udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Metz Katalin

1993. november 23.

Színészek, írók, rendezők rettegtek régen a kolozsvári Szőcs István tollától. Évtizedek óta ír a kultúra legváltozatosabb jelenségeiről. A Domokos Jenő vezette budapesti Székely Kör az erdélyi írók népszerűsítésére szánt díját első alkalommal neki ítélte. Szőcs István azon kevesek egyike, akik egyenes gerinccel élték át a diktatúra nehéz évtizedeit. A helyzet ma sem könnyebb, vallotta a vele készült beszélgetésben, ma ugyan lehet beszélni, de nem biztos, hogy meghallja valaki. Sok a könnyű olvasmány, a selejt, a szemét, a ponyva. Az értékrend félresiklott. A kritikus úgy érzi, hogy felesleges. A kolozsvári Helikon fenntartása hősi erőfeszítés: ráfizetéssel is, de fönn kell tartani egy szépirodalmi lapot. /Szőcs István munkatársa a Helikonnak./ Szükség van most is az ő szigorú színikritikáira, de elutasítják a kritikát, a kritikustól a színház föltétlen népszerűsítését várják. A kolozsvári színház elvesztette közönségét. Nagyon sok kiváló erdélyi színész telepedett át Magyarországra, ezt a veszteséget nem tudták pótolni. Szőcs István nem ért egyet Tompa Gábor rendező koncepciójával, ő honosította meg Kolozsváron a kis közönséghez szóló művészszínházat, szemben a népszínház nyitottságával. /Metz Katalin: Fogcsikorgatva is lapot csinálunk! Beszélgetés Szőcs István erdélyi író-kritikussal. = Új Magyarország, nov. 23./

2000. november 3.

Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ nov. 4. és 11. között ad otthont a Harag György-emléknapoknak. A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Tompa Gábor, a magyar színház igazgató-főrendezője a sajtó képviselőinek elmondta: Harag az egyetemes magyar színjátszás nagy egyénisége volt. Idén emlékeznek Harag György halálának 15. és születésének 75. évfordulójára. A rendezvény meghívottai: a budapesti Vígszínház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Teatrul de Comedie Bukarestből. Bemutatják a Nánay István által összeállított Rendezte: Harag György című könyvet, a Metz Katalin által írt Forgószélben. Harag György, a rendező-mágus című kötetet, valamint A buszmegállótól a játszma végéig - A kolozsvári magyar színház tizenkét évada (válogatta és sajtó alá rendezte Kelemen Kinga) című munkát. /Nánó Csaba: Harag-György emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. november 23.

Metz Katalin könyve /Forgószélben - Harag György, a rendező-mágus. A szerző kiadása, Budapest, 2000, Regiszter Nyomda/ sorrendben a második, amely Harag György életével és munkásságával foglalkozik. Az első, a Nánai István szerkesztette Harag György színháza című kötet elsősorban adatokra támaszkodott, Metz Katalin szubjektív módon közelített Haraghoz. A Magyarországra áttelepült szerző, Metz Katalin Marosvásárhelyen, az akkoriban virágkorát élő Székely Színház előadásain nőtt fel, majd egyetemistaként a kolozsvári magyar színházat látogatta - immár a jövendőbeli kritikus szemével. /Nánó Csaba: Közelképben a rendező-mágus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2003. június 4.

67 éves korában elhunyt Szabó Csaba zeneszerző. Másfél évtizede települt át Marosvásárhelyről Szombathelyre, ahol a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára volt. Ákosfalván született, Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát. A régi Székely Népi Együttes mutatta be kórusműveit, népdalfeldolgozásait. Az erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című munkája elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia 1999. évi milleniumi díját. Zeneművei, szimfonikus alkotásai, vonósnégyesei őrzik a zeneszerző-tudós emlékét. Jún. 5-é helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. /Metz Katalin: In memoriam Szabó Csaba. = Magyar Nemzet, jún. 4./

2003. október 25.

Okt. 21-én Bukaresten, a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint bemutatták "A 7ek" című filmet az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulások során börtönbe kerültekről. Az évtizedekkel későbbi találkozó jó alkalom volt az ezen résztvevő hét ember számára, hogy egy dokumentumfilmben a következő generációk számára elmesélhessék egykori élményeiket. A Román Kommunista Párt 1956-ban egy új statútumtervezetet szeretett volna elfogadtatni a diáksággal, erre az egyetemisták megfogalmazták követeléseiket (egyetemi autonómia, jóléti intézkedések, a külföldi kapcsolatok javítása, az orosz nyelv fakultatívvá való átminősítése). Ezek egybe estek az 1956-os budapesti eseményekkel. Később azután a magyarországi szervezkedésekkel akarták kapcsolatba hozni a kolozsvári törekvéseket azért, hogy néhány diák megbüntetésével, példát statuálva megfélemlítsék a lázadozókat. Az 1958 októberében összehívott bölcsészkari gyűlésen Vastag Lajos kissé merészhangú válaszaival kivívta kollégái rokonszenvét. Ezért a gesztusért az egyetemisták közül egyeseket kicsaptak nem csak a kolozsvári, hanem az ország valamennyi egyeteméről (mint a filmben szereplő heteket is). A november 4-én összehívott, második kari gyűlésen Koczka György (a filmbeli riporter) már ezt megelőzően bekövetkezett letartóztatása miatt nem vehetett részt. Ezután egyes egyetemisták végleg eltűntek, másokat letartóztattak vagy börtönbe zártak. Ezután jött a kolozsvári két egyetem, a Bolyai és a Babes egyesítése 1959-ben, ami tulajdonképpen a magyar egyetem megszűnését jelentette. A filmben szereplők elmondták: azokról sem szabad megfeledkezni, akik nem szenvedtek ugyan börtönbüntetést, de ezrek, tízezrek voltak, akik egyszerűen azért nem tanulhattak tovább, mert szüleik ún. kulákok voltak, esetleg lelkészcsaládból származtak, vagy külföldre emigrált rokonaik voltak Hogy kik voltak besúgóik, erre ma sincs bizonyíték, de sejteni lehet. A 7-ek: Csőgör Enikő, Lázár Erzsébet, Baranyi László, László Annamária, Metz Katalin, Vastag Lajos - aki távollétében csak kazettán lehetett jelen a találkozón - valamint Boros Zoltán. A film megtekintése után kerekasztal-megbeszélés következett. Dan Rusiecki elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek november 5-én kellett volna bekövetkeznie az Egyetem téren, de a besúgók által erről tudomást szerző és megfélemlítésül kamionokkal nagy számban kivonuló szeku ezt lehetetlenné tette. Így elmaradt a tüntetés, ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások. Kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben (többek közt őt is), másokat kicsaptak az egyetemről. /Gáspár Hajnal: In memoriam 1958 - Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2008. augusztus 26.

Az M2-n az Átjáró című műsor augusztus 27-i adásában az 1985-ben elhunyt Harag György színházi rendezőre emlékeznek. Az Átjáró vendége lesz Metz Katalin és Nánai István színikritikus, valamint a Román Televízió bukaresti magyar adásának köszönhetően archív felvételeket tekinthetnek meg az 1971-es marosvásárhelyi Özönvíz előtt, és az 1975-ös kolozsvári Egy lócsiszár virágvasárnapja című előadásból. Olyan színészekkel találkozhatnak a bejátszókban, mint Héjja Sándor, László Gerő, Vadász Zoltán, Lohinszky Loránd, Tanai Bella, Bács Ferenc és Illyés Kinga. 1975-ből fennmaradt Harag Györgyről egy portréfilm, amelyben a mester a marosvásárhelyi Az ember tragédiájának rendezése közben látható. /Harag György emlékműsor az M2-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2009. május 19.

A Magyar Szemle című magyarországi folyóiratot mutatták be annak szerkesztői május 16-án Kolozsváron. A rendezvényen Sebestyén Ilona és Gróh Gáspár, a Magyar Szemle folyóirat szerkesztői tartottak előadást Magyar Szemle – magyarság, Európa, nemzetstratégia címmel. Ezt követően Jeszenszky Géza szerző beszélt a kül- és nemzetpolitikáról, Metz Katalin pedig a 18. századi színházról, párhuzamot vonva a magyarországi és erdélyi színházkultúra között. Az 1926-ban Bethlen István által létrehozott Magyar Szemle múltját Gróh Gáspár ismertette. A lapot a német megszálláskor (1944) felfüggesztették és csak a rendszerváltás után, 1992-ben indult újra Antall József támogatásával. Céljai közé sorolható a magyar nyelv és a kultúra megőrzése, átörökítése. /Nagyi Orsolya: Bemutatkozott a Magyar Szemle Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/

2009. augusztus 15.

Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre, Marosvásárhelyről tíz évvel ezelőtt Budapestre áttelepedett nyugdíjas jogász házaspár öt évet és a sírjukra szánt összeget fordították arra, hogy egy több mint hatszáz oldalas kötetben /Budapest – utcaneveiben mesélő történelem, Közdok Kft., Budapest/ Budapest teljes utcanévanyagából kiválogassák azokat, amelyek a trianoni békediktátum következményeként elcsatolt országrészek helynévanyagát őrzik – olvasható Metz Katalin, az ugyancsak Marosvásárhelyről áttelepedett újságíró-szerkesztőt írásában. (Magyar Hírlap) Budapest városatyái az 1920-as években úgy döntöttek, hogy utcanevekben örökítik meg az elcsatolt, valaha a történelmi Magyarországhoz tartozó települések, hegyek, folyók, neves személyiségek nevét, hogy ezek a magyar köztudat elemei maradhassanak, akkor még mit sem sejtve, hogy következhetnek olyan idők, amikor törvény által is büntethetőek lesznek a magyar helynevek használói. Ilyenkor érzékeli az elszakított országrészekben élő ember, hogy mégiscsak van anyaországa, mert ha az országvezetés meg is tagadja, el is taszítja magától, mint ahogyan ez megtörtént, mindig vannak Borbély–Bartisok, akik felvállalják ezt a szerepkört. /Sylvester Lajos: Utcanevekben mesélő történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998