udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mihajlovics József

2003. március 27.

A Magyarok Világszövetségének elnöksége márc. 22-én nyílt ülést tartott Magyarország EU-s csatlakozásáról. Neves szakértők - közgazdászok, jogászok, egyetemi tanárok - fejtették ki Magyarország csatlakozási szerződéséről vallott nézeteiket. A délutáni vita keretében előbb a pártok képviselői kaptak szót. Részt vette a MIÉP, a Független Kisgazdapárt, az MDF és az MSZP képviselője, a FIDESZ és az SZDSZ nem képviseltette magát. A hétórás vita végén az MVSZ elnöksége nyílt szavazással hozta meg döntését. Bekérték a tengerentúli elnökségi tagok szavazatait is, akik az ülést a Világrádión végig követhették. Magyarország EU-csatlakozásának elutasítása mellett szavazott Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, Erdély, Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese, dr. Gidai Erzsébet, Magyarország, dr. Grespik László, dr. Samu Mihály, András Imre, Erdély, Borbély Imre, régióelnök, Erdély, Borsos Géza, Erdély, Geönczeöl Gyula, Felvidék, Mihajlovics József, Felvidék, Rácz Szabó László, Délvidék, Kvacskay Károly, Svájc, Ladó László, Ausztrália és Túri Ferenc USA. Az EU-csatlakozás mellett szavazott dr. Léh Tibor régióelnök, Franciaország, Tanító Béla, Finnország és dr. Virágh Pál régióelnök Magyarország. Az MVSZ elnöksége - 18 igen, 3 nem ellenében - azt ajánlja Magyarország választópolgárainak, hogy az ápr. 12-én megrendezendő népszavazáson szavazzanak nemmel. Az MVSZ elnökségének budapesti döntését követően az MVSZ ausztriai, kanadai, egyesült államokbeli és venezuelai tagszervezetei jelezték, hogy tiltakozásuk jeléül kilépnek a világszövetségből. Patrubány Miklós elmondta: az a tény, hogy a kanadai és a venezuelai elnökségi tag nem szavazott, az ő felelősségük. Mint fogalmazott: epizódszereplőkről van szó, akiket Budapestről mozgatnak, akik az MVSZ munkáját évek óta próbálják bénítani. Az elnök szerint az egyesült államokbeli régió nevében megszólaló Kapitány Ferenc már régóta nem MVSZ-tisztségviselő, hiszen a közgyűlésen teljesen új vezetőséget választottak. /(m.j.): Nemet az EU-csatlakozásra! Többen megkérdőjelezik az MVSZ döntését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2003. július 22.

Alig egy hete a marosvásárhelyi Jókai utcában levő Bocskai-teremben tartottak vitafórumot a státustörvényről és az uniós csatlakozás lehetséges hatásairól a Kárpát-medence utódállamaiban élő magyarságra. A műsorvezető, Szőlősi Csaba először azokat a klézsei, budai, forrófalvi és petrozsényi csángó gyerekeket szólította a közönség elé, akik már egy hete a Maros megyei Erdőcsinádon szervezett táborban mélyítették el magyar nyelvismeretüket, tanultak vallásos énekeket, bibliaismeretet, marosszéki magyar népdalt. Most csángóföldi magyar népdalokat énekeltek, végül a csángó himnuszt adták elő. Gaudi-Nagy Tamás, az anyaországi Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi anyagi és nemzetközi-politikai jellegű megszorítások miatt a státustörvény már nem tudja betölteni azt a szerepet, amit létrehozásánál szántak neki. Mihajlovics József, a felvidéki Magyar Föderalista Párt elnöke szerint Felvidéken már az ízléstelenség határát is túllépte az a mód, ahogyan a Magyar Koalíció Pártja alárendeli a kisebbségi magyarság érdekeit a hatalomnak. A magyarigazolvány amolyan kegyelemkenyérré silányult, de még így is jelent valamit azoknak az időskorúaknak, akik számára ha mást nem, de elégtételt szolgáltat a hosszú évtizedeken át elviselt jogtiprásokért, a másodrendű állampolgárrá való minősítésért a Szent Koronás könyvecske. Amit az Orbán-kormány meglehetősen óvatosan, de mégiscsak elkezdett, azt most ilyen-olyan egyezkedésekkel, egyeztetésekkel próbálják meg aláaknázni. "Mi a szövetségi állami státust követeljük. Olyan valamit, amire már van számos példa Európában. Csupán Belgiumot szemlélve is láthatjuk, hogy ott a flamand, vallon, német mind államnyelv. Miért ne lehetne ugyanezt megvalósítani felvidéki viszonylatban is?" - tette fel a kérdést az előadó. Felvidéken nem történt meg a rendszerváltás, ezért hozták létre a Magyar Föderalista Pártot, ami nem az MKP ellen, hanem helyette alakult, ha úgy tetszik, alternatívaként. Tíz év alatt a felvidéki magyarság lélekszáma 10 százalékkal csökkent. Kassa, Rozsnyó, Losonc, Érsekújvár magyar népessége megfogyatkozott, s ezzel párhuzamosan sorvad el a körzetükben levő magyar falvaké is. Az uniós földvásárlás immár kezd aggasztó méreteket ölteni Szlovákiában - mondotta Mihajlovics. Mindkét előadó szerint a kisebbségek és nemzeti közösségek sarkalatos kérdéseire semmilyen választ nem ad az EU. Kárpátalja például gyakorlatilag vasfüggöny mögé kerül, s az ottani másfél százezer fős magyarságnak megszűnik a kapcsolata az anyaországgal, holott léte eddig szervesen kötődött hozzá. Hasonlóképpen aggódik a tíz év alatt felére apadt szerbiai magyarság is. A globalizáció körülményei között az Uniónak nem érdeke megoldani a nemzeti kisebbségek és közösségek legégetőbb gondjait. Egyetlen pozitívuma lehet a csatlakozásnak - az, hogy ily módon a kisebbségi sorsba taszított magyarság egy része valamiképpen "egy kalap alá" kerül az anyaországi többséggel. /Bakó Zoltán: Hátrálni már nincs hova. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998