udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mihály Gábor

2002. június 22.

Fényes Elek szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon megkezdik szülőháza maradványainak konzerválását. Csokalyon tavaly Fényes Elek Társaság alakult, az Érmelléki Egyesülettel benyújtott közös pályázat révén 300 ezer forintot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától a szülőház falmaradványai felújítására. Domborművet helyeznek el, a régi telket pedig parkosítják, ide kerül majd a székelyhídi származású, Budapesten élő Mihály Gábor szobrászművész alkotása is, aki felajánlotta, hogy Székelyhíd községnek, amelyhez Csokaly közigazgatásilag tartozik, ajándékképp elkészíti a tudós szobrát. /Mentik ami még menthető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2003. szeptember 9.

A Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának és a Magyar Statisztikai Társaságnak a támogatásával szobrot emeltek az 1807 és 1876 között élt Fényes Eleknek szülőfalujában, az érmelléki Csokalyon. A busztot Barabás Miklós festményei alapján Mihály Gábor magyarországi szobrászművész készítette el, és abban az emlékparkban helyezte el a Fényes Elek Társaság, ahol a magyar statisztika megteremtőjének szülőháza állott, s amelynek romos maradványait tavaly mentették meg az utókornak: "A Fényes Elek Társaság két éve alakult, de már négy esztendeje szeretnénk emlékhelyet kialakítani, ezért 2001-ben a református templom falán emléktáblát helyeztünk el, tavaly pedig kialakítottuk az emlékparkot" - nyilatkozta Cservid Levente, a Fényes Elek Társaság székelyhídi elnöke. /(Balla Tünde): Fényes Elek szobra Csokalyon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2006. május 31.

Dr. Andrássy Ernő, az Érmellék utolsó polihisztora címmel három éve jelentetett meg kötetet a Partiumi Füzetek sorozatban Nánási Zoltán történészkutató, nyugalmazott tanár. Andrássy, a tudományos érdeklődésű orvos a kommunista börtön poklát is megjárta, ahonnan meggyötörten, fizikailag megtörve szabadult. Nánási Zoltán dédelgetett álma, hogy szobrot állítsanak Mihályfalván Andrássynak. A közelmúltban egy küldöttség élén a városban járt a székelyhídi származású Mihály Gábor, Magyarország egyik legelismertebb szobrásza, aki felvállalta a büszt elkészítését. /D. Mészáros Elek: Mihályfalván lesz Andrássy-szobor, a helyszín még vitatott. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 31./

2006. augusztus 9.

Nem a településhez kötődő gyászos esemény, az oktalan gyilkolás most a legfontosabb Szárazajta életében. Sokkal inkább az, hogy sok a roskadozó-omladozó családi ház, apad a falu lakossága. Felkészületlenül éri ezt a faluközösséget is az Európai Unió előírásrendszere. 1944. szeptember 26-án a bevonuló Maniu-gárdisták a helyi iskola udvarán tizenhárom ártatlan embert kegyetlen módon kivégeztek. A tett színhelyén, az iskola belső falán elhelyezett emléktáblán ez áll: 1944. IX. 26-i halottainkért – RMDSZ. Az emléktábla előtt egy faragott kopja rajta: 1991. Faragta Péter Attila és Máthé Imre. A falu szívében 1994-ben a tizenhárom vértanúnak tizenhárom bazaltoszlopból álló emlékművet emelt az utókor (Vargha Mihály alkotása). ,,Ott és akkor gyilkosság történt, tömeggyilkosság. Szántszándékkal, előre megfontoltan, emberi mivoltukból kivetkőzött és szabályszerűen vérszomjas bérgyilkosokká vedlett emberi teremtések által óraműpontossággal megszervezve és hidegvérrel végrehajtva. Az egyetlen olyan megoldást választva – az emberölést -, amelyhez nyúlni soha nem lenne szabad” – írta Benkő Levente Szárazajta című, 1995-ben kiadott könyvében. Még ebben az évben megkezdik az út korszerűsítését. Minőségi ivóvizet akarnak bevezetni a faluba. Orbán Balázs idejében Szárazajta lakosainak száma 1695 volt. A 2002-es népszámláláskor már csak 782-en éltek itt. A falu I-VIII. osztályos iskolájában még az elkövetkező tanévben is összevont osztályokkal fog működni a felső tagozat, az óvodások lélekszáma növekedőben van. A szárazajtai iskola tánccsoportja idén fellépett Budapesten. Szeretnék megjelentetni a falumonográfiát, melynek szerzője a sok értékes adatot hangyaszorgalommal összegyűjtő Mihály Gábor helybeli nyugalmazott tanító. /Kisgyörgy Zoltán: Emlékező Szárazajta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2006. augusztus 24.

Szárazajtán él a 83 éves Mihály Gábor nyugalmazott tanítómester, aki évtizedekkel ezelőtt terjedelmes falumonográfiát állított össze Szárazajtáról. Kivonatként ebből az anyagból jelent meg 1994-ben gépelt példányban egy rövid iskolatörténet. Akkor volt szükség erre, amikor a település jeles szülöttének, Ajtai Abod Mihálynak a nevét felvette a helybeli általános iskola. A családhoz közel álló ismerős elvitte a kéziratot Amerikába, hogy ott nyomdafestéket láthat a munka. Semmi nem lett belőle. Végül hazakerült a kézirat, a hozzá tartozó, dokumentum értékű fényképfelvételekkel együtt. Mihály Gábor elmondta, hogy 1973-ban zárta le a szöveget, s azóta sok minden történt a faluban, főleg a rendszerváltozás után. Azokat jó volna részletezni. A monográfiában szó van a falu keletkezéséről, Kurtavárról, a teljesen eltűnt Kakucsfalváról, ahol még ma is sírkövek láthatók, a Tekse vize mentének négy malmáról, a régi községházáról, Bardóczi Zakariásról, akinek versét is közölte annak idején a Megyei Tükör. /Kisgyörgy Zoltán: Lesz-e falumonográfiája Szárazajtának? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

2006. október 30.

Érmihályfalván és Nagyváradon is emléket állítottak az 1956-os magyar forradalomnak. Az érmihályfalvi koncepciós per 31 áldozatának emlékére készült Mihály Gábor budapesti szobrászművész alkotása, a halhatatlan lelket és a megújuló életet megtestesítő főnixmadár. „Megrázó események zajlottak idén október 23-án” – emelte ki Tőkés László Érmihályfalván, az emlékmű felavatása előtt elhangzó igehirdetésében. „Rombolások, rendőrállami intézkedések jellemezték e napot, és ugyanúgy csőcseléknek minősítették a zsarnoksággal szembeszegülőket, amint azt 1956-ban is tették” – mondta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, feltéve a kérdést: a polgári köznyugalom nevében szabad-e a hatalomnak elfojtani az emberi jogokat és a lelkiismeretet. 1958-ban kivégzett Sass Kálmán emléktábláját. A szoboravatás után Székelyhídi Ágoston, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság elnöke elmondta: 1956 a nemzeti függetlenség, az önrendelkezés forradalma volt, és üzenete az, hogy ezt a harcot ma a globalizált világban is folytatni kell. Nagyváradon a Réti református templomban október 29-én avattak emlékművet az ’56-os forradalom áldozatainak.  Tőkés László igehirdetése után Pálfy József, a gyülekezet lelkipásztora elmondta: azért vállalták fel az ’56-os emlékműállítást, mert templomuk felépítésének fél évszázadát is most ünnepelik. A templom udvarában felállított emlékművet, Gergely István kolozsvári és Dóczi András csíkszeredai szobrászművészek közös alkotását, a püspök és a templom lelkésze leplezték le. Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormánynak azért az anyagi támogatásért, amellyel az érmihályfalvi és a nagyváradi emlékművek felállítását segítette. /1956-os emlékműavatás Érmihályfalván és Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. június 27.

Megjelent Mihály Gábor tanító Monológ a múltról című szárazajtai falumonográfiája /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Múltidéző sorozat 7. kötete/. Kisgyörgy Zoltán, a lap munkatársa hangsúlyozta a falumonográfiák felettébb szükséges voltát. Háromszék 128 településéből mindössze negyvennek jelent meg eddig nyomtatásban füzetnyi vagy kötetnyi terjedelemben leírása. A szárazajtai történelemkönyv erényeként tüntette fel a helynevek felsorolását. A szerző az 1944. szeptemberi mészárlást annak előzményeivel mértéktartóan és igazságosan írta meg. Mihály Gábor 1994-ben lezárt kézirata azóta megjárta Amerikát is, míg végre kiadták, a falu életének alakulását napjainkig követő utószóval kiegészítve. /Váry O. Péter: Szárazajtáról mértéktartóan és igazságosan (Elkészült egy újabb falumonográfia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2007. július 12.

Megjelent Mihály Gábor szárazajtai nyugalmazott tanító Monológ a múltról – Szárazajta monográfiája /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című, munkája melyet június 11-én bemutattak a baróti Erdővidék Múzeumában. Monográfiájával Mihály Gábor azoknak az erdővidéki szerzőknek a sorába lépett, akik az évszázadok során önszorgalomból igyekeztek rögzíteni egy-egy helység történetét. Veszely Károly római katolikus plébános – az 1849-ben Bem József által alapított Brassói Lapok első főszerkesztője – a 19. század második felében írt monográfiát Barótról. A város történetéhez az 1960-as évek végén néhai Kese Jenő református lelkész gyűjtött kéziratban őrzött adalékokat, néhai Lázár Antal tanár is hozzáadott egy kisebb kötetre valót, ugyanakkor Demeter László szerkesztésében Adalékok Barót történetéhez címmel 1999-ben jelent meg több szerzőtől származó, hasonló kiegészítéseket tartalmazó kötet. Az erdővidéki falvak közül Magyarhermányról néhai Máthé János történetkutató az 1970-es években írt, nemrég nyomtatásban is megjelent kiváló monográfiát, amelyet a jelenkori adalékokkal Boér Imre nyugalmazott tanár egészített ki. Erdőfüléről Karácson Béla írt monográfiát, amelyhez Hermann Rozália tanár írt adalékokat. Néhai Gáspár József tanító Köpecről készített monográfiája kéziratban vár kiadásra. /Benkő Levente: Monográfia Szárazajtáról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2007. július 26.

Sokasodnak a falumonográfiák: június végén a szárazajtai, rá egy hónapra az orbaiteleki hagyta el a nyomdát, mindkettő vidéki tanítóember sok évtizedes munkájának az eredménye. Mihály Gábor tanító munkája Szárazajta története Monológ múltról (Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2007) címmel. Mihály Gábor Nagybaconban született, de pedagógusi pályafutása Szárazajtához köti. Mihály Gábor elmondta, hogy nem a múlt bemutatása, hanem a közelmúlt, a lepergett hat évtized történetének (a gyászos 1944-es események, termelőszövetkezet, kollektivizálás, politikai szervezetek, életszínvonal stb.) megírása teszi próbára a szerzőket. Külön értéke ennek a könyvnek a gazdag néprajzi anyag, a Helynevek tanúsága című fejezet. /Kisgyörgy Zoltán: Szárazajta (Falumonográfiák). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

2007. augusztus 23.

A nagyszebeni Ars Hungarica-hét a Hatvani Vegyeskórus hangversenyével folytatódott. Balogh Kálmán napjaink legismertebb cimbalmosa és zenekara is bemutatkozott a nagyszebenieknek. A kolozsvári Tarisznyás együttes előadásában a különböző régiók népzenéjét, népdalait hallgathatták meg az érdeklődők, őket a szlovákiai magyarok Ghymes együttese követte. Ütő Gusztáv színművész Performance című előadása után a temesvári Shake Kvartett négy fiatalja, a Csíky Gergely Állami Színház művészei adtak elő magyar és angol musicalrészleteket. Bemutatkozott a pozsonyi Ab-Art és a kolozsvári Polis Kiadó. Mihály Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója elmondta: Verbunkos, a nemzeti tánc születése a címe műsorukban nemcsak néprajzi, hanem történelmi szempontból is bemutatják a táncok fejlődését. Orbán Péter belsőépítész a Szentháromság római-katolikus plébánián látogatható Szent Korona felnagyított képeiből álló kiállításra várja az érdeklődőket. /Dézsi Ildikó: Hangversenyek, népzene és musical Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2008. január 19.

Bereck, jelen esetben a Gábor Áron Kulturális Alapítvány újabb helyismereti kiadvánnyal rukkolt elő, címe: A székely őrnagy szülőföldjén. A Tibád Sándor szerkesztette összeállítás Gábor Áron köré szerveződött. Bereck Gábor Áron szülőfaluja. Vargha Mihály Gábor Áron főtéri szobrának színes képe uralja a címoldalt. A kötet a továbbiakban Bereck, Ojtoz és Sósmező történelmi kronológiáját tárta az olvasó elé. A kiadvány mintegy leltározza az eseményeket megörökítő emlékjelek, emlékművek, az épített örökség és a helyszínek, történelmi kegyhelyek sokaságát. A kiadványban szerepel Bereck, Ojtoz és Kézdimartonos minden vallásfelekezetének egyháztörténete is. A kötet felelős kiadója Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke. /Sylvester Lajos: A székely őrnagy szülőföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2008. október 6.

Szobrot avattak és post mortem a város díszpolgárává avatták Andrássy Ernőt, az 1956-os magyar forradalom támogatása miatt bebörtönzött úgynevezett érmihályfalvi csoport tagját Érmihályfalván, a hét végén zajlott Októberi Szíp Napok keretében. „Andrássy Ernő nőgyógyász volt az Érmellék utolsó polihisztora”, mondta laudációjában Kovács Zoltán polgármester. Az 1894-ben Szalacson született Andrássy orvosként, régészként, a mihályfalvi magánmúzeum alapítójaként, ornitológusként is fontos munkát végzett. Budapestről tért haza 1919-ben, majd városi tanácsossá és a római katolikus egyház gondnokává választották. Orvosi pályája során több mint kétezer gyermeket segített a világra, majd 1945 után gyűjtőszenvedélyének élt. Fáradhatatlanul kutatta az Érmelléken fészkelő madarakat, több mint 12 ezer darabos madártojás-gyűjteménye volt, és egy új fajt is felfedezett, a fészkelő filemile sitkét. Andrássyt 1958-ben ítélték el az ’56-os forradalom kapcsán folytatott koncepciós perben, hat év börtön után 35 kilósan tért haza, 1964-ben elhunyt. – Nánási Zoltánnak Andrássyról szóló könyve 2003-ban jelent meg. Leplezték Andrássy Ernő mellszobrát, Mihály Gábor magyarországi szobrászművész alkotását. /Fried Noémi Lujza: Szobor az Érmellék polihisztorának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998