udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Meggyes Tamás

2005. december 6.

Egyperces néma felállással tisztelgett december 5-én az Országgyűlés a határon túli magyarság előtt, Orbán Viktor Fidesz-elnök felszólítására. A kormányoldali és az MDF-es képviselők csak Szili Katalin házelnök javaslatára csatlakoztak az ellenzéki felállókhoz. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: szembe kell néznünk az elmúlt tizenöt év tanulságaival, a ténnyel, hogy rossz helyen kerestük a megoldást. Nincs olyan erős törvény vagy határozat, ami képes lenne kívülről megoldani ezt a kérdést. A megoldás belül, a szívünkben van, és úgy hívják: tisztelet. Ez képes megteremteni az összefogást, és akkor a tizenöt éves vitákat egyetértés válthatja fel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: nem jó az, ha mindannyiunk közös nemzeti érzelmeivel népszavazáson kívánnak visszaélni, és az sem jó, hogyha azok, akik a közös nemzeti megegyezésről beszélnek, felállítják a magyar parlamentet. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly december 5-én „felelőtlen volt, s és valószínűleg most is az”. A szlovákiai magyar politikus december 5-én Esztergomban, ahol a Kárpát-medencei eurorégiók Héthatár Egyesületet alapítottak, a magyar kormányfő azon hét végi kijelentésére reagált, miszerint december ötödike, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás napja, a felelőtlenség napja volt. A Héthatár Egyesület célja, hogy tagjai segítséget nyújtsanak a szomszédos országok uniós csatlakozásához, s előmozdítsák a magyar–magyar kapcsolatokat – mondta Meggyes Tamás, a város polgármestere. Az ünnepségen jelen voltak a határon túli magyar szervezetek képviselői Horvátországból, Szlovéniából Délvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint egy esztendeje történelmi lehetőség adódott, hogy az anyaország a rendszerváltás után – alaposan megkésve – végre rendezze a határon túli magyarság magyarországi közjogi státusát. A népszavazás azonban mindenről szólt, csak a valóságról nem. Emiatt a határon túli magyarok a mai napig idegenrendészeti kérdésként szerepelnek a különböző anyaországi állami struktúrákban és a jogi meghatározásokban. /December 5-e magyarországi és a határon túli visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2007. december 3.

Az egominfo.hu esztergomi hírportál azt állította, hogy augusztus 26-án Tőkés László királyhágómelléki püspöki minőségében fordult anyagi segítségért a magyarországi város, Esztergom fideszes többségű önkormányzatához. Ezt az információt átvette a hvg. hu és romániai hírügynökségek is. Tőkés László levelében kritizálta a magyar kormány határon túli egyházaknak nyújtott szűkös költségvetési támogatását, „az RMDSZ klientúraépítő költekezését”, és ezekkel a szavakkal kért támogatást: „...akkor talán a túlnyomórészt nemzeti politikai erők kezében lévő baráti önkormányzatok vállalhatnák át a határon túliak részbeni gondját”. A püspök megemlítette az elkövetkező európai parlamenti választásokra történő támogatást is. „Nem utolsósorban pedig szólnom kell azokról a várható kampányrendezvényekről, melyekre az EP-képviselői választásokra nézve kerül sor” – írta. Novemberben Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere sürgősséggel határozati javaslatot terjesztett az önkormányzat – szintén fideszes többségű bizottsága elé. A dokumentumban az elöljáró 1 millió forint (mintegy 4000 euró) vissza nem térítendő támogatás megszavazását kérte a bizottságtól Tőkés Lászlónak. A testület elfogadta a határozati javaslatot. Takács István, az önkormányzat sajtófelelőse az MTI-nek megerősítette: valóban megszavazták a támogatást, de a pénzt még nem utalták át. A hvg.hu megkeresésére Tőkés László butaságnak nevezte az információt, illetve tagadta, hogy levélben kért volna támogatást EP-kampányához Esztergom polgármesterétől. A román jogszabály szerint a hazai politikai pártoknak, pártszövetségeknek vagy független jelölteknek tilos elfogadni más államok, illetve külföldi szervezetek, fizikai és jogi személyek adományait. /Cs. P. T. : Magyar kampánypénzt kért Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Orbán Viktor elmondta, a törvények értelmében a magyar pártok nem támogathatnak pénzügyileg külföldi kampányokat, a Fidesz a törvények betartását tartja a legfontosabbnak. Azonban a választások lezárta után szívesen támogatják Tőkés Lászlót – tette hozzá. Tőkés László kijelentette: betartották a román törvényeket, nem kaptak magyar önkormányzatoktól támogatást. Az egyház-támogatási pénzeknek nincs semmi közük a kampányhoz – fűzte hozzá. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke, hozzátette, a kampánystáb sem az esztergomi, sem más önkormányzattól nem kért és nem kapott pénzt. /B. L. : Kampánypénzt kért Tőkés? = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998