udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Chitac, Mihai

1990. május 2.

A bukaresti Egyetem téri tüntetők egy csoportja /köztük Dumitru Minca, a tiltakozó megmozdulások egyik szervezője/ éhségsztrájkot kezdett, amelyet addig akarnak folytatni, amíg nem teljesül az a követelésük, hogy minden volt kommunista funkcionáriust tiltsanak el a választásoktól. - A tüntetők Mihai Chitac belügyminiszter távozását követelték. /MTI/

1990. június 15.

Románia elnöke a miniszterelnök javaslatára jún. 14-én felmentette Mihai Chitac vezérezredest belügyminiszteri tisztségéből és Doru Viorel Ursut, a bukaresti katonai törvényszék elnökét nevezte ki belügyminiszternek. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

1998. január 7.

A román államügyészség gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja Victor Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi temesvári - néhány nappal később a Ceausescu-rendszer bukásához vezető - felkelés résztvevői elleni megtorlással kapcsolatban. A vádirat a temesvári felkelőkre lövető több román katonai és titkosszolgálati vezető ellen fogalmaz meg vádakat. - Mint ismeretes, a két tábornokot Nicolae Ceausescu volt diktátor küldte a felkelés hírére Temesvárra, ahol - mint a vádirat tartalmazza - december 17 és 20 között tüzet nyitottak a tüntetőkre, megölve 72 és megsebesítve 253 embert. Stanculescu a továbbiakban visszatért Bukarestbe és szerepet játszott abban, hogy a hadsereg a felkelők oldalára állt, ezt követően pedig miniszteri, többek között nemzetvédelmi miniszteri tisztséget töltött be a fordulat utáni első időszakban, jelenleg pedig ismert üzletember. Chitac tábornok szintén fontos szerepet játszott a fordulat utáni első időszak hatalmi struktúráiban, az 1990. júniusi Egyetem-téri antikommunista ellenzéki tüntetések szétverése és az akkori "bányászjárás" idején belügyminiszter volt. A vádirat szerint Stanculescu a temesvári események idején a tüntetők ellen a hadsereget bevető Ion Coman helyi parancsnok helyettese. Chitac tábornok pedig szintén aktív szerepet játszott a parancsnokság megbeszélésein. A temesvári per lesz az első, amelyben olyan vezetők állnak bíróság elé a Ceausescu-rezsim utolsó napjaiban játszott szerepükkel kapcsolatban, akik a fordulat után is fontos politikai funkciókat töltöttek be az új vezetés keretében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1999. július 16.

Júl. 15-én Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetésre ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy meggyilkolásáért és 253 ember megsebesítése miatt találták vétkesnek. /Börtönbüntetésre ítéltek két tábornokot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Emlékeztető: Stanculescu 1990-től 1991 áprilisáig hadügyminiszter volt, azután 1991. ápr. 30-tól ipari miniszter. Mihai Chitac pedig 1990-ben belügyminiszter lett, 1990 jún. 14-én mentették fel beosztásából.

1999. július 22.

Radu Vasile kormányfő nem kívánta kommentálni azt a legfelsőbb bírósági döntést, amely Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi eseményekben játszott szerepéért 15 éves börtönbüntetésre ítélte. A kormányfő mégis úgy vélte, hogy a bírósági döntés "terméketlen nyugtalanságot" okozott a hadsereg soraiban. Kijelentette, hogy a határozat megfellebbezéséről a nemzetvédelmi minisztériumnak kell döntenie. - Az államelnöki hivatal sem kommentálta a döntést. Az elnök, szóvivője útján, csupán megismételte azt a korábban többször is megfogalmazott igényét, hogy a forradalom idején történteket az igazságszolgáltatásnak kell orvosolnia. Az elnöki hivatal szerint hamis az a beállítás, miszerint egyes tisztek elítélésével az egész katonaság bűnrészességét állapítják meg. /Radu Vasile szerint "Terméketlen nyugtalanságot" okozott Stanculescu és Chitac elítélése. Nem az egész hadsereget vádolják - állítja az államelnök. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2000. március 3.

A Legfelsőbb Bíróság jogerősen 15-15 évi börtönbüntetésre ítélte Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tartalékállományban lévő tábornokokat, akiket bűnösnek találtak abban, hogy 1989 decemberében a hadsereg katonái és a karhatalmi erők 72 embert megöltek, 253 embert pedig megsebesítettek Temesváron. A bíróság az áldozatoknak, illetve azok hozzátartozóinak 36 milliárd lej kártérítést ítélt meg, amelyet a tábornokok mellett a Nemzetvédelmi Minisztériumnak is fizetnie kell. Az ítélet végrehajtása nem lesz könnyű. Mihai Chitacot több hete egy bukaresti kórházban ápolják, Victor Stanculescu pedig Londonban van. Stanculescu egyébként az 1989 decemberi forradalom után alakult első kormány védelmi minisztere lett, majd rövid idő múlva az üzleti életben próbált szerencsét. Ma Románia egyik leggazdagabb üzletembere. Évek óta per folyik ellene amiatt, hogy a kilencvenes évek elején olyan üzletet kötött a román hadsereggel, amelynek révén több millió dollárral megkárosította a román államot. /Elítélt román tábornokok. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./

2000. június 16.

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az 1990-es bányászjárás főszereplői közül sokat nem vontak felelősségre. A katonai ügyészek május közepére befejezték az "1990. június 13-15." nevű dosszié összeállítását. Eszerint bűnvádi eljárás indul öt magasrangú tiszt, köztük Mihai Chitac akkori belügyminiszter ellen. A vádirat szerint az öt tiszt vétkes annak a négy személynek a meggyilkolásában, akiket akkor hátba lőttek. Ion Iliescu akkori elnököt és Petre Roman külügyminisztert /akkori miniszterelnököt/ is meghallhatják tanúként. Erre azért van szükség, hogy kiderítsék, mi is hangzott el az 1990. jún. 11-én tartott kormányülésen, amelyen Iliescu elnökölt. Ezen az ülésen döntötték el, hogy a karhatalom erőszakkal fogja kiüríteni Bukaresten az Egyetem-teret, amelyet az egyetemisták tartottak megszállva. Ion Iliescu szerint "elfajzott elmeszülemény" az a kísérlet, hogy az akkori hatalmat tegyék felelőssé a bányászjárás néven ismertté vált véres bukaresti eseményekért. /Bűnvádi eljárás indul az 1990-es bányászjárás ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./ Jún. 14-én a Bányászjárások Kárvallottainak Szövetsége hivatalosan felkérte Románia legfőbb ügyészét, hogy kezdeményezze Ion Iliescu szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. A szövetség a volt államfőt tartja felelősnek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekért, adta hírül a Curentul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 15. - 361. sz./

2000. július 4.

A temesvári forradalom idején elkövetett tettei miatt 15 évre elítélt Mihai Chitac tábornokot prosztataműtét miatt szabadlábra helyezhetik, rendelte el júl. 3-án a bukaresti Területi Katonai Törvényszék. Chitac tábornokot Victor Athanasie Stanculescu tábornokkal együtt 1999. július 15-én ítélték 15 év szabadságvesztésre, valamint 36 milliárd lejes kártérítés kifizetésére, amely összeget a nemzetvédelmi minisztériummal közösen kell kifizetniük. A két tábornok 72 személy meggyilkolásáért és további 253 személy megsebesítéséért marasztalható el. /Áldott betegség. Szabadulhat Chitac tábornok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2001. március 24.

Emil Boc képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke márc. 23-i sajtóértekezletén keményen bírálta a jelenlegi kormányt. Elmondta: a kabinet újraéleszti a diktatúra idején használt technikákat. Példaként a Román Külügyi Hírszolgálat élére kinevezett, a Szekuritátéval együttműködött új igazgató esetét, a titoktörvényt, a belügyminisztérium működési szabályzatát, a szekusdossziékat vizsgáló bizottság bírálatát, Chitac és Stanculescu tábornokok büntetésének felfüggesztését és Miron Cosma esetének esetleges újratárgyalását említette. Az államtitkokról a büntető törvénykönyv is rendelkezik, külön törvényre nem lett volna szükség. A belügyminisztérium működési szabályzatának módosításával a kormány párhuzamos titkosszolgálatot hozott létre. Nastase kormányfő kérdőre vonta a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság szükségességét, holott valamennyi volt kommunista országban működik hasonló intézmény. /Kommunista diktatúrára emlékeztető technikák Bírálják a kormányt a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2001. március 27.

Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2001. augusztus 8.

Románia főügyésze, Tanase Joita elhatározta a semmítő ítélet előterjesztését Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perében, akiket 1999. július 15-én ítélt el a Legfelsőbb Bíróság. Megtartják az ítéletnek azt a részét, amely körülbelül 37 milliárd lej kártérítés kifizetését írja elő, amelyet az elítélteknek a nemzetvédelmi minisztériummal együtt kell kifizetniük az áldozatoknak vagy örököseiknek. A főügyész szerint alaptalan és törvénytelen a Legfelsőbb Bíróságnak a határozata, amelyben a tábornokokat egyrészt 15 év, illetve 8 év börtönre ítélte őket különösen súlyos emberölésért és különösen súlyos emberölési kísérletért. /Stanculescu és Chitac szabadlábon? Semmisségi felfolyamodást támogat a főügyész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ A két vádlottat az 1989-es eseményekben való szerepükért ítélték el.

2001. november 10.

A román politikusok továbbra sem adnak jelentőséget az igazságszolgáltatás függetlenségi elvének, és minden megszorítás vagy fenntartás nélkül beleavatkoznak a döntéshozatalba valamint a bírók tisztségekbe való kinevezésébe - olvasható abban a jelentésben, amelyet a Nyílt Társadalomért Alapítvány készített a Románia európai integrációs megfigyelésének programja keretében. Beavatkozásnak tartották például Iliescu államfőnek azt a kijelentését, amikor "politikai tévedésnek és jogi igazságtalanságnak" nevezte Stanculescu és Chitac tábornokok elítélését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a Temesváron 1989. decemberében megölt (73) és megsebesített (253) személyek miatt hozott. Ugyanebben az esetben az igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy politikai perről volt szó, a legfőbb ügyész pedig felfüggesztette a büntetések végrehajtását. /Továbbra sem független a román igazságszolgáltatás. Elmarasztaló a Nyílt Társadalomért Alapítvány jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2002. augusztus 12.

Tizenkét évvel a forradalom után egyetlen olyan személy sincs börtönben, aki felelőssé tehető a mártírhalált halt mintegy 1100 ember megöléséért. Az utolsó három elítéltnek a múlt héten kegyelmezett meg Ion Iliescu államfő. A Memorialul Revolutiei elnevezésű forradalmáregyesület elnöke, Traian Orban leszögezte: "Nem lep meg, hogy Ion Iliescu megkegyelmezett a temesvári tiszteknek, mert ezek december 22. után az új rendszer szolgálatába szegődtek. Természetesen ez nem menti fel őket az elkövetett bűncselekmények felelőssége alól." Körülbelül egy éve Ion Iliescu törvénytervezet kidolgozását javasolta, melynek értelmében - az államfő által sokat emlegetett nemzeti megbékélés jegyében - kegyelmet kaptak volna a forradalomban, illetve a bányászjárásokban érintett személyek. A kolozsvári forradalom ügyét nem sikerült az elmúlt tizenhárom év alatt megtárgyalni, az Otopeni-i és temesvári vérengzések ügyében elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok is szabadlábra kerültek. Miron Cozma bányászvezért jelenleg is az ország legszigorúbb börtönében őrzik. /Szőcs Levente: Megbocsátottak az ellenforradalmi vérengzés elkövetőinek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

2003. május 20.

Ismételten halasztást rendelt el a Legfelsőbb Bíróság az 1989-es temesvári tűzparancs kiadóinak perében. Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tartalékos tábornok így újabb öt hónapig szabadlábon maradhat. Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a Stanculescu-Chitac perben benyújtott per-újrafelvételi kérelem ügyében. A perújrafelvételt kevéssel a hatalomváltást követően rendelte el Joita Tanase legfőbb ügyész 2001. aug. 6-án. Indoklásában az ügyész perrendtartási kifogásokat hozott fel, és azt állította, hogy az 1999 februárjában befejeződött perben - a Constantinescu-rezsim idején - nem volt biztosított a vádlottak védelemhez való joga. A fenti időpontban hozott ítélet 15-15 éves szabadságvesztést és összesen 37 milliárd lejes - a védelmi minisztériummal közösen fizetendő - pénzbeli kártérítést rótt ki a temesvári tűzparancs kiadóira. A perújrafelvételi kérelemről tavaly január 28-án, fél évvel annak benyújtása után tárgyalt első ízben a Legfelsőbb Bíróság, a döntéshozatalt azonban elhalasztották, mivel a polgári peres felek - a forradalom sebesültjei, illetve az elhunytak hozzátartozói, összesen 409 személy - közül többen nem jelentek meg a tárgyaláson. A tegnapra kitűzött tárgyalást szintén a 409 polgári peres fél távolléte miatt halasztották el október 20-ára. A temesvári tűzparancs kiadói addig szabadlábon várják - a perújrafelvétel benyújtása után több mint két évvel - a kérelem elbírálását. /Szőcs Levente: Újabb halasztás a Chitac-Stanculescu perben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2004. március 23.

Újratárgyalják az 1989-es temesvári forradalom vérbefojtása miatt elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perét – döntötte el márc. 22-én a Semmítőszék, helyt adva az egykori főügyész, Tanase Joita fellebbezésének, aki procedurális okokra hivatkozva folyamodott a testülethez. Az újratárgyalásra azért kerül sor, mert a Legfelsőbb Bíróság három ügyésze 1999-ben megsértette a vádlottak védelemhez való jogát. 1999 júliusában Stanculescu és Chitac tábornokokat 15 év szabadságvesztésre ítélték rendkívül súlyos emberölés vádjával. Chitac és Stanculescu elítélése váratlan volt, hiszen addig valamennyi, az 1989-es véres események vérbefojtásával vádolt magas rangú katonatiszt esetében azért ejtették a vádat, merthogy parancsot, Nicolae Ceausescu utasítását teljesítették. A szemtanúk vallomása szerint mindkét tábornok személyesen is részt vett a temesvári ortodox katedrális előtti népi megmozdulás elfojtásában. /Újratárgyalják Chitac és Stanculescu perét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2005. február 3.

Ion Iliescu volt államfő intelligens módon befolyásolta az igazságszolgáltatást Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tábornok ügyében. Ezt maga Stanculescu jelentette ki a vele készült interjúkötetben. Az 1989-es temesvári forradalom megtorlásában játszott szerepéért 1999-ben 15 év börtönbüntetésre ítélt két tábornok jelenleg pere újratárgyalását várja. Ezt még 2001-ben kezdeményezte Joita Tanase akkori főügyész, de a tábornok ügyvédeinek azóta valamennyi tárgyalási fordulót sikerült formai kifogásokkal kisiklatni. /Gazda Árpád: Stanculescu hálás Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2005. június 10.

Vádat emeltek Ion Iliescu volt államfő ellen a hat halálos áldozatot követelő 1990-es „bányászjárás” miatt – közölte a politikus ügyvédje. A volt államfő törvényhozói mentelmi joggal rendelkezik, és nem állítható bíróság elé. Iliescu piszkos elterelő műveletnek, provokációnak nevezte a vádemelést, betegségére hivatkozva nem jelent meg a katonai ügyészség előtt. A volt államfőt több vezető politikus is védelmébe vette. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke úgy vélte, hogy Iliescu vád alá helyezése morális lincselési kísérlet. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője szerint Iliescu vád alá helyezése újabb fejezete a kormányzat által az ellenzék vezető politikusai ellen indított rendszeres támadásnak. A pert 1997-ben a bányászjárások áldozatait tömörítő egyesület indította. A szervezet vezetői bűnvádi feljelentést tettek többek között Miron Cozma, Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican Voiculescu, Traian Basescu és Mihai Chitac tábornok ellen, akiket azzal vádoltak, hogy megszervezték a bányászok Bukarestbe hozatalát. /Vádat emeltek Iliescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2006. január 23.

Másodszorra idézték be Ion Iliescut az 1990-es bányászjárások ügyében. A volt államfőnek jövő héten kell megjelennie a katonai ügyészségen vádlott minőségben. Az ügyészek újabb bizonyítékokra bukkantak, amelyek Iliescu érintettségét támasztják alá az 1990 júniusi véres bányászjárás elindításában. Az ügy újrafelvételére a Bányászhadjáratok Áldozatainak Szövetsége újabb megkeresése miatt került sor. Eddig Petre Roman exminiszterelnököt, Victor Atanasie Stanculescu, Pavel Abraham, Mihai Chitac tábornokot, Virgil Magureanu volt titkosszolgálati /SRI/ vezetőt, Gelu Voican Voiculescut, Adrian Sarbut, és több bányászvezért hallgattak ki. Az 1990-es júniusi eseményeknek hat halálos áldozata és több tucat sebesültje volt. /Kihallgatásra várják Ion Iliescut bányászjárás ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2006. június 14.

Az 1990-es júniusi bányászjárás 16. évfordulójára emlékeztek június 13-án Bukarestben. A résztvevők hatalmas karót hoztak magukkal, amelyre „felhúzták” a bányászjárásokért felelősnek tartott személyek nevét. Az első Ion Iliescu, őt Petre Roman volt miniszterelnök, Miron Cozma és Virgil Magureanu, a titkosszolgálat akkori vezetője követi. Viorel Ene, a Bányászjárások Áldozatai Szövetségének elnöke szerint a bűnlista sokkal hosszabb, mint ahogy az áldozatoké is: bár a hivatalos adatok szerint az 1990-es véres eseményeknek „csupán” 6 halottja volt és 560 sebesültje, értesüléseik szerint közel 160 áldozatot hantoltak el. A katonai ügyészek megállapították: az eseményekért elsősorban azokat a tiszteket terheli a felelősség, akik akkor a belügyminisztérium élén voltak, nevezetesen Mihai Chitac tábornokot, volt belügyminisztert, helyettesét, Gheorghe Andrita tábornokot, Calin Traian Stefan, Costea Dumitru és Constantin Vasile ezredeseket. A Cotidianul című napilap szerint napok kérdése Ion Iliescu volt elnök vád alá helyezése. A konfliktus 1990. június 13-án robbant ki, amikor a rendfenntartók erőszakosan léptek fel az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal szemben. Komoly összecsapásokra került sor a hetek óta a kommunizmus visszaállítása ellen tüntető „golánok” és a rendőrök között, több rendőrautót, a rendőrség épületét felgyújtották. Az éj folyamán a katonaság helyreállította a rendet. Másnap két, bányászokkal tele vonat érkezett a Zsil-völgyéből, akiket Ion Iliescu a kormányépület erkélyéről arra biztatott, hogy „tisztogassanak” az Egyetem téren. Többen a bányászok közül behatoltak a műegyetemre, ahol bestiálisan elverték az útjukba akadó diákokat, a tantermeket, laboratóriumokat pedig tönkretették. A téren maradt „bajtársak” mindenkinek ellenőrizték a személyazonosságát, és akik „értelmiség-gyanúsak” voltak, azokat megverték. Közel kétszázra tehető azoknak a száma, akiket a bányászok „utasítására” letartóztattak. Este a bányászokat a bukaresti kiállító csarnokba hívták, ahol Ion Iliescu személyesen köszönte meg nekik a rendcsinálást. Az atrocitások másnap is folytatódtak. Éppen június 13-án, a véres események évfordulóján tárgyalta az ügyészség Miron Cozma bányászvezér feltételes szabadlábra helyezésének kérését. Ezt a bírók elutasították, így Cozma továbbra is börtönben marad. Cozma az 1991-es és az 1999-es bányászjárások miatt bűnhődik, az előbbiért 7 év és 11 hónapot kapott, amit már letöltött, az utóbbiért 10 évet. /Bukaresti megemlékezés a ’90-es bányászjárásra. Napok kérdése Iliescu vád alá helyezése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2006. november 7.

Ismét kihallgatták gyanúsítottként az 1990. június 13–15-i bukaresti bányászjárás ügyében Ion Iliescu volt államfőt, aki az elmúlt négy hónapban több ügyészségi idézésnek nem tett eleget. Iliescu felháborodásának és értetlenségének adott hangot májusban, amikor először gyanúsítottként hallgatták ki. Ilie Botos, Románia egykori főügyésze 2004 elején a bányászjárások áldozatai egyesületének (AVM) 1997. évi feljelentése alapján rendelte el a vizsgálatot. Az AVM 1997-ben a polgári peres ügyekben illetékes ügyészségen nyújtotta be keresetét Miron Cozma egykori bányászvezér, egy „alkalmilag” bányásznak öltözött Nicolae Camarasescu nevű egykori szekuritátés tiszt, továbbá több politikus (köztük Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican-Voiculescu), több egykori miniszter (például Mihai Chitac belügyminiszter és Traian Basescu szállításügyi tárcavezető) egy rendőrfőkapitány (Gheorghe Diamandescu) és egy volt főügyész (Gheorghe Robu) ellen. A feljelentők azzal vádolták a felsoroltakat és más hivatalos személyeket, hogy az ország bányaipar központjaiban megszervezték, szították és a fővárosba szállították „a román államberendezkedés, a fiatal román demokrácia megvédelmezésére” felkért és feltüzelt bányászokat. Szerintük ők a felelősek a fejszékkel, baltákkal, vasdorongokkal, csákányokkal, láncokkal és elektromos kábelekkel felfegyverzett bányászok által Bukarestben elkövetett barbár cselekedetekért. /-or-: Ismét kihallgatták a gyanúsított Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2006. november 8.

Puhították korábbi tanúvallomásuk állításait a Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tábornok perében beidézett tanúk a bukaresti tárgyaláson. A két tábornokot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő parancsukra kezdődött 1989. december 17-én a forradalmárok elleni fegyveres megtorlás Temesváron. Gheorghe Badea őrnagy korábban azt vallotta, hogy Stanculescu parancsára indult a gyiroki alakulatból tankokkal Temesvár központja felé, most arról beszélt, hogy Stanculescu csupán afelől érdeklődött tőle telefonon, hogy készenlétben állnak-e a tankok a bevetésre. Egy másik tanú Mihai Chitac tábornok felelősségét csökkentő vallomást tett. Mindkét tábornokot 1999 júliusában már jogerősen ítélte 15 évi börtönbüntetésre a legfelsőbb bíróság. Perükben 409 egykori áldozatnak mintegy 40 milliárd lej kártérítést ítéltek, amit 2000-ben a román védelmi tárca ki is fizetett. A tábornokok azonban nem kerültek a rácsok mögé. Stanculescu külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt maradt szabadlábon. Joita Tanase főügyész 2001 tavaszán felfüggesztette a büntetés-végrehajtást, majd rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett. /Gazda Árpád: Felmentő tanúvallomások a tábornokok perében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2006. december 19.

Eltelt 17 esztendő az 1989-es rendszerváltás óta, de még nincs végleges döntés a forradalom bűnöseinek ügyében. Dan Voinea katonai ügyész 2004-ben újraindította a vizsgálatot. A két fővádlott Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tartalékos tábornokok, akik ellen súlyos emberölés vádjával indítottak ismét vizsgálatot a temesvári forradalom perében. Mindkettőjüket korábban már kétszer felmentették a vádak alól. A 1989. decemberi események napjaiban 1104 embert agyonlőttek, 3300-an megsebesültek, közülük 533-an tartoztak a katonaság kötelékébe. /Évforduló: továbbra is szabadlábon a forradalom bűnösei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2007. március 21.

Romániában lassan kezd elrendeződni a múlt, helyükre kerülnek a dolgok. Március 20-án ugyan elhalasztották az ítélethirdetést az 1989. decemberi temesvári sortüzek miatt előállított Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok ügyében, az ítélet azonban elkerülhetetlen. A fővárost feldúló bányászjárások ügyében elítélt Miron Cozma lassan szabadul is a börtönből, a nyilvánosság ítéletével kell számolniuk azoknak, akik 1989 előtt együttműködtek a diktatúra politikai rendőrségével. Van azonban egy kivétel. Marosvásárhely 1990-es fekete márciusának története a mai napig feltáratlan maradt. Az eltelt 17 évben alig esett szó arról, hogy ki hozta a felbőszített, félrevezetett hodákiakat Marosvásárhelyre, ki küldte késleltetett halállal a túlvilágra Sütő Andrást, ki dúlta fel az RMDSZ székházát? A román társadalomban 17 évvel az események után is konszenzus van abban, hogy nem kell bolygatni a vásárhelyi vérengzések ügyét. Márpedig kell. /Gazda Árpád: Szelektív normalitás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2007. április 5.

A Legfelsőbb Bíróság 15-15 év börtönbüntetésre ítélte az 1989-es temesvári forradalom idején elkövetett vérengzések miatt Victor Stanculescu és Mihai Chitac tartalékos tábornokokat. A vádhatóság különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölésben találta vétkesnek őket, és további 7 illetve öt és fél évet szabott ki rájuk az említett bűncselekmény elkövetésére tett kísérlet miatt is, a törvények értelmében azonban csupán a magasabb büntetést kell letölteniük. A vádlottak az ítélethirdetéskor nem voltak jelen. A per folyamán mindkét vádlott következetesen tagadta bűnrészességét, arra hivatkozva, hogy nem ők adták ki a tűzparancsot. A kihallgatott több tucat tanú, közöttük Tudor Postelnicu, Ceausescu utolsó belügyminisztere vallomásából azonban egyértelművé vált bűnösségük. Temesváron 1989 december 17-20-a között 72 személy vesztette életét, a sebesültek száma 253 volt, egy asszonyt harckocsi taposott el, a megtorló hatóságok 43 forradalmárt vertek agyba-főbe. Victor Stanculescu és Mihai Chitac az 1989 utáni első kormány védelmi, illetve belügyminisztere volt. A két tábornokot 1999-ben ugyancsak 15-15 évre ítélték el, öt esztendővel később azonban Joita Tanase főügyész az ítélet megsemmisítéséért fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a bírák nem tartották tiszteletben a vádlottak jogát a védekezéshez. /Több mint 40 év börtön a temesvári forradalmárok gyilkosainak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ A két tábornok egy napot sem ült le az 1999-ben kiszabott 15 évi börtönbüntetésből. Stanculescu külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt maradt szabadlábon mindaddig, míg 2000-ben baloldali kormány került hatalomra Romániában. A főügyész 2001 tavaszán felfüggesztette a büntetés-végrehajtást, majd rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett. /Gazda Árpád: Második kikiáltás: tizenöt év. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. június 20.

A katonai ügyészségre fogják behívni meghallgatásra Ion Iliescu volt államfőt, akit az 1990. június 13–15. közötti bányászjáráskor meghalt négy ember ügyében gyanúsítanak. Gyanúsítottként kezelik Mihai Chitac tartalékos tábornokot, volt belügyminisztert, Gheorghe Andrita szintén tartalékos tábornokot, a volt belügyminiszter helyettesét, továbbá Calin Traian Stefan, Costea Dumitru és Constantin Vasile tartalékos rendőrezredeseket. 1990. június 13-a és 15-e között Bukarestben hat személyt megöltek, több tízet megsebesítettek, megrongáltak több pártszékházat, intézmények, valamint a rendőrség épületét. Az ügyészek megállapították, hogy a halálesetekért a belügyminisztérium akkori vezetői felelősek, a bűncselekmények pedig magukba foglalják az államhatalom és nemzetgazdaság aláaknázását, a szabadságtól való jogtalan megfosztást és emberiség ellen elkövetett bűntettet. Ion Iliescu szerint mindeddig egyetlen cselekményt sem közöltek vele, amelyek valamilyen formában vád alá helyeznék. Meggyőződése, hogy annak idején helyesen cselekedett. /Kihallgatják Iliescut a bányászjárás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2007. július 26.

Véglegesítették az 1990-es bányászjárás ügyében a vádiratot a katonai ügyészség nyomozói, akik Mihai Chitac tábornok, volt belügyminiszterrel ismertették annak tartalmát. Chitac akkori helyettesét, Gheorghe Andrita tartalékos tábornokot és három rendőrezredest azzal vádolnak, hogy az ő parancsaik miatt vesztették életüket hatan az akkori politikai hatalom ellen az utcán tüntető civilek közül. 1990 júniusában Chitac belügyminiszter adott parancsot a tüntetés helyszíneként szolgáló Egyetem tér kiürítésére, 262 személyt tartóztattak le. Emiatt a felháborodott tömeg körbevette a Belügyminisztérium épületét, s a letartóztatottak szabadon bocsátását követelte. Ekkor figyelmeztető lövéseket adtak le, ennek nyomán hatan vesztették életüket. A bányászjárás miatt mintegy húsz civil gyanúsított között Ion Iliescu volt államfő is szerepel. /B. T. : Vádat emelnek Chitac tábornok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2007. augusztus 9.

Vádat emeltek az ügyészek Mihai Chitac volt belügyminiszter, annak helyettese Gheorghe Andrita tartalékos tábornok és két rendőrezredes ellen. Nekik az 1990-es júniusi bányászjárás ügyében kell megjelenniük a bírók előtt. Az 1990-es bányászjárás miatt mintegy húsz civil gyanúsított között Ion Iliescu volt államfő is szerepel, akiket az államhatalom és a nemzetgazdaság elleni bűncselekménnyel, bűnszövetkezetben való részvétellel, rablással, törvénytelen fogva tartással, valamint az emberiség ellen elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítanak. /B. T. : Bíróság előtt az 1990-es bányászjárás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2007. december 21.

December 22-én lesz 18 éve a kommunista rezsim megdöntésének. Az alkotmánybíróság idei döntésével kivette a katonai ügyészek hatásköréből a forradalomra vonatkozó dossziékat. A döntést azzal indokolták, hogy az ügyben civil érintettek is vannak. A katonai ügyészek eddig összegyűjtött adataiból kiderült, hogy 1989. decemberében a Szekuritáté és a milícia tagjai, valamint a hazafias gárdák tagjai, katonák és egyszerű civilek lőttek tüntetőkre, vettek részt megverésükben, megkínzásukban. Nincs egyetlen olyan tanúvallomás sem, amely a külföldi terroristákra vonatkozó, a forradalom napjaiban rémhírként terjedő elméletet igazolja. Ugyanez a helyzet a külföldi hatalmak beavatkozásának elméletével is. Dan Voinea, a katonai ügyész szerint azokban a decemberi napokban „ködösítési hadjárat folyt” az állam intézményei részéről, de azok részéről is, akik Ceausescutól átvették a hatalmat. Az egész országban voltak áldozatok, és az események lefolyása mindenütt ugyanúgy történt. Hivatalos adatok szerint a halottak és sérültek száma december 22-e előtt tízszer kisebb, mint az ezután elesettek vagy megsebesültek száma. A hivatalos adatok szerint a forradalom alatt 1142 személy esett el, 3138-an megsebesültek, és 760 embert tartóztattak le. A forradalommal kapcsolatban a legfontosabb pernek a temesvári per tekinthető: a vádlottak Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac nyugalmazott tábornokok. Őket a forradalom leverésére tett kísérletben való vezető szerepük miatt idén a Legfelsőbb Bíróság 15–15 év börtönbüntetésre ítélte. Az 1989-es események kronológiája December 15. Egy kisebb csoport összegyűl Tőkés László háza előtt, hogy megakadályozza a református pap erőszakos elköltöztetését Temesvárról. Egyelőre gyéren, de Nicolae Ceausescu-ellenes jelszavak is elhangzanak. December 16. A Tőkés László erőszakos eltávolítása elleni tüntetés nagyobb méreteket ölt, kiterjed az egész városra és határozottan antikommunista színezetet ölt. Közbelépnek az elnyomó szervek, eldördülnek az első lövések, és megtörténnek az első letartóztatások. December 17. Az elnyomó igyekezetek folytatódnak Temesváron, de a tüntetések egyre nagyobb méretet öltenek. Este és éjjel a katonaság által támogatott milícia és Szekuritáté belelő a tömegbe. December 18–19. A brutális ellenlépések eredményeképp a tüntetések intenzitása csökken, de a tüntetők továbbra is vállalják a harcot. A megmozdulás kezd országos méreteket ölteni. December 20. Több mint 100 ezer tüntető elfoglalja a temesvári Opera teret és hatalom elleni jelszavakat skandál. Megalakul Temesváron a Román Demokrata Front, amely programjába foglalja a téren levők kéréseit. December 21. Reggelre Nicolae Ceausescu nagygyűlést hív össze Bukarestben azzal a céllal, hogy elítélje a „temesvári felkelést”. Az összehívott emberek ellene fordulnak, a tüntetést feloszlatják, de egy csoport az Intercontinental szállóhoz megy és hatalomellenes tüntetésbe kezd. December 22. A pártvezetés elveszíti a katonaság és a Szekuritáté támogatását, Nicolae Ceausescu és neje, Elena helikopterrel elmenekül a Központi Bizottság székházából. Három nappal később rögtönítélő bíróság halálra ítéli őket, az ítéletet azonnal végrehajtják. Ugyanakkor országszerte véres összecsapások zajlanak a tüntetők és a karhatalom között. A kommunista rezsimet illegálisnak nyilvánítják, megalakul a Nemzetmentési Front. /Isán István Csongor: Forradalom: volt vagy nem volt? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2008. május 6.

Victor Athanasie Stanculescu tábornok ügyvédje szerint 1989 decemberében külföldi katonák is lőttek Temesváron. Alice Draghici ügyvéd a ’89-es temesvári megtorló akciók vezetésével vádolt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok perének bukaresti tárgyalása után beszélt újságíróknak. Kérte, hogy oldják fel egyes katonai jelentések titkosságát. Ezek némelyikéből kiderül, hogy 1989 decemberében Temesvár utcáin olyan férfiakat is láttak, akik katonaruhát viseltek, de nem a román hadseregben használt fegyverekkel voltak felszerelve. Az ügyvéd szerint nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy kik lőttek Temesváron. A két tábornok fölött tavaly áprilisban ítélkezett a Legfelsőbb Bíróság, mindkettőjüket 15 évre ítélte. A bírák úgy tekintették, a tábornokokat nem mentesíti a felelősség alól, hogy a diktátor parancsára cselekedtek. Chitacot és Stanculescut 1999-ben már jogerősen elítélték 15 évre. Büntetésüket azonban nem töltötték le, mert a Nastase-kormány idején felfüggesztették az ítélet hatályát, és az ügy újratárgyalását rendelték el. /Gazda Árpád: Szórnák a felelősséget. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2008. július 10.

A kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáté emberei lőttek 1989. december 16. és 22. között a tüntetőkre Temesváron – derül ki a védelmi minisztérium bevetési naplójából, amelyet nyilvánosságra hozott a Legfelsőbb Bíróság. A dokumentum titkosságát Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ügyvédeinek kérésére oldották fel. Ellenük azzal a váddal indult eljárás, hogy ők adtak parancsot a forradalom kitörésének napjaiban a rendfenntartóknak arra, hogy lőjenek a tömegbe. A dokumentum órára lebontva rögzíti, mi történt a szóban forgó időszakban Temesváron. A napló szerint a Szekuritáté, a milícia és a terrorellenes különleges alakulat fegyveresei álruhában beszivárogtak a hadsereg egységei közé, és ők nyitottak tüzet a tömegre, többnyire akkor, amikor a hadsereg alakulatai figyelmeztető lövésekkel próbálták helyreállítani a rendet. A bevetési naplóból az is kiderül, hogy a mindmáig azonosítatlan személyek a katonákra is lőttek. A dokumentumok szerint a hadsereg alakulatai egyszer sem támadtak a tömegre, feladatuk ugyanis egyes objektumok védelmére korlátozódott. /Balogh Levente: A Szekuritáté lőtt a tömegbe Temesváron. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998