udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Meleg Vilmos

1996. október 30.

Születésének 90. évfordulója alkalmából okt. 30-án Horváth Imre-emléktáblát lepleztek le Nagyváradon, a költő házának falán, a mai Horváth Imre utcában. Az avatáskor dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, a kétnyelvű márványtábla kezdeményezője emlékezett a költőre, majd Daniel Vulcu és Meleg Vilmos színészek szavalták el Horváth Imre néhány költeményét. A táblát Hubay Miklós, a magyar PEN-Klub elnöke leplezte le, majd Kapy István nagyváradi alpolgármester koszorúzta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./

1999. július 3.

A nagyváradi színház siralmas gazdasági helyzete a Szigligeti Társulatot is érinti, nyilatkozta Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat ügyvezető igazgatója. Elodázhatatlanná vált egy új fizetési rendszer kidolgozása, amit mi a magyar társulatnál már előkészítettek. Egyelőre a múlt havi fizetésükre is várniuk kell. /Anyagi gondok a nagyváradi színháznál. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

2000. május 9.

Máj. 5-én Örkény István Macskajáték című darabját mutatta máj. 5-én Parászka Miklós rendezésében a nagyváradi színház Szigligeti Társulata. Az előadás hármas jubileummal is járt. Három főszereplő, egykori évfolyamtársak ünneplik e produkcióban pályafutásuk 30. évfordulóját. Csíky Ibolyát, F. Márton Erzsébetet és a szatmári Czintos Józsefet a közönség tapsa, virágok és emlékplakettek mellett Meleg Vilmos szavai köszöntötték. A bemutató méltó előhírnöke volt a hamarosan kezdődő Varadinum 2000 rendezvényeinek. /Bemutató színészköszöntővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

2000. augusztus 8.

Sződemeter negyven lelket számláló református magyarsága 1990 óta minden évben megünnepli Kölcsey Ferenc születésének évfordulóját. Idén a templomudvaron megtartott ünnepségre többnyire partiumi helységekből érkezettek vettek részt: jöttek Erdélyből, Nagybányáról, Szinéváraljáról, Álmosdról, Szatmárcsekéről, de a Kölcsey nevével összefűződő Debrecenből is. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület általános igazgatója kiemelte: Kölcsey a gyökér, szellemiség; a szülőföld, a hely ihlete, a genius loci, az onnan kisugárzó szellemi áramlat. Tanúság erre, hogy alig néhány kilométerre innen született Budai Ézsaiás debreceni püspök, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja, illetve Ady Endre, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Páskándi Géza. - A közéleti erkölcsiséget óhajtók zarándokolnak minden esztendőben Sződemeterre, ahol olyan tanulságot lehet felmutatni, mely - Kelemen Hunor államtitkár szavait idézve: "kortársa lesz eljövendő nemzedékeknek is″. - Meleg Vilmos nagyváradi színművész szavalata mellett Marcel Mirea szatmárnémeti kollégája is elmondta a Himnuszt, román nyelven. /Fejér László: Tisztelgés Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2000. október 6.

Nagyváradon okt. 5-én koszorúzással tisztelegtek Nagysándor József vértanú emléke előtt. Az Aradon 1849. október 6-án kivégzett hős nevét viselő utca egyik házának falán található emléktábla előtt összegyűlt tömeg Kapy István alpolgármester beszédét hallgathatta meg. Tempfli József római katolikus megyés püspök a vértanúság igazi jelentéstartalmáról szólt. Ezután következett a koszorúzás. /Nálunk is koszorúztak a vértanúk napján. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./ Bihar községben okt. 5-én a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Az istentisztelet résztvevői átvonultak a református temetőbe, Gáspár András honvéd tábornok síremlékéhez, ahol Zsugán Gyula, a bihari iskola igazgatója beszélt a szabadságharcról. A helybeliek műsora után Meleg Vilmos színművész szavalt részleteket Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséből és Vörösmarty Mihály Szózatából. /Dérer Ferenc: Főhajtás Gáspár András emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

2000. október 16.

A nagyváradi színház centenáriumi ünnepségsorozata koszorúzásokkal folytatódott okt. 15-én. Az épület főbejáratánál, az immár kétnyelvű felirat alatt elsőként Petre Panait főigazgató köszöntötte a tisztelettevőket. Meleg Vilmos kijelentette, a felirattal végre elismerték, hogy magyar szó is elhangzik e falakon belül. Szigligeti Ede szobránál a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, a debreceni Csokonai Színház, a nagyváradi RMDSZ és a Szigligeti Társulat képviselői helyezték el koszorúikat. Szigligeti szülőházánál dr. Indig Ottó irodalomtörténész felelevenítette a drámaíró, színidirektor életútját.A színházban fotókiállítás nyílt, a színházépítést bemutató korabeli fotókból, tervrajzokból, dokumentumokból rendeztek tárlatot. Okt. 15-én második száz esztendejét kezdte meg Nagyvárad kőszínháza. /Pásztai András: Százéves a nagyváradi kőszínház. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

2001. március 5.

Nagyszalontán Arany János születésének évfordulója alkalmából az idén is megrendezték a költő nevével fémjelzett szavalóversenyt, Arany humora - a humor aranya címmel. A márc. 3-i elődöntőre 46 versenyző gyűlt össze. "Minden kategóriában láthattunk legalább egy színész-palántát" - mondta Meleg Vilmos zsűrielnök. Senki sem távozott üres kézzel, nyilatkozta Nagy György József főszervező, az AJME elnöke. /Átverselt hétvége Arany János városában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./ Nagyszalontán hatodik alkalommal rendezték meg az Arany János-versmondóversenyt. A három korcsoportban közel félszáz versenyző (Arad, Bihar és Szilágy megyékből, valamint a magyarországi Hajdú-Biharból) egy szabadon választott humoros-tréfás Arany János-költeménnyel, valamint egy, a magyar irodalomból vett humoros-tréfás verssel jelentkezett. /Arany János-versmondóverseny Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2001. augusztus 17.

Évadnyitó társulati ülést tartottak Nagyváradon. Díjkiosztással, a műsorterv bemutatásával és az elkövetkező időszakban várható változások ismertetésével, valamint az elmúlt szezon produkciójának kiértékelésével megkezdődött a Szigligeti Társulat idei évadja. F. Márton Erzsébet társulatvezető és Meleg Vilmos ügyvezető igazgató kiértékelték az elmúlt évad produkcióit, ismételten kifejezték elismerésüket Csíky Ibolya és Dobos Imre színművészeknek, akik a Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján elnyerték a legjobb női, illetve férfi epizód alakításért járó díjat. A minisztériumi döntések nyomán félő, hogy a Szigligeti Társulat is - a kolozsváriak és a szatmáriak után - kénytelen lesz leépíteni színészeket. A műsorterv szerint októberben tartják az első bemutatót: a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Presser-musicalt Horányi László állítja színpadra. /Simon Judit: Nem terveznek gyökeres változásokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2001. augusztus 28.

A helikonista Olosz Lajos, az egyetemes magyar avantgarde jeles költője 1891. aug. 23-án Ágyán született. A jegyzőlak udvarán már zöldelltek a fenyők, melyeket édesapja, id. Olosz Lajos ültetett 1885 októberében, az aradi vértanúkra emlékezve. Az évfordulós ünnepségek Ágyán kezdődnek szeptember 2-án. Istentisztelet után az Olosz Lajos Emlékbizottság képviseletében megnyitót mond dr. Hevesi József, majd emlékműsorra és végül koszorúzásra kerül sor az emlékháznál. Kőröskisjenőn, a költő sírjánál helyezik el a kegyelet virágait hozzátartozói és tisztelői. Nagyzerinden, az Olosz Lajos Kultúrházban emlékkiállítást tekinthetnek meg az egybegyűltek. Az ünnepelt költő világáról a zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör elnöke, Csanádi János tart előadást, majd Meleg Vilmos színművész műsora zárja az ünnepséget. /Olosz Lajos emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2002. február 28.

Elfogadta a Nagyváradi Állami Színház személyi állományának új szerkezeti felépítését a Bihar megyei önkormányzat. Eszerint megszűnik a főigazgatói funkció, az intézmény élén ezentúl igazgató áll majd. A főigazgatói tisztség beszüntetése egyet jelent Petre Panait leváltásával. A színész-főigazgató munkájával szemben komoly kifogások merültek fel, főleg azt illetően, ahogy az intézmény pénzével gazdálkodott. Az igazgatói tisztségre rövidesen versenyvizsgát írnak ki. A két művészeti igazgató helyettes, akikre a román és magyar tagozat szakmai munkájának irányítása hárult, ezentúl művészeti igazgatói címet visel. Márton F. Erzsébet eddigi igazgató helyettes hivatalában maradhat. Az új szerkezeti felépítésben nem tagozatok szerepelnek, hanem a Iosif Vulcan és Szigligeti Ede nevét viselő társulatok.Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke szerint az új szerkezeti felépítés lényegében azt jelenti, önállósult a Szigligeti Társulat. A társulat eddiginél sokkal nagyobb önállóságot élvez majd, főleg pénzügyi szempontból. A bővülő autonómia a Szigligeti társulat érdekét szolgálja, hiszen a magyar tagozat eddig is jóval nagyobb bevétellel járult hozzá az intézmény fenntartásához mint a román társulat."Jó ötletnek tartom, hogy a két társulat teljes szabadságot élvezzen és elvileg a menedzser-igazgató is jó elképzelés", nyilatkozta a Krónikának Meleg Vilmos, a Szigligeti társulat vezetője. /P. Z.: Önállósuló társulatok. Változások a Nagyváradi Állami Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2002. április 12.

Kilenc évvel ezelőtt a költészet napján ápr. 11-én távozott az élők sorából Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ erdélyi magyar költő. Ápr. 11-én a Nagyváradi Ady Társaság felhívására maroknyi váradi állta körül a Rulikowski temetőben a költő sírját. Meleg Vilmos színművész idézte fel egyik kedvenc Horváth Imre-költeményét. Ápr. 12-én a Tibor Ernő Galériába /Nagyvárad/ várják Horváth Imrére emlékező beszélgetésre az irodalombarátokat. A költő munkásságát tartalmazó, nemrég kiadott bibliográfiát Tavaszi Hajnal könyvtáros, a NAT jegyzője mutatja be. /sz. l.: Virágok Imre bácsi sírján. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

2002. május 29.

Első alkalommal rendezte meg a magyartanárok pedagógiai köre Aradon, a Jelen Házban a megyei prózamondók versenyét. Szántó Györgyről, a két világháború közötti időszakban hosszú ideig Aradon élt regényíróról, a Periszkop avantgárd folyóirat szerkesztőjéről nevezték el a versenyt. A verseny második részében a zsűri elnöke, Meleg Vilmos színművész lépett a pódiumra Csokonai Vitéz Mihály költeményeiből válogatott Vitéz Mihály ébresztése című összeállítással. /Puskel Péter: Szántó György megyei prózamondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2002. május 31.

A Bihar megyei tanács kinevezte a Nagyváradi Állami Színház élére Lucian Silaghi korábbi bihari prefektust, aki az állást versenyvizsgán nyerte. Újabb versenyvizsgát tartottak a művészeti igazgatói állás betöltésére. A magyar nyelvű Szigligeti Társulatnál Meleg Vilmos színművész, a román Iosif Vulcan Társulatnál pedig Elvira Platon Rimbu lett a művészeti vezető. /Új társulatvezető Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2002. augusztus 20.

A Tövisháti Kulturális Társaság rendezésében aug. 31-én és szept. 1-jén tartják meg a hagyományőrző napokat. Idén dr. Egyed Ákos akadémikus a Kossuth-év okán a szabadságharc vezetőjéről tart előadást, dr. Péntek János pedig a tövisháti nyelvjárásról. Történelmi vetélkedőt tartanak a helyi magyar iskolások részvételével Kossuth életéről, koráról. Éljen a magyar szabadság címmel Meleg Vilmos színművész előadóestjére kerül sor a művelődési házban. Az Ipp Art művészcsoport idei táborozásán készült képzőművészeti alkotásokat a Magyar Házban állítják ki. Szeptember első vasárnapján a hagyományőrző népi együttesek találkozóját tartják meg. /Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2002. szeptember 5.

Képességvizsgának és útravalót tarisznyálónak minősítette Vida Katalin a hatodik alkalommal megrendezett Tövisháti Napokat megnyitó beszédében. Szilágycseh Művelődési Házában aug. 31-én nemcsak a helybéliek jelentek meg, hanem a zilahi, szilágysomlyói, kárásztelki civil szervezetek képviselői mellett budapestiek is. Kistáj a Tövishát Szilágy megyében, több mint húsz település tartozik hozzá, s Szilágycseh a központja, egyben székhelye a Tövishát Kulturális Társaságnak. Varga D. István, a társaság elnöke szerint a rendezvény az apadó magyar közösség megmaradását szolgálja. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke Kossuth Lajosról beszélt. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "A tövisháti nyelvjárás - múlt és jelen" címmel tartott előadást. A program ezúttal is magába foglalta az Ipp Art művészcsoport tárlatának megnyitóját. Volt történelmi vetélkedő is, középiskolások részvételével. Meleg Vilmos nagyváradi színművész "Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!" című előadóestje nagy érdeklődést váltott ki. /Fejér László: VI. Tövisháti Napok. Szülőföld, történelem, anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án, vasárnap Ady-emlékhelyet avattak Szilágylompérton, Ady Endre édesapjának szülőfalujában. A rendezvényen tucatnyi partiumi és erdélyi honatya is részt vett. Az ünnepi istentisztelet után Papp Béla irodalomkritikus előadásában Ady lompérti kapcsolataira tért ki, kiemelve azt az Ady-levelet, amelyben a költő büszkén vallja, hogy Érmindszent után Lompért a második hazája. A templomkertben felállított Ady-mellszobor (Lőrincz Lehel alkotása) avatásánál Seres Dénes Szilágy megyei szenátor rámutatott: Lompért igazságtalanul hiányzik az Ady-emlékhely térképről, és ezt a települést is be kell kapcsolni az Ady-zarándoklatok hazai és külföldi útvonalába. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rendhagyó beszédében párhuzamot vont Ady és a modern erdélyi ember hazaszeretete között. Olyan kor ez, amikor jól kell tudni szeretni a nemzetet. Seres Dénes szenátor és Markó Béla elnök leleplezte a szobrot, majd Meleg Vilmos nagyváradi színművész pódiumműsorát követően megkezdődött a koszorúzás. Az Ady-ház helyén található helyi általános iskola névadó ünnepsége következett: mostantól az iskola Ady Endre nevét viseli. Az egybegyűltek elzarándokoltak Ady Endre kőasztalához és gesztenyefájához - ahol tucatnyi nagy Ady-vers született, majd felavatták Ady nagyszüleinek síremlékét, Kiss Bálint sarmasági kőfaragó mester művét. /Szabó Csaba: Új település az Ady-emlékhely térképen. Ünnep a második hazában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2002. november 25.

Születésének 125. évfordulóján Ady-estet tartott Nagyváradon a Szigligeti Társulat. Tavaszi Hajnal válogatta az irodalmi szemelvényeket, a rendező Meleg Vilmos volt. Sikere volt a költő egyetlen Nagyváradon írt és bemutatott színpadi művének. /Szilágyi Aladár: A Szigligeti Társulat Ady-estje. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2003. január 25.

Székely Ervin parlamenti képviselő házigazdai minőségében jan. 25-én Meleg Vilmos színművészt tünteti ki a Nagyvárad szenátora jelképes díjjal. /Ma újabb "nagyváradi szenátort" avatnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./

2003. március 29.

A Könyvtár Esték rendezvénysorozat részeként márc. 29-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban két könyvbemutatót tartottak, melyen jelen volt Tőkés László püspök is. Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének legújabb, Csontok című verskötetét Hodossy Gyula költő, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó igazgatója mutatta be. Barabás Zoltán Pótszavak nélkül című kötetét, mely a szerző ötödik könyve, dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke méltatta. Végezetül Meleg Vilmos színművész, a nagyváradi Szigligeti Társulat igazgatója közreműködésével versműsort hallgathattak meg az érdeklődők. /Könyvbemutatókat tartottak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2003. április 10.

A nagyváradi színház magyar társulatát, a Szigligeti Társulatot tizenegy magyarországi teátrummal együtt meghívták a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, ahol Móricz Zsigmond Rokonok című drámáját fogják eljátszani, Bodolay Géza rendezésében. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat igazgatója szerint az utóbbi időben azok a társulatok, azok az előadások értek el folyamatosan sikereket, amelyek az alternatív színjátszás felé tájékozódtak. Elsősorban Kolozsvár, a gyergyói Figura Stúdió, de Sepsiszentgyörgy és Temesvár is. Úgy ítélték meg, hogy Várad a maga hagyományos színjátszásával nem "ütőképes", nem korszerű, nem odavaló. Mostani előadásuk hagyományos színház, és mégsem az, egy kissé groteszkbe forduló, de összességében móriczi előadás. /Szilágyi Aladár: Pécs vendége: a Szigligeti Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2003. augusztus 12.

Aug. 8-án tartották a Kölcsey-megemlékezést Sződemeteren, a helybéli református templom kertjében és környékén. Sződemeteren a pár száz román lakos között már csupán háromtucatnyi maradék magyar él. A szomszéd városok, Tasnád, Károly, Szatmárnémeti, Nagyvárad vissza-visszajáró vendégei az ünnepségnek. A fáradhatatlan Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket. Megkoszorúzták az ősi Kölcsey-kúriát (ma görög katolikus parókia) és a szerény kis emlékházat. Meleg Vilmos váradi és Marcel Mirea szatmári színművészek magyarul és románul tolmácsolták a Himnuszt, kórusszámokkal a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom énekkara és a Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar szolgált, a verses tisztelgésből kivették részüket a Felvidékről különbusszal érkezett Palóc Társaság tagjai is. Emlékbeszédet mondott többek között Varga Attila (RMDSZ) parlamenti képviselő, Z. Urbán Aladár elnök (Palóc Társaság) és Zubánics László választmányi elnök (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség). /D. L.: Kölcsey Ferenc: Isten, áldd meg a magyart! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2003. október 7.

Lezárult a Rövid Dráma Hete Nagyváradon, kilenc nap alatt 22 előadást láthatott a közönség. A rendezvényen a magyar színjátszást öt társulat képviselte: a Temesvári Csíky Gergely Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a debreceni Csokonai Színház, valamint a nagyváradi Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház és az Állami Színház Szigligeti társulata. Ez utóbbi Kincses Elemér Kanális című drámáját vitte színre, mely 2001-ben megkapta az UNITER által a legjobb romániai színpadi műnek ítélt díjat. Meleg Vilmos, a Szigligeti társulat igazgatója szerint a magyar színjátszás nem képviseltette megfelelő arányban magát a fesztiválon. /Pengő Zoltán: Újítások, magas nívó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2004. január 13.

Tiltakoznak a Nagyváradi Állami Színház két társulatának színművészei az ellen, hogy a stúdióteremnek otthont adó épületet a Transilvania cégcsoport vásárolja meg. A művészek japánsztrájkot hirdettek, azaz mától kezdve fehér karszalaggal lépnek színpadra. A milliárdos Micula fivérek szállodát és mélygarázst szeretnének építeni a nyári színház helyén. Meleg Vilmos, a Szigligeti Ede Társulat igazgatója jelezte, ha a japánsztrájk nem lesz eredményes, a színművészek a tiltakozás más módszerekhez fognak folyamodni. /Pengő Zoltán: Japánsztrájk a váradi színpadon. = Krónika (Kolozsvár), jan.13./

2004. március 25.

Tízéves fennállását ünnepelte a napokban a nagyváradi Kiss Stúdió, a Partium és Erdély első, megalakulása óta folyamatosan működő magánszínháza. A Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színművész alapította magánszínház tíz év leforgása alatt 77 előadást, pódiumműsort, szerzői estet és gálaműsort állított színpadra, 809 előadást tartott Erdélyben és Nyugat-Európában, több mint 110 ezer néző előtt. Az ünnepségen Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos Adjon Isten békét, kedvet címmel mutattak korábbi közös műsoraikból összeállított válogatást. Molnár Judit tanárnő az Eminescu Gimnáziumban folyó, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos által kezdeményezett Olvassunk együtt! mozgalomról számolt be. /Pengő Zoltán: Jubileum fesztivál nélkül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

2004. november 22.

Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

2005. január 14.

Zsúfolt programra hivatkozva az aradi színház vezetősége rendre elutasítja a nagyváradi magyar társulat vendégszereplési kérelmeit. Szép lassan elmaradtak a magyar színházak – elsősorban a temesvári és a nagyváradi – rendszeres aradi vendégjátékai. A vendégjátékoknak helyet biztosító Ioan Slavici Állami Színház ideiglenes igazgatója, Stefan Iordanescu úgy tett, mintha nem tudná, mi történik. Nem emlékszi, hogy Nagyvárad kért volna előadásnapot – jelentette ki a Nyugati Jelennek. Ellenben Meleg Vilmos, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának művészeti igazgatója másképp emlékszik: tavaly ősszel kétszer akartak jönni, de zsúfolt programra hivatkozva egyszer nem kaptak előadásnapot. Bognár Levente, Arad alpolgármestere szerint a társulatok elég nehéz anyagi helyzetben vannak, s ezért nem éri meg nekik a kiszállás. – Az egyedüli kiút, ha egy aradi civil szervezet, vagy mások, a helyi önkormányzatnál megpályázzák a vendégszereplések költségeit – jelentette ki a Nyugati Jelennek Demeter András, a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Elmondta, hogy a csekély érdeklődés miatt esetenként mikrobusszal hozzák át az aradiakat a temesvári előadásokra. /Irházi János: Miért nem jönnek magyar társulatok Aradra? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

2005. március 8.

Film készült a Szabadság-szobor újraállításáról, melyet most a Szabadság-szobor Egyesület tagjainak többsége láthatott Aradon. Puskel Tünde Emese a film készítője, Puskel Péter az irodalmi igényű szövegkönyv írója (a felolvasó Meleg Vilmos színművész). Több esztendő hatalmas filmanyagának összevágásából született meg a végső változat, amely kronologikus sorrendben követi nyomon a Szabadság-szobor történetének főleg utóbbi éveit az aradi várból történt 1999. október elsejei kihozatalától a 2004. április 25-i másodszori felavatásig.. /J. Gy.: Film a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2005. április 30.

A Varadinum keretében a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége fórumot szervezett. A kulturális életbe is egyre inkább beleszövődik a politika, aminek nem volna szabad megtörténnie. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta: jelentősen nőtt a magyar művelődési alapítványoknak, civil szervezeteknek nyújtható keretösszeg. Bodó Barna a civil szféra közművelődési és közösségjellegét tárgyalta. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője elmondta: a magyar színtársulatnak sikerült önállóságot kiharcolnia, amit most megszüntet az új színházi törvény, mely visszaadja az irányítást a főigazgató kezébe. Az állami juttatások elosztása a társulatok között egyenlő, és nem bevételarányos, pedig annak nyolcvan százalékát a magyar társulat hozza össze. A magyarországi támogatási rendszer koordinációja összeomlott, ezért késnek a határon túli támogatások és nincs egységes támogatási politika a pénzek megítélésénél, mondta a Magyar Kultúráért Alapítvány budapesti képviselője, Egyed Albert. Elkészült a www.nagyvarad.ro magyar nyelvű internetes hírportál, amelyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség működtet. Nagyvárad legfrissebb hírei is megtalálhatók benne. Varadinumkor rendszeresen megszervezik a Szent László Gimnázium iskolanapját, Szent Lászlóval kapcsolatos történeti és helytörténeti vetélkedőkön mérték össze tudásukat a diákok. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban először az Erdélyi Múzeum-Egyesület tavalyi könyvterméséből szemelgethettek az érdeklődők. Biró Annamária, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének doktorandusa három nyelvészeti és irodalmi tárgyú tanulmánykötetet ajánlott: Benő Attila A kölcsönszó jelentésvilága című munkája, Szilágyi N. Sándor Elmélet és módszer a nyelvészetben című tanulmánya, a kolozsvári magyar irodalom tanszék kutatócsoportja Egyed Emese vezetésével dolgozta fel Aranka György szellemi hagyatékát, amelynek első kötetét is kézbe vehették a nagyváradiak az EME kiadásában, Aranka György gyűjteménye címmel. Egy drámatörténeti kuriózum is a polcokra kerülhetett: Tar Gabriella Nóra Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain című munkája. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye könyvállományát lajstromozza Emődi András kötete. Kiss András levéltáros és Csetri Elek történész 80. születésnapjára megszerkesztett emlékkönyveket is bemutatták. A Magyarországra áttelepült Benkő Elek Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban című kötete tavaly jelent meg. Két Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadvány: Dávid Gyula, Egyed Ákos és Kötő József Kossuth Lajos és Erdély címmel szerkesztette tanulmánykötetté a Kossuth születésének 200. évfordulójára szervezett konferencia előadásait. A másik: Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914 című könyve. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a szerzője a Partiumi Füzetek sorozat 35. kötetének, ebben a Bihar megyei emlékműveket, emléktáblákat térképezte fel. A kötetet méltató Nagy Aranka elmondta: a kommunizmus idején megfogyatkoztak az emlékhelyek, aztán a rendszerváltás után több emlékművet állítottak Biharban, mint azelőtt száz évig. Fleisz János új könyve: Város, társadalom, kultúra, Nagyvárad a 19– 20. században. „Csendes szellemi honfoglalás részesei vagyunk” – állapította meg Pomogáts Béla, aki elmondta: a magyarság történelme során állandóan honfoglalásra kényszerült. Ezúttal a lélek útjain összekapaszkodók kulturális honfoglalásáról van szó, mely értékeinket menti át a holnapba. „József Attila emléke körül is csendes honfoglalás részesei vagyunk, költészetét a kommunizmustól kell visszafoglalnunk a magyar irodalom számára” – vélekedett az irodalomtörténész. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2005. augusztus 8.

A Himnusz költőjének szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak hétvégén, a költő születésének 215. évfordulóján. A himnuszt Meleg Vilmos, majd román nyelven Marcel Mitrea színművész előadásában hallgathatták meg az ide zarándokolók. Muzsnay Árpád szervező mondta a bevezető beszédet. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta Kölcsey szilárd politikai gondolkodását. Tempfli József római katolikus püspök beszéde után a szilágypéri és a tasnádi kórus, szatmárcsekei és tasnádi szavalók léptek fel. /Konglovits Éva: Kölcsey Ferenc: a költő és politikus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2005. december 13.

Nagyváradon a Tolnay című monográfia bemutatóján Meleg Vilmos köszöntötte a megjelenteket, emlékeztek a szerzőre, a december 9-én elhunyt dr. Indig Ottó irodalomtörténészre, színháztörténészre. Tolnay Tibor elsősorban festő, másodsorban színész, a Szigligeti Színház tiszteletbeli tagja. Gittai István költő beszélt az elhunyt szerzőről, a Nagyváradi Ady Társaság elnökéről. Tolnay Tibor önerőből képezte magát, így vált festővé. Tolnay Tibor elsősorban grafikus és tájfestő. /Gálovits Zoltán: Szerzője nélkül mutatták be a Tolnay című monográfiát. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 13./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998