udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kogalniceanu, Mihail

2001. november 20.

Gheorghe Funar újabb diverzióval próbálkozott: elpanaszoltatta a volt református gimnázium (volt Ady-Sincai, ma Gheorghe Sincai Líceum) képviselőivel, hogy a református egyház ki akarja lakoltatni őket a Petőfi (ma Avram Iancu) utca 33. szám és a Farkas (ma Mihail Kogalniceanu) utca 16. szám alatti ingatlanokból, és a "román nyelvű oktatás megszűntetésén ügyködik". Mint ismeretes, 1999 nyarán Eckstein Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter közbenjárásával a kormány sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a több épületből álló ingatlan visszaszolgáltatásáról. Tavaly az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonosi minőségben a házbér kifizetését kérte a tanintézménytől: 1 német márka a beépített területért, 0,5 német márka a nem beépített területért. A több százmillió lejre rúgó bélyegilleték miatt viszont a református egyház lemondott arról, hogy jogi úton követelje a házbér kifizetését. - Mi csupán a polgármesteri hivatallal kötött átadási-átvételi protokollum semmissé nyilvánítását kérjük és azt, hogy velünk, a tulajdonossal kössék meg a szóban forgó dokumentumot. /Kiss Olivér: Diverzióval próbálkozik a polgármester. A református egyház nem lakoltatja ki a Gheorghe Sincai Líceumot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2003. február 17.

Amerikai katonai szakértők vizsgálják, hogy a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu katonai repülőtér használható-e egy Irak elleni katonai támadáshoz - közölte febr. 16-án Bukarestben Ion Iliescu államfő szóvivője. Az amerikai hadsereg európai parancsnokságának szakértői azt követően érkeztek a katonai repülőtérre, hogy a román parlament jóváhagyta az Egyesült Államok Irak elleni katonai fellépésének támogatását. /Az amerikai hadsereg a Kogalniceanu repülőteret vizsgálja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2003. február 22.

Febr. 20-án amerikai repülőgépek és helikopterek érkeztek Konstanca Mihail Kogalniceanu repülőterére. A repülőgépek és helikopterek katonai felszerelést és személyzetet hoztak. Románia nem áll háborúban. A Kogalniceanu repülőtéren egy ideiglenes amerikai bázis működik, egy esetleges Irak elleni katonai beavatkozásra történő felkészülés keretében - közölte a honvédelmi tárca képviselője. /Amerikai haderő Konstancán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2003. február 25.

Az Egyesült Államok nem veszi igénybe egy Irak elleni támadáshoz a Konstanca melletti román katonai repülőteret, ahol az amerikai katonák csak átmeneti időt töltenek el, útban Törökország felé - jelentette ki febr. 24-én Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana közölte, hogy a Mihail Kogalniceanu repülőtér használatán túl Románia további kéréseket nem kapott az Egyesült Államoktól. A külügyminiszter közölte: Bukarest jelenleg nem tartja szükségesnek, hogy a NATO biztonsági garanciákat nyújtson Romániának az iraki háború kitörése esetén. A román vezetés úgy tekinti, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyértelműen Románia oldalán áll. /Romániának nincs szüksége garanciákra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

2003. február 27.

Febr. 26-án első ízben kaphattak a sajtó képviselői hivatalos tájékoztatást a múlt héten Romániába érkezett amerikai kontingenssel kapcsolatosan. Ira Queen alezredes, az amerikai nagykövetség védelmi együttműködési irodájának vezetője a Mihail Kogalniceanu repülőtérre szállított hadifelszerelés jellegéről, illetve a katonai személyzet számáról nem mondott pontos adatokat. Nem született döntés arról, hogy meddig maradnak az amerikaiak a kogalniceanui bázison. /Balogh Levente: Kérdés, meddig maradnak. Hivatalos információk az amerikai kontingensről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2003. március 7.

Az amerikai és a román szárazföldi alakulatok jelenleg az iraki beavatkozáshoz szükséges akcióterv előkészítésén dolgoznak - jelentette ki Eugen Badaila szárazföldi vezérkari főnök, a Burwell B. Bell tábornokkal, az Európában állomásozó amerikai szárazföldi alakulatok főparancsnokával való márc. 6-i tanácskozást követően. Az amerikai és a román alakulatok közös felkészülési programokban külön kiképzésben részesülnek - állapodott meg az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka és Mihail Popescu vezérkari főnök. Burwell B. Bell tábornok meglátogatott néhány romániai katonai gyakorlóteret, ahol az amerikai és a román alakulatok közös felkészülési műveleteket hajthatnak végre. Tervek szerint a Mihail Kogalniceanu katonai repülőtérhez közeli Cincu, Smirdan és Babadag településeken létező katonai gyakorlóterek jöhetnek számításba lehetséges virtuális "hadszínterekként"./Incze Ferenc: Román-amerikai akcióterv készül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2003. március 28.

Az iraki háború befejezése után is a Konstanca melletti román katonai repülőtéren maradnak az amerikai katonák - jelentette ki Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. Ugyanakkor azt nem tudta megerősíteni, hogy a Mihail Kogalniceanu repülőtéren kialakított ideiglenes amerikai támaszpontot állandó amerikai katonai támaszponttá alakítják át. A miniszter szerint erről a kérdésről Bukarest még nem tárgyalt az Egyesült Államokkal, de Mircea Geoana külügyminiszter legutóbbi németországi látogatása során szó volt a katonai támaszpontokról is. /Tartós berendezkedés Konstancán? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2003. április 23.

Az Irakot elfoglaló szövetséges államok további katonák küldését kérik Romániától - közölte a román sajtó. A román védelmi minisztérium közleménye szerint a román illetékesek tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőivel arról, hogy Bukarest újabb katonai erőket küldjön Irakba. A román parlament már az iraki háború kitörése előtt jóváhagyta, hogy Románia összesen 204 katonát bocsásson az iraki rezsim ellen hadba induló szövetségesek részére. A háború folyamán több részletben összesen 70 román vegyvédelmi katona utazott a Kuvaitban lévő Doha támaszpontra. A Konstanca mellett lévő Mihail Kogalniceanu katonai repülőtéren kialakított ideiglenes amerikai katonai támaszpont hamarosan áram és ivóvíz nélkül maradhat, bár az amerikai hadsereg pontosan és bőkezűen fizet az igénybe vett szolgáltatásokért. A gondot az okozza, hogy a román parlament a közelmúltban módosította a pénzügyi törvényt, s ennek során a védelmi minisztérium elveszítette azt a jogát, hogy költségvetésen kívüli bevételekhez jusson. Febr. 20-a, az első amerikai katonák megérkezése óta már hatmillió dollárt fizetett az amerikai hadsereg a helyszínen igénybe vett szolgáltatásokért. /Újabb román katonák Irakba. Áram és víz nélkül az amerikai támaszpont? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. június 17.

Gregory Martin tábornok, az amerikai hadsereg európai légierejének parancsnoka közölte, remélhetőleg a következő hónapokban átveszik a romániai Mihail Kogalniceanu és a bolgár Saraforo repülőtér irányítását, ahol amerikai bázisokat állítanak fel. Közölte továbbá, hogy három, jelenleg Nyugat-Európában állomásozó egységet telepítenek oda: a németországi Delta századot, valamint két Angliában tanyázó felderítő repülőgép kontingenst. "A bulgáriai légibázis elsőbbséget élvez egy amerikai támaszpont kialakítására, a román tengerparti repülőtér pedig szintén jó választás lenne e feladat teljesítésére" - állította Gregory Martin. Az Európában állomásozó amerikai légierő parancsnoka szerint rendkívül sokba kerül Amerikának a bulgáriai és romániai bázisok újratechnologizálása, hiszen itt jóval rosszabb a logisztikai helyzet, mint Németországban, ahol ugyancsak több millió dollárba került a fejlesztés. /Incze Ferenc: Visszajönnek? Amerika nem mondott le Romániáról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2003. július 19.

Amerika úgy tekint Romániára, mint készséges fegyvertársra - írta a The New York Times júl. 16-i számában. A konstancai tudósítás szerint a román- amerikai románc még csak a legelején tart. Európa egyik legszegényebb országa a 2001 szept. 11-ig nem éppen elől állt a szoros katonai partnerek listáján, most viszont Lengyelország és Bulgária mellett Romániát szemelték ki új amerikai bázisok otthonául. Az amerikai katonai vezetés szemet vetett a romániai légi bázisokra, amikor Irak lett a következő célpont, cserébe támogatta az ország felvételét a NATO-ba. A kapcsolat ez év tavaszán szilárdult meg, amikor Törökország kimarad az iraki háborúból. A Constanta melletti, a légi üzemanyag- utántöltést végző nehéz szállító gépek fogadására is alkalmas Mihail Kogalniceanu repülőtér szinte egyik napról a másikra a Perzsa-öböl térségében lévő amerikai csapatok ellátásának fő bázisa lett. Ami az új, állandó bázisokat illeti, a Pentagon hangsúlyozza, hogy a tervezés még csak korai szakaszában tart. A lap szerint kisebb bázisokat létesítenek Kelet-Európában, Közép- Ázsiában, a Távol-Keleten és Afrikában. Charles Kupchan, Bill Clinton volt amerikai elnök európai biztonsági tanácsadója a lapnak elmondta, hogy "rövidlátónak" tartja a kelet-európai országok "befektetését". A NATO szerinte összeomlóban van, mivel Washington Európát nem stratégiai hadszíntérnek, hanem ugródeszkának tekinti ahhoz, hogy szembeszálljon a közel-keleti és közép-ázsiai új fenyegetésekkel. Az igazi nyereséget az EU-csatlakozás hozhatja meg az olyan országok számára, mint Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az országok azt remélik, hogy megőrizhetik a NATO-t életerős szövetségként és megélhetik az amerikai katonák régóta várt megérkezését. De csak a NATO kimúlásának lesznek a tanúi - vélte a Georgetown Egyetem professzora. /Román-amerikai románc. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2004. március 30.

Katonai támaszpontokat létesít Erdélyben és a román tengerpart közelében az Egyesült Államok, jelentették a márc. 29-i bukaresti híradások. Az egyiket a Kolozsvártól 40, Marosvásárhelytől pedig 60 kilométerre fekvő Aranyosgyéresen. A másikat a konstancai román tengeri kikötővároshoz közel fekvő Mihail Kogalniceanu nevű település melletti katonai repülőtéren. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2004. október 12.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter okt. 11-én Romániába érkezett. Rumsfeld részt vett egy tájékoztatón a Kogalniceanu légitámaszponton, megtekintette a bázist. A Mihail Kogalniceanu légitámaszpont részét képezi Románia NATO-nak tett felajánlásának. Donald Rumsfeld okt. 12-én Bukarestben találkozik Ion Iliescu államfővel és részt vesz egy díszebéden, amelyet Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter ad a tiszteletére. Rumsfeld ezt követően Brassó-Pojánára utazik, ahol okt. 13-14-én zajlik a NATO- tagállamok védelmi minisztereinek informális értekezlete. /Donald Rumsfeld terepszemlén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2005. május 26.

Az amerikai csapatok a Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot, valamint a 34-es hadtest kaszárnyáját, illetve a babadagi lőteret és a kogalniceanui kikötői lehetőségeket használják majd – közölte Valeriu Nicut tábornok. Az amerikai támaszpontok romániai elhelyezéséről megszületett a döntés, a bázisok előkészítése azonban elhúzódik – mondta a tábornok a Globális biztonsági tervezés konferencián Bukarestben. /Jönnek az amerikaiak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2005. július 26.

Románia hamarosan aláírja az Egyesült Államokkal az amerikai katonai bázisok romániai telepítésére vonatkozó egyezményt – jelentette ki Teodor Atanasiu védelmi miniszter. Az egyezmény három romániai bázis létrehozására vonatkozik, a babadagi, Mihail Kogalniceanu-i és konstancai légi, illetve tengeri bázisokról van szó. A miniszter Traian Basescu elnökkel együtt vett részt a Konstanca megyei Babadagon a texasi Nemzeti Gárda mintegy 1500 katonája és a román hadsereg közös gyakorlatozásán. A Mária királynőt – a Ferdinánd nevű hajóval együtt – a Nagy-Britannia és Románia között 2003-ban megkötött egyezség értelmében vette át a román hadsereg. Traian Basescu az ünnepségen tartott beszédében kiemelte, a román hadsereg immár valamennyi fegyvernemet tekintve NATO-kompatibilissá vált. /S. M. L.: Befutott a Mária királynő Konstancára. Hamarosan egyezség születik az amerikai hadseregnek felajánlott romániai katonai bázisok ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

2005. november 5.

Az Európai Bizottság közölte, hogy utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönöket működtet Kelet- Európában, amit november 3-án Lengyelország, Románia, Lettország, Észtország, Grúzia és Örményország is tagadott. Romániában a védelmi tárca közlése szerint „Románia hadseregének nincs tudomása arról, hogy a Konstanca megyei Mihail Kogalniceanu légi bázison létezne vagy valaha is létezett volna” a nemzetközi sajtóban emlegetetthez hasonló fogva tartási központ. /Az Európai Bizottság utánajár az állítólagos CIA-börtönöknek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2005. december 7.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter december 6-án Romániába érkezett, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai vendég rövid látogatásakor aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az amerikai hadsereg Románia területét kiképzésre, felszerelésének raktározására, és szükség esetén csapatainak állomásoztatására használhatja. A szerződés szövegében hivatalosan nem katonai „bázisokról” van szó, hanem olyan amerikai katonai létesítményekről, amelyeket átmeneti jelleggel telepítenének Románia egyelőre három, távlatban pedig öt kiszemelt pontján. A román államfő bejelentette, hogy Mihail Kogalniceanu, Babadag, Cincu si Smardan ad otthont majd az amerikai létesítményeknek. A feltételezett titkos CIA-börtönök nem kerültek szóba. Traian Basescu a Rice-szal tartott közös sajtónyilatkozaton határozottan cáfolta a titkos börtönök létezését. Az ABC televízió szerint a CIA csak a múlt hónapban zárta be kelet-európai börtöneit, azt követően, hogy az ügy sajtónyilvánosságot kapott. /Négy amerikai támaszpont Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Condoleezza Rice újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Washington azért választotta Romániát, mert ez az ország az Egyesült Államok egyik legaktívabb partnere a térségben, beleértve a NATO katonai reformját is. „Románia nemcsak erős és elkötelezett barátja Amerikának, hanem bajtársa is” – fogalmazott Rice, utalva ezzel a román katonák iraki és afganisztáni jelenlétére. Milyen kockázatot vállal Románia azzal, hogy beengedi területére az amerikai csapatokat? – kérdezték az újságírók Traian Basescu államfőtől. Az elnök röviden azt válaszolta, Románia kezdettől fogva tudatában volt az ezzel járó kockázatoknak, amelyek az amerikai katonák befogadásával nem nőnek jelentősen. Az aláírt megállapodásról az amerikai sajtó külön tájékoztatót kapott. Ebben olyan háttérinformációk szerepeltek, amelyek a romániai újságírókhoz nem jutottak el. A dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok 1500 katona állomásoztatását tervezi két helyszínen, a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton és a Babadag kiképző bázison. A Cincu és a Smardan kiképző zónákat használják majd a katonák felkészítésére, kiképzésére, amelyeken Románia engedélyével más nemzetek katonái is részt vehetnek. Románia először a Konstanca melletti Mihai Kogalniceanu bázist nyitotta meg az amerikaiak előtt, itt 2003-ban majdnem 4000 különböző missziókon részt vett amerikai katona fordult meg. Az amerikai katonai támaszpontok romániai létrehozása Washington hosszú távú, tíz éves védelmi stratégiájának része. Washington Németországból 30 ezer, Dél-Koreából pedig 15 ezer katonát vezényelne át amerikai, illetve kelet-európai, közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai területen létesített katonai bázisaira. Rice bukaresti látogatásán részt vett Nicholas Taubman az Egyesült Államok új romániai nagykövete is. /Gujdár Gabriella: Valami Amerika – katonai bázisokat hozott Romániába Condoleezza Rice. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2006. február 10.

Helyesbítést közölt a Washington Post február 9-én a január 6-án megjelent Basescu-interjúval kapcsolatban. Eredetileg a lap azt írta, hogy Basescu elismerte, CIA-gépek landoltak a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu repülőtéren. A lap hibajavítása szerint az interjú során a román államfő nem nevezte nevén az amerikai titkosszolgálatot, és a katonai bázis nevét sem említette, ahogy az az interjúban megjelent. „A román államfő csupán annyit mondott, hogy az országban elég sok, különböző amerikai intézményekhez tartozó gép szállt le” – korrigált a lap. /Helyesbít a Washington Post. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

2007. május 3.

A parlament május 2-én megszavazta Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő azon felkérését, hogy az Amerikai Egyesült Államok csapatai Románia területén állomásozhassanak. Valószínűleg 2008-ig a Mihail Kogalniceanu katonai bázison megforduló amerikai katonák száma eléri az 1500-at. /Amerikai csapatok Románia területén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998