udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mezei Sándor

1994. január 20.

A MISZSZ-ben megtartották a Reform Tömörülés után esedékes tisztújítást. Az öttagú elnökség: Tamás László elnök /Csíkszereda/, Nagy Pál, az Országos Információs Hálózat vezetője /Székelyudvarhely/, Mezei Sándor /Nagyenyed/, Dénes Judit /Kolozsvár, a MADISZ elnöke/ és Csiha Tamás /Szatmárnémeti/. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2000. április 11.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

2000. május 8.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2000. október 31.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szept. 21-24. között a háromszéki Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból a MÚRE 84 kollégát tüntetett ki, zömmel a romániai magyar írott és az elektronikus sajtóból, akik sikeresen hozzájárultak a romániai magyar újságírószervezet egy évtizedes tevékenységéhez. A Kolozsváron vagy környékén lakó kitüntetettek - akik Árkoson nem vehették át díjaikat - okt. 29-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában kapták meg az elismerést. A kitüntetettek névsora: Csávossy György, Cseke Péter, Imecs Márton, Kántor Lajos, Magyari Tivadar, Makkay József, Mezei Sándor, Orbán Katalin, Péntek János, Rostás István, Tibori Szabó Zoltán és Vetési László. /Újságírói kitüntetések a pinceklubban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2001. március 13.

A Fehér megyei RTDP hadjáratot indított azért, hogy a Batthyaneum épülete és a könyvtár a román állam tulajdonában maradjon. A 18. század végén Batthyány Ignác erdélyi püspök, a könyvtár alapítója gyűjteményét a gyulafehérvári központú római katolikus egyházra hagyta, Erdély tartományának adományozta. Három évvel ezelőtt kiadtak egy kormányrendelet, amely kimondta 17 ingatlan visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak, ezek között volt a Batthyaneum is. A Fehér megyei RTDP mégis pert indított az akkor Ion Caramitru vezette művelődésügyi minisztérium, a római katolikus érsekség és a kormány ellen. Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus szerint tévedés folytán került a Batthyaneum a visszaszolgáltatni köteles épületek sorába. Ioan Rus az Alkotmánybírósághoz is felterjesztette az ügyet, állítván, hogy az az eljárás, ahogyan a 13-as kormányrendelet megszületett, törvénytelen volt. A gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa, Komáromi Attila elmondta, az általa képviselt intézmény nemrég megnyerte a pert az Alkotmánybíróságnál. Az ügynek a gyulafehérvári bírósághoz kell visszakerülnie. /Mezei Sándor: Harc a Batthyaneum tulajdonáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2001. november 1.

Okt. 31-én a reformáció napjára emlékeztek Nagyenyeden, a Vártemplomban. Fellépett a Református Kollégium kórusa. Józsa Miklós magyartanár előadásában Berde Máriára emlékezett, majd sor került Berde Mária emlékplakettjének felavatására. A dombormű Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Mezei Sándor: A reformáció napjára emlékeztek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2002. április 11.

Fehér megyében 5 település bejáratánál helyeztek el kétnyelvű helységnévtáblákat. A küküllővári polgármesternek nincs pénze a két- vagy többnyelvű feliratozáshoz, de megígérte, hogy 1-2 hónapon belül tenni fog valamit az ügy érdekében. Amennyiben az elöljárók betartják a törvényt, akkor a közeljövőben Magyarbecében, Csombordon, Marosgombáson és Alsókarácsonyfalván is lesz kétnyelvű helységnévtábla Fehér megyében. /Mezei Sándor: Többnyelvű helységnévtáblák Fehér megyében. Öt van, még sok hiányzik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2002. április 28.

A Fehér Megyei Tanfelügyelőség a becei és a magyarlapádi magyar nyelvű ötödik-nyolcadik osztályok összevonását tervezi a 2002?2003-as iskolai évre. Az összevont magyar osztályok a lapádi iskolában működnének. A tanfelügyelőség a magyar gyerekek alacsony létszámával indokolja az összevonás szükségességét, és buszjárat biztosítását ígéri a becei gyerekek szállításához. Szőcs Ferenc torockói polgármester elmondta, hogy Torockón négy gyerek számára működik román nyelvű gimnázium, amit nem terveznek sem megszüntetni, sem elköltöztetni. A becei szülők szerint a tanoda elköltöztetése a falu további elsorvadásához vezethet. /Mezei Sándor: Veszélyben a magyar osztályok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2002. szeptember 21.

Nagyenyeden az RMDSZ "székháznak" ismert Malom u. 24 sz. alatti ingatlan mellett 1996-tól egy új emeletes épület készült. Mára az átjáró összeköti a két épületet. Az RMDSZ először bérelte a régi házat, 1993-ban pedig megvásárolta. A ház első könyvtárat a keceliek adományozták. 1990-től a parlamenti képviselők (Dr. Brendus Gyula) és 1992-től Incze Tibor szenátor megyei székhelye is itt volt. 1992-ben itt alakult meg a Tulipán vállalat. 1991-ben a nyilvántartott Fehér megyében az RMDSZ taglétszáma már 7100 volt. Entz Géza, az Antall-kormány államtitkára 1991. máj. 12-én, rögtön kolozsvári tartózkodása után idelátogatott. A hatóságok akkor árammegvonással kedveskedtek, úgyhogy a tárgyalások gyertyafénynél folytatódtak. 1991-től és 1996-tól a székházban szerkesztették a felújított Enyedi Hírlapot, ami majd később együtt jelent meg a tordai Aranyosvidékkel. Szerkesztők: először Dr. Csávossy György, később ifj. Mezei Sándor. Számos kiállítást szerveztek a székház nagyobb termében. A szervezésben az első városi elnöknő, Fari Ilona jeleskedett. 1995-ben lehallgató-készüléket fedeztek fel a székházban. A vizsgálat semmilyen eredményre nem vezetett. Dr. Brendus Gyula megyei elnök (1995-2000) irányította a második épülettel kapcsolatos munkálatokat. Rácz Levente jelenlegi elnök a terület jogi helyzetének a tisztázásával, a pályázatokkal tette le a maga kézjegyét. 2002 nyarán a névválasztás és avatás került napirendre. Dr. Szász Pálra (1881-1954) esett a választás. Ezért lett a neve Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház. /Bakó Botond: Közösségi ház születése Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2006. szeptember 25.

Szeptember 23-án a nemrég belülről is felújított csombordi református templomban a ma már román tannyelvű líceumként működő hajdani Bethlen Református Gazdasági Iskola alapításának hetvenedik évfordulójára emlékeztek. Fogarasi István református lelkész elmondta: a csombordi iskolában nemcsak a növények, hanem a lelkek nemesítése is folyt. Az 1935. október 20-i ünnepélyes megnyitón Dr. Musnai László, a Bethlen Kollégium rektor-professzora és dr. Szász Pál, a kezdeményező kollégiumi főgondnok tartottak beszédet. Nagy Endre, az első igazgató a Bethlen Kollégium legifjabb gyermekének nevezte az iskolát. Az iskola a családi szeretet hangnemében tanított és nevelt. Dr. Csávosssy György, az iskola volt tanára emlékezett: 55 évig igazán élt ez az iskola, a csombordi intézet az erdélyi magyar mezőgazdasági képzés egyik fellegvárává, majd vegyes és nemsokára román tannyelvű iskolává vált. Mezei Sándor igazgatása idején (1949–1982) valóságos „aranycsapat” tevékenykedett itt. Mellette dolgozott Fülöp István aligazgató és dr. Csávossy György, a borászat szerelmese. Az 1990-es években feltámadt a csombordi magyar mezőgazdasági oktatás, hiszen tagozatként néhány évig a nagyenyedi kollégiumban működött. 1995-ben az iskola fennállásának 60. évfordulója emlékére Volt egyszer egy iskola (1935–1996) címmel Csombordi Emlékkönyvet adtak ki. Mi lett mára a csombordi iskolából? Az üvegház pusztán áll, az iskolának már nincs meg a pincéje, a Maros partján a valamikori csodás park elhanyagolt. /Bakó Botond: 70 éves a Csombordi Mezőgazdasági Iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2008. március 6.

Nem tükrözi a történelmi valóságot az egykori neves csombordi mezőgazdasági szakközépiskola szóló román nyelvű A fost odata o scoala Liceul Alexandru Borza című kiadvány, amely azt sugallja, hogy az iskola eredetétől fogva román tanintézmény volt. Az 1996-ban megjelent Volt egyszer egy iskola című magyar nyelvű kiadvány hűen mutatja be az iskola történetét alapításától egészen 1995-ig, benne a volt tanulók és tanárok vallottak a csombordi szellemiségről. 1935-ben alakult meg, mint téli mezőgazdasági iskola, amely a református egyház igazgatása alá tartozott, és az akkori főgondnok Dr. Szász Pál ügyelte fel a működését. A román nyelvű kiadványban olyan tanárok írásai szerepelnek, akiket a volt csombordi magyar tanárok nem is ismernek. A román könyvet Fülöp Istvánnak nem mutatták meg, és nem egyeztettek vele, csak a kész kötetet kapta kézhez. Az iskolát kezdetétől fogva Alexandru Borzanak nevezi a kiadvány, ez hamísítás, mivel a tanintézmény csak 1994-től viseli ezt a nevet, mi több, a neves román botanikusnak semmi köze nem volt a csombordi iskolához. A román kiadvány a neves magyar tanárokat nem említi, így Veress Istvánt sem, aki két évi igazgatói tevékenysége után a kolozsvári Agrártudományi Egyetem professzora lett. Csak névleg szerepel a román nyelvű kiadványban Mezei Sándor aki 33 évig igazgatta az iskolát. Szász Józsefet, aki 400 szőlőfajtából álló fajgyűjteményt létesített, a könyv meg sem említi. A csombordi iskolaközpontban 1963-ig csak magyar nyelven folyt a tanítás. /Szakács Bálint: Volt egyszer egy iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998