedvezményeket biztosító státustörvényről. Megbeszéléseik után román és Bukarestben akkreditált külföldi tudósítóknak nyilatkozva mind Nastase, mind Medgyessy "igen érdekesnek és hasznosnak" minősítette a párbeszédet. Medgyessy, aki néhány szó erejéig románul köszöntötte az újságírókat, magyar nyelven elhangzott rövid nyilatkozatában jelképes értékűnek mondotta, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként első külföldi útja Romániába vezetetett, ahol közelebbről is meg szeretne ismerkedni az erdélyi magyar nemzeti közösség életével. /Igen érdekes és hasznos találkozó. Adrian Nastase fogadta Medgyessy Pétert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2001. augusztus 30.

Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

2001. szeptember 1.

Romániai körútja végén a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott el Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ahol Tempfli József megyéspüspök fogadta őt, több helyi RMDSZ-vezető társaságában. Medgyessy Péter közölte: az Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésekor kérte, adják vissza a váradi püspöki palotát a katolikus egyháznak. A román miniszterelnök ígérte: megfontolják a dolgot. Hangsúlyozta, fontos számára a határon túli magyarság sorsa, Magyarország pedig jószomszédi viszonyra törekszik Romániával. Medgyessy a jelenlegi magyar kormány határon túli politikáját nem volt hajlandó kommentálni. Tódor Albert nagyszalontai polgármester meghívásának eleget téve Nagyváradról a hajdúvárosba, romániai látogatásának utolsó állomására látogatott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. (Balla Tünde): Medgyessy Péter Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2001. október 10.

Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke voltak jelen okt. 8-án Balatonszemesen a harmadik Európai Ifjúsági Akadémiának, amelyen húsz magyarországi és mintegy fél száz határon túli fiatal vesz részt. Medgyessy Péter Balatonszemesen külön megbeszélést folytatott Kasza Józseffel és Markó Bélával. Medgyessy szerint tárgyalások folynak a kedvezménytörvényről, de ezek nem intenzívek és nem elég magas szintűek. Kasza József, a megbeszélés után fontosnak és nagyon hasznosnak nevezte e mostani és az ehhez hasonló tájékoztatókat "Számomra az a legfontosabb, és ebben kértem segítséget, hogy a vajdasági magyarokat bekapcsolhassuk a privatizációba". Markó Béla a megbeszélést úgy értékelte: tudatosan törekszenek arra, hogy minden jelentős magyarországi politikai párttal hasonlóan jó és szoros kapcsolatot tartsanak fenn egyenlő közelségben. /Hétfői vendégek az Európai Ifjúsági Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2001. november 23.

Magyarországon a kormányellenes sajtókommandók újból összfrontos támadást intéztek a jobboldal hadállásai ellen, miután Dávid Ibolya nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a baloldali politikusokat november 4-én kifütyülő tömeg viselkedését. Az eset fodrozódása elérte az ATV-t is, Bayer Zsolt a Sajtóklub c. műsor egyik résztvevője, miután keresetlen szavakkal minősítette azokat, akik 1956 november 4-én, a magyar forradalom leverésekor a szovjet oldalon álltak (mint például Horn Gyula), szilenciumot kapott az ORTT-től. Mindeközben az egyik legjelentősebb közvélemény-kutató cég, a Gallup felmérése szerint a jobboldal vezető pártszövetsége (FIDESZ-MDF) kilenc százalékponttal növelte előnyét az MSZP-vel szemben, kimutatva azt is, hogy mára a magyarországi társadalom nagyobb része a jobboldal győzelmére számít. Az SZDSZ megkapaszkodott a bejutási küszöb fölött, a nemrégiben kitört székházbotrány dacára is. (Horváth Béla kisgazda képviselő egy vaskos dokumentumcsomagot adott át a legfőbb ügyésznek azt igazolandó, hogy az SZDSZ súlyos pénzügyi visszaéléseket követett el a választási kampányban.). Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének minap nyilvánosságot kapott lobbi-akciója pedig nem tudni milyen hatással lesz a szavazókra (Medgyessy Péter cége olyan lobbi-tevékenységért kapott 30 millió forintot, amely teljességgel szükségtelen volt: az illető döntést a Medgyessy által befolyásolható szavazatok nélkül is meghozták volna.) A baloldali pártokat hiteltelenítő gazdasági ügyek napvilágra kerülése nyilván szoros összefüggésben van a javában dúló "választási előkampánnyal". /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Erőátcsoportosulás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./

2001. december 27.

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje üdvözölte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megállapodás tényét, ugyanakkor aggályokat fogalmazott meg. Véleménye szerint kaotikus állapotok alakulhatnak ki a feketemunka ellenőrizhetősége terén, ha életbe lép a kedvezménytörvény. Az ellenzéki politikus kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbe lépése után. Medgyessy Péter szerint minden tisztességes politikusnak arra kell törekednie, hogy a magyar bérek közeledjenek az európai uniós fizetésekhez, ám ebben a helyzetben óriási bérverseny lesz, amely negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. Budapesti látogatása alkalmával Adrian Nastase személyesen is találkozott Medgyessy Péterrel. A szocialista politikus értékesnek és hasznosnak nevezte a megbeszélést. Nastase újságírók előtt kijelentette, hogy nagyra értékeli az MSZP támogatását a NATO-csatlakozás vonatkozásában. Külön köszönetet mondott azért, hogy az MSZP nem írta alá azt a kezdeményezést, hogy Románia és Bulgária nélkül történjen az Európai Unió bővítése az első körben. Ezért is értékeljük, hogy a megállapodásban szerepel: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozását - szögezte le a román miniszterelnök. Szent-Iványi István (SZDSZ) emlékeztetett rá: pártjának mindig is az volt a véleménye, hogy a kedvezménytörvény rossz törvény. A munkavállalást illetően a kormány most a lehető legrosszabb megoldást választotta. Az Orbán-Nastase megállapodás hátrányos helyzetbe hozza majd a magyarországi munkavállalókat. A Független Kisgazdapárt üdvözli, hogy a státustörvényt illetően sikerült megegyezésre jutnia a magyar, illetve a román miniszterelnöknek, de rendkívül veszélyesnek tartja a magyar munkaerőpiacra nézve, hogy román állampolgárok is vállalhatnak majd munkát munkavállalási engedély nélkül. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint pártja sokkal tapintatosabban és ügyesebben kezelte volna a román munkavállalók kérdését. /Munkaerőpiacukat féltik a magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

2001. december 27.

Magyarországon a külföldiek munkavállalása szabályozott, tehát minden polgár munkahelye biztosított lesz úgy a jövőben, mint a múltban is - reagált Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára Medgyessy Péter aggodalmaira. Az államtitkár közleménye szerint "sajnálatos, hogy Medgyessy Péter az emberek felesleges riogatásával saját rövid távú kampánycéljait fontosabbnak tartja a nemzetpolitikai érdekeknél". A szezonális munkavállalás kiszélesítéséről Romániával megkötött megállapodás nem kötelezi Magyarországot a többi szomszédjával szemben. - Egyfelől azért, mert Románia esetében mindezt külön egyezmény szabályozza, másfelől azért, mert ilyen igényt nem is fogalmaztak meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Németh Zsolt tudatta azt is, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt eljárását sajnálatosnak tartja, mert a megállapodás aláírásának előestéjén a kormány egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, így Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is. A külügyi államtitkár közleményében kifejezésre juttatta: bízik abban, hogy az MSZP továbbra is támogatja a 2002. január elsején hatályba lépő törvényt, amely "hozzájárul a határon túli magyarság szülőföldjén történő megmaradásához, a nemzet felemelkedéséhez". - Az MSZP szerint Németh Zsolt nem ismeri a helyzetet. Úgy látják: Németh Zsolt állításával ellentétben már most is gondot okoz az országban a magyar dolgozók elhelyezkedése, amely a román vendégmunkások beáramlásával csak rosszabb lesz. Kiss Péter, az MSZP frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország munkaerőpiaca harmada, mint Romániáé. Jelenleg Magyarországon a regisztrált munkanélkülieken kívül 648 ezer olyan ember van, aki már kiszorult a munkanélküli ellátásból. /Németh Zsolt: Az MSZP-nek fontosabbak a kampánycélok a nemzetpolitikai érdekeknél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

2002. január 8.

A magyarországi baloldali és balliberális műbalhé a magyar társadalomra s a nemzet egészére nézvést ártalmasabb, mint a romániai aranymosás ciánszennyezése. A hatalmat politikai-ideológiai elődeiktől örökölt módszerekkel mindenáron megszerezni óhajtók pánikba estek. "A kormányleváltáshoz — ez választási programjuk egyik tartópillére — elfogyott a muníció, az Orbán Viktor édesapja által a benzinkutaknál forgalmazott dolomitzúzalékkal nem lehet megkövezni az ambiciózus kormányfőt, a saját gyerekét cserben hagyó apa hamisan foncsorozott tükörképével sem lehet eléggé a manipulálandó társadalmi rétegek szemébe süttetni a szúrós fénynyalábot, a magyar társadalom látható és mérhető előbbre lépését a jelenlegi kormányzat idején a legócskább és a legrafináltabb trükkökkel sem lehet lejáratni, hiszen az emberek többsége mégsem vak és nem is süket" – szögezte le Sylvester Lajos. Keller László, a parlament szocialista fenegyereke szerint a magyar kormányzat potenciálisan huszonhárommillió románt szabadít rá a magyar munkaerőpiacra, Horn Gyula már alább adja egy picit, s ő csak huszonegymilliót csesz oda (a kormány elcseszte az alapszerződést — mondta a minap), Tabajdi Csaba is csak több százezer magyar munkára éhes románnal ijesztgeti népét. "Medgyessy Péter, a szegények sárga sálas bankáristápja, a fő- és kispapoknak címzett két levele között, hervadó akácvirágot tűz az Orbán-kormány sírhalmára, Szent-Iványi István pedig a szűk körű családias óévbúcsúztatón azt hallotta az egyik vállalkozótól, hogy az még megfontolja, nem alkalmaz-e három hónapi futamidőre román informatikusokat." /Sylvester Lajos: Pánikkeltés, műbalhé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

2002. február 19.

Sylvester Lajos fenyegető üzenetet kapott: ha nem száll le egy patinás nevű történelmi erdélyi család gyalázásáról, majd rászállnak ők. Sylvester Lajos leszögezte, inkriminált írásában nem egy családról írt, hanem egy Magyarországon igen magas politikai szerepet vállalni kívánó személyről. Meg arról a jelenségről, hogy kampánycélokkal kiféle-miféle emberek játsszák meg az ,,erdélyit", vagy hivalkodnak erdélyi gyökereikkel. Sylvester felelősséget érez, hogy olvasókat tájékoztassa, méltánytalanságokat követnek el egyes személyek, olyanok, akik egy csoport hatalomra törő érdekeit felvállalták. Ítéljék meg, "hogy a magyar státustörvény kapcsán a magyarsággal együtt vagy ezek szomszédságában élő népek ellenünk hangolása, uszítása, a tények elferdítése, a hamis ígéretek halmozása milyen haszonnal jár jelenlegi állapotunk javítása és jövőnk alakulása felől nézvést." Bizonyos magyar körök által elítélt, kigúnyolt, a magyar koronát meggyalázó kampány ellenére mégis hányan igénylik a magyar igazolvány megszerzését. "Egyúttal azt is vegyük számba, hogy az európai uniós csatlakozás megnehezítése (a mezőgazdasági fejezet lezárása például stb., stb.) s a magyar parlamentben a destruktív ellenzéki fellépések — a sértett leszármazottak védence nincs utóbbiak között —, mint a médiatörvény jóváhagyása és száz másféle hasonló mennyiben szolgálja a magyarság ügyét.Én felelősségem teljes tudatában azt is állítottam, hogy ez nem hazaárulás, ami egy nem hivatalos parlamenti szóváltás alkalmával elhangzott, hanem nemzetárulás, annak a nemzetnek az elárulása, amelynek virtuálisan mi is tagjai lennénk." – "Ez még mind semmi: verőlegényeket kell alkalmazni az ,,ellenség" megrekcumolására, sőt, ezt utólag úgy kell beállítani, hogy az illető a vétkes. Miért ment oda? — kérdezi Forró úr a Magyar ATV-ben. Miért mer nyilatkozni (összetört orrsövénnyel), amikor a rendőrség még nem zárta le az ügyet, csak a két tettest csípte el? Ez sem elég? Az egyházak nyájas megközelítése után most ávós ,,jogkörrel" felruházott templomellenőrző és istentiszteletek szövegét rögzítő brigádokat akarnak bevetni. " "Egyébként a valóban nevén nevezettek lapunkat drótpostán olvassák, s a ,,rázósabb" írásokat személyesen is elküldöm az érintetteknek. Érdekes, ők jobbnak látták (eddig) hallgatni a megjegyzésekről, mert ezt nehezen lehetne harmonizálni például azzal a mindennap hallható tétellel, hogy a határokon kívüliek is elégedetlenek a kedvezménytörvénnyel, s hogy ők aztán igazán felkarolják az ügyeinket. (Mint Rákosi, Kádár és Horn meg Kovács uralgásuk hosszú évein át.)" /Sylvester Lajos: Fenyegető üzenet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ Tehát Medgyesy Péter ismeretlen hívei megfenyegették Sylvester Lajost!

2002. április 9.

A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2002. április 9.

Medgyessy Péter kijelentése, hogy tudniillik tízmillió s nem kétszer ötmillió állampolgár miniszterelnöke kíván lenni, egyszerre elevenítette fel az antalli tétel (a ?tizenötmillió magyar miniszterelnöke?) korábbi, szocialista elutasítását, és állapított meg ? burkoltan ? egy nemzetpolitikai prioritást. Azt, amellyel a magyar szocialisták mintha azt mondanák: előbb alakítsunk ki itthon, Magyarországon konszenzust hazai dolgainkról, s csak azt követően kerítsünk sort a határon túli magyarok gondjaira. Azt a tételt, amely szerint első az ország, s utána következhet a nemzet is.Csakhogy ország és nemzet kérdése ? legalábbis Magyarország és a magyarok esetében ? nem igazán állítható ilyen sorrendbe. Szorosan összefüggő politikát igényel, amely egyszerre van tekintettel az ország helyzetére és a határokon túli magyar közösségek modernizációs lehetőségeire, az általuk lakott térségek fejlődésére, állapította meg Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Kétszer ötmillió. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2002. április 9.

Aki azt gondolja, hogy a magyarországi országgyűlési választás bizonyos szempontból nem a mi ügyünk is, az nagyon téved, szögezte le Máthé Éva. Nálunk, Romániában, sőt Európában is fontos az, hogy a leendő magyar miniszterelnök kinek, minek nevezi magát. Néhai Antall József egyszerre 15 millió magyart ölelt keblére, majd Horn Gyulára ?hűvösen eltaszított minket magától?. Nagy a valószínűsége annak, hogy Medgyessy Péter alakít majd kormányt. És Medgyessy csak tíz millió magyar ember miniszterelnöke akar lenni. A ?következő kormánytól nagy érzelmi kilengésekre irányunkba nem számíthatunk.? Egy-két szocialista politikuson kívül (lásd: Tabajdi Csaba) ?a korábban négy évig hatalmon levők részéről nem tapasztalhattunk túl sok empátiát irányunkba.? Az SZDSZ hűvös egykedvűséggel figyelt. ?Az a közeljövőben derül majd ki, hogy az uniós csatlakozás oltárán milyen státustörvény adta jogainkat nyirbálja majd meg az újonnan létrejövő magyar kormány.? A választás hatása az RMDSZ-en belüli erővonalak alakulásnál lesz figyelemreméltó. /Máthé Éva: Itt és most. Ismét mostoha gyerekek leszünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2002. április 10.

Olyan miniszterelnöke lesz Magyarországnak, aki beszél románul? - tette fel ápr. 9-i számának címlapján a kérdést a Ziarul Financiar. A román pénzügyi körök lapja a román?magyar kapcsolatok várható alakulásának szempontjából elemezte az MSZP kormányra kerülésének lehetőségét. Az újság arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP és a Romániában jelenleg kormányon lévő Szociáldemokrata Párt egyazon politikai családhoz tartozik, és ez megkönnyíti majd a román kormánnyal folytatott párbeszédet. Ugyanakkor az SZDP az MSZP-t egy olyan szövetségesnek tartja, amely egyengeti útját a Szocialista Internacionáléba. Ugyancsak Medgyessy Péter román nyelvtudását emelte ki a bukaresti Adevarul is. A lap szerint "a kiváló pénzügyi szakember, az egykori kommunista párt központi bizottságának tagja, aki paradox módon nem tagja a szocialista pártnak, a párton belül egymással harcoló frakciók kompromisszumaként lett az MSZP kormányfő-jelöltje". /Románul tudó miniszterelnöke lesz Magyarországnak Medgyessy Péter, az egykori MKP KB-tag személyében? Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2002. április 10.

Az anyaország körüli államokban élő magyar közösségek életének is fontos, bizonyos szempontból meghatározó jellegű eseményei az anyaországi választások, szögezte le Máthé Éva. Az a kérdés is megfogalmazódott, mi lesz az ősszel magyar állami támogatással beindított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sorsa? Megkapja-e a további, elengedhetetlenül szükséges támogatásokat, vagy az első tanév után csúfosan kimúlik Antall József- 15 millió magyar vezetőjének tekintette magát - még ha csak lélekben is. Horn Gyula már csak tízmillió magyarban gondolkozott. Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kijelentésére, miszerint az ország határai nem azonosak a nemzet határaival - Romániában felszisszentek a vezető politikusok. Medgyessy Péter "közjogilag" ismét elengedte a határon túli magyarok kezét. Helyes és értelmes kijelentés az, hogy közjogilag csakis tízmillió magyar miniszterelnöke lesz. De most, 2002-ben nekünk már nem elég azt mondani: természetesen a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik az elszakadt nemzetrészeknek, hogy tevőlegesen hozzá kell járulnia életünk jobbításához. Ezen túl valami más is kell. Talán egy kevés érzelmi töltet, talán ígéret arra, hogy a kedvezménytörvény érvényben marad, s a Sapientia egyetem tovább járja a maga göröngyös, de biztos útját.? ?? sem Szili Katalinról, sem Lendvai Ildikóról nem tudom (sajnos) elképzelni, hogy álmatlan éjszakáik vannak a mi sorsunk sanyarúsága miatt.? ?Az MSZP nyilvánvalóan melléfogott akkor, amikor nemcsak több százezer, de több millió romániai munkavállaló várható beözönléséről papolt a kedvezménytörvény kapcsán. Jó lenne, ha kiegyensúlyozott, de nem elhidegülő nemzeti, nemzetiségi politikával maga mellé állítaná a határon túli magyarságot, nem csak a magyar választópolgárok felét. Az, hogy a pártnak nincs is szüksége ránk, mit se változtat azon, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Valamit kezdeni kell velünk, még akkor is, ha egy más államnak (is) lojalitással tartozunk.? /Máthé Éva (Marosvásárhely): Értünk? Ellenünk? = Magyar Hírlap, ápr. 10./

2002. április 11.

Markó Béla ápr. 8-án, a magyarországi parlamenti választások első fordulójának eredménye tudatában, igen melegen gratulált a győztes szocialistáknak és eszdéeszeseknek, s ama reményének adott hangot, hogy az itt is szocialista, ott is várhatóan szocialista hatalom igen eredményesen fog majd együtt munkálkodni. Ez hazai magyar körökben igen vegyes, mérhető ellenérzést váltott ki. Markó nyilatkozata felháborította az erdélyi magyarok igen jelentős részét, a szövetség elnöke azonnal lecsatlakozott a Kovács?Medgyessy?Kuncze-trióhoz. Markó részéről az első fordulós győzelem lelkes köszöntése több volt, mint bűn, szögezte le Simó Erzsébet. Lehet, hogy két hét múlva valóban szocialista?szabaddemokrata kormány veszi kezébe Magyarország sorsának intézését, de ez nem menti Markót, nyilakozatát az RMDSZ csúcsvezetésének opportunizmusaként értékelik, s annak jeleként, hogy nyilvánvaló, jobban szót értenek Kovács Lászlóval vagy Medgyessy Péterrel, vagy Kuncze Gáborral, s mit sem érdekli őket, hogy az erdélyi magyarság zöme ezt másként gondolja. ? A határon túl rekedt magyarság hatalmas kudarcként éli meg az esetleges kormányváltást, Magyarország balra fordulását. /Simó Erzsébet: Fölösleges nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

2002. április 12.

A több magánegyetemet akkreditáló határozattal vált gyakorlatilag jogi személlyé a Sapientia EMTE, amelyet márc. 28-án hozott a kormány. A magyarországi választások kapcsán Tonk Sándor rektor elmondta, nem tart attól, hogy az esetleges kormányváltás befolyásolja a Sapentia finanszírozását. Tonk kifejtette, a költségvetési vita során a magyar ellenzéki pártok a kormány álláspontját támogatták, ami garanciát jelenthet arra, hogy a Sapientia működése zavartalan maradjon a Fidesz?MDF választási veresége esetén is. Tonk szerint a Sapientia?EMTE működése legalább két évre anyagilag mindenképpen biztosítva van. A rektor kiemelte, hogy Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tavalyi erdélyi látogatásán arra a kérdésre, hogy mit tenne másként a Sapientia ügyében, azt nyilatkozta: még több pénzzel támogatná az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, mint ahogyan az Orbán-kormány teszi. Medgyessy a Krónikának adott exkluzív interjújában 2001 szeptemberében kifejtette: segíteni kívánja a határon túli magyar kultúrát, oktatást és médiát. ?Trianon óta nem volt példa akkora erőfeszítésre a magyar kormány részéről a határon túli magyarság megsegítésére, amekkora az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása? ? hangsúlyozta Tonk Sándor. A rektor szerint ?rossz üzenet? lenne minden irányban, ha ez a nagy lendülettel indult ügy kifulladna, és a mindenkori magyar kormány tudatában van annak, hogy a megkezdett munkát folytatni kell. /Salamon Márton László: Tonk Sándor nem aggódik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2002. április 20.

A Szabadság Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnökét kérdezte a magyar kormánypárt választási esélyeiről, a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos elképzeléseikről. Az MSZP előretörése annak tudható be, hogy az utolsó napokban jobban tudta mozgósítani ezt a bizonytalan réteget, hatékonyabb volt kampányfinisük, jegyezte meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy bizakodó a végeredményt illetően. "Az elmúlt 4 év folyamán, különösen a státustörvény megalkotásával, kiépítettük azokat a kereteket és azt az intézményrendszert, amelyen belül Magyarország támogatást nyújt a határon túli magyaroknak. A rendszer tehát adott, működik, az pedig, hogy mennyi forrást tudunk beletenni, függ Magyarország gazdasági helyzetének alakulásától, és - természetesen - a magyar kormány hozzáállásától és szándékaitól. Ezért nem mindegy a határon túli magyarok szempontjából sem, hogy ki alakít kormányt Magyarországon." - fejtette ki az államtitkár. Amennyiben az MSZP és az SZDSZ alakít kormányt, újból visszatér az alapszerződések megkötésének szelleme, "amikor nem tekintették egyenrangú partnernek a határon túliakat, nem vették figyelembe véleményüket." Medgyessy Péter az első forduló éjszakáján megint csak a tízmillió, pontosabban a kétszer ötmillió magyarról beszélt. /Székely Kriszta: Visszatérhet az alapszerződések szelleme? Beszélgetés Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2002. április 23.

Markó Béla szövetségi elnök kiemelte: a határon túli magyar közösségeknek egész Magyarország, az egész magyar Országgyűlés és a mindenkori magyar kormány támogatására szükségük van. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt 10-12 évben kialakult egy jól átlátható kapcsolatrendszer, a határon túli magyarság számára fontos támogatási rendszer az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Véleménye szerint ezen a területen a folyamatosság elvének kell érvényesülnie. "Gratulálok a magyar Országgyűlésbe bejutott minden pártnak és külön gratulálok annak a két pártnak, amely minden valószínűség szerint kormányt fog alakítani: a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az összes jelentős magyarországi politikai párttal az egyenlő közelség elvét próbálta érvényesíteni az elmúlt években, és ez ezután is így lesz. Markó fontosnak nevezte, hogy az elmúlt napokban levelet kapott Medgyessy Pétertől. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte azt, amit már nyilvánosan is elmondott: felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. Az RMDSZ elnöke szerint a létrejövő magyar kormánnyal folytatott konzultációk fontos témája lesz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tavaly decemberben született román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat is. - A kedvezménytörvény alkalmazása elkezdődött Romániában, jól megy, zökkenőmentesen. Véleményünk szerint ennek folytatódnia kell - mondta. /Markó gratulált a magyarországi választások győzteseinek. Reméli, folytatják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Berlinből hazafelé tartva megálltam Budapesten. Berlinben politikai jellegű látogatáson volt, ottani parlamenti képviselőkkel, a külügyminisztérium felelős tisztségviselőivel tárgyalt, Budapesten zajlott a Nemzetközi Könyvfesztivál, ennek keretében került sor könyvbemutatójára. A rendezvényen tapasztaltak is megerősítették abban, hogy a magyar kultúra egy, a magyar irodalom egy, és szerinte hamar meg fog szűnni az az érzés is, hogy kettészakadt a magyar nemzet. Markó szerint nem lesz fordulat a határon túli magyarságot illető politikában sem. Ehhez "hozzáadni lehet és kell, de elvenni belőle nem szabad." Markó szerint tenni való az elkövetkező hónapokban az egyházi ingatlanok kérdésében lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, jegyezte meg. Ami a Bolyai Farkas ügyét illeti: "mindenképpen vissza kell állítani a Bolyai középiskolát mint magyar iskolát." Bihar megyében ugyan nem jött létre még a megállapodás, de a kormánypárttal létezik együttműködés. Kolozs megyében még nem született meg, mert egy-két fontosabb problémát még meg kellene oldani. Elmaradt az aláírás Kovászna megyében, ahol hosszabb ideje elég rossz a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között. Azonban Kovászna megyében is létre fog jönni a megállapodás. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2002. április 23.

A romániai választások után az anyaországban is visszajöttek a régi jó elvtársak, ezúttal szocialistának, szocdemnek, liberálisnak becézve magukat. Jött a középszerű, jellegtelen Medgyessy Péter, a szószátyár Kovács László, hogy Horn Gyuláról ne is beszéljünk, az ő kampánybeli szereplése egyetlen szóval jellemezhető: minősíthetetlen, írta Gábor Attila. Valószínű, hogy a kedvezménytörvény, illetve az azt követő román?magyar egyezmény miatt az Orbán-csapat vesztett néhány százalékot, hiszen a baloldal az erdélyi magyar és román munkavállalók millióinak beözönlésével riogatta ? néha Jörg Haidert is leköröző stílusban ? a választókat. A szocialistákhoz és szabaddemokratákhoz közel álló sajtó túlsúlya vitathatatlan, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava ellenében a Magyar Nemzet áll egyedül a napilapok porondján, és hasonló a helyzet a heti- és havilapok tekintetében is, nemkülönben az audiovizuális sajtó területén, ahol a mindent behálózó kereskedelmi rádió- és tévéállomás-rendszer gátlástalan kormányellenes kampányt folytatott, miközben a nyugati sajtó a közszolgálati médiumok pártatlanságát kérdőjelezte minduntalan meg. Következhet a megtorlás: "semleges és független" vezetők kinevezése, suba alatt persze, "hangváltás" várható a Vasárnapi Újságnál, a tévében "bekékül-rózsaszínesedik" A Hét, a Panoráma, a péntek esti Sajtóklub, és ami minket még inkább érint, kevesebb műsoridő jut majd a határon túliakra, sőt az előjelekből ítélve veszélyben a Duna TV is. Akik az új hatalommal baráti vagy elvbaráti viszonyban vannak, azok még jól is járhatnak, Medgyessy Péter, Tabajdi Csaba vagy Magyar Bálint tájainkon való meleg fogadtatásáért valószínűleg nem lesznek hálátlanok a pestiek, akik pedig Orbán Viktorral bratyiztak, megkapják méltó büntetésüket. /Gábor Attila: Ott is visszajöttek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./

2002. április 24.

A Ziarul Financiar emlékeztetett rá, hogy "a választásokon győztes szocialisták a választási kampány idején megígérték, hogy ha hatalomra kerülnek, felmondják azt az egyetértési nyilatkozatot, amelyet a román és a magyar kormányfő, Adrian Nastase és Orbán Viktor írt alá tavaly, s amely lehetővé tette a kedvezménytörvény alkalmazását Románia területén". Székely Ervin RMDSZ-képviselő véleményét idézve a Curentul című napilap azt emelte ki, hogy "Bukarestben a szociáldemokraták és az RMDSZ mérsékelt politikusai tapsolnak Medgyessy győzelmének és Orbán kudarcának". Magyarországot ismét egy szocialista-liberális koalíció fogja vezetni cím alatt közölt budapesti tudósításában a Curierul National egyebek között azt írta, hogy "Orbán (viszonylag) jó választási eredménye mind a kormányfő kitartó vidéki kampányolásának, mind pedig Csurka István, a szélsőjobboldal vezetője felhívásának tulajdonítható. A Cotidianul kiemelte: "Medgyessy Péter megígérte, hogy helyrehozza Magyarország közép- és kelet-európai szomszédaival való kapcsolatait, melyeket megrontott Orbán nacionalista retorikája". /Választás 2002 ? Magyarország. Román sajtóvisszhangok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./

2002. április 27.

Adrian Nastase miniszterelnök telefonon beszélgetést folytatott Medgyessy Péterrel, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök- jelöltjével. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke elmondta, hogy a két politikus román nyelven tárgyalt egymással. Hrebenciuc hangsúlyozta, hogy nem látja annak értelmét, miért kellene újratárgyalni a kedvezménytörvény végrehajtásáról tavaly decemberben aláírt román?magyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot. Kovács László, az MSZP elnöke a Ziua Ápr. 26-i számában megjelent interjújában megerősítette, hogy a szocialisták kormányra kerülve módosítani kívánják az egyetértési nyilatkozatot, mert a magyar munkaerő-piac potenciálisan nyitottá vált a román munkavállalók számára, ami veszélyeztetheti közel 900 ezer magyar idénymunkás munkahelyét, főként az építőiparban és a mezőgazdaságban. Szlovákia és Románia a magyar kedvezménytörvény elleni lépések egyeztetésére készül - jelezte Chlebo. /Egy nyelven beszélnek a szocialisták? Nastase telefonon tárgyalt Medgyessyvel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2002. április 27.

Tőkés László püspök a vele készítet interjúban megállapította, hogy egy négy év alatt kidolgozott nemzetpolitikai irányvonal fut zátonyra a kormányváltás nyomán. Azonban reméli, az új kormány nem fog lényegesen változtatni. Medgyessy Péter és a szocialista párt vezetői biztosították a határon túli magyarságot, hogy mindazon, ami jó, nem akarnak változtatni. Az MSZP hevesen bírálta ugyan a Nastase?Orbán egyezményt, de a püspök nemigen látja, hogyan tudnának jobb egyezményt aláírni, mint amit decemberben aláírtak. ?A környező országok kormányai fellélegeztek a magyarországi választási eredmények nyomán. Tudják jól, hogy a proletár internacionalizmus örökségén nevelkedett MSZP nem lesz olyan kemény dió számukra, mint a Fidesz?MDF kormány. Kilencvenhatban a Horn?kormány képes volt az utolsó pillanatban kivenni az alapszerződés szövegéből az egyházi ingatlanok kérdését. Ez is mutatja, hogy egy kommunista múltú párt, mint az MSZP, sokkal engedékenyebb egy hasonló pártállású román kormánnyal szemben, mint egy jobboldalival. Az SZDSZ nem támogatta a státustörvényt, nyilvánvaló módon egy kozmopolitizmus irányába haladó politikai irányzatot képvisel, amely még tovább gyengíti a határon túli magyarok érdek?érvényesítési lehetőségeit. /Bódi Sándor: "A kormányváltással nagy árat fizethet a magyar nemzetpolitika".? Interjú Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel a magyarországi kormányváltásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2002. május 3.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya nyílt levelet intézett Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz, azt kérve, hogy ne kezdeményezze a határon túli magyarokról szóló törvény (közismert nevén státustörvény) és a hozzá kapcsolódó dokumentumok módosítását. A határon túli magyarokról szóló törvény, valamint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása olyan közösen megvalósított eredmények, amelyek reményt nyújtanak az erdélyi magyarság számára a megmaradásra, az itthon maradásra. /Nyílt levél Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölthöz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2002. május 9.

Markó Béla a határon túli magyar vezetőkkel közösen Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölttel és Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével találkozott Budapesten máj. 8-án. - Az erdélyi magyarságnak az az alapvető érdeke, hogy a mindenkori magyar kormánnyal kell jó kapcsolatokat kiépíteni - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó hangsúlyozta: tény, hogy az RMDSZ egyik-másik platformja, csoportosulása az ilyen kérdésekben nem veszi észre, hogy az ideológiai közelséget nem szabad összetéveszteni azzal, hogy az erdélyi magyarságnak egész Magyarország támogatására van szüksége. Ez azonban nem újdonság, mindössze a megfelelő bölcsesség hiányát mutatja. A félreéréseket a közvetlen kapcsolatépítéssel és a minél szorosabb konzultációkkal lehet eloszlatni és nem nagy hangú nyilatkozatokkal, polémikus állásfoglalásokkal - szögezte le. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az MSZP vezetői is tájékozottak arról, hogy milyen helyzetben van az erdélyi magyar közösség, hiszen az elmúlt években is volt alkalom a találkozásokra. Emellett Medgyessy Péter már tavaly augusztusban rövid erdélyi körutat tett. Ezzel együtt alapos elemzésre van szükség arról, hogy melyek az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai. Egyetlen kérdést nehéz lenne kiemelni, hiszen éppúgy fontosak a két ország jó kapcsolatai, az, hogy Magyarország támogassa Románia európai integrációs törekvéseit, mert ez a romániai magyar közösségnek is segít, mint a sajátos kérdések, például a Sapientia erdélyi magánegyetem továbbvitele - mondta. Markó szerint közös az igény az elmúlt 10-12 évben kialakult támogatási rendszer áttekintésére. Nem azzal a szándékkal, hogy abból mi maradjon meg és mi nem, mert véleménye szerint a támogatási rendszernek meg kell maradnia, legfennebb áttekinthetőbbé, egységesebbé és bizonyos területeken hatékonyabbá kell tenni. A folytonosságban és a fejlesztésben vagyunk érdekeltek - hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint főként a gazdasági kapcsolatok építésében, a magyarok által is lakott romániai régiók gazdasági támogatásában vannak még kiaknázatlan lehetőségek. /RMDSZ Tájékoztató, máj. 8. – 2198. sz./ Az új kormány eleget fog tenni alkotmányos kötelezettségének, amely a határon túli magyarok támogatását írja elő számára – jelentette ki máj. 8-án Kuncze Gábor SZDSZ-elnök. Markó Béla az SZDSZ vezetőivel folytatott megbeszélése után kiemelte: egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarságnak legalább ugyanolyan mértékű támogatásban kell részesülnie, mint az előző kormányzati ciklusban. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy még nincs elegendő tapasztalat a jogszabály működését illetően, ezért később érdemes foglalkozni a törvény esetleges átalakításának kérdésével. Markó Béla erdélyi látogatásra hívta meg az SZDSZ elnökét, aki várhatóan ősszel tesz eleget a meghívásnak. /Markó Erdélybe invitálta Kuncze Gábort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2002. május 13.

Ion Iliescu államfő részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ-csúcson New York-ban, román újságíróknak tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy Magyarországon "ismert partnerek alakítanak új kormányt". A román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésére számít azt követően, hogy a magyarországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg. Iliescu felidézte, hogy 1997-ig - első két elnöki mandátuma idején - a Horn-kormánnyal alakította ki a legjobb kapcsolatokat Románia. Mint mondta, Antall József kormányával meglehetősen nehezen haladtak a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalások. Szavai szerint a román fél az akkori magyar vezetés részéről bizonyos merev álláspontba ütközött. - A Horn-kormány viszont - amikor Kovács László, a mostani választásokat megnyerő magyar párt vezetője volt a külügyminiszter - nyitottságot és pragmatizmust tanúsított, s ennek eredményeként lehetett aláírni az alapszerződést, ami kijelölte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének pozitív szakaszát - mondta. Ion Iliescu értékelése szerint az Orbán-kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetően, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetősen kedvező haladást" elérni. Iliescuban kedvező benyomást keltettek benne Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és Kovács László nyilatkozatai, amelyek szerint az új magyar vezetés véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a korábbi kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikális szárnyát támogatta. /Román–magyar kapcsolatok. Ion Iliescu New York–i sajtóértekezlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

2002. május 16.

Máj. 15-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését. Megválasztották az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Döntés született a parlamenti bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról. Beszédet mondott Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, majd Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje emelkedett szólásra, akit az államfő felkért kormányalakításra. Még mindig nincs nevesítve a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkár, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának leendő elnökének személye. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Tabajdi Csaba, a Magyar Hírlap információi szerint Kocsi László MSZP-képviselők jöhetnek szóba a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárok kinevezésekor. A határon túli magyarok ügye a külügyminisztérium hatásköréből ismét visszakerült a miniszterelnöki hivatalhoz. - Bízunk abban, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) belátja, hogy a román kormány, az ügyvivő magyar kormány és az RMDSZ álláspontja helyes, és nem kell felmondani az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár máj. 15-én, miután Orbán Viktor kormányfő az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megelégedését fejezte ki az elmúlt esztendők munkájával kapcsolatban és példaként megemlítette, hogy a kedvezménytörvény új lehetőségeket nyitott a határon túli magyar közösségek számára. - A magyar kormány politikailag támogatta a határon túli magyar szervezetek erőfeszítéseit, hogy a számukra fontos dolgokat saját országaikban meg tudják valósítani - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a jövőben fontosnak tartják, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a Fidesz — Magyar Polgári Párttal, ugyanakkor megemlítette, hogy az új magyar kormány folytatni fogja a kialakult magyar–magyar együttműködési gyakorlatot. Markó Béla véleménye szerint az új magyar kormány képviselői sem szeretnék hatályon kívül helyezni az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot, és a nyitott kérdéseket kívánatos lenne a román–magyar vegyes bizottság hatáskörébe utalni. /Medgyessyt kérte fel Mádl kormányalakításra. Határon túli személyiségeket fogadott a leköszönő kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Külön és különböző helyeken koszorúzott a bal- és jobboldal. A baloldaliak Nagy Imre szobránál, a jobboldaliak a Battyhány örökmécsesnél. Ezután vonultak be a megválasztott képviselők az Országházba, ahol rendben, szabályszerűen megalakult az új országgyűlés, a rendszerváltozás óta sorban a negyedik. A romániai magyarságot Markó Béla szövetségi Elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tb. elnök, Kelemen Attila képviselő és Verestóy Attila szenátor képviselték. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt négy év eredményeiről beszélt, közülük is a kedvezménytörvényt a kiemelve. Történelmi vállalkozásnak nevezte a törvény elfogadását, amely "hitet tett a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés mellett... Olyan nemzeti célt értünk el, amely nem illeszkedik a világ kordivatjába, de határozott külpolitikával el tudtuk érni a törvény nemzetközi elfogadtatását, ráadásul hatból öt szomszédunkkal megállapodtunk" - fogalmazott. Reméli, hangsúlyozta, az új kormánynak tartalmi csonkítás nélkül sikerül a hatodikkal is megállapodnia. Medgyessy Péter beszédében hangsúlyozta, hogy 10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fog dolgozni, de 15 millió magyar iránt érez felelősséget. Ezután így fogalmazott: "Tiszta, nyugodt, kiszámítható Magyarországot szeretnék. Tiszta, barátságos szomszédi viszonyokat, melyben nemzeti érdekeink éppúgy érvényesülnek, mint erős nemzeti karakterünk, maradéktalanul, méltósággal, másokat sohasem sértve. De nem tagadtam soha, hogy a szomszédságban a legfontosabbak nekem, nekem is, és úgy gondolom, nekünk is, a véreink. Ez természetes. Értékrendemből a világ közeli és távoli magyarjainak csak előnyük lehet, hátrányuk soha. Nem azt akarom, hogy a következő négy év rólam szóljon. Szóljon tízmillió magyar emberről, tízmillió fontos emberről. Nem hiú ábránd, hogy a magyar politikai életben megjelenhet a tárgyilagosság és a lovagiasság. Szeretném, ha Európában is erről lennénk híresek. Európaiságunk magyar legyen és becsületes, megbízható, pontos, barátságos, a világ, Európa és mindenekelőtt a magyarság érdekeiről soha meg nem feledkező... Köszönjük azt a munkát, amit a mostani kormány, a távozó kormány végzett.". /(Guther M. Ilona): Feljegyzések az új magyar parlament alakuló üléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2002. május 28.

Máj. 27-én az új magyar kormány letette az esküt. Medgyessy Péter, az új miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya — a bírálatokkal szemben — fontosnak tartja a határon túli magyarok jövőjének kérdését. /Letette az esküt az új magyar kormány. Fontosnak tartják a határon túli magyarok jövőjének kérdését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2002. június 4.

Cristian Niculescu külügyi államtitkár a múlt hét végén járt Magyarországon, ahol Benedek Fülöppel, a magyar mezőgazdasági minisztérium államtitkárával folytatott megbeszéléseket. Mint mondta, a találkozón a magyar államtitkár átadta azt az üzenetet, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök küldött a román kormánynak. Niculescu hangsúlyozta: az új magyar kormány politikájának rendkívül jelentős vonása az a tény, hogy Medgyessy Péter a Magyarországon élő tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát, és csak segíteni kívánja a határokon túl élő ötmillió magyart, s elődjétől, Orbán Viktortól eltérően nem a 15 millió magyar képviselőjének nevezte magát. - Mi is ugyanígy igyekszünk eljárni, a következetes kölcsönösség alapján közösen gondoskodunk a Romániában és Magyarországon élő magyar, illetve román nemzeti közösségről — mondta a román államtitkár. /Medgyessy Péter üzenete a román vezetésnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-359




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998