udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mester János

2001. február 22.

Febr. 20-án Magyarpécska község elbúcsúztatta katolikus plébánosát, a püspökétől más beosztást kapott Heinrich József esperest. Egy évtizeden át olyan papja volt Pécskának, akinek nem volt magánélete, hanem csak közösségi. Százezer kilométereket tett meg Romániában és külföldön, hogy öregbítse Pécska jóhírét, hogy támogatást hozzon a helybélieknek vagy plébániájának. Minden évben gyarapodott valamivel a helyi katolikus közösség, a plébánia és a templom. Nyolc éven keresztül rendszeresen megjelent a plébánia által kiadott Pécskai Újság, és már több, mint öt év telt el azóta, hogy a plébánia kis klubjában bemutatták az első Pécskán kiadott, a község történelmét magyarul bemutató könyvet. Megalakult, és több mint 300 taggal működik a Kolping család, eredményes munkát fejt ki a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, a Mester János cserkészcsapat is pécskai, és az egyház-iskola kapcsolat is élő. 2000 őszén avatták Pécska első köztéri szobrát, a gróf Klebelsberg Kúnót ábrázoló szobrot. A templom falán Magyarpécska jeles szülötteinek, Ormós Zsigmondnak, gr. Klebelsberg Kunónak és Kálmány Lajosnak a márványtáblája van. A püspök Heinrich Józsefet a temesvári Gerhardinum katolikus líceum igazgatójának, az egyházmegye ifjúsági felelősének, az egyetemista fiatalság spirituálisának nevezte ki. /,,A szárnyaláshoz adjon neki erőt" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2009. november 20.

Mester János emléktáblát avatnak Magyarpécskán november 21-én. Mester János /Magyarpécska, 1879. szept. 15. – Budapest, 1954. júl. 1./ papnak készült, püspöke Rómába, a Gergely Egyetemre küldte tanulni. Teológiai tanulmányait 1906-ban fejezte be, hittudományi doktorátussal. Belépett a jezsuita rendbe, Belgiumba helyezték. 1914-ben tért vissza a Csanádi egyházmegyébe, amikor Glattfelder Gyula (1874-1943) püspök a Szent Imre Kollégiumban helyezte, prefektusnak. 1915-ben a budapesti egyetemen filozófiai doktorrá avatták. 1919-től a temesvári hittudományi főiskolán tanár, lelkiigazgató és székesegyházi szónok. Mester Jánosnak 1922-ben sikerült elérnie, hogy a románok engedélyezzék a lelkipásztorok folyóiratának, a magyar nyelvű Egyházi Szemlének megjelenését. 1921-től Budapesten főiskolai tanár lett, majd a szegedi egyetemen tanított, 1930-ban Klebelsberg Kunó miniszter a szegedi egyetemen nyilvános rendkívüli tanárává, a filozófiai tanszék vezetőjévé nevezte ki. Nagy gondot fordított hallgatói magyarságtudatának formálására. 1949-ben 70 éves korában ment nyugdíjba. /Nagy István: Mester János emléktábla-avatás Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998