|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Névmutató: Mesterházy Szilvia 2000. június 5.Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./2004. július 1.A Csángó Kultúráért díjat idén dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, néprajzkutató vehette át. A kitüntetett eddigi munkásságát Mesterházy Szilvia kormányfőtanácsos, a Csángó Tanácsadó Testület tagja méltatta. Az emlékérmet és a díjat évente egy alkalommal, Domokos Pál Péter születésnapján, jún. 28-án nyújtják át. Dr. Pozsony Ferenc kifejtette, ezzel a díjjal a kolozsvári magyar néprajzi és antropológiai iskolát is megtisztelték. A tavaly szeptemberben Zabolán megnyitott állandó csángómagyar népművészeti kiállítást múzeummá szeretnék átalakítani. A következőkben a tárgyi gyűjtemény szakszerű feldolgozását tervezik. Emellett Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában szakszerű, moldvai csángókkal kapcsolatos archívumot készítenek, megszerezve a nagyvilágból a szöveges, nyomtatott, vizuális, illetve hangzó dokumentációs anyagot. Lengyel, német, román, magyar, olasz kollégák segítségével ötezer tételes szakirodalmi jegyzéket állítottak össze, ezt karácsonyig akarják megjelentetni, a világhálón nagy része már jelen van. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta: a díjjal a néprajzkutató életművének olyan jellegű elismerése történt, amely nemcsak eddigi munkájának szól, hanem biztatás a további munkára. /Guther M. Ilona: Csángó Kultúráért díj Pozsony Ferencnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||