udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Berindei, Mihai

1998. augusztus 12.

Nem hozott változást az álláspontokban az a román-magyar mezőgazdasági szakértői tárgyalás, amelyet román részről a magyar búzára és lisztre kivetett importvámemelés ügyében aug. 12-én tartottak Bukarestben. A román ipari és kereskedelmi minisztériumban tartott tárgyaláson Mihai Berinde helyettes államtitkár vezette a román és György Mihály, a gazdasági minisztérium főosztályvezetője a magyar küldöttséget. "Magyar részről arra tettünk kísérletet, hogy valamilyen enyhítést érjünk el, egyelőre erre nem kaptunk kedvező választ. Abban maradtunk, hogy az augusztus 24-25-én Prágában megtartandó CEFTA agrárminiszteri találkozó alkalmából folytatjuk a kétoldalú konzultációt" - mondta György Mihály az MTI-nek. /MTI/

1999. július 1.

Jún. 30-án Bukarestben a Társadalmi Párbeszéd Csoport (Grupul pentru Dialog Social) székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Az összejövetel vendége, Molnár Gusztáv politológus - a Kolozsvári Nyilatkozat címen sajtóba szivárgott szövegváltozat szövegezője - többek között arról beszélt, hogy miként nyugati megyéi bevontatták Magyarországot a fejlett Európába, úgy Romániában Erdély lehetne e vonatnak a mozdonya. Hagyományai és fejlődési lehetőségei révén Erdély közelebb hozhatná Romániát az Európai Közösséghez. Az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Románia euro-atlanti integrációja. Ez a Molnár Gusztáv által szóba hozott regionalizmus célja, nem pedig a román állam szétszabdalása, miként a nacionalista reakció szinte reflexszerűen állítja, valahányszor e kifejezés megjelenik. A rendezvényen a szervezők - Gabriel Andreescu, Mihai Berindei történész, a budapesti nyilatkozat több román aláírója - mellett számos neves értelmiségi, közéleti szereplő volt jelen. Az értekezlet végén nem fogadtak el semmilyen dokumentumot, hanem megegyeztek a fogalomtisztázó tanácskozás folytatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2001. január 9.

Románia január elsejétől 80 százalékkal csökkentette az importvámokat - a mezőgazdasági termékek kivételével - az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagországaival szemben - közölte Mihai Berinde, az ipari minisztérium államtitkára. Az államtitkár szerint a hazai külkereskedelem volumene 2000-ben az előzetes becslések szerint 22,5 milliárd dollárt tett ki, ezen belül a kivitel elérte a 10 milliárd dolláros rekordot. Tavaly az export a CEFTA-országokba 53 százalékkal, az EU-ba 18 százalékkal növekedett 1999-hez képest. Január elsejétől Románia vette át a CEFTA soros elnöki tisztét. /Csökkentek a vámok, növekszik a külföldi konkurencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2005. február 3.

A gyergyószentmiklósi Objektív Televíziót és vele együtt a kábeltévé-előfizetőket ért diszkrimináció nem nyert megoldást: a televízió továbbra is olyan magas frekvenciára kényszerül, amelyen csak a legmodernebb TV-készülékekkel rendelkezők (az előfizetőknek mintegy 20%-a) foghatják adásait. A televízió tavaly nyár elején összegyűjtött négyezer, az Objektív Televízió adásait igénylő lakossági aláírást, s ezeket Csata Orsolya, a televízió igazgatónője kérvénye kíséretében továbbította Bukarestbe, az Országos Versenytanácshoz. A törvényben előírt 30 napos határidő helyett egy fél év elteltével jött meg a válasz a versenytanácstól, amelyben annak elnöke, Mihai Berinde azt állította: a kábeltévének 122 047 előfizetője van (?!), s ebből csak 500 (?!) kérte, hogy látni szeretné az Objektív Televíziót. Hogyan lehet a 20 ezer lakosú Gyergyószentmiklósnak 122 047 TV-előfizetője?! Hogyan lett a kérvényhez csatolt 4000 előfizető aláírásából 500? Az RMDSZ miért tűri el egy éve, hogy a többségben magyarok lakta kisváros lakosságát ily módon diszkriminálja egy kábeltévé-társaság, amikor szinte valamennyi Hargita megyei képviselőhöz és szenátorhoz, de magához Markó Béla szövetségi elnökhöz is fordult már Csata Orsolya, segítséget kérve? Gyergyószentmiklós lakosságának döntő többsége az RMDSZ-re szavazott a választásokon, joggal vár el tehát egy kis odafigyelést az RMDSZ vezetősége részéről. /Gál Éva Emese: Furcsa válasz diszkrimináltaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2006. október 10.

Bányai Pétert – tudtán kívül – beszervezték besúgónak. Bányai Péter beszámolt a szekus tisztnek a Jazz-klubról, amelynek titkára volt. Valójában a klubnak Mihai Berindei volt a vezetője, Bányainak nem volt semmilyen funkciója. A szekus tiszt jelentése szerint „a beszélgetések során Bányai Péter őszinte volt, az általa elmondottakat összevetettük a mi információinkkal. A beszélgetés végén megjegyezte, amennyiben szükségesnek tartjuk, további részletekkel áll rendelkezésünkre.” Bányai másképpen emlékezett erre a találkozóra. Szerinte ugyanis 1974-ben valóban javasolták az együttműködést, sőt, finoman fenyegették is. Azonban beszervezés nem történt. A beszervezési nyilatkozat valóban hiányzik, de egy későbbi belső jelentés már múlt időben beszél a Bányai beszervezéséről. Eszerint a beszervezett tisztában van a feladataival, álneve pedig „Bucur” lesz. Azonban „Bucur” nem jelentett semmit. A belső feljegyzés szerint rá kell venni, hogy jelentsen. Azonban nem történt semmi. Végül 1985 áprilisában felkeresték a szeku emberei, kiderült, hogy Bányai nem tud arról, hogy beszervezték volna. 1987 márciusában lemondtak „Bucur”-ról, és az irredentizmussal foglalkozó osztály figyelmébe ajánlották. Bányai telefonját lehallgatták. Szoros kapcsolatban volt «nacionalista» magyar értelmiségiekkel, például Domokos Gézával. Magyar diplomatákkal is. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban hiányoznak az átiratai. Miért? Ezek a «titkok» az irredentizmussal foglalkozó osztályon vannak, amely – bár lehet, a neve más – pontosan ugyanazt a politikát folytatja, mint 1988-ban. Még a legmérsékeltebb RMDSZ-politikusok is veszélyt jelentenek az ország területi integritására – így ez továbbra is államtitok. /Sipos Zoltán (Transindex.ro): „Bucur”, a besúgó – Bányai Péter szekusdossziéja. Vajon tudja, hogy be van szervezve informátorként? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998