udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mihályfalvi Katalin

2003. április 29.

Mihályfalvi Katalin igazgatónő öt éve tanít Vajdakamaráson, a többségében magyarok lakta faluban. Az idei tanárgárda mind fiatal és lelkes oktatókból áll, akik lelkiismeretesen végzik nevelői hivatásukat. 1998-ban még összevont osztályok működtek a gimnáziumban, három évvel később csak két osztály működött összevonva, és egy évre rá sikerült mind a négy szintet külön választani. Az elemi iskolában 36 diák tanul, a gimnáziumban pedig 42. Csupán hat elsős van az iskolában, és a jelek szerint az elkövetkező tanévekben fennáll annak a veszélye, hogy nem indul első osztály. Jövőre csak két tanítónőnek lesz állása a faluban, mivel mind a négy elemi osztály önállósága megszűnik. Nehéz úgy jó eredményeket elérni, hogy minden évben változnak a tanárok. Az iskolában vannak már számítógépek, van nyomtató, szkenner, tévékészülék, videó. A Kallós Alapítvány is segítette őket. Márciustól iskolai lapjuk is van, a Schulee-lap. Az iskola veszélyben van. Néhány év, és megszűnhet, pedig az egyetlen magyar nyelvű iskola a környéken. Ide nemcsak a falubeli gyerekek járnak, hanem a magyarpalatkaiak is. Ugyanakkor ide járhatnának a keszüi diákok, és a környező falvak még elvétve megmaradt magyar gyerekei. A nagy gond a szállítással van. Sem a magyarpalatkai, sem a keszüi gyerekeknek nincs rá lehetőségük, hogy a szállításért fizessenek; különben sincs szállítási eszköz. A magyarpalatkai református lelkész saját személygépkocsijával hozza-viszi a hat falujabeli gyereket. Jövőre azonban kilenc palatkai gyerek jönne a vajdakamarási iskolába. Ők már nem férnének be a kiskocsiba. Az iskola az idei tanévben öt ötödikes keszüi gyermeket veszített el, szintén a közlekedési gond miatt. Vajdakamarásnak nagy szüksége lenne tehát egy mikrobuszra. Az igazgatónő elmondta: a megyétől hiába várnak támogatást, mivel Magyarkályán, a községközpont tavaly kapott egy mikrobuszt a községi iskolák használatára. A magyarkályáni iskola azonban kisajátította a közlekedési eszközt, Vajdakamarás pedig hoppon maradt. Az elkövetkező években összevonhatják a gimnáziumi osztályokat, és esetleg teljesül a magyarkályáni iskola igazgatójának az a terve, hogy a vajdakamarási önálló magyar iskolát a községközpontba költöztesse. /Valkai Krisztina: Veszélyben a Mezőség magyar gimnáziuma. Látogatóban a vajdakamarási iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2005. február 1.

A fejkvótarendszer kísérleti alkalmazása szerint megszűnne az a gyakorlat, miszerint az egyetlen községen belül működő tanintézeteknek külön-külön igazgatója van. Ilyen értelemben távoznia kellene igazgatói székéből a vajdakamarási és a tordaszentlászlói iskola igazgatójának. A helybeliek úgy érzik, a magyar igazgatók menesztése a magyar nyelvű oktatás minőségét és létét veszélyeztetné. Megoldásért a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséghez és Kötő József oktatásügyi államtitkárhoz fordulnak. A vajdakamarási iskola igazgatónője, Mihályfalvi Katalin semmiféle hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy esetleg megszűnne a munkahelye. Különleges esetben, minisztériumi engedéllyel lehetne továbbra is fenntartani az igazgatói állást. Kötő József kifejtette, a pontos helyzetet nem ismeri. A megoldás az lehetne, ha Vajdakamaráson, a 98 százalékban magyarlakta faluban magyar iskolaközpontot létesítenének, ahová a szórványvidékről is eljárhatnának a gyerekek. A magyar iskola sorsa miatt aggódnak Tordaszentlászlón is. Tordaszentlászló község falvaiban három I–VIII. és négy I–IV. osztályos iskola működik. Ezekben az iskolákban összesen 214 magyar és 250 román diák tanul. Az egyetlen magyar nyelvű I–VIII. osztályos iskola Tordaszentlászlón, a községközpontban van. Hesdáton 80, Kisfenesen 127 diákkal működik az I–VIII. osztályos iskola. Jelenleg minden iskolának külön igazgatója van. Az iskolaigazgatói tisztségek megszüntetése kapcsán a helybeliek amiatt aggódnak, hogy az új helyzet a magyar oktatás rovására lesz. /F. I., K. E.: Lesz-e magyar iskolaigazgató Vajdakamaráson és Tordaszentlászlón? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2008. június 16.

Százéves iskolát újítottak fel Vajdakamaráson. A hétvégi ünnepélyes átadáson Borbély László fejlesztési miniszter is megjelent. A településen az egyre növekedő gyermekhiány jelenti a legnagyobb gondot, az oktatók attól félnek, hogy mire elkészül az iskola, nem lesz kit tanítani. Mihályfalvi Katalin, az iskola igazgatónője tájékoztatott: hatvan gyerek jár a falu összevont osztályaiba. Az iskola felújítása az első lépés egy mezőségi magyar iskolaközpont kialakítására, amelyre elsősorban azért van szükség, mert a környező településeken a lélekszám csökkenése miatt évente szűnnek meg az iskolák. Mócson átadták az újonnan épült sporttermet. /Fleischer Hilda: Van iskola, nincs gyerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Mihályfalvi Katalin elmondta, a Mezőségen a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt minden évben megszűnik egy-egy magyar iskola. A Vajdakamarással szomszédos Magyarpalatkán évek óta nincs magyar nyelvű oktatás, a gyermekek így csak románul tanulhatnak. Úgy tűnik, hogy szeptembertől a visai általános iskola is bezárja kapuit, s ez tizenhárom magyar gyermek sorsát teszi bizonytalanná. Vajdakamaráson van iskolai könyvtár, világhálós hozzáférés, magyar nyelvű iskolaújság, valamint fontosak az összetartozást és a magyarságtudatot erősítő, tanórákon kívüli foglalkozások. Az összesen 2600 lelket számláló – közel 60 százalékban románok, 38 százalékban magyarok lakta – Magyarkályán községhez tartozó, majdnem ezer lelkes Vajdakamarás kilencven százaléka magyar. A helyi általános iskolában 62 gyermek tanul. A iskola falára a második világháború befejezése óta most került vissza a magyar felirat. Borbély László miniszter ígéretet tett: átutalják a vajdakamarási beruházás befejezéséhez szükséges 700 ezer lejt. /Benkő Levente: Elfelejtett vidék szorgalma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998